Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-09 / 266. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. XI. 9. Barátságunk tárgyi bizonyítékai Szovjet kukoricakombájn-szállítmány érkezett Már évekkel ezelőtt nyilvánva­lóvá vált, hogy kukorica alkalma­zásával előnyösebben termelhető hús, mint búzából, árpából készült keverékekből. A kukorica nagyobb tömeget ad, az állatok szeretik és jól hasznosítják. Ezért hazánkban is megkezdtük a kukoricatermesz­tés felfuttatását, s az idén már több mint 140 ezer hektáron ter­mesztettük ezt a növényt, és ezt a területet az elkövetkező évek­ben még 10 ezer hektárral nö­veljük. Egy folyamat kezdete A sikeres termesztéshez vi­szont maga az elhatározás édes­kevés, ezért jól termő fajtákat ho­nosítottunk meg, megteremtettük a tenyészidő alatti gondozás felté­teleit is. Ám a betakarítása még mindig embert és gépet egyaránt próbára tevő erőfeszítést jelent, megoldatlan a kukoricaszár beta­karítása és sok pénzt felemészt a szem szárítása. A minap azonban jó érzéssel vettük tudomásul, hogy kezdetét vette az a kedvező folyamat, amely ha végbemegy, forradalma­sítja a kukorica betakarítását, gaz­daságosabbá, energiatakaréko­sabbá teszi azt. Tardoskedden (Tvrdošovce) szemtanúi voltunk egy új, szovjet gyártmányú Her- szonyec kukoricakombájn kipró­bálásának. Ezekhez a kombájnok­hoz nagy reményeket fűznek a mezőgazdasági szakemberek, ezektől várják a megváltást a je­lenleg még oly sok gonddal, küsz­ködéssel járó betakarításban. Egyébként a napokban több me­zőgazdasági üzem kapott ilyen gépet az első szállítmányból. A jelenlegi helyzet Miközben Ondrej Števár mér­nökkel, a szövetkezet agronómu­A napokban befejezik a mélyszántást Az almágyi (Gemerský Jablo­nec) Május 9 Efsz-ben is befejez­ték az ősziek vetését, s mivel már korábban végeztek a betakarítási munkákkal, a következő hetekben csak a szántás és a trágyaszórás foglalkoztatja a dolgozókat. Amint azt Ádám István, a nö­vénytermesztési ágazat vezetője elmondotta, a 440 hektáron terve­zett vetés munkái azért tartottak tovább a tervezettnél, mert nem akartak búzát búza után vetni, a dohányföld területe viszont csak a közelmúltban szabadult fel. Ami az idei betakarítási munkák eredményeit illeti, a szövetkezet gazdálkodása szempontjából dön­tőnek számító növényfajták ter­mesztésében elérték, sőt túl is teljesítették az előirányzottakat. A bevételnek több mint a felét adó 100 hektáros dohánykertészet az idén is a sikeres ágazatok közé tartozott; dohányból mintegy 5 és fél millió koronás bevételre számí­tanak. Hasonlóan jó eredmények születtek a korai burgonya ter­mesztésében, ahol 9,6 tonna he­lyett 10,1 tonnás átlaghozamot ér­tek el hektáronként. Nem ilyen kedvező a helyzet a takarmányter­mesztésben: 4561 tonna száraz­takarmány termelését tervezték, a nagy szárazság miatt azonban csak 3758 tonnát értek el, azaz 82,5 százalékos a tervteljesítés. A szőlőtermesztés az almágyi szövetkezetben is önálló gazdál­kodási egységet képez, itt azon­ban a téli fagyok mintegy 60 szá­zalékos terméskiesést okoztak a gazdaságnak. A jelenlegi idő­szak legnagyobb gondja tehát a téli takarmányszükséglet bizto­sítása, ezt részben szénavásárlás­sal, részben cukorgyári mellékter­mékek vásárlásával kívánják megoldani. A mélyszántást két DT-160-as és három Crystal típusú traktorral végzik két műszakban.. A terve­zett 320 hektáros feladatnak még a komolyabb fagyok beállta előtt, november 10-ig eleget kívánnak tenni. -h. a­sával a határba tartottunk, termé­sétől megfosztott kukoricatáblák mellett haladtunk el. E táblák ter­mését még nem Herszonyeccel takarították be, hiszen ott állt raj­tuk a kukoricaszár, a lemorzsolt csutkák pedig szanaszét hevertek a földön. Az elkövetkező napok nagy feladata lesz a földön maradt hulladék összegyűjtése. Nem lesz könnyű, mert a kukoricaszár beta­karítására alkalmas gépünk nincs, erre a célra nagy üggyel-bajjal kaszálógépet alakítottak át, hogy legalább így takarítsák be a kuko­ricaszár egy részét. Ez mulasztha- tatlan kötelesség, annál inkább is, mert a kukoricaszár beszántva ne­hezen bomlik el, rontja a talajszer­kezetet és ez kedvezőtlenül hat az utána vetett növény fejlődésére. A kombájnoktól morzsolt álla­potban elhordott kukorica szárítá­sa pedig azért gond, mert renge­teg fűtőolajat igényel, s ez drágítja a termelést. Márpedig egy-egy mezőgazdasági üzemet ma már nemcsak aszerint sorolják a jók illetve a gyengébbek közé, hogy mennyit termel, hanem aszerint is értékelik, hogy mennyiért. Ráadá­sul nincs minden gazdaság olyan szerencsés helyzetben, mint a tar- doskeddiek is, hogy nagy teljesít­ményű Bábolna típusú szárítójuk van. Sok helyütt, mert nem győzik a szárítást, csak lassan haladnak a betakarítással. S ha még az időjárás is rosszra fordul, akkor a gépek megsüllyednek a talajon, s csak egy-két traktor segítségé­vel boldogulnak. Próbaüzemelés Ez az eléggé áldatlan helyzet kényszerítette ki a betakarítási menet megváltoztatását. S mint kiderült, nem is kellett hozzá más, csak egy jó gép, no meg jó szak­emberek, akik megtervezték és nekik gyártják. A Herszonyec kukoricakombájn megjelenését híre már megelőzte. Tavaly mezőgazdasági műszaki napok keretében rendezett gép­bemutatókon láthattuk, hallhattunk előnyeiről és arról, hogy a Szovjet­unió nekünk is szállít majd belőlük. A tardoskeddi Jövő Egységes Földmüvesszövetkezet két dara­bot kapott az idén. Mire a várva várt gépek megérkeztek, a kukorica betakarításával gyakorlatilag vé­geztek. A palárikovoi határban- ahová időközben megérkeztünk- hagytak azonban egy tábla ku­koricát, hogy majd abban kipróbál­hassák a masinákat. Aznap csak az egyik tartózko­dott a határban. Mikor szemügyre vettük, Jozef Markusek, a gazdája csavarokat húzogatott rajta.- Kisebb-nagyobb igazítani va­ló még akad rajta - fogadott ben­nünket -, de a próbaüzemelés épp arra jó, hogy észrevegyük a hibá­kat. Egyébként szépen dolgozik. Valóban, a kukoricakombájn nyomában alacsony tarló maradt, a felaprított kukoricaszárat a mel­lette haladó pótkocsira fújta, a ku­koricacsövek pedig a mögé akasztott pótkocsira hullottak. A természetes szárítás előnye A kukoricaszárat az állattartó telepre, a silógödrökhöz hordták, a csövekkel teli pótkocsikat pedig a faluszéli gépesítő részleggel szemben épült sopák alá. Hosszú rudakra erősített tető­szerkezet alatt sok-sok drótháló oldalú fémláda sorakozott. Ezekbe került a kukorica, majd egymás fölé rakták a teli ládákat. Az így elraktározott termés magától meg­szárad. A természetes szárítás­nak számos előnye van. Elsősor­ban, hogy a kukoricának minden tápértéke megmarad, jobb lesz a hatásfoka a takarmányozásban, a szárítás pedig nem igényel ener­giát. Ha pedig takarmányozás előtt lemorzsolják, a csutkáját fel­használhatják tüzelésre, vagy pré­selt lemezek gyártásához. Persze, a természetes szárítás feltételeinek a megteremtése is igényel némi befektetést. Viszont a sopákat csak egyszer kell megé­píteni, míg a forrólevegős szárí­táshoz évente újra és újra sok-sok fűtőolajra van szükség. Ahhoz, hogy a tardoskeddi szö­vetkezet összes kukoricáját ezzel a módszerrel takaríthassák majd be, legalább tíz ilyen kombájnra lenne szüksége. Egyelőre e kettő­nek is örülnek. Előzetes számítá­sok szerint jövőre mintegy 200 hektár kukorica betakarítását teszi könnyebbé, olcsóbbá. KOVÁCS ELVIRA A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyár naponta 4000 tonna cukorrépát dolgoz fel, és az idei kampány során a tervezett mennyiségnek mintegy a felét feldolgozták. A fel­vételen Ágh Károly ellenőrzi a répaszelet továbbítását. (Felvétel: ČSTK - Blažej Palkovič) Ahol van mivel takarékoskodni Észak-Szlovákia legnagyobb zöldségtermesztője a Košecai Efsz, amelynek svederníki kertészetében a káposztán kívül gyökérzöldséget is termesztenek. Ezekben a napokban elsősorban a sárgarépa betakarí­tására összpontosítják az igyekezetet, melyet 16 hektáron termesztettek az idén. A Lange rote fajta hektáronként 50 tonnás hozammal fizetett. A téli tárolásra szánt zöldségből a terv szerint 400 tonnát takarítanak be, s ebből a mennyiségből még mintegy 80 tonna vár betakarításra. A felvételen: Elena Šimíková (balról) és Valéria Bzdylová méri le a szállításra kerülő zöldséget. (Felvétel: VI. Gabčo - ČSTK) Az már biztos, hogy a nyolcva­nas évek első fele a nyersanya­gokkal és az energiahordozókkal való takarékosság jegyében fog eltelni, de nem igen lesz ez más­ként az elkövetkező évtizedekben sem. Ősi bölcsesség szerint taka­rékoskodni csak ott lehet, ahol van mivel. Nos, a galántai (Galanta) járás második legnagyobb energia- fogyasztó vállalatában, a Seredi Nikkelkohóban van mivel takaré­koskodniuk és az is érthető, hogy az ilyen nagy fogyasztónak szinte naponta keresnie kell azokat a le­hetőségeket és formákat, ame­lyekkel további megtakarításokat érhetnek el. Ezekről beszélget­tem a minap Pavel Dubravčík mérnökkel, a vállalat műszaki fej­lesztési osztályának vezetőjével.- Közismerten nagyon energia- igényes termelés folyik a vállala­tunknál - mondotta. - A nikkelt főleg, de nem kizárólagosan az Albániából. importált ferro-nikkel ércből állítjuk elő, melynek feldol­gozására a kombinált pirometalur- giai és hidrometalurgiai technoló­giát alkalmazzuk. A világ más nik­kelkohójában sokféle feldolgozási folyamatokat alkalmaznak, a mi körülményeink között ez a mód­szer bizonyult a leggazdaságo­sabbnak.- Tehát az egyik legfontosabb láncszeme az ésszerű energiafel­használásnak, az aránylag kevés energiát igénylő technológia, en­nél a vállalatnál megvan. Lehet még ezen túl is növelni a takaré­kosságot? '- Noha az általunk alkalmazott technológia aránylag kevés ener­giát igényel, a takarékosságot el­sőrendű feladatunknak kell tekin­tenünk, mert valójában abszolút értékekben véve a vállalatunknál felhasznált energia mennyisége hatalmas. Tavaly a takarékossági intézkedések terve nyolcvannyolc terra-joule mennyiségű energia megtakarítását írta elő számunk­ra, a valóságban kilencvenegy ter­ra-joule mennyiséget sikerült megtakarítanunk. Hasonlóan ke­mény intézkedések születtek erre az évre is. 1982-ben legalább 86 terra-joule mennyiségű energiát kell megtakarítanunk. Az év első felében ennek a kötelezettségünk­nek 53 százalékban már eleget tettünk.- Milyen intézkedéseket tettek ennek elérésére?- Talán nincs is olyan intézke­dés vagy határozat, amely nem a takarékoskodás hatékonyságá­nak növelésére irányulna. Minde­nekelőtt, persze, a tudományos kutatások eredményeire kell tá­maszkodnunk ebben a munkában és jelentős eredmény érhető el a dolgozók, főleg a komplex racio­nalizációs szocialista munkabrigá­dok észrevételeinek, tanácsainak figyelembevételével is. A takaré­kossági szempontok első helyen szereplenek az újítóink javaslatai­nak elbírálásában és a termelésbe való bevezetésében is.- Fontos követelmény az im­portált nyersanyaggal való foko­zott takarékoskodás is. Ennek mi­lyen járható útjai vannak vállala­tuknál?- Az eneigiával és a nyers­anyaggal való takarékoskodás a mi esetünkben lényegében egy és ugyanazt jelenti. Ugyanis, ha az ércből tökéletesebben kivonjuk a nikkelt, kevesebb ércre van szükség a kívánt mennyiségű nik­kel előállításához, és ha kevesebb ércet kell feldolgoznunk, törvény­szerűen kevesebb energiát igé­nyel a folyamat. Persze, a nyers­anyaggal való jobb gazdálkodás­nak vannak más lehetőségei is. Vállalatunknál nagy erőfeszítése­ket teszünk azoknak a hulladékok­nak a feldolgozására, amelyek nikkelt tartalmaznak. Az igaz, hogy a hulladékok feldolgozására alkalmas technológia minden té­ren nagyon igényes, de megéri az erőfeszítést, mert - bár hihetetle­nül hangzik - ezekben a másodla­gos nyersanyagokban sok eset­ben lényegesen több a nikkel mint magában a ferro-nikkel ércben. Ezzel a módszerrel jelentős meny- nyiségű, ún. segéd-nyersanyagot is megtakarítunk, amelyek szintén drága nyersanyagok, s az előállí­tásuk is energiaigényes. A segéd­nyersanyagokkal való jobb gaz­dálkodás kapcsán is meg kell em­lítenem vállalatunk lelkes újítóit, akik számtalan kitűnő újítási ja­vaslattal járultak már hozzá a jobb eredmények eléréséhez.- Műszaki téren az említett fela­datok végrehajtására felkészült a vállalat?- Azt mondhatnám, hogy az elhangzottak mottója is lehetne: ezek a feladatok csakis korszerű eszközökkel teljesíthetők. Tehát csak akkor lehet megfelelő ered­ményeket elérni az energiával és a nyersanyagokkal való jobb gaz­dálkodásban, ha az adott vállalat vagy üzem lépést tud tartani a mű­szaki fejlődéssel. A műszaki fej­lesztésre minden évben külön ter­vet dolgozunk ki. A kutatások eredményeit igyekszünk a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni a termelésben. A hatékonyság és a gazdaságosság eszközének te­kintettük a termékszerkezet-inno- válási programot is, amely szintén nagy mérkékben hozzájárult, illet­ve elősegítette a már említett ha­talmas mennyiségű energia meg­takarítását. KAMOCSAI IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents