Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)
1982-12-18 / 300. szám, szombat
ÚJ szú 5 1982. Xil. 18. A Vatikán papságunk elkötelezettsége ellen A ružomberoki V. I. Lenin Pamutipari Vállalat lévai üzemének fonodája az év első tíz hónapjában 101,7 százalékra teljesítette a tervet és 141 tonnával gyártott több fonalat a tervezettnél. Képünkön Eva Ďurišová munka közben (Emil Babin felvétele) A pártmunka sohasem volt könnyű... A harmincöt éves Lovász György új munkahelye egy év óta a komáromi (Komárno) járási párt- bizottság. Korábban a SZISZ járási bizottságán és a Komáromi Állami Gazdaságban dolgozott. Munkáját mindig példamutatóan végezte.- Az első napokban - vallotta meg őszitén - sokat töprengtem. Többször beszéltem az elvtársaknak arról, el tudom-e majd jól és eredményesen végezni a rám háruló feladatokat. Bár szeretem és van gyakorlatom a mozgalmi munkában, ez a poszt mégis más, itt a pártot képviselem.- Gyurka előtt ez nem új dolog, - mondta róla elismeréssel közvetlen munkatársa, Horváth László. - Édesapja is kommunista volt, hajókovács a Steiner Gábor Hajógyárban. Volt kitől elvhüséget és pártosságot tanulnia. Persze az éremnek ez csak az egyik oldala, mert másrészről a hivatásos pártmunkásnak a rábízott alapszervezetekben kellett igazolnia rátermettségét a pártmunkára, ami nem volt olyan egyszerű dolog.- Mi volt kezdetben a legnehezebb?- A pártmunka sohasem volt könnyű, önállóan és mindig felelősséggel kell dolgozni és dönteni a közösség dolgairól. A tisztségviselő kommunistákkal szemben pedig szüntelen növekszik a követelmény. Nem elég csak határozatot hozni, jelentéseket, beszámolókat írni és a járási pártbizottságra elküldeni. A mozgalmi munka sajátos módszereivel, tömegpolitikai munkával, agitációval, példa- mutatással kell megteremteni a feltételeket arra, hogy a határozatokat tettek, kézzelfogható eredmények kövessék. Elhallgat, majd így folytatja:- Magammal szemben is igényes vagyok. Ahhoz, hogy munkámat jól elvégezhessem, nekem is állandóan képeznem kell magamat. Én a mezőgazdasági szakközépiskolában érettségiztem. Azóta a tudomány sokat fejlődött, tudom, hogy a hatékonyabb pártmunkához elmélyültebb politikai és szakmai tudás kell. Anton Hlaváč elvtárs, vezető titkárunk már szólt a politikai továbbképzés lehetőségeiről, s nagy megtiszteltetésnek venném, ha a politikai főiskolára javasolnának. Beszélgetés közben szinte észrevétlenül - letelt a hivatalos munkaidő. Az apparátus adminisztratív dolgozói lassan elindultak hazafelé. Lovász György is kezébe vette aktatáskáját, de nem haza ment, hanem a Komáromi Állami Gazdaság baromfitenyésztő üzemegységének pártbizottsági ülésére. Az elvtársak segítségét kérték az évzáró taggyűlés előkészítéséhez. SZOM BATH AMBRUS A Reagan-kormányzat hatalomra jutása óta fokozódtak a szocialista közösség országai elleni támadások. Országunkat többek között azzal vádolják, hogy nem respektálja állampolgáraink vallásszabadságát. Ehhez a kampányhoz csatlakozott nemcsak a hírhedt müncheni rádió, hanem az osztrák rádió és az Amerika Hangja is. A kampány A Vatikánban is visszhangra talált, rádióadója bekapcsolódik az uszításokba. A rágalmazó cikkek és beszédek szerzői azt hirdetik önmagukról, hogy keresztények. Nem jelent számukra akadályt, hogy a hazugság és a pletyka elvi ellentétben áll a keresztény etikával. A rágalmazóknak szálka a szemében, hogy hazánkban nyugalom van, hogy a különböző felekezetű, a különböző filozófiai nézeteket valló dolgozók békésen élnek egymás mellett. Az ateisták és a hivők, a katolikusok és más vallásúak közösen kapcsolódnak be az építőmunkába, és nem törődnek bele abba, hogy nézeteik miatt egymás ellen uszítsák őket. Valamennyien egyet akarnak- nyugalomban és békében élni és dolgozni anélkül, hogy félniük kellene'a háborútól, a pusztítástól, a szenvedéstől. Ezek a nemes és humánus gondolatok képezik a tartalmát a katolikus papság munkájának és bekemozgalmának. A mozgalom több mint harminc évvel ezelőtt keletkezett. Megalapítói között neves cseh és szlovák papok voltak- Josef Plojhar, Alexander Horák, Josef Beneš, Jozef Lukačovič. Bé- kevédő és hazafias munkájuk a nemzetébresztó papok, Dob- rovský, Tŕebízský, Mojzes, Baar és mások hagyományaira épült. M iután XXIII. János lett a pápa, fokozatosan megváltozott a katolikus egyház központjának a viszonya a szocialista államokhoz. A Vatikán megértette, hogy a világ a jövőben szocialista úton halad és ez a reális viszony tükröződött Róma Csehszlovákia iránti viszonyában is. Felújították a párbeszédet köztársaságunk és a Vatikán között. XXIII. János visszavonta azokat az egyházi büntetéseket, melyeket azon cseh és szlovák papok ellen hoztak, akik nem titkolták hazafias érzelmeiket és hajlandóságukat, hogy részt vegyenek a szocializmus építésében. A Vatikán már nem támadta a katolikus papság békemozgalmát. Agostino Casaroli érsek, akkori vatikáni államtitkár-he- lyettes (ma a pápa elsó helyettese) ellátogatott Josef Plojhar- hoz, a katolikus papság békemozgalmának elnökéhez, egészség- ügyi miniszterhez. A kétórás megbeszélésen, amelyen én is jelen voltam, azt kérte, hogy a katolikus papság békemozgalma „továbbra is segítsen a római katolikus egyház és a csehszlovák állam közti jó kapcsolatok kialakításában“. A katolikus papság békemozgalmának aktív tisztségviselői közül többen ma püspökök, így például Josef Vrana ma olo- mouci, Jozef Feranec Banská Bystrica-i, Ján Pásztor nyitrai püspök. František Tomášek kardinális, prágai érsek is, miután püspökké nevezték ki, a katolikus papság békemozgalma központi bizottságának tagja lett. Amikor letette a törvényes hűségesküt, írásban mondott köszönetét Josef Plojharnak s a katolikus papság békemozgalmának azért a kezdeményezésért és támogatásért, amelyet prágai érsekké való kinevezésével kapcsolatban fejtettek ki. A z 1968-69-es válságos években a klerikális földalatti mozgalom jó alkalmat látott ahhoz, hogy támadást intézzen a szocializmus ellen Csehszlovákiában. Az első támadás célja a katolikus papság békemozgalmának feloszlatása volt. A mozgalom tagjainak többségét megfosztották egyházi tisztségétől. Több száz katolikus pap azonban nem hagyta magát félrevezetni. 1969-ben felújították hazafias tevékenységüket a PACEM IN TERRIS-ben (Béke a Földön), a katolikus papság új szervezetében. Azt a feladatot állították maguk elé, hogy az ország többi állampolgárával együtt a béke és a nemzetek közötti barátság megszilárdítására törekednek, keresztény pozícióikból kiindulva, a Nemzeti Front programjával összhangban és hatékonyabban szolgálják és segítsék a szocialista haza fejlesztését. A bajkeverők számára nyilván nem felel meg a Pacem in terris- ben egyesült katolikus papság pozitív, építő hozzáállása, hajlandóságuk, hogy a keresztény filozófia alapján támogassák a Nemzeti Front kormányának építő- és békepolitikáját. A klerikális erőknek nem tetszik, hogy Antonín Veselý, a Pacem in terris elnöke 1980 februárjában a mozgalom második kongresszusán kijelentette: „A kereszténység pozícióin állva, egyértelműen támogatjuk és támogatni fogjuk a Szovjetunió, kormányunk, a szocialista közösség országai és az összes békeszerető erő békepolitikáját“. A Pacem in terris a kongresz- szus záródokumentumában egyértelműen leszögezte: „A csehszlovák katolikus papság elő akarja segíteni a szocialista haza fejlesztését, arra törekszik, hogy jó kapcsolatok legyenek a római katolikus egyház és a csehszlovák állam között.“ Az elmúlt hónapokban konkrét Mind eljöttek. Fiatal- és gyermekkori barátnők, legénykori és katonacimborák. Volt munkatársak, régi jó szomszédok, idős és még idősebb házaspárok, fájós lábú özvegy nénik, nehézkes járású, görbebotos bácsik felvették ünneplő ruhájukat és néhány órára bezárták otthonukat. Azon a decemberi délutánon Bratislava - Vereknyén (Bratislava - Vrakuňa) kinyíltak a kiskapuk és vele a szivek is. Mert az idős embereknek kétszeresen is jólesik a gondoskodás, ha éreztetik velük, hogy nem feledkeznek meg róluk, ha a falu vezetői nem felejtik el, hogy hajdanán ők is részt vállaltak községük fejlesztéséből, a közügyek intézéséből, miközben gyerekeket, unokákat nevettek fel tisztességgel, örülnek, ha van kiknek elmondani, hogyan telnek a napjaik életük alkonyán, ha közösen visszapergetik az éveket, felelevenítik fiatalságuk epizódjait, jóra-rossza együtt emlékezve eltöltenek néhány órát. Vereknyéről az a hír járja, hogy az ottani hnb-n és a Nemzeti Front szervezeteiben nem ismerik a formalizmust. Hogy rendezvényeiken mellőzik „az ékes szónoklatokat“, minden alkalmi ünnepségnek sajátos „hazai“ íze van. S hogy minden így igaz, nemrégen magam is meggyőződhettem róla a nyugdíjasok találkozóján. A régi hnb-épü- let tanácstermében százhúsz idős ember ült a terített asztalokhoz. Odakint barátságtalan köd szitált, de a teremben a fényt árasztó csillárok, a kellemes meleg, az ízlésesen terített asztalok és a késő őszi virágok illatának összessége kellemes hangulatot keltett a belépőben. Három falu öregjei családtagokként üdvözölték egymást. Sokan azt gondolják, mondják, hogy az idősebb embereket már nem érdekli semmi, hogy többnyire fásultan, visszavonultan élnek, és leginkább már csak a betegségeikről beszélnek. Mi nem ezt tapasztaltuk VeKinyíltak a kiskapuk... reknyén. Ellenkezőleg. Jókedvű és szellemes idős emberek élnek ott, akiket minden érdekel. Számtalan tréfás történetet meséltek és olyan régi szép nótákat énekeltek, amit mi, fiatalabbak még sohasem hallottunk. Meg is jegyezte egy bácsi: „Az a baj, hogy a mai fiatalok keveset énekelnek, pedig szivet melengető érzés a nótázás.“ Sok mindenről esett szó. Persze a fő téma az volt, hogy Vereknyén az idén sok családban örökre hadat üzentek a tüzelógondok- nak, mert nemrégen bevezették a gázt. Arról is szóltak, hogy nyár óta a hnb új épületében szép környezetben köthetnek házasságot a fiatalok. De a legkedvesebb és kifogyhatatlanabb téma volt a család a gyerekek. Kinek mit tanul az unokája, mennyire vitték a gyerekei. Nagy Júlia víg kedélyű, mozgékony, korát meghazudtoló, hetvenhat éves asszony, így vélekedik az öregségről: ó tíz gyereket nevelt fel, és ezzel megalapozta, hogy nem ér rá megöregedni, sót még arra sem gondol, hogy eljárt felette az idő... És ott ült a köz- tiszteletben álló, bámulatos szellemi frisses- ségú kilencvenkét éves egykori antifasiszta harcos, Antónia Polubská, aki egyedü/ intézi a fővárosban ügyes-bajos dolgait. Ó sem gondol az öregségre. Mindig talál munkát, amivel hasznosan köti le idejét. Bottá Pista bácsi az ünnepség napján töltötte be a nyolcvanadik évét, Rozália So- náková pedig a hetvenediket. Kedves színfolt volt amikor Barbara Šulanová, a Verek- nyei Hnb titkárnője keresetlen szavakkal, vörös szegfűkkel üdvözölte a jubilánsokat. Azt mondják - és nyilván nem ok nélkül hogy az idős emberek másként szeretik unokáikat, mint egykor a gyerekeiket. Hogy az emberek többségében később érlelődik meg igazán, hogy életünk a gyerekeinkben folytatódik. Ezt láttam a könnybelábadt szemekben, amikor a helybeli és a Dolné Hony lakótelepi alapiskola pionírjai kedves műsorral ajándékozták meg a vendégeket. Gyakran felcsattant a taps, az énekló-táncoló- szavaló gyerekek igazi ünnepi hangulatot varázsoltak a szívekbe. Szép találkozó volt. Meghitt és családias, amely derűt és vidámságot adott sok idős ember csendes hétköznapjaiba. Ezt tapasztaltuk, amikor búcsúztak, mi pedig, akik velük énekeltünk, úgy éreztük, milyen jó, hogy még közöttünk vannak, nélkülük sivár lenne az életünk. Becsüljük meg munkában, gondokban megőszült embertársainkat. GÁL ETA ellenséges lépéseket tettek egyes vatikáni képviselők. Elhatározták, hogy fokozatosan felszámolják a cseh és szlovák katolikus papok hazafias szervezetét. Oddi vatikáni kardinális dekrétumot adott ki, amely szerint be kell tiltani a papok tevékenységét a Pacem in terris-ben. Szó szerint leszögezi, hogy a magas rangú papok (püspökök, vikáriusok) nem vehetnek részt a szervezet akcióin. Tomášek prágai érsek ügyelt arra, hogy ezt a római dekrétumot következetesen teljesítsék Csehszlovákiában. Le kell szögeznünk, hogy ez a vatikáni lépés nem jellemezhető másképp, mint durva beavatkozás országunk állampolgárainak ügyeibe. Egyesek nyilván nem tudatosítják, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már régen feloszlott, és nyilván azt is elfelejtik, hogy a Vatikán hogyan kompromittálta magát a fasizmussal való szoros kapcsolatával. A csehszlovákiai katolikus vezetők béketevékenysége elleni támadást újabbak követték. Vrana olomouci és Feranec Banská Bystrica-i püspök nem vehetett részt azon a világkongresszuson, amelyet Pimen, az orosz pravoszláv egyház pátriárkájának kezdeményezésére 1982. májusában Moszkvába hívtak össze. B izonyára nem érdektelen, hogy csak a csehszlovák papság szervezete, a Pacem in terris esetében tiltottak be bármilyen politikai, tehát békevédő tevékenységet is. Eddig még nem hallottunk arról, hogy a Vatikán bírálta volna valamelyik egyházi vezetőt vagy papot azért, mert valamelyik szocialista országban elkötelezetten támogatja a szocialistaellenes politikát. így például senki sem korlátozza Tokarczuk lengyel püspök tevékenységét, aki arra hívja fel a lengyel katolikusokat, zavarják meg a konszolidációs folyamatot a Lengyel Népköz- társaságban. A Vatikán kétféle mércét alkalmaz. Az egyiket azok esetében, akik aktívan támogatják a békeharcot, a szocializmus építését, és örülnek országuk sikereinek. Ezeket támadják, és azzal fenyegetik őket, hogy egyházi büntetésben részesülnek. A másik mércét azok esetében érvényesítik, akik a szocializmus ellen lépnek fel - azokat dicsőítik Rómában. A klerikális aktivisták címére, üljenek Rómában, a Cyril és Metód Intézetben, a nyugatnémet Königsteinben, vagy pedig tartozzanak az ún. titkos csehszlovákjai egyházhoz, ezt mondjuk: Csehszlovákia olyan ország, ahol az államnak az egyházak és az egyházközösségek iránti viszonya az alkotmányos jogokon és törvényeken alapszik. Alkotmányunk minden állampolgárunknak szavatolja azt a jogát, hogy részt vegyen a legértékesebb emberi jogért, a békéért folytatott harcban. Ez a jog a katolikus papokat is megilleti, és ezt senki sem vitathatja el tőlük! Kötelességünk, hogy megkérdezzük: miért szüntesse be tevékenységét az a szervezet, amely támogatni akarja a csehszlovák kormány béketörekvését és az ország békés fejlődését? A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szuverén állam és nem engedheti meg, hogy a Vatikán döntsön állampolgárainak polgári elkötelezettségéről. Nem engedhetjük meg, hogy megtorlásokat eszközöljenek azok ellen a katolikus papok ellen, akik részt vesznek a Pacem in terris-ben. Csehszlovákia tiszteli a Pacem in terris-nek, a katolikus papság szervezetének békeaktivitását, amit egyértelműen az a levél is kifejtett, melyet Gustáv Husák köztársasági elnök 'küldött a II. országos kongresszus résztvevőinek: „Örömmel fogadom azt a kijelentésüket, hogy a katolikus papok és vezetőik továbbra is elő akarják segíteni szocialista hazánk felvirágoztatását, valamint a római katolikus egyház és az állam kapcsolatainak kedvező alakulását. KAROL HRÜZA
