Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-08 / 265. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1982. XI. 8. Jó ütemben halad a prágai Nemzeti Színház felújítása Büszkék lehetnek termelési és gazdasági eredményeikre Értékes tapasztalatok a magyarországi Dalmandi Állami Gazdaságban Telnek-múlnak az évek, észre sem vesszük, hogy az újjáépülő Nemzeti Színház ünnepélyes megnyitásának napjától alig egy esztendő választ már csak el ben­nünket. Érthető, hogy a közönség élénk figyelemmel kíséri a hét éve folyó felújítási munkák ütemét. Aki a Národní tŕídán jár, az örömmel állapíthatja meg, hogy sok helyütt, például a történelmi épület északi és a Moldva-parti része mellől már eltűntek a daruk és az állványok, vagyis az időarányos havi felada­A páholyok már elkészültek (Stanislav Tereba felvétele) tokát átlagosan 103 százalékra teljesítő ezerötszáz munkás, tech­nikus és mérnök közös kötelezett­ségvállalásának megszületett az eredménye. Nyújtott műszakokban A festőknek, a lakkozóknak, az aranyozóknak és a többi iparmű­vésznek köszönhetően a gipszből mintázott, márvány hatását keltő díszítmények és a festmények nagy része már eredeti színben pompázik. Az épület külső díszeit - a szobrokat - felújító kőfaragók is búcsút mondtak már munkahe­lyüknek. A gépházban befejezték a légkondicionáló berendezés szerelését, hogy a hűvös idő be­álltával valamennyi épületet fűt­hessenek. Ez a feltétele a falak gyors száradásának és annak, hogy az emberek a téli hónapok­ban is zavartalanul dolgozhas­sanak. Javában folyik az ajtók szerelé­se is. Mások a márványpadlók lerakásával foglalatoskodnak. A színpad hátterének felújítása és a színpadi technika szerelése még sok fejtöréssel, gonddal jár. Az emberek igyekezetéről tanúsko­dik, hogy sokan a nyújtott műsza­kokat és a szombatokat is munká­val töltik. Josef Šnejdarnak, az építkezés igazgatójának szavai szerint figyelemre méltó eredmé­nyeik titka a rugalmas munkaszer­vezés és az, hogy a nyári hóna­pokban sem henyéltek.- Az idei terv a legigényesebb. Feladatainkat december 20-ig kell teljesítenünk - mondja, majd így folytatja: - Megnyugtató, hogy a történelmi épületben a munkák kétharmadával, az új építkezésen pedig mintegy a felével már elké­szültünk. Az ütemet azonban to­vábbra is tartanunk kell, a lemara­dást nem engedhetjük meg ma­gunknak. A kezdeményezöterv sem bizonyult elegendőnek A durva, nehéz munka tehát már a múlté. Ez ugyan nagy előny, ám a már feleslegessé vált beton, homok, mész, valamint a burkola­tok és csempék eltávolítása anél­kül, hogy megsérüljenek a falak, a beépített bútorok, óvatos, szak­szerű munkát igényel. Ha itt-otf mégis előfordulnak ilyen pana­szok, akkor a fogyatékosságot ha­ladéktalanul ki kell küszöbölniük, így cselekedett a České Budéjovi­ce-i Magasépítő Vállalat, amely a főkivitelezó szerepében néhány más kivitelező vállalattal együtt az idei évre az állami tervnél lénye­gesen igényesebb kezrieményé- zőtervet fogadott el. Ezzel sem elégedtek meg a dolgozók. To­vábbi 20 millió korona értékű köte­lezettségvállalásuk célja az idő­megtakarítás, illetve a felesleges kapkodás megelőzése volt. Ladislav Šulc diszpécser a szakszerű irányításról beszél, bár az szerinte semmivel sem egyszerűbb itt, mint más építkezé­seken. - Ellenkezőleg, pl. egyet­len páholy átadását a szűk térsé­gen 18 kivitelező vállalat kollektí­váinak munkája előzi meg. Hitet­lenkedő tekintetünkre már sorolja is az egymással váltakozó, a pad­lózatot és a falakat javító szakem­bereket, a hangszigetelőket, a vil­lany* és reproduktor-szerelőket, a tapétázókat, az aranyozókat, az asztalosokat, a kárpitosokat. Iparművészek a javából A nézőtérről is eltűntek már az állványok. A Štuko ipari szövetke­zet dolgozóinak, illetve az iparmű­vészeknek köszönhetően a páho­lyok már készen letakarva várják a közönséget. - Nagy előnyünk- mondja Jaromír Michálek, a Štu­ko dolgozója hogy munkánk mutatósabb a többi szakemberé­nél. Hátrányunk azonban, hogy utolsóként - a határidőt tekintve- kevesebb idő áll rendelkezé­sünkre. A nézőtér díszeinek a felújítá­sával november 30-ig, a Zítek épületben pedig az év végéig kell elkészülniük. Hogy feladataikat ál­talános megelégedésre a határ­idők megtartásával teljesítik, ab­ban az építkezésen senki nem kételkedik. Megbízható munkáju­kat áldozatkészség és elkötele­zettség jellemzi. Az aranyozok többége nő. A többnyire fiatal anyákra odahaza a második mű­szak vár ugyan, mégis pontosan, türelemmel és ami a fő: szíwel- lélekkel végzik ezt a pepecselő munkát. A Napako ipari szövetkezet dol­gozóinak tudásáról tanúskodnak például a podolíi stadion, a prágai főpályaudvar, vagy akár a metró- állomások világító testjei, vala­mint a Kultúrpalota világító rám­pái, melyek hossza eléri a 9 kilo­métert. Érthető, hogy az ő te­vékenységük sem nélkülözhető a Nemzeti Színház újjáépítésénél. A főépület nézőterének a csil­lárjára gondolunk, amelyet néhány száz darabra szétszedve, tavaly szeptemberben három hatalmas ládában szállítottak el, hogy La­dislav Čízovský és Vladimír Marik az idén januárban hozzáfogjon az alkatrészek bonyolult tisztításához, karbantartásához. Ma már a csil­lár 200 darab 600 wattos égőjével ismét eredeti helyén díszeleg. Hogy milyen igényes munka volt ennek az 1860 kilós alkotásnak a felszerelése, anélkül, hogy meg­sértenék a mennyezet ornamenti­káját, arról nem szívesen be­szélnek. Az Új Színpad is látványos lesz Inkább a történelmi épület tő- szomszédságában épülő Új Szín­padra terelik a szót, mely falának burkolóanyaga sok vitára adott okot. Végül is megegyeztek a ter­vezők. Az épület belső falainak kubai zöld márvánnyal való burko­lását a Prúmstav vállalta. Mivel a legmutatósabb az üveg, a külső falak burkolatát a sázavai Kavalier üveggyár szállítja. Ezen a téren a problémát a forgalmas Národní tŕídán a nagy zaj jelentette, amely eléri a 90 decibellt. Ezért a falakat 800x600 valamint 300 milliméter mély hang- és hőszigetelő, a tévé képernyőjéhez hasonló, egymás­sal váltakozó domború és homorú üvegrészek borítják majd. Kétség­telenül lesz mit megcsodálnunk, hiszen az épület homlokzatának fala, visszaverve a napsugarakat, de az esti megvilágításban is ha­talmas, ragyogó kristály benyomá­sát kelti majd. A megrendeléssel a sázavai gyárnak a kivitelező vállalatokkal együtt legkésőbb a jövő év áprili­sáig kell elkészülnie, hogy május­ban már megkezdhessék az üveg­lapok szerelését. Ez is egyik felté­tele annak, hogy a cseh nép Arany kápolnájának kapui megnyitásá­nak századik évfordulóján, 1983. november 18-án ismét feltárulja­nak és hogy a közönség Smetana Libuše operájának nyitányán kívül a dolgozók százainak a jövő nem­zedékre hagyott művészi alkotá­sában is gyönyörködhessen. KARDOS MÁRTA A bratislavai Tudományos Gaz­dálkodási Rendszer Intézete dolgo­zóinak egy csoportja nemrég tanul­mányi úton vett részt a Magyar Nép- köztársaságban, s többek között a Dalmandi Állami Gazdaságba is ellátogatott. Ez a mezőgazdasági vállalat a Dunántúl déli részén, Tol­na megyében fekszik, ahol aránylag kedvezők a talajviszonyok és az ég­hajlati feltételek, így öntözés nélkül is jó hektárhozamokat érnek el. A Dalmandi Állami Gazdaság 8700 hektár mezőgazdasági terüle­ten gazdálkodik, ebből 6700 hektár a szántó. Ezen a vidéken elég sűrű a vasúti és a közúti hálózat, ennek ellenére a gazdaság az utóbbi 10 év alatt 40 kilométernyi hosszúságban belső üzemi úthálózatát is kiépítette, ami elősegítette a vállalaton belüli szállítások ésszerűsítését. Minden üzemegységben beton- vagyaszfalt- utak vannak, ezeket vízelvezető ár­kok övezik, így az utakon esős idő­szakban is fenntartható a rend és a tisztaság. A gazdaságban felszámolták az ágazati irányítási rendszert, s visz- szatértek a területi irányítás alapel­véhez. Négy termelési központjuk van, ebből háromhoz mezőgazda- sági földterület is tartozik, a negyedi­ket a vetőmagvak, főleg a kukorica betakarítás utáni kezelésére szako­sították. Az igazgatónak termelési és gaz­dasági helyettese van. A termelési igazgatóhelyettes hatáskörébe tar­tozik az agronómusok, a zootechni- kusok, a gépesítók, a beruházás, valamint a vetőmagtermesztés irá­nyítása. A gazdasági igazgatóhe­lyettes részlege a könyvelésre, a tervezésre, a statisztikai kimutatá­sokra, s az anyagi-műszaki ellátásra terjed ki. A termelési központok szervezeti felépítése az igazgatósághoz ha­sonlóan termelési és gazdasági részlegre oszlik. A termelési köz­pontok saját termelési-pénzügyi ter­veik szerint gazdálkodnak, s ezek teljesítésében a vezetőket is bele­értve, minden dolgozó anyagilag ér­dekelt. A javadalmazásban nem érvé­nyesítik a szakképzettség és a szak­mai gyakorlat időtartamának a szempontjait, a béreket csak a ter­melési és a pénzügyi eredmények alapján állapítják meg. A központok vezetőinél a bérezés színvonala na­gyon eltérő, a különbözet a havi 2000 forintot is eléri. A tervezett teljesítményekre csak a bérkeretet állapítják meg, a dolgozók létszámát nem irányozzák elő. Ha tehát keve­sebb dolgozóval teljesítik a tervet, akkor a bérszínvonal is emelkedik. A múlt évben 58 500 forint volt a gazdaságban dolgozók átlagbé­re, vagyis havonta 4316,60 forint, amihez még természetbeni juttatás is tartozott a háziállatok arányos létszámának takarmányozására. A munkaerő-ellátás nem jelent prob­lémát, a munkafegyelem, is jó, ami a kedvező gazdasági eredmények alapvető feltétele. Tavaly a Dalman­di Állami Gazdaság második helyre került az állami gazdaságok orszá­gos versenyében. KIMAGASLÓ HEKTÁRHOZAMOK, JÓ TERMELÉKENYSÉG Amint arról Varga János, termelé­si igazgatóhelyettes tájékoztatott, a 6700 hektárnyi szántóterület 92 százalékán, 6164 hektáron termesz­tenek gabonaféléket, ebből 4000 hektáron kukoricát. A terület további 4 százalékán lucernát, a maradék 4 százalékon pedig egyéb növénye­ket, főleg zöldségféléket termelnek. A hektárhozamok hároméves át­lagával valóban elégedettek lehet­nek, hiszen őszi búzából átlagosan 6,5 tonnát, őszi árpából 7,1 tonnát, tavaszi árpából 5,1 tonnát, zabból 6,0 tonnát, szemes kukoricából 8,8 ton­nát (1981-ben 9,4 tonnát), silókuko­ricából 411 tonnát értek el hektáron­ként. A gazdaság növénytermeszté­sét elsősorban kukorica-vetőmag előállítására szakosították, amiből évente 8000 tonnát termelnek. Hasonlóan jók az állattenyésztés eredményei, összesen 5500 szar­vasmarhát tartanak, vagyis 100 ha mezőgazdasági földterületre szá­mítva 63,2 darabot, ebből 1570 a te­hén. A tehenek átlagos évi tejhoza­ma tavaly 4864 liter volt, ami azért is figyelemre méltó, mert 1200 tehenet kétszázas csoportokban, könnyű- szerkezetes istállókban, részben mélyalmon, részben pedig kötött ál­lásokban tartanak. Egy gondozó száz tehenet fej, s hat fejőberende­zést kezel a termelő istállókban. A gazdaságban 100 tehéntől 108 borjút nyernek évente. A kétezer hízómarha átlagos napi súlygyara­podása 1060 gramm, s 1 kg súly- gyarapodáshoz 3,4 kg abraktakar­mányt használnak fel. Sertésekből összesen 36 ezer darabot tartanak, vagyis hektáron­ként 531 darabot. A 2100 kocától átlagosan 18 malacot választanak el, s a szopós malacok elhullása 11 százalék körül mozog. A gazdaság tömegtakarmányok­ból önellátó, abraktakarmányokból azonban a nagy sertésállomány miatt hiány mutatkozik. A takarmánykeve­rékeket helyben készítik, csupán a ki­egészítő tápokat vásárolják hozzá. FIGYELEMRE MÉLTÓ BERUHÁZÁSI ELJÁRÁSOK A gazdaság saját maga gondosko­dik a beruházások kivitelezéséről, sót a műszaki terveket is itt készítik el. A beruházási-építkezési részlegnek 220 dolgozója van. Érdekesen oldották meg az 1200 férőhelyes tehénfarm építését. Az istállók alapjait, az állásokat és az etetófolyosót egyszerű betonból ké­szítették, megfelelően szigetelve a szivárgás ellen. A 22 cm-es salak­beton falakra vékony, simított ce­mentvakolatot húztak. Az akácfából készített nyerges tetőszerkezetet az­besztcement fedőelemekkel takar­ták, a mennyezetet pedig szalma- és nádgyékénnyel képezték ki, amit tűzálló anyaggal permeteztek be. Ez nem nyújt ugyan tökéletes tűzvédel­met, de lényeges mértékben csök­kenti a tűzveszélyt. Az etetésre takar­mánykeverő és adagoló kocsit hasz­nálnak, akitrágyázást isgépesítették, a szellőztetés pedig természetes rendszerű. Az egy férőhelyre eső beruházási költségek 40-45ezer forintot tettek ki, míg országos viszonylatban ez az érték 85-90 ezer forint között moz­gott. A gazdaság tehénfarmja tehát az országos átlaghoz viszonyítva 45-50 százalékkal olcsóbban készült el. Hasonlóan építették fel az istálló­kat a 2000 hízóbika számára. A far­mok komplex módon készültek el, a takarmánytárolókkal, a betonutak- kal együtt, az istállók környékét is szépen elrendezték, kerítéssel vették körül. Az épületeket úgy helyezték el, hogy biztosítva legyenek a higiénikus takarmányozás és tejkezelés felté­telei. NYERESÉGES TERMELÉSSEL A jó munkaszervezés, a munkafe­gyelem és a dolgozók kezdeménye­zése a jó és stabil gazdasági ered­ményekben is megnyilvánul. A múlt évben a gazdaságban a bruttó mező­gazdasági termelés értéke 762 millió forint, a mezőgazdasági árutermelés értéke pedig 629 millió forint volt. Rendszeresen nyereséggel gazdál­kodnak. Tavaly 141 millió forint tisz­ta nyereséget értek el, vagyis 16 206 forintot minden hektár mező- gazdasági földterületről. A nyereség a gazdasági tevékenység legfőbb mutatója. Ahhoz azonban, hogy a termelés jövedelmező legyen, meg kell teremteni a szükséges anyagi-műszaki feltételeket, ösztö­nözni és értékelni kell a dolgozók becsületes munkáját, s az is fontos, hogy fiatalok kerüljenek a vezető tisztségekbe, amint azt Varga Já­nos, a Dalmandi Állami Gazdaság termelési igeizgatóhelyettese külön is kiemelte. RUDOLF BUCKÓ Ludmila Svítilová (az előtérben) és Eva Lastová, a Štuko ipari szövetkezet két dolgozója aranyozza a díszítéseket (Felvetel: ČTK - Karel Vlček) Bulgária külkereskedelme a KGST-tagországokkal Az utóbbi 10 esztendőben a Bulgária és a többi KGST-or- szág közötti árucsereforgalom a 18-szorosára növekedett, mi­közben jelentősen megváltozott a szerkezete is. Az ország export­ra kerülő árujának a felét gépipari termékek képezik. Növekedett a vegyipari termékek részaránya is az exportban, ugyanakkor azon­ban csökkent a feldolgozatlan élelmiszeripari termékek kivitele. Bulgária külkereskedelmét jelen­tősen befolyásolja a KGST-tagor­szágok nemzetközi munkameg­osztásában való részvétele. A szocialista országokban jelenleg használt villamos motorok és tar­goncák 95 százaléka bolgár üze­mekből származik. (HÍZ) Csökkenő acéltermelés Franciaországban Az év első kilenc hónapjában a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 11,5 százalékkal csök­kent az acéltermelés, összesen 14,31 millió tonna acélt gyártottak, a nyersvas termelése pedig 11,2 százalékkal, 11,69 millió tonnára csökkent. (SH) MÉG EGY ÉV

Next

/
Thumbnails
Contents