Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-09 / 266. szám, kedd
ÚJ szú 5 1982. XI. 9. Barátságunk tárgyi bizonyítékai Szovjet kukoricakombájn-szállítmány érkezett Már évekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy kukorica alkalmazásával előnyösebben termelhető hús, mint búzából, árpából készült keverékekből. A kukorica nagyobb tömeget ad, az állatok szeretik és jól hasznosítják. Ezért hazánkban is megkezdtük a kukoricatermesztés felfuttatását, s az idén már több mint 140 ezer hektáron termesztettük ezt a növényt, és ezt a területet az elkövetkező években még 10 ezer hektárral növeljük. Egy folyamat kezdete A sikeres termesztéshez viszont maga az elhatározás édeskevés, ezért jól termő fajtákat honosítottunk meg, megteremtettük a tenyészidő alatti gondozás feltételeit is. Ám a betakarítása még mindig embert és gépet egyaránt próbára tevő erőfeszítést jelent, megoldatlan a kukoricaszár betakarítása és sok pénzt felemészt a szem szárítása. A minap azonban jó érzéssel vettük tudomásul, hogy kezdetét vette az a kedvező folyamat, amely ha végbemegy, forradalmasítja a kukorica betakarítását, gazdaságosabbá, energiatakarékosabbá teszi azt. Tardoskedden (Tvrdošovce) szemtanúi voltunk egy új, szovjet gyártmányú Her- szonyec kukoricakombájn kipróbálásának. Ezekhez a kombájnokhoz nagy reményeket fűznek a mezőgazdasági szakemberek, ezektől várják a megváltást a jelenleg még oly sok gonddal, küszködéssel járó betakarításban. Egyébként a napokban több mezőgazdasági üzem kapott ilyen gépet az első szállítmányból. A jelenlegi helyzet Miközben Ondrej Števár mérnökkel, a szövetkezet agronómuA napokban befejezik a mélyszántást Az almágyi (Gemerský Jablonec) Május 9 Efsz-ben is befejezték az ősziek vetését, s mivel már korábban végeztek a betakarítási munkákkal, a következő hetekben csak a szántás és a trágyaszórás foglalkoztatja a dolgozókat. Amint azt Ádám István, a növénytermesztési ágazat vezetője elmondotta, a 440 hektáron tervezett vetés munkái azért tartottak tovább a tervezettnél, mert nem akartak búzát búza után vetni, a dohányföld területe viszont csak a közelmúltban szabadult fel. Ami az idei betakarítási munkák eredményeit illeti, a szövetkezet gazdálkodása szempontjából döntőnek számító növényfajták termesztésében elérték, sőt túl is teljesítették az előirányzottakat. A bevételnek több mint a felét adó 100 hektáros dohánykertészet az idén is a sikeres ágazatok közé tartozott; dohányból mintegy 5 és fél millió koronás bevételre számítanak. Hasonlóan jó eredmények születtek a korai burgonya termesztésében, ahol 9,6 tonna helyett 10,1 tonnás átlaghozamot értek el hektáronként. Nem ilyen kedvező a helyzet a takarmánytermesztésben: 4561 tonna száraztakarmány termelését tervezték, a nagy szárazság miatt azonban csak 3758 tonnát értek el, azaz 82,5 százalékos a tervteljesítés. A szőlőtermesztés az almágyi szövetkezetben is önálló gazdálkodási egységet képez, itt azonban a téli fagyok mintegy 60 százalékos terméskiesést okoztak a gazdaságnak. A jelenlegi időszak legnagyobb gondja tehát a téli takarmányszükséglet biztosítása, ezt részben szénavásárlással, részben cukorgyári melléktermékek vásárlásával kívánják megoldani. A mélyszántást két DT-160-as és három Crystal típusú traktorral végzik két műszakban.. A tervezett 320 hektáros feladatnak még a komolyabb fagyok beállta előtt, november 10-ig eleget kívánnak tenni. -h. asával a határba tartottunk, termésétől megfosztott kukoricatáblák mellett haladtunk el. E táblák termését még nem Herszonyeccel takarították be, hiszen ott állt rajtuk a kukoricaszár, a lemorzsolt csutkák pedig szanaszét hevertek a földön. Az elkövetkező napok nagy feladata lesz a földön maradt hulladék összegyűjtése. Nem lesz könnyű, mert a kukoricaszár betakarítására alkalmas gépünk nincs, erre a célra nagy üggyel-bajjal kaszálógépet alakítottak át, hogy legalább így takarítsák be a kukoricaszár egy részét. Ez mulasztha- tatlan kötelesség, annál inkább is, mert a kukoricaszár beszántva nehezen bomlik el, rontja a talajszerkezetet és ez kedvezőtlenül hat az utána vetett növény fejlődésére. A kombájnoktól morzsolt állapotban elhordott kukorica szárítása pedig azért gond, mert rengeteg fűtőolajat igényel, s ez drágítja a termelést. Márpedig egy-egy mezőgazdasági üzemet ma már nemcsak aszerint sorolják a jók illetve a gyengébbek közé, hogy mennyit termel, hanem aszerint is értékelik, hogy mennyiért. Ráadásul nincs minden gazdaság olyan szerencsés helyzetben, mint a tar- doskeddiek is, hogy nagy teljesítményű Bábolna típusú szárítójuk van. Sok helyütt, mert nem győzik a szárítást, csak lassan haladnak a betakarítással. S ha még az időjárás is rosszra fordul, akkor a gépek megsüllyednek a talajon, s csak egy-két traktor segítségével boldogulnak. Próbaüzemelés Ez az eléggé áldatlan helyzet kényszerítette ki a betakarítási menet megváltoztatását. S mint kiderült, nem is kellett hozzá más, csak egy jó gép, no meg jó szakemberek, akik megtervezték és nekik gyártják. A Herszonyec kukoricakombájn megjelenését híre már megelőzte. Tavaly mezőgazdasági műszaki napok keretében rendezett gépbemutatókon láthattuk, hallhattunk előnyeiről és arról, hogy a Szovjetunió nekünk is szállít majd belőlük. A tardoskeddi Jövő Egységes Földmüvesszövetkezet két darabot kapott az idén. Mire a várva várt gépek megérkeztek, a kukorica betakarításával gyakorlatilag végeztek. A palárikovoi határban- ahová időközben megérkeztünk- hagytak azonban egy tábla kukoricát, hogy majd abban kipróbálhassák a masinákat. Aznap csak az egyik tartózkodott a határban. Mikor szemügyre vettük, Jozef Markusek, a gazdája csavarokat húzogatott rajta.- Kisebb-nagyobb igazítani való még akad rajta - fogadott bennünket -, de a próbaüzemelés épp arra jó, hogy észrevegyük a hibákat. Egyébként szépen dolgozik. Valóban, a kukoricakombájn nyomában alacsony tarló maradt, a felaprított kukoricaszárat a mellette haladó pótkocsira fújta, a kukoricacsövek pedig a mögé akasztott pótkocsira hullottak. A természetes szárítás előnye A kukoricaszárat az állattartó telepre, a silógödrökhöz hordták, a csövekkel teli pótkocsikat pedig a faluszéli gépesítő részleggel szemben épült sopák alá. Hosszú rudakra erősített tetőszerkezet alatt sok-sok drótháló oldalú fémláda sorakozott. Ezekbe került a kukorica, majd egymás fölé rakták a teli ládákat. Az így elraktározott termés magától megszárad. A természetes szárításnak számos előnye van. Elsősorban, hogy a kukoricának minden tápértéke megmarad, jobb lesz a hatásfoka a takarmányozásban, a szárítás pedig nem igényel energiát. Ha pedig takarmányozás előtt lemorzsolják, a csutkáját felhasználhatják tüzelésre, vagy préselt lemezek gyártásához. Persze, a természetes szárítás feltételeinek a megteremtése is igényel némi befektetést. Viszont a sopákat csak egyszer kell megépíteni, míg a forrólevegős szárításhoz évente újra és újra sok-sok fűtőolajra van szükség. Ahhoz, hogy a tardoskeddi szövetkezet összes kukoricáját ezzel a módszerrel takaríthassák majd be, legalább tíz ilyen kombájnra lenne szüksége. Egyelőre e kettőnek is örülnek. Előzetes számítások szerint jövőre mintegy 200 hektár kukorica betakarítását teszi könnyebbé, olcsóbbá. KOVÁCS ELVIRA A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyár naponta 4000 tonna cukorrépát dolgoz fel, és az idei kampány során a tervezett mennyiségnek mintegy a felét feldolgozták. A felvételen Ágh Károly ellenőrzi a répaszelet továbbítását. (Felvétel: ČSTK - Blažej Palkovič) Ahol van mivel takarékoskodni Észak-Szlovákia legnagyobb zöldségtermesztője a Košecai Efsz, amelynek svederníki kertészetében a káposztán kívül gyökérzöldséget is termesztenek. Ezekben a napokban elsősorban a sárgarépa betakarítására összpontosítják az igyekezetet, melyet 16 hektáron termesztettek az idén. A Lange rote fajta hektáronként 50 tonnás hozammal fizetett. A téli tárolásra szánt zöldségből a terv szerint 400 tonnát takarítanak be, s ebből a mennyiségből még mintegy 80 tonna vár betakarításra. A felvételen: Elena Šimíková (balról) és Valéria Bzdylová méri le a szállításra kerülő zöldséget. (Felvétel: VI. Gabčo - ČSTK) Az már biztos, hogy a nyolcvanas évek első fele a nyersanyagokkal és az energiahordozókkal való takarékosság jegyében fog eltelni, de nem igen lesz ez másként az elkövetkező évtizedekben sem. Ősi bölcsesség szerint takarékoskodni csak ott lehet, ahol van mivel. Nos, a galántai (Galanta) járás második legnagyobb energia- fogyasztó vállalatában, a Seredi Nikkelkohóban van mivel takarékoskodniuk és az is érthető, hogy az ilyen nagy fogyasztónak szinte naponta keresnie kell azokat a lehetőségeket és formákat, amelyekkel további megtakarításokat érhetnek el. Ezekről beszélgettem a minap Pavel Dubravčík mérnökkel, a vállalat műszaki fejlesztési osztályának vezetőjével.- Közismerten nagyon energia- igényes termelés folyik a vállalatunknál - mondotta. - A nikkelt főleg, de nem kizárólagosan az Albániából. importált ferro-nikkel ércből állítjuk elő, melynek feldolgozására a kombinált pirometalur- giai és hidrometalurgiai technológiát alkalmazzuk. A világ más nikkelkohójában sokféle feldolgozási folyamatokat alkalmaznak, a mi körülményeink között ez a módszer bizonyult a leggazdaságosabbnak.- Tehát az egyik legfontosabb láncszeme az ésszerű energiafelhasználásnak, az aránylag kevés energiát igénylő technológia, ennél a vállalatnál megvan. Lehet még ezen túl is növelni a takarékosságot? '- Noha az általunk alkalmazott technológia aránylag kevés energiát igényel, a takarékosságot elsőrendű feladatunknak kell tekintenünk, mert valójában abszolút értékekben véve a vállalatunknál felhasznált energia mennyisége hatalmas. Tavaly a takarékossági intézkedések terve nyolcvannyolc terra-joule mennyiségű energia megtakarítását írta elő számunkra, a valóságban kilencvenegy terra-joule mennyiséget sikerült megtakarítanunk. Hasonlóan kemény intézkedések születtek erre az évre is. 1982-ben legalább 86 terra-joule mennyiségű energiát kell megtakarítanunk. Az év első felében ennek a kötelezettségünknek 53 százalékban már eleget tettünk.- Milyen intézkedéseket tettek ennek elérésére?- Talán nincs is olyan intézkedés vagy határozat, amely nem a takarékoskodás hatékonyságának növelésére irányulna. Mindenekelőtt, persze, a tudományos kutatások eredményeire kell támaszkodnunk ebben a munkában és jelentős eredmény érhető el a dolgozók, főleg a komplex racionalizációs szocialista munkabrigádok észrevételeinek, tanácsainak figyelembevételével is. A takarékossági szempontok első helyen szereplenek az újítóink javaslatainak elbírálásában és a termelésbe való bevezetésében is.- Fontos követelmény az importált nyersanyaggal való fokozott takarékoskodás is. Ennek milyen járható útjai vannak vállalatuknál?- Az eneigiával és a nyersanyaggal való takarékoskodás a mi esetünkben lényegében egy és ugyanazt jelenti. Ugyanis, ha az ércből tökéletesebben kivonjuk a nikkelt, kevesebb ércre van szükség a kívánt mennyiségű nikkel előállításához, és ha kevesebb ércet kell feldolgoznunk, törvényszerűen kevesebb energiát igényel a folyamat. Persze, a nyersanyaggal való jobb gazdálkodásnak vannak más lehetőségei is. Vállalatunknál nagy erőfeszítéseket teszünk azoknak a hulladékoknak a feldolgozására, amelyek nikkelt tartalmaznak. Az igaz, hogy a hulladékok feldolgozására alkalmas technológia minden téren nagyon igényes, de megéri az erőfeszítést, mert - bár hihetetlenül hangzik - ezekben a másodlagos nyersanyagokban sok esetben lényegesen több a nikkel mint magában a ferro-nikkel ércben. Ezzel a módszerrel jelentős meny- nyiségű, ún. segéd-nyersanyagot is megtakarítunk, amelyek szintén drága nyersanyagok, s az előállításuk is energiaigényes. A segédnyersanyagokkal való jobb gazdálkodás kapcsán is meg kell említenem vállalatunk lelkes újítóit, akik számtalan kitűnő újítási javaslattal járultak már hozzá a jobb eredmények eléréséhez.- Műszaki téren az említett feladatok végrehajtására felkészült a vállalat?- Azt mondhatnám, hogy az elhangzottak mottója is lehetne: ezek a feladatok csakis korszerű eszközökkel teljesíthetők. Tehát csak akkor lehet megfelelő eredményeket elérni az energiával és a nyersanyagokkal való jobb gazdálkodásban, ha az adott vállalat vagy üzem lépést tud tartani a műszaki fejlődéssel. A műszaki fejlesztésre minden évben külön tervet dolgozunk ki. A kutatások eredményeit igyekszünk a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni a termelésben. A hatékonyság és a gazdaságosság eszközének tekintettük a termékszerkezet-inno- válási programot is, amely szintén nagy mérkékben hozzájárult, illetve elősegítette a már említett hatalmas mennyiségű energia megtakarítását. KAMOCSAI IMRE
