Új Szó, 1982. december (35. évfolyam, 285-310. szám)

1982-12-17 / 299. szám, péntek

A Szovjetunió hatalmas, legyőzhetetlen erő (Folytatás az 1. oldalról) Időszerű feladatokról tanácskoztak főkonzulja és a bratislavai konzu- láris hivatalok más vezetői. A csehszlovák és a szovjet him­nusz elhangzása után az ünnepi gyűlést Ignác Janák, az SZLKP KB Elönkségének tagja, a nyugat­szlovákiai pártbizottság vezető tit­kára nyitotta meg. Ünnepi beszédet Peter Colotka elvtárs mondott. Bevezetőben üd­vözölte az ünnepi gyűlés résztve­vőit, a központi párt- és állami szervek, valamint a Szlovák Nem­zeti Front szervezetei nevében. Röviddel azután jöttünk össze - mondotta hogy megemlékez­tünk a legújabb kori történelem legfontosabb eseményének, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomnak 65. évfordulójáról. Ezek­ben a napokban a Szovjetunió testvéri nemzeteivel együtt orszá­guk megalakulásának 60. évfor­dulóját ünnepeljük. Az oroszor­szági proletáriátus Lenin pártja ve­zette sokéves küzdelme a szovjet­hatalom megteremtéséhez, a hű­béri, tőkés elnyomás felszámolá­sához vezetett. A cári birodalom a népek börtöne volt. Nem vélet­len, hogy a szovjet kormánynak az Októberi Forradalmat követően, a békéről és a földről szóló dekré­tum kiadása után egyik első lépé­se az oroszországi nemzetek jo­gainak deklarálása volt. Ez még abban az időben történt, amikor az első világháborúban az emberek ezrei haltak meg, akiket a burzso­ázia hajtott vágóhídra hazájuk vé­delmének jelszavával. Ezzel egyi­dejűleg a világ első munkás-pa­raszt hatalma igazságos békét és szabadságot hirdetett minden népnek. A történelemben nem volt még egy olyan állam, amely annyit tett volna a nemzetek és a nemzetisé­gek felvirágzásáért, mint a Szov­jetunió. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Szovjetunió minden nemzetének közös erőfeszítése hozzájárult a közös szovjet haza gazdasági és védelmi erejének növeléséhez. Egységük és össze- forrottságuk erősödött az iparosí-i tás, a mezőgazdaság szövetkeze­tesítése, és a kultúra fellendítése idején. A soknemzetiségű Szov­jetunió ereje különösen megnyil­vánult az olyan nehéz megpróbál­tatás során, amilyen a Nagy Hon­védő Háború volt, amikor a Szov­Alekszandr Botvin bevezetőben őszinte köszönetét mondott Ľubo­mír Štrougal elvtársnak beszédé­ért, amelyben nagyra értékelte a Szovjetuniónak a társadalmi ha­ladás és a béke megőrzése terén betöltött szerepét, valamint a szovjet párthoz, államhoz és néphez intézett jókívánságokért. Ezután kijelentette: a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója nagy ünnep a szovjet nép életé­ben. Amint ezt az SZKP KB ezzel kapcsolatos határozata kiemeli, a Szovjetunió létrejötte egyik meg­határozó tényezője volt annak, hogy adottakká váltak a feltételek a társadalom szocialista elvek szerinti átalakításához. Az egysé­ges, soknemzetiségű szovjet ál­lam létrehozása nélkül nem lehe­tett volna megvédeni a szovjet hatalmat és a szovjet haza függet­lenségét a nemzetközi imperializ­mussal szemben. Korábban a cá­rizmus és a helyi reakció sovinisz­ta és nacionalista előíteleteket ter­jesztett és igyekezett szétforgá­csolni a különböző nemzetiségi dolgozók erőit. A soknemzetiségű oroszországi munkásosztály le­küzdhetetlen egyesülni akarása, a párt óriási politikai és szervező munkája és Lenin korszakalkotó tevékenysége azonban minden akadályt leküzdött. A dolgozók sokmilliós tömegei kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy összefognak a közös cél elérése, az új, igazságos társadalom felé­pítése érdekében. A Szovjetunió megalakulása a lenini nemzetiségi politika győzelmét jelentette. A ko­rábban elnyomott nemzetek szá­mára megnyitotta a haladás és a kultúra útját, erősítette hitüket a szocializmusban. Rendkívül rö­vid idő alatt, bonyolult nemzetközi helyzetben felszámolták a nemze­jetunió minden nemzetének fiai hősiesen védelmezték hazájukat. A szovjet nép e dicső jubileumai kapcsán arról is elgondolkodunk, hogyan hatott 1917 októbere és a szovjet államszövetség létrejötte és fejlődése nemzeteink és nem­zetiségeink sorsának alakulására. Közismert, mennyire rossz szoci­ális és nemzetiségi viszonyok közt élt a cseh, de különösen a szlovák nemzet az első világhá­ború előtt, milyen nehéz körülmé­nyek között nyomorogtak a dolgo­zók milliói az Osztrák-Magyar Mo­narchia területén. A monarchia szétesését az első világháború idézte elő, de különösen meggyor­sította az Októberi Forradalom, amely felvillanyozta a kizsákmá­nyolt tömegeket és az elnyomott nemzeteket, s így az antanthatal­mak képviselői nem hagyhatták figyelmen kívül a népek szabad élet utáni vágyát. Ennek következ­tében a monarchia romjaiból az önálló csehszlovák állam is meg­született. Ez haladást jelentett, de az akkor uralkodó burzsoázia nem volt képes megoldani a munkások és a kisparasztok millióinak létkér­déseit, sem pedig rendezni a nem­zetek és a nemzetiségek kapcsola­tát. A felszabadulás, különösen a Februári Győzelem után azonban Szlovákia gyorsütemű szociális, gazdasági és kulturális fejlődésnek indult. Később, tapasztalatokat merítve a szovjet államszövetség gyakorlatából, Csehszlovákiában is államszövetségi rendszert te­remtettünk. A második világháború óta megtett út világosan bizonyítja, mi mindent jelentett és jelent szá­munkra a jubiláló Szovjetunió pél­dája. Ezért ezzel az országgal kap­csolataink további sokoldalú fej­lesztésére törekszünk. Ezt követően Vagyim Sztyepa­nov, a Szovjetunió bratislavai fő­konzulja köszöntötte az ünnepi gyűlés résztvevőit. Kiemelte: a Szovjetunió és Csehszlovákia történelmi tapasztalata meggyő­zően bizonyítja, hogy csak a szo­cializmus, csak a kommunisták politikája biztosítja a nemzetek va­lóban testvéri együttműködését, egyenjogúságát és egyenlőségét. A Szovjetunió hatvanéves útja nem volt könnyű. Le kellett küzde­ni az imperialista államok által okozott nehézségeket és akadá­lyokat. A Szovjetunió azonban év­ről évre erősebb és a szovjet em­tiségek gazdasági és kulturális el­maradottságát, a nemzetek közötti egyenlőtlenséget. A fejlettebb szovjet köztársaságok segítséget nyújtottak a kevésbé fejletteknek. Hat évtized alatt lényegében azo­nos gazdasági szintre sikerült fel­fejleszteni a szovjet köztársaságo­kat. Gazdasági felvirágzásuk gyö­keresen megváltoztatta szövetsé­gük és együttműködésük jellegét. Hat évtized alatt a Szovjetunió hatalmas ipari világhatalommá változott. 1922 óta a nemzeti jöve­delem a 167-szeresére, az ipari termelés 537-szeresére emelke­dett. A mezőgazdasági termelés terjedelme a négyszeresére nőtt. Az írástudatlanság már a régmúl­té. Több mint ötven olyan nemzet tanult meg írni és olvasni, ame­lyeknek nem volt írásbeliségük. Joggal vagyunk büszkék a szovjet gazdaság, tudomány és kultúra sikereire. Tudjuk, hogyan kell megoldani a felvetődött problémá­kat. A társadalmi fejlődés tudomá­nyos marxista-leninista elemzése alapján a párt biztonsággal tűzi ki az ország politikai irányvonalát és sikeresen irányítja a nép forradal­mi átalakító tevékenységét. Az SZKP KB novemberi ülésének ha­tározata és Jurij Andropov elvtárs­nak, az SZKP KB főtitkárának be­széde megjelölte feladataink meg­oldásának konkrét útját. Botvin elvtárs a továbbiakban a Szovjetunió külpolitikájával fog­lalkozott, majd kiemelte: a szovjet emberek megelégedéssel állapít­ják meg, hogy a szovjet-csehszlo­vák együttműködés minden terü­leten sikeresen fejlődik, s örülnek azoknak az eredményeknek, amelyeket Csehszlovákia népe a CSKP vezetésével a fejlett szo­cialista társadalom építése terén ér el. berek évről évre jobban élnek. Beszédének további részében Sztyepanov elvtárs időszerű nem­zetközi politikai kérdésekkel fog­lalkozott. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok igyekszik fokoz­ni a fegyverkezési hajszát, ezzel szemben a Szovjetunió a tartós béke megőrzésére, a népek füg­getlenséghez való jogának érvé­nyesítésére, a társadalmi hala­dásra és az enyhülésre törekszik. Beszédének végén a szovjet -csehszlovák barátság eredmé­nyeit méltatta. A résztvevők üdvözlő levelet küldtek a szovjet népnek. Az ün­nepi gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Szívélyes, elvtársi légkörben (ČSTK) - Alekszandr Botvin, a Szovjetunió Csehszlovákiai nagykövete tegnap Prágában fo­gadást rendezett országa megala­kulásának 60. évfordulója alkal­mából. A fogadáson részt vettek: Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, szövetségi miniszterel­nök, Vasil Bil’ak, Peter Colotka, Karel Hoffmann, Alois Indra, Mi­loš Jakeš, Josef Kempný, Josef Korčák és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Foj- tík és Josef Haman, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Mikuláš Beňo, Josef Havlín, František Pitra és Jindŕich Poledník, a CSKP KB titkárai, Marie Kabr­helová és Oldŕich Švestka, a CSKP KB Titkárságának tagjai, valamint Miroslav Čapka, a CSKP KERB elnöke. Jelen voltak a CSKP KB osz­tályvezetői, a szövetségi és a cseh kormány miniszterelnökhelyette­sei és miniszterei, a Szövetségi Gyűlés és a Cseh Nemzeti Tanács tisztségviselői, a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társa­dalmi szervezetek képviselői, a csehszlovák néphadsereg tá­bornoki karának tagjai, valamint más politikai és közéleti személyi­ségek. Ott voltak a Varsói Szerződés, tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának csehszlo­vákiai képviselői, a hazánkban ál­lomásozó középső szovjet hadse­regcsoport parancsnokságának tagjai és a prágai diplomáciai tes­tület tagjai. A fogadás szívélyes, elvtársi légkörben, a két nép megbontha­tatlan barátságának és együttmű­ködésének jegyében zajlott le. démián 190 kollektíva kapcsoló­dott be. A legtöbb szocialista mun­kabrigád a műszaki tudományok területén tevékenykedik. Felaján­lásaik zöme a tudományos kutatás feladatainak és a társadalmi szük­ségletekből eredő feladatoknak a megvalósítására irányul. Bohumil Kvasil a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista munkabrigádok elősegítették a tu­dományos munka hatékonyságá­nak növelését, a kutatás -fejlesz­tés - temelés-felhasználás ciklus meggyorsítását és a csehszlovák ipar számos konkrét problémájá­nak megoldását. Kijelentette, hogy mindenekelőtt gyorsan valóra kell váltani az alapkutatás állami ter­vét, s a kapacitásokat a céltervet és más kiemelt feladatok teljesíté­sére kell összpontosítani. Az inter­nacionalista szocialista munkaver­seny hatékonyságának növelése érdekében a két Akadémia szo­cialista munkabrigádjainak nagy gondot kell fordítaniuk a békés célokat szolgáló űrkutatásra az In- terkozmosz program keretében, fejleszteni kell az együttműködést a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézettel, s fokozni kell a részvé­telt az Intekozmosz-programban. Bohumil Kvasil kiemelte, hogy (ČSTK) - Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára tegnap fogadta a Szenegáli Függetlenségi és Munkapárt Köz­ponti Bizottságának küldöttségét, amely Seydou Sissokonak, a párt főtitkárának vezetésével a CSKP KB meghívására látoga­táson tartózkodik hazánkban. (Folytatás az 1. oldalról) szerepet tölt be talajjavítási prog­ramunk megvalósításában. A 2000-ig kidolgozott új program rendkívül igényes feladatokat tar­talmaz, ezek eredményes megva­lósítása bizonyos módosításokat követel meg az állami alap struk­túrájában. A törvénymódosítás ér­telmében ezúttal az állami alapot felhasználhatják legelők, gyümöl­csösök létesítésére, kisebb víz­müvek, halastavak építésére, sző­lő és komlóföldek telepítésére, si­lók és mezei utak építésére is. A törvény módosítása megteremti a feltételeket a terméshozamok és a jövedelmezőség növeléséhez és így az élelmiszer-önellátás eléré­séhez is. Jozef Mašek, a bizottságok kö­zös előadója kiemelte, milyen fon­tos szerepe lesz a módosított tör­vénynek a CSKP XVI. kongresz- szusa által kitűzött feladatok meg­valósításában. A képviselők ezu­tán megszavazták az előterjesz­tett javaslatot. A tegnapi ülés utolsó napirendi pontjaként František Mišeje pénz­ügyminiszter előterjesztette az SZSZK 1983. évi költségvetési ja­vaslatát. (Beszédét kivonatosan a 3. oldalon ismertetjük.) Branis- lav Bíroš közös előadó az SZNT bizottságai nevében a javaslat el­(ČSTK) - Szemináriumot ren­dezett tegnap Prágában a CSKP KB propaganda- és agitációs osz­tálya a gazdaság- és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó előadók és propagandisták számára. A ta­nácskozást Vasil Bejda, a CSKP KB osztályvezetője vezette. A CSKP KB 7. ülésének határo­zatairól Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tartott beszámolót. Megállapította, hogy sikerült előrehaladni a XVI. pártkongresszuson kitűzött fela­datok teljesítésében. A szocialista népgazdaság erejét bizonyítja, hogy sikeresen megbirkózunk a lényegesen igényesebb feltételek­a Csehszlovák és a Szlovák Tudo- mányos Akadémia igényes prog­ramjának megvalósítása minden dolgozótól nagyfokú aktivitást és kezdeményezést követel meg. A vitában Lenárt elvtárs is fel­szólalt. Megállapította, hogy a kö­vetkező évek igényesebb feladatai a nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű képzését követelik meg. Ez a meggyőződés a tudomány által megteremtett nagy lehetőségekre és az eredményeknek a termelési gyakorlatban való gyors és haté­kony felhasználására támaszko­dik. Társadalmunknak jó prognó­zisokra van szüksége, és tökélete­síteni kell a tervek kidolgozásának rendszerét. Ehhez elsősorban a tudományos dolgozóknak kell hozzájárulniuk, s szorosan együtt kell működniük az irányító dolgo­zókkal és a tervbizottsággal. Hangsúlyozta: az a cél, hogy a tudományos dolgozók idejében megismerjék a gyakorlati problé­mákat és megoldásuk lehetősége­it. A tudománynak nagyobb előre­látással kell tevékenykednie, fon­tos, hogy a tudományos kutatás hatékonyan összpontosítsa erejét és eszközeit a kulcsporoblémák megoldására és meggyorsítsa e problémák megoldásának üte­mét. A kutatómunka hatékonyab­A felek tájékoztatták egymást a két testvérpárt tevékenységéről és feladatairól. Megvitattak több fontos nemzetközi politikai kér­dést, s kifejtették azonos nézetei­ket a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerepéről fő­ként a világbéke megőrzéséért és szilárdításáért vívott harcban. fogadását ajánlotta, majd vita kö­vetkezett. Az elsőként felszólaló Jozef Pinčák az ipar és az építőipar jövő évi feladatairól beszélt, külön rá­mutatva a tüzelőanyag, energia, nyers- és alapanyagok jobb hasz­nosításának fontosságára. Viktor Antal a nemzeti bizottságok gaz­dálkodásának eredményeit érté­kelte, s hangsúlyozta, hogy a jövő évben még igényesebb feladato­kat kell teljesíteniük, mint az idén, a nemzeti bizottságokra vonatko­zó központi határozatok értelmé­ben is. Horváth István és Ján Haško után Ján Barilla emelke­dett szólásra, rámutatva, milyen jelentős összegeket fordít álla­munk az oktatásra, a kultúrára és a népművelésre. Hangsúlyozta, hogy ezen a területen is érvénye­síteni kell a gazdaságosság köve­telményeit. Elena Ďuricová az er­dőgazdaság és vízgazdálkodás feladatairól, Daniel Zábojník pe^. dig a szállítói-megrendelői kapcso­latokról s ezzel összefüggésben az áruellátás problémáiról szólt. František Mišeje rövid zárszava után a képviselők egyhangúlag megszavazták a jövő évi költség- vetés javaslatát. Ezzel véget ért a tanácskozás, a képviselők ma folytatják munká­jukat. - r ­kel. Továbbra is fontos feladat azonban a tervezés és az irányí­tás színvonalának emelése, a tu­domány és a technika ismeretei­nek jobb felhasználása, a munka- szervezés javítása s a dolgozók igazgatásban és irányításban való részvételének növelése. Nagy súlyt helyezünk a termékek minő­ségének javítására, a termékfelú­jításra, a kivitel növelésére, vala­mint a termelés és a hazai piac szükségleteinek jobb kielégítésé­re. Kiemelte, hogy takarékosab­ban kell gazdálkodni a fűtő- és az alapanyagokkal, valamint az ener­giahordozókkal. Ezt a propagan­dának is hatékonyan elő kell moz­dítania. bá és gyorsabbá tétele, valamint minőségének javítása érdekében jobban fel kell használni a nemzet­közi tudomány ismereteit, elsősor­ban a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország tudományos együttműködése útján. Fel kell számolni az alapkutatás, az alkal­mazott kutatás és a gyakorlat kö­zötti akadályokat annak érdeké­ben, hogy a kutatás a konkrét megvalósításban lássa szerepét. Ezzel kapcsolatban Lenárt elvtárs nagyra értékelte a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia komplex racionalizációs brigádjai­nak és szocialista munkabrigádjai­nak tevékenységét. Ezektől a bri­gádoktól elvárjuk, hogy a szük­ségletek és a lehetőségek tudato­sítása alapján keressék és fel­használják a különböző munkahe­lyek együttműködésének hatéko­nyabb formáit. A szocialistabri- gád-mozgalom feladata, hogy megkeresse a tudomány és a gya­korlat szerves kapcsolatának progresszív útjait. A szocialista munkabrigádok tevékenységének értékelése során figyelembe kell venni a tudomány-kutatás-terme- lés-felhasználás ciklus további formáját, az együttes szocialista kötelezettségeket is. A szocialista munkabrigádok e téren is fontos szerepet töltenek be. Alekszandr Botvin elvtárs beszéde Igényes feladatokat oldanak meg (Folytatás az 1. oldalról) Nagyobb felelősséggel, jobb munkával Fontos a tervezés és az irányítás színvonalának emelése A CSKP KB propaganda és agitációs osztálya szemináriumot rendezett Prágában ÚJ SZÚ 2 1982. XII. 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents