Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-11 / 268. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 A lengyel statisztikai jelentések szerint sikerült megállítani az ipari termelés csökkenését. Például szeptemberben az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az állami és a szövetkezeti szektorban négy százalékkal nőtt a termelés. Felvételünk a Zielena Góra-i Zastal vagongyárban készült, amely hazánk mellett a Szovjetunióba és Magyarországra is szállítja termékeit. (ČSTK-felv.) Libanon A parlament megszavazta a bizalmat és a hat hónapra szóló teljhatalmat a kormánynak ANGOLA NEMZETI ÜNNEPÉN A szocialista fejlődés útján NDK-román kormányfői tárgyalások (ČSTK) - Bukarestben tegnap megkezdődtek az NDK-román kormányfői tárgyalások. A hivata­los romániai látogatáson tartózko­dó Willi Stoph, az NDK Miniszter- tanácsának elnöke Constantin Dascalescuval elsősorban a két­oldalú együttmüködés kérdései­ről, valamint a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet időszerű problémáiról tárgyal. DRASZTIKUS TAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK BELGIUMBAN (ČSTK) - Wilfried Martens belga kormányfő ,,a gazdasági élet megélén- kítése“ céljából újabb drasztikus taka­rékossági intézkedéseket jelentett be, mert a gazdaság a háború utáni legvál­ságosabb helyzetben van. A brüsszeli jobboldali kormány intézkedései nyo­mán tovább csökken az életszínvonal és az ország dolgozóinak vásárlóereje. A kormányfői bejelentés szerint a kabinet 1983-84-ben a bérek átlago­san 5 százalékos csökkentésével szá­mol. A tervezett további „takarékossá­gi“ döntések elsősorban különféle adóemeléseket foglalnak magukba, a közlekedési viteldíjak és a postai illetékek felemelését, mindennapi köz­szükségleti cikkek árának az emelését tervezik. Ugyanakkor viszont csökken­tik a nyugdíjakat és a betegbiztosítási hozzájárulást, valamint ugyancsak megnyirbálják az állami költségvetés egyéb szociális célú kiadásait. (ČSTK) - Az iraki-iráni háború fejleményeiről szóló legfrissebb jelentéseiben a két fél a másiknak okozott súlyos veszteségeiről szá­molt be. Teheránban közölték, hogy az elmúlt héten megkezdett offenzíva eredményeként Irán 300 négyzetkilométernyi iraki területet tart ellenőrzése alatt. Az iráni egy­ségek 10 kilométernyire hatoltak be Irakba, ostromolják Tib városát, Az iraki fél még a hét elején azt jelentette, hogy az iráni támadást visszaverték, később azonban be­ismerte, hogy iráni katonák beha­tol ak az ország területére. Az INA hírügynökség közölte, hogy a fronton harcoló iraki egységeket meglátogatta Szaddam Husszein iraki államfő. É szak-Írországot, avagy Uls- tert „forró krumplinak“ szokták nevezni a brit politikusok kezében, ugyanis a londoni kor­mányzó pártok (a munkáspártiak és a toryk - aszerint, ki mikor van távozóban) már tizenhárom éve egymásnak „dobnak“ át minden problémát, ami az Egyesült Király­ság eme nyugtalan tartományával összefügg. S hozzá kell tenni: mindig meg is égették kezüket az ulsteri tűzben, mégis újra és újra lényegében ugyanazokkal a mód­szerekkel akarják megőrizni hatal­mukat Észak-Írországban. A „rendezés“ legújabb kísérle­tének eredményeképp ma kellene összeülnie először az október 20- án megválasztott - 10 éves szünet után feltámasztott - helyi parla­mentnek. Még mielőtt azonban bárki is azt hinné, hogy a testület létrejötte az első lépés a problé­mák valódi rendezése felé, gyor­san le kell szögezni: az új, 78 tagú tartományi gyűlés hatalommal nem, csupán feltételes tanácsadói jogkörrel rendelkezik, s így tehát nem tud önálló döntéseket hozni, csak ajánlásokat tehet a londoni brit parlamentnek. Az ulsteri gyűlésbe a várakozá­soknak megfelelően a lakosság felekezeti megoszlásának arányá­ban kerültek be a politikai pártok képviselői. Az északír lakosság kétharmadát kitevő protestánsok támogatta hivatalos Unionista Párt és a Demokratikus Unionista Párt a szavazatok több mint 60 száza­lékát szerezte meg (41 mandá­tum), s a két, katolikusok által támogatott nagyobb párt - az ír ;ČSTK) - A libanoni parlament kedden bizalmat szavazott Safik Vazzan miniszterelnök kormányá­nak, és egyúttal a kért nyolc hónap he yett 6 hónapra szóló rendkívüli hatalommal ruházta fel a végre­hajtó testületet. A teljhatalom ki­terjed a közbiztonság, a nemzet- védelem, az újjáépítés, a lakásügy Az iraki-iráni konfliktus fejlemé­nyeit aggodalommal figyelik a Per­zsa-öböl menti arab államok. Tar­tanak ugyanis az iráni típusú isz­lám fundamentalizmus befolyásá­nak növekedésétől. Többek között erről is tárgyal Manamában, Bah­rain állam fővárosában az Arab­öböl menti országok együttműkö­dési tanácsának harmadik csúcs- értekezlete. A kedden megkez­det és háromnaposra tervezett tanácskozás legfontosabb prog­rampontja a hat tagország - Bah­rain, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd- Arábia - közötti biztonsági szerző­dés megkötésének kérdése. A konferencia zárt ajtók mögött tai ácskozik. Köztársasági Hadsereg (IRA) ide­iglenes politikai szárnyát képviselő Sinn Fein, illetve a Szociális De­mokrata és Munkáspárt - 19 man­dátumhoz jutott. Az új tartományi parlament azonban csak 70 szá­zalékos szavazattöbbséggel tehet javaslatokat, ami azt feltételezi, hogy a protestánsok és katoliku­sok közeledjenek egymáshoz, s bizonyos kérdésekben egyetért- senek. Ez a mai körülmények kö­zött pedig szinte kizárt. A helyzet ugyanis az, hogy maguk a protes­táns pártvezérek is - akik a jelenle­gi status quo fenntartását, vagyis Észak-Írország Nagy-Britanniá­hoz tartozását akarják konzerválni - csak időpocsékolásnak tartják a parlamentet, mivel Ulsterben amúgy sem kívánnak osztozni a hatalmon ß déli ír Köztársasággal való egyesülést szorgalmazó ka­tolikusokkal. A londoni terv alapvető hibája, hogy a válságot a vallási közössé­gek közötti viszályokra vezeti visz- sza, holott a protestáns szerveze­tek terrorja és az IRA elienterrorja csak eredménye a társadalmi­gazdasági feszültségeknek. A probléma lényege a brit imperia­lista politika, amely mind a mai napig lehetetlenné tette az Íror­szág két része közötti egységet, egyenlőtlenségeket teremtett és ellentéteket szított a protestáns és katolikus lakosság között. A brit katonaság és rendőrség_ fokozott és a tájékoztatás területére, de nem vonatkozik a választójogra, a honosításra és a választási kör­zetek módosítására. ♦ + + Morris Draper, az amerikai el­nök megbízottja szerdán Bejrút­ban ismét találkozott Amin Gema­jel elnökkel, s arra igyekezett rá­venni, Libanon fogadja el az izraeli hadsereg kivonásáról szóló tár­gyalásokra vonatkozó Tel Aviv-i fel ételeket. A libanoni kormány kitart amellett, hogy a tárgyaláso­kon, amelyeken az Egyesült Álla­mok is részt venne, kizárólag az izraeli kivonulás katonai szem­pontjaival foglalkozzanak. Tel Aviv ezzel szemben a tárgyalások megkezdését mind újabb követe­lésekkel igyekszik elodázni, s azt akarja, hogy a tárgyalásokon a két ország közötti kapcsolatok jövőjét is vitassák meg, s különböző rész­letkérdéseket állít előtérbe. Izrael azt is szeretné, hogy az arab biz­tonsági testülethez tartozó szíriai egységek kivonásáról is szó le­gyen, bár azok a libanoni kormány hozzájárulásával tartózkodnak az országban. jelenléte, gyakori kegyetlen fellé­pése a katolikusok ellen, csak olaj a tűzre. E mlítettük, hogy a tartományi gyűlés megválasztása a legújabb kísérlete Londonnak az ulsteri „rendezésre“. Azt követő­en ugyanis, hogy 1969-ben töme­gesen vetették be az angol kato­naságot Észak-Írországban, s 1972 márciusában megszüntet­ték a helyi parlamentet, a brit kor­mány • több „kezdeményezést“ tett, ám valamennyi terve csődöt mondott. Mint például az 1973-as sunningdale-i egyezmény, ame­lyet a brit kormány, az ír Köztársa­ság és északír koalíciós pártok képviselői hoztak tető alá. Ez egyebek között leszögezte, hogy népszavazáson kell dönteni Ulster Írországhoz csatolásáról, ami London részéről képmutatás volt, hisz a Nagy-Britanniához tarto­zást követelő protestánsok van­nak többségben a tartományban. Mindenesetre intézkedés történt az ún. összír végrehajtó tanács létrehozására, amelynek az lett volna a feladata, hogy kidolgozza és megvalósítsa az Írország két része közötti együttmüködés programját. Az egyezmény azon­ban sosem lépett érvénybe. A későbbi évek rendezési kísér­letei közül említésre méltó az 1975-ös, amikor a brit kormány képviselői titkos tárgyalásokat folytattak a már akkor is széles Az Angolai Népi Köztársaság ma ünnepli az ország függetlensé­gének 7. évfordulóját. Sokéves hősi nemzeti felszabadító harcok után, hét évvel ezelőtt vetettek véget az 500 éves portugál önkény- uralomnak, és a térképen új, független állam jelent meg: az An­golai Népi Köztársaság. A fiatal, önálló országnak azonban a ké­sőbbi hónapokban még meg kel­lett védenie újonnan szerzett füg­getlenségét a külföldi intervenció­val szemben. 1977 márciusában a kubai egységek internacionalista támogatásával sikerült kiűzniük a szabad Angola területéről az ellenséges erők maradványait is. A függetlenné vált fiatal afrikai ország a fejlődés szocialista útját választotta, és a szocialista tár­sadalom megteremtését tűzte ki célul. A súlyos gyarmati örökség felszámolása, haladó szociális és gazdasági átalakulások végrehaj­tása terén azóta elért sikerek an­nál is inkább értékesek, mert An­golának létrejötte pillanatától kezd­ve több alkalommal is szembe kellett néznie dél-afrikai fajüldöző rezsim meg-megújuló agresszív akcióival. Az állandó agressziós veszély ellenére az MPLA-Munka- pártnak - amely a függetlenségért vívott nemzeti felszabadító harc éveiben a mozgalom élén állt, majd azt követően az ország első marxista-leninista pártja lett - si­került megteremtenie az ország saját iparának az alapjait, államo­sították az iparvállalatokat, banko­kat és földterületeket, melyeket korábban a külföldi részvénytársa­ságok és a gyarmatosítók bitorol­tak. Az országban létrejött népi demokratikus rendszer megszilár­dításában fontos eseményt jelen­tettek az 1980 augusztusában megtartott népképviseleti, majd (ČSTK) - A Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága befe­jezte kétnapos ülését. A tanácsko­záson az FKP-nek az üzemekben betöltött szerepéről és főleg a jövő év márciusában sorra kerülő hely- hatósági választásokra való elő­készületekről volt szó. Az FKP központi bizottsága va­lamennyi pártszervezetet felszólí­tott arra: tegyen meg mindent azért, körű terrortevékenységet folytató IRA-val, s ígéretet tettek arra, hogy a brit katonai erőket fokozatosan kivonják Észak-írországból, az in­ternáltakat pedig szabadon bo­csátják. Cserébe a terrorakciók megszüntetését kérték és kilátás­ba helyezték a válság politikai megodását. Az IRA elfogadta az ajánlatot és beszüntetett minden erőszakos cselekményt, ám a ki­rályi rendőrség továbbra is ke­gyetlen akciókat hajtott végre elle­ne. Az IRA így ismét a terrortáma­dásokra rendezkedett be. Közben a protestánsok is rendre megala­kították terrorkommandóikat - és attól kezdve gyakran folyt vér Észak-Írországban, bombarobba­nások rázzák meg ma is Belfast, Londonderry és más városok ut­cáit, napirenden vannak az em­berrablások, utcai lövöldözések, rendörgyilkosságok... A katolikus tömegek, ame­lyek nagyobbrészt nyomo­rúságos körülmények között él­nek, kiábrándultak a brit politiká­ból, s türelmetlenségük jeleként egyre inkább támogatják az IRA-t. Az iránta érzett szimpátia a tavalyi Maze börtönbeli éhségsztrájkok után nagyott nőtt, s most abban jutott kifejezésre, hogyaSinnFeinn (tulajdonképpen az IRA) öt képvi­selőjét juttatták be az új tartományi parlamentbe. Ebből is látszik, hogy Londonnak ez a megbékélésre irá­nyuló terve is kudarcra van ítélve, a lakosság lassan már nem hisz senkinek, csak ösztöneire hallgat. A helyi parlament felélesztése így nyilván nem lesz az ulsteri dráma epilógusa. PAPUCSEK GERGELY a három hónappal később lezajlott parlamenti választások. Az ango­lai kormány rendkívüli figyelmet szentelt az egészségügy és az iskolaügy fejlesztésének, valamint a dolgozók életszínvonala emelé­sének. Az Angolai Népi Köztársaság Afrika déli részén olyan jelentős erővé vált, amely az Afrika csücs­kében szabadságukért küzdő el­nyomott népek szilárd támaszát jelenti. Éppen ezért Angola a dél­afrikai lajüldöző rezsim szüntelen támadásainak célpontja, mivel a pretoriai rezsim a nyugati orszá­gok, de legfőképpen az Egyesült Államok támogatásával minden lehetséges eszközt - gazdasági szabotázsakciókat, szakadár szervezetek kiképzését és felfegy­verzését, valamint a közvetlen fegyveres agressziót is - bevet avégett, hogy az angolai helyzetet destabilizálja. A dél-afrikai kor­mány arra törekszik, hogy Angolát katonailag meggyengítse, ezért a namíbiai függetlenség megadá­sát szándékosan összekapcsolja azzal a követeléssel, hogy távoz­zanak Angolából a törvényes lu­andai kormány kérésére ott-tar- tózkodó kubai egységek, melyek a megismétlődő külföldi interven­ciók elhárításában, az angolai füg­getlenség és szuverenitás megőr­zésében nyújtanak segítséget az országnak. A szocialista országok önzetlen támogatást nyújtanak az Angolai Népi Köztársaságnak a gyarmati örökség káros következményei­nek felszámolásában, valamint az állandósult dél-afrikai agressziók elhárításában. A hét évvel ezelőtt függetlenné vált Angola a kölcsö­nös előnyök elvén sikeresen fejlő­dő baráti kapcsolatokat tart fenn a szocialista közösség országai­val. (č) hogy a szavazás első fordulójában a kormánytöbbség pártjai egysé­gesen lépjenek fel, védjék meg és erősítsék meg eddigi pozícióikat a helyi hatalmi szervekben. A tes­tület ezzel összefüggésben felha­talmazta a Georges Marchais fő­titkár vezette küldöttséget, hogy a helyhatósági választások témá­járól tárgyalásokat folytasson a Szocialista Párt Lionel Jospin első titkár vezette delegációjával. A francia kommunisták és szo­cialisták között jelenleg éles viták folynak arról, hogy a két párt már a választások első fordulójában közös jelölőlistákon induljon-e. Az FKP ennek érdekében folytat szé­les körű kampányt. A francia hadügyminiszter a neutronbombáról (ČSTK) - Charles Hernu fran­cia hadügyminiszter kedden újság­írók előtt jelentette ki, hogy Fran­ciaország képes neutronbombát gyártani és szállítani. Egyelőre azonban még nem született meg a politikai döntés e fegyver gyártá­sának megkezdéséről. Hernu el­mondotta, hogy a bombát francia szakemberek az Egyesült Államok szakemberei nélkül fejlesztették ki, és már sikeresen ki is pró­bálták. Mint ismeretes, néhány nyugat­európai ország szocialista és szo­ciáldemokrata pártja az elmúlt na­pokban arra szólította fel a francia kormányt, hogy mondjon le e tö­megpusztító fegyver gyártásáról. Japán-amerikai hadgyakorlat (ČSTK) - A japán Fudzsi tűzhányó térségében tegnap megkezdődött az elmúlt 25 évben az első japán-ameri­kai közös hadgyakorlat. A két ország katonai egységei kilenc napon át fog­ják gyakorolni a kölcsönös együttmű­ködést az ellenséges ejtőernyős alaku­latok és harckocsitámadások visszave­AZ IRÁNI CSAPATOK ELŐRENYOMULÁSA Csúcsértekezlet Manamában - zárt ajtók mögött ÉSZAK-ÍRORSZÁG „Forró krumpli“ Az FKP KB ülése ELŐKÉSZÜLETEK A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKRA 1982. XI. 11. résében.

Next

/
Thumbnails
Contents