Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-11 / 268. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ szú 5 1982. XI. 11. EREDMÉNYEK Még színvonalasabb kulturális életet Somorján (Šamorin) a közelmúltban is pezsgő kulturális élet zajlott. A körülmények egészen az elmúlt esztendőig ugyan nem voltak a legmegfelelőbbek, hiszen kulturális és egyéb társas összejöveteleket csupán a helyi mozi néhány négyzetméteres színpadán vagy a szolgáltató ház nagytermében lehetett szervezni. Am senki sem keresett kibúvót, nem hivatkozott a mostoha körülményekre, inkább kereste és meg is találta annak a lehetőségét, hogy kisvárosunkban aktív közösségi élet szerveződjék. A sikeres műsorok közül megemlíthetjük a CSEMADOK városi szervezetének, a művészeti alapiskolának, a többi helyi iskoláknak a rendezvényeit, melyeken több száz néző vett részt. A lakosság aktivitásának egyik szép bizonyítéka, hogy a városi nemzeti bizottság által rendezett beszélgetéseken, nyilvános gyűléseken nagyon sokan vettek részt. A kérdésekből, az elhangzott hozzászólásokból is kitetszett, hogy érdeklik őket a város jelenével és jövőjével, további fejlődésével kapcsolatos kérdések. Egy éve adtuk át az impozáns, korszerűen felszerelt városi művelődési házat. A célunk elsősorban az volt, hogy az eddigi eredményekre alapozva városunk lakosságának még színvonalasabb és sokrétűbb művelődési és szórakozási lehetőségeket kínáljunk. Megfelelő próbahelyiségekhez jutott a CSEMADOK városi szervezetének Híd vegyeskara és Csalló népművészeti együttese, továbbá a Csali gyermek népitánccsoport. A művelődési házban szakkörök alakultak, a fiatalok részére különböző társas összejöveteleket szervezünk. Városunkban magyar és szlovák nemzetiségű polgárok élnek, a műsor összeállításánál ezt a szempontot is figyelembe vesszük. Igyekszünk sokrétű programot kínálni, minden-egyéni és társadalmi szempontból indokolt - igényt kielégíteni. Rendszeresen jár hozzánk a MagyarTerületi Színház, a bratislavai Állami Bábszínház, gyakori vendégeink a bratislavai Új Színpad művészei. Néhány hete nagy sikert arattak városunkban a kubai gitárművészek, s több szovjet művészegyüttes is fellépett már városunkban. A városi nemzeti bizottság tanácsa és plénuma rendszeresen értékeli a művelődési ház tevékenységét. A célunk az, hogy ez a létesítmény jól szolgálja a szocialista művelődés céljait, egyik héten se pangjon az ürességtől. Igyekszünk minél több lehetőséget teremteni ahhoz, hogy lakosságunk aktívan tölthesse itt el szabad idejének egy részét. Gondjaink is akadnak. Szeretnénk még szorosabbá tenni a helyi iskolák és a városi művelődési ház együttműködését. Sokszor megtörténik, hogy az iskolai csoportok nem kérik a kulturális létesítmény munkatársainak a segítségét. A városi nemzeti bizottság kulturális és oktatási szakbizottságával, valamint az ifjúsági szakbizottsággal együttműködve szeretnénk elérni, hogy a fiatalok egy része ne csak diszkóra járjon, örülnénk annak is, ha a helyi iskolák Pedagógusai az iskolán kívül is aktívabban dolgoznának. Jó lenne például, ha, többen tevékenykednének a polgári ügyek testületében vagy vállalnák a különböző gyermek és ifjúsági művészeti csoport irányítását. Szeretnénk megszervezni a felnőtt amatőr színjátszócsoportot is. Nem is olyan régen kitűnő amatőr együttes tevékenykedett városunkban, jó lenne feléleszteni ezt a szép hagyományt is. A múlt forradalmi és haladó hagyományainak ápolásában fontos szerepe van a városi honismereti háznak, amely módszertanilag a Csallóközi Múzeumhoz tartozik. Reméljük, belátható időn belül sikerül befejeznünk a népművészeti alapiskola és a könyvtár új épületét. Bízunk abban, hogy a járási párt- és az állami szervek, de a helyi lakosok is a korábban tapasztalt ügyszeretettel segítenek bennünket e célunk megvalósításában. A legfőbb ideje, hogy a kis helyiségekben összezsúfolt nép- művészeti alapiskola, s a rossz, egészségtelen épületben tengődő városi népkönyvtár végre megfelelő épülethez jusson. Tudjuk, hogy a kultúrának, a művészetnek, a szabad idő értelmes eltöltésének fontos szerepe van a szocialista életszemlélet kialakulásában és további térhódításában. Éppen ezért fordítunk kellő figyelmet a városi kulturális életre, s mindent megteszünk azért, hogy a városi művelődési ház szocialista és korszerű kulturális élet otthona legyen. SZALAY PÉTER, a vnb titkára A lakosság tudatformálásában jelentős szerepe van a múlt haladó hagyományai ápolásának és népszerűsí fősének. Ennek egyik szép példáját Kelet-Szlovákiá- ban láthatjuk, ahol Ukrán Nép- művészeti Múzeum. valamint a Kassai (Košice) Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársainak irányításával a svidniki szabadtéri színpad körül skanzent építenek, amely az ukrán népi építészet sajátosságait őrzi meg és mutatja be a mai és az elkövetkező nemzedékeknek. Felvételünkön Juhász András és Juraj Fečuš, a Radomkai Efsz ácsai famegmunkálás közben. (ČSTK felvétele) Az elmúlt év eredményeihez méltón Szirénfalva (Ptrukša) kisközség az ország legkeletibb csücskében fekszik és közvetlenül határos a Szovjetunióval. A közel 650 lelket számláló határmenti település a felszabadulás után teljesen újjáépült. Gombamódra nőttek az új lakóházak, az alig járható utakat portalanították, új kultúrház, óvoda és üzlethelyiség épült, s mind ez az itt élő emberek szorgos munkáját tükrözi. Az életszínvonal ugrásszerű fejlődése mellett nem maradt el a kulturális tevékenység sem. Már az ötvenes évek elején a Titka házaspárvezetésével színjátszó- és tánccsoport alakult a CSEMADOK helyi szervezetében. Ettől az időtől kezdve minden évben betanultak színdarabokat, amelyekkel nemcsak a község, de a szomszédos falvak lakosait is szórakoztatták. Külön ki szeretném emelni az 1964-es gombaszögi szereplést, melyen országos hírnévre tettek szert az ott bemutatott népi tánccal. A tánccsoport akkori tagjait a mai napig „arany lábú öregek“ néven emlegetjük. A fiatalság körében is akadnak, akik tovább őrzik és ápolják a régi szép hagyományokat. A kulturális élet egyik kiemelkedő szervezője Marci Mária óvónő. Fiataljaink az ő irányításával nagy sikerrel mutatták be az Ilonának hívták című vígjátékot. A színjátszás mellett helyet kapott a népdalok további ápolása is. A járási népdalversenyeken említésre méltó eredményeket ért el Tóth Erzsébet, Pásztor Gizella és Molnár Erzsébet. 1978-ban a CSEMADOK helyi szervezete benevezett a „Tavaszi szél vizet áraszt...“ járási versenybe, ahol az első helyen végeztek a , . Szirénfalvi lakodalmas“ című hagyományápoló műsorukkal. Ezzel az összeállítással részt vettek a zselizi országos rendezvényen, ahol nagy sikert arattak. A kultúra iránti lelkesedés példájaként említhetném meg a ,,Daloi a nyár című vígjáték bemutatását. Ezzel az előadással bejutottunk a színjátszó csoportok járási versenyére, ahol végül az első helyen végeztünk. így részt vehettünk a kerületi versenyen is. Jelenleg a CSEMADOK és az ifjúsági szervezet együttműködik a kulturális munkában is. „DYNAMIC“ néven ifjúsági zenekarunk alakult. A kultúra iránt érdeklődők számára rendelkezésre áll a kultúrház, amelyben van klubhelyiség, olvasóterem, könyvtárral. A helyi nemzeti bizottság anyagilag és a szervezésben is támogatja a tömegszervezetek munkáját. Kiváltképpen nagy gondot fordít az ifjúsági szervezet tevékenységére. A felsorolt eredmények mellett nem hallgathatjuk el a felmerülő gondokat és problémákat sem. Komoly gondot okoz a színjátszócsoport működése, mivel a fiatalok többsége a munkanapokon távol van a községből (iskolákban és munkahelyeken), s csak hétvégeken van lehetőségük összejönni klubestékre vagy egyéb rendezvényekre. Ez azonban kevés idő ahhoz, hogy egy komoly színdarabot betanulhassanak. A helyi nemzeti bizottság a színjátszó csoport részére körülbelül háromezer korona értékben ruhákat vásárolt, A CSEMADOK helyi szervezete a saját pénzösszegéből is hozzájárult az anyagi kiadások fedezéséhez, a megmaradó pénzösszeget felhasználják különböző kulturális rendezvények kiadásainak fedezésére, valamint közös kirándulásokra. A helyi nemzeti bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy az elmúlt esztendők eredményeihez méltóan ápoljuk és fejlesszük községünk kulturális életét. PÁSZTOR ISTVÁN a hnb elnöke Gazdasági téren Bátka a rima- szombati (Rimavská Sobota) járás legdinamikusabban fejlődő községei közé tartozik, amellyel azonban a kulturális fejlődés nem mindig tart lépést. Az elmúlt két évtized „csendélete“ után most úgy tűnik, elsősorban a fiatalok tenni akarnak a fellendítés érdekében, s törekvésükben számíthatnak a község vezetőinek támogatására is. A községi művelődési központ létrehozása lendítője lehet a fejlődésnek. Tapasztaljuk ezt az állami ünnepeken, a jelentős történelmi évfordulók tiszteletére rendezett kulturális megmozdulás alkalmából is. Külön öröm a fiatalok aktivizálódása. Számukra a hnb épületében a közelmúltban klubot létesítettünk, s azon túl még biztosítjuk a magnózás, lemezjátszás, színes tévénézés kulturált feltételeit, továbbá önálló műsoros est készítésére buzdítjuk őket. Ma már hagyományosnak mondhatók a havonként sorra kerülő teadélutánok, melyek műsorából soha sem hiányoznak kiselőadások, a versek, a tréfás jelenetek. A fiatalok elé az idén még magasabbra állítottuk a mércét; állandó színjátszó csoport alakításával bíztuk meg vezetőjüket, a helyi művelődési ház dolgozóját, Pásztor Lászlőnét, aki egyben az együttes rendezője is. Nem kis erőfeszítéseket teszünk a községi énekkar létrehozására sem. A rendszeres éneklés iránti igény meglepően nagy, már összejött egy énekkarra való jelentkező, gondot okoz azonban a vezetés kérdése. Mindenesetre szívesen fogadnánk a járási művelődési ház, esetleg a CSEMADOK járási bizottságának módszertani segítségét. örvendetesen megnőtt központi községünk könyvtárának látogatottsága is. Az írott szó iránti igény különösen a fiatalok részéről jelentős, ezért az állomány feltöltése mellett a könyvtári órák kibővítésére gondolunk a jövőben. A társközségben, Balogtamásiban (Tomašovce) is szép hagyományai vannak az amatőr színjátszásnak, Az egyik legnagyobb gondunk pillanatnyilag a megfelelő színházterem, a művelődési ház hiánya központi községünkben. Az állami gazdaságnak van ugyan üzemi klubja, amely azonban csak a hivatalos rendezvényeken, az állami ünnepeken áll a község lakosainak rendelkezésére. Egyébként elég magas teremhasználati díjat állapítottak meg, amit a fiatalok sokszor képtelenek előteremteni. A hnb vezetése az ügy érdekében nem sokat tehet, hiszen pénzügyi lehetőségei erősen korlátozottak, ám mindenképpen keresnünk kell, s meg kell találnunk a megoldást. Végül, de nem utolsósorban szólni kell a cigány lakosság közművelődéséről is. Főző-, varrótanfolyamok, egészségügyi és jogi előadások rendezésén kívül több alkalommal is műsoros esteket rendeztek nagy sikerrel. A bevált formák mellett a jövőben újabb területeken szeretnénk fellendíteni a kulturális tevékenységet. ANGYAL ATTILA a Bátkai Hnb elnöke Az igények arányában A legutóbbi képviselő-testületi választások- után a helyi nemzeti bizottság, mint Ipolynyék (Vinica) közigazgatásának irányítója kiterjesztett hatáskörrel dolgozik. Feladatkörének fontos része a művelődés és a népművelés irányítása is. Ezt nemcsak a falu központi jellege kívánja meg, de az a fejlődés is, amely a legutóbbi tíz esztendőben bekövetkezett. A felnőttek többsége a helyi szövetkezetben, a fafeldolgozó üzemben, a kereskedelemben és a nemzeti bizottság kisipari szolgáltatásaiban dolgozik. Ez is bizonyítja, hogy a munkaképes korban lévők jelentős hányada helyben dolgozik, és szabadidejének töredékét sem tölti utazással. A mezőgazdasági-ipari jellegből számos életmódbeli változás is ered, ami erőteljesen befolyásolja az itt élők kulturális igényeit. A megnövekedett szabadidő a mi vidékünkön is fellendítette a kiskertészek és kisállattenyésztők munkáját. A fentiekben vázlatosan megemlített jelenségek hatására a művelődést irányító nemzeti bizottsági szervektől, a helyi művelődési központ dolgozóin át, a tömegszervezetek önkéntes aktivistáiig mindenkitől igényesebb munkát kíván a művelődés megszervezése. A helyi művelődési központ, mint a nemzeti bizottság közvetlen irányítása alá tartozó intézmény, a közeljövőben igyekszik a kulturális munkát úgy szervezni, hogy a közel 2200 lakosú községben jelentkező igényeket maximálisan kielégítse. Ma már adottak a lehetőségek, hogy a falun élők is közvetlenül élvezhessék mindazt, ami a művészetekben, a szórakoztatásban, a tudományban és technikában megszületik. így nem véletlen az sem, hogy például az idelátogató hivatásos színházunk műsoraival szemben is fokozottabb igényekkel lépnek fel. Úgy vélem, s ezzel nem vagyunk egyedül Dél-Szlovákiá- ban, s ezt figyelembe kellene venni. Be kell ismernünk azt is, hogy a más jellegű tevékenységgel szemben támasztott követelményeknek nem tudunk maradéktalanul eleget tenni. Ennek nem kis mértékben anyagi lehetőségeink végessége az oka. Ezért tervezzük, hogy a következő hetekben összehívjuk a falu művelődési konferenciáját, ahol összefogásra szeretnénk megnyerni a termelő üzemeket. Ez azért is fontos, hogy tisztán lássa mindenki: a művelődési ház, a SZISZ, a sportegyesület és a CSEMADOK helyi szervezete nem képes arra, hogy dolgozóink megnövekedett szabadidejét ismeretterjesztő előadásokkal, amatőr művészeti és klubtevékenységgel támogatás nélkül tegye tartalmasabbá. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a meglévő művelődési ház nem minden tekintetben felel meg a megnövekedett igényeknek. A kis közösségek tudatának formálásában fontos szerepet játszó klubok számára nem tudunk megfelelő helyiséget biztosítani. Igaz, a népkönyvtár a lehető legteljesebben igyekszik pótolni ezt a hiányt, klubszerű foglalkozásai a járás legjobbjai közé emelték. A művelődési ház bővítése ennek ellenére elodázhatatlan feladat, hiszen aligha jönnek az emberek szívesen olyan helyre, ahol a saját lakáskultúrájuk színvonala alatt álló épületben tölthetik szabadidejüket. A falu lakosságának 98 százaléka magyar nemzetiségű, így nem véletlen, hogy a CSEMADOK a legaktívabb művelődési tényező. Folklórcsoportunk évek óta tevékenykedik, és sikeresen képviselte járásunkat a Zselizi népművészeti fesztiválon is. Irodalmi színpadunk a népkönyvtárral együtt számos író-olvasó találkozón, irodalmi délutánon szerepelt. Jelentős kulturális tényezőként kell megemlíteni a magyar tanítási nyelvű alapiskolát, amelynek pedagógusai és diákjai aktívan bekapcsolódnak ebbe a munkába. Az életmódváltozás következtében beállt új helyzethez messzemenően alkalmazkodnunk kell. Ezért is segítjük ismeretterjesztő előadásokkal az agitációt, a mezőgazdasági termelést és az egészségesebb életstílus kialakítását. Kiemelten kezeljük a világnézeti nevelést, amely elég bonyolult feladatot jelent, s ebből eredően emberi tapintatot, de biztos fellépést, példamutatást is igényel a művelődés dolgozóitól. A XVI. pártkongresszus szellemében olyan munkát végzünk, amely elősegíti a szocialista arculatot öltött Ipolynyék lakosainak színvonalasabb művelődését. Reméljük, hogy ehhez a fontos tömegpolitikai tevékenységhez megnyerjük a helyi termelőüzemek támogatását is, ami szilárd eszmei és anyagi bázist jelentene, hiszen összefogás nélkül sokrétű művelődéspolitikai munka ma már elképzelhetetlen. ANTALFI OTTÓ, az Ipolynyéki Művelődési Központ igazgatója Várjuk a módszertani segítséget PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK
