Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-04 / 262. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1982. XI. 4. Az energiatakarékosság korparancs A Népi Kamara képviselőinek széles körű vizsgálatai Štefan Reisenauer traktoros már évek óta a szövetkezet legjobb szántói közé tartozik Hegyaljai földművesek Az ősz próbára teszi a Klátovská Nová Ves-i Vyčoma CSSZB Efsz erejét is A Népi Kamara legutóbbi önálló ülésének napirendjén nagyon fon­tos, valamennyi népgazdasági ágazatot, az egész lakosságot érintő kérdés szerepelt. A képvi­selők az állandó bizottságok hely­zetfelmérései során és a választó- kerületekben szerzett tapasztala­tok alapján vették nagyító alá az energia- és tüzelöanyagtakaré- kosság eredményeit és tartalékait. A helyzetfelismerések és az önálló ülésen elhangzott vitafelszólalá­sok a hetedik ötéves tervidőszakra vonatkozó, a tüzelőanyag- és energiafogyasztás és -felhaszná­lás ésszerűsítését célzó program teljesítésének helyszíni vizsgála­tain alapultak. Amint ismeretes, e program célja az, hogy az 1980. évi szinthez viszonyítva 1985-re 12 millió 21 ezer tonna kőszén­egyenértékű tüzelőanyag- és energiamegtakarítást kell elérni. Az energia- és tüzelőanyagta­karékosság kérdése nemcsak bennünket, hanem más országo­kat is behatóan foglalkoztat. Az NDK-ban például az energiataka­rékosságot a legfontosabb nép- gazdasági feladatok közé sorol­ták. A Szovjetunióban is széleskö­rűen megalapozott, átfogó takaré­kossági programokat dolgoztak ki. Az NSZK-ban pedig azon a felis­merésben alapulnak az energiata­karékossági intézkedések, hogy ,,a gazdaságosan megtakarított energia a legolcsóbb energia- forrás“. A nemzetközi összehasonlítá­sokból is levonható a következte­tés, hogy a hetedik ötéves tervidő­szakban kitűzött cél elérése mini­mális követelmény, s a további tartalékok feltárása és kiaknázása távlati szempontból is állandó fel­adat. A Népi Kamara önálló ülésén Ladislav Gerle szövetségi mi­niszterelnök-helyettes átfogóan foglalkozott a célprogram egyes szakaszaival, a program lebontá­sával az egyes népgazdasági ágazatokra. A beszámoló fölötti vitában a képviselők a kérdés ala­pos ismeretében az életből, az ipari üzemekből, a mezőgazda­ságból, a közlekedésből, a lakás- gazdálkodásból, a szolgáltatások gyakorlatából vett konkrét példák­kal támasztják alá javaslataikat. Miben látják a képviselők a tü­zelőanyag- és energiatakarékos­ság forrásait? A mezőgazdaság energiaigé­nyességével két képviselő (V. Vondrouš és J. Mindás) is foglal­kozott. Rámutattak, hogy a mező- gazdaság üzemanyagfogyasztá­sának növekedése nemcsak a magas fokú gépesítésben, de a géppark jelentős elhasználtsá­gában is keresendő. Amíg a többi KGST-országokban a traktorállo­mány átlagkora 4-5 év, nálunk 8-9, sőt, sok helyütt 12-14 évig is üzemeltetik a traktorokat. Ez az állapot tetézi a javítási költségeket és kedvezőtlenül hat az üzem­anyagfogyasztásra is. Ugyancsak nagyon energiaigényesek a me- leglevegőjü szárítók. Ezzel kap­csolatban a hulladékhő felhaszná­lását lehetővé tevő, kisébb hőigé­nyű szárítók gyártását sürgették a képviselők. A mezőgazdaság üzemanyag­fogyasztásának szintje sokban függ a szállítás szervezettségétől. Évente 392 millió tonna rakományt szállítanak mezőgazdasági üze­meinkben, ami kb. 5 milliárd ko­ronába kerül, s a mezőgazda­ság rendelkezésére álló gázolaj 35—40 százalékát emészti fel. J. Mind'as képviselő véleménye sze­rint itt az ideje, hogy a traktorok helyét a szállításban megfelelő te­hergépkocsik vegyék át. A gazda­ságos traktorüzemeltetéssel összefüggésben - egyes szom­szédos országok tapasztalataira utalva - elhangzott a javaslat, hogy nálunk is lehetővé kell tenni, hogy egy traktor két megrakott pótkocsit is vontathasson. A képviselői helyzetfelmérések is igazolják, hogy a tüzelőanyag- és energiatakarékosság egyik leg­jelentősebb forrása a szállítás ésszerűsítése. A népgazdaság szállítási igényeinek 5 százalékos nik, az egyik karbantartó van már­is a vonalban, s a diszpécsertől máris kapja az utasításokat. Ismét másodpercek telnek el csupán, és a képernyőn is látható, a segítség a helyszínre érkezett.- Miben tud még segíteni?- Általa pontos képet nyerünk például a munkaidő kihasználásá­ról, az energia- és anyagfogyasz­tásról, a gépek üzemképességéről és kihasználásuk rendszeressé­géről, és még sok mindenről - mondja Milan Juríček, e részleg vezetője. - Azon kívül ugyanis, hogy a diszpécser itt azonnal rea­gálni tud egy adott helyzetre, a be­rendezés az egész munkanapot pontosan följegyzi egy szalagra. Például az iménti üzemzavar is bekerült már ebbe az adattárba. Műszak után, de később is, bármi­kor percnyi pontossággal megálla­pítható, melyik gép hogyan dolgo­zott. A napi kiértékelés eredmé­nyeit az üzemvezetőség kapja meg. Ezek nyomán születnek már másnap reggel döntések a nehéz­ségek elhárítására. A szalagokat negyedévenként számítógépes ki­értékelésnek vetjük alá, az így nyert adatokból pedig pontos ké­pet alkothatunk a termelésről.- Vagyis elkészül egy afféle ter­melési röntgenfelvétel. Ennek mi­lyen hasznát látják?- Amikor a processzográfot ide fölszereltük, még nem sejtettük, hogy a csarnokban rövid időn be­lül hatalmas változásokat kell majd eszközölnünk. Miután kiérté­keltük az első negyedévet, meg­döbbenve tapasztaltuk, hogy az anyag mozgása a csarnokban na­gyon ésszerűtlen. Kiderült például, hogy a daru rengeteget áll, s ha szállít, akkor meg rengeteg fölös­leges utat tesz meg. Más szóval, így fedeztük föl, hogy a gépeink nincsenek jó sorrendben fölállítva, összejöttünk tehát és kerestük az optimális megoldást. A legfrissebb negyedévi kiértékelésből ítélve ezt már véglegesen megtaláltuk. Ma olyan a gépek elrendezése ezen csökkentése 8 ezer vagon, 200 mozdony, 9 ezer tehergépkocsi és 100 millió liter üzemanyag megta­karítását eredményezné. Üzem­anyagtakarékosság forrása a köz­úti forgalomban az előírt gyorsa­ság megtartása és az automata forgalomirányítási berendezések bővítése is. A lakásgazdálkodásban csök­kentené a hőenergia-fogyasztást az előregyártott elemek, az abla­kok és ajtók tökéletesebb hőszige­telése. Ez alkalommal is rámutat­tak a képviselők a megfelelő hő­szabályozó és mérőberendezések szükségére. Jóllehet az ún. lakos­sági áramfogyasztás nem tartozik az energiamérleg „nagy“ tételei közé, a képviselők erre a kérdésre is kitérnek. Drahomíra Cabalková képviselő például a villamos háztartási cikkek olyan innoválá- sát sürgette, amely az áramfo­gyasztás gazdaságosságát is fi­gyelembe feszi. A Népi Kamara ülésén nem csak az energiatakarékosság anyagi vonatkozásairól volt szó. A tüzelőanyagtermelés legnehe­zebb szakasza mindmáig a mély- művelésű bányászat. A képviselők hangoztatták, hogy további intéz­kedésekre van szükség a bányá­szok egészségére ártalmas hatá­sok (por, hőség, rezgés, vegyi­anyagok hatása stb.) kiküszöbölé­se, a megfelelő munkavédelmi eszközök és ruházat folyamatos biztosítása, a bányászok szociális és egészségügyi ellátásának ki- szélesítése céljából. A bányász­munka megbecsülését azzal is ki­fejezhetjük, ha munkájuk gyümöl­csével - a szénnel - a lehető leghatékonyabb gazdálkodásunk. Mindezek a törekvések szoro­san összefüggenek az irányító­munka tökéletesítésével, a dolgo­zók alkotó kezdeményezésének felkarolásával, a munkásoknak, műszakiaknak és értelmiségiek­nek az energiatakarékossági cél­programban kitűzött feladatok tel­jesítésére, illetve túlszárnyalására irányuló igyekezetének támogatá­sával. SOMOGYI MÁTYÁS a részlegen, hogy a csarnok egyik felén érkezik a feldolgozandó anyag, a másik felén pedig már késztermék hagyja el azt. Vagyis, egyirányú szalagszerű termelést alakítottunk ki, kihasználva a pro- cesszográf nyújtotta összes előnyt. Csak most látjuk igazán, hogy azelőtt itt mennyire nehéz­kes és szállításigényes, s egyúttal költséges termelés folyt.- Tehát a műszak bármelyik pil­lanatában meg tudják mondani azt is, hogy teljesítik-e a napi felada­tokat.- Igen! - mondja Jozef Bahno. - Most például éppen dél van. Vegyük példának ismét a tuboma- ticot. Ez a számjelzó berendezés mutatja, hány darab termék hagy­ta el a műszak elejétől a gépet. Nézzük csak. Alig 9 ezer az eddigi teljesítménye, vagyis enyhe lema­radásban van. Ha nincs az iménti üzemzavar és egy hasonló dél­előtt, akkor már legalább ezerrel többet gyártott volna.- Milyen értéke van önöknél egy ilyen információnak?- Nos, ha pontosan ismerjük a félkésztermék-készleteket, ak­kor könnyebben tudjuk tervezni a további feldolgozást. Az esetle­ges lemaradást, ha kell, megfelelő munkaerőátcsoportosítással, esetleg több műszakos termelés­sel is behozhatjuk. Az ilyen infor­máció értéke tehát mindig nagyon magas.- Azzal a céllal, hogy meggyőz­zük a kételkedőket is, elvégeztünk egy kísérletet - mondja Milan Jurí­ček. - A csarnokban az egyik szakaszon egyszerűen kikapcsol­tuk a kamerákat és az adatközlő berendezéseket. Majd egy bizo­nyos idő után fölmértük a munka­termelékenységet. Kiderült, hogy a kísérlet időtartama alatt 30 szá­zalékkal csökkent a gépek kihasz­náltsága. Ezután már senki sem kérte tőlünk, hogy indokoljuk meg a processzográf létjogosultságát gyárunkon belül. KESZELI BÉLA Noha a Klátovská Nová Ves-i földművesszövetkezet nem tarto­zik a topoľčanyi járás élenjáró me­zőgazdaságai közé, területi szem­pontból a legnagyobbak között tartható számon. Több mint 4500 hektáron gazdálkodik, ebből 3920 hektár a szántóföld. Tizenegy kör­nyező község határa tartozik eh­hez a közös gazdasághoz. A hegy­aljai szövetkezetben a földmű­veseknek a maximumot kell nyúj­taniuk ahhoz, hogy feladataikat jól teljesítsék. Felkészültségben és szervezettségben nincs hiány, és ezt már több éven át bebizonyítot­ták. Sőt, 1967-ben eredményei­kért megkapták a Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz címet. Vladimír Kolárik főagronómus és egyúttal a pártalapszervezet elnöke a szó szoros értelmében úgy ismeri a hozzájuk tartozó ha­tárokat, akár a tenyerét. Azt is jól tudja, hogy milyen keményen kell dolgozniuk a jobb eredményekért.- A hegyek lábánál fekvő dűlő­inket erdők szegélyezik, így azok vadállománya eléggé megdézs­málja termésünket, növényeinket - mondja a főagronómus. - így megtörténik, hogy jóllehet ezek a dűlök sem részesülnek keve­sebb gondozásban mint a síksá­gon fekvők, jóval kevesebb ter­mést takarítunk be róluk. Különö­sen a kukoricában és a sűrű veté­sű gabonafélékben garázdálkod­nak az erdei állatok. Az alacso­nyabban fekvő dűlőkben hek­táronként 6,45 tonna termett ami már jó hozamnak számít feltételeink között. Sűrű ve­tésű gabonafélékből 4,55 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el, ami nem rossz, különösen ha fi­gyelembe vesszük, hogy gabona­termő területeink több mint 50 százaléka hegyaljai körzetben ta­lálható. Nyíltan bevallom, hogy ez­zel az eredménnyel az objektív körülmények ellenére sem va­gyunk elégedettek. Végül is min­den sikertelenséget a mi zsebünk érez meg. Pozitívum azonban, hogy jó feltételek között a búza hektáronként 5,48 tonnát termett, sőt az egyik parcellán 5,73 tonnát. Az idei vetésterv értelmében 1434 hektáron vetettek búzát, 25 hektáron őszi árpát és 40 hektáron őszi keverékeket. Az augusztusi és a szeptemberi szárazságot megérezték az őszi munkákat végzők is. Különösen a talajelőké­szítésben, hiszen minden talp­alatnyi területen több műveletet kel­lett elvégezni a szokottnál, hogy megfelelő magágyat kapjanak. A vetéssel azonban így is idejében elkészültek, az agrotechnikai ha­táridőhöz viszonyítva a búza veté­sével mindössze három napot késtek. Ottjártunkkor éppen az utolsó hektárokon került a földbe a mag Bošany, Klíž és Krásno határában. Klíž határában például egy 12 hektáros parcellán folyt a vetés. Róbert Štrasser részleg- agronómus irányította Rudolf Petluša és Dušan Daňo munkáját. Mindenütt hazai fajtákat vetettek, ahogy mondták, ezek feltételeik között jól «beváltak. Bošany határában elsősorban a cukorrépa-betakarítóké volt a fő­szerep. Egy 65 hektáros parcellán három kiszántó traktorral és feje­lőgéppel dolgoztak a traktorosok. Nyolc tehergépkocsi hordta a ter­mést a lerakatokra, és ugyancsak nyolc gépkocsi szállította a répa­karéjt a szilázskészítő központba. Az itteni földművesek 310 hek­táron termesztettek az idén cukor­répát. Látogatásunk napján több mint a fele termés már a lerakato- kon volt. A hozamok jónak ígér­keznek, és úgy vélték, hogy no­vember 5-én végeznek. Štefan Reisenauer traktorossal váltottunk néhány szót a szántás minőségéről. Elmondotta, hogy az októberi esők után meggyorsult a szántás üteme, és így nyújtott műszakban naponta 12 hektárt tud felszántani. Az itteni földműveseket viszont nagyon bosszantja, hogy az állat- tenyésztési feladataik teljesítésé­ben már nem érnek el sikereket. A takarmányozási gondok náluk is nehezítették e szakaszon a terv­teljesítést, ezért az idén nagy fi­gyelmet fordítottak a takarmányké- szítésre. Tömegtakarmány-kész­letük, amelyet már eddig készítet­tek és amit még készítenek, teljes egészében fedezi téli szükségle­tüket. Remélik, ez a felkészülés is hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen törlesztik tejtermelési adósságu­kat. Végül is a szövetkezet neve erre kötelezi őket. JOZEF SLUKA Kamerák a termelőcsarnokban Rudolt Petluša traktoros Ján Lauko és Jozef Štottka kisegítőkkel a vetéshez készülődnek (A szerző felvételei) Jozef Bahno diszpécser háta mögött állok, előtte egy szokatlan formájú vezérlőpult, szemközt a falon két képernyő. Az egyik egyenes adásban közvetíti a szomszédos késztermék-gyártó csarnokból a történést. Most ép­pen a szeletelő gép visító lapját mutatja a kamera, az éles fogsor könyörtelenül belemar az alumíni­um idomelembe. Másodpercek telnek el csupán, s máris ismétlő­dik a művelet. Jozef Bahno egy gombnyomással képet vált, a kép­ernyőre az ún. tubomatic gép ,,ugrik be“. Mellette a felügyelő személyzet szinte kicsit unottan figyeli a folyamatos termelést. Ag­godalomra valóban nincs ok, alu­fólia tubusok százai láthatók egy­másutánban a szalagon.- A vezérlőterem, s a csatlako­zó berendezések szerepe érdekli? Ezt tömören úgy jellemezhetném, hogy célunk a termelés gazdasá­gossá tétele. Közismert itt, Žiar nad Hronomban importált nyers­anyagból gyártjuk az alumíniumot, hát ezért fontos, hogy minden kiló­ját jól kihasználjuk. A procesz- szográfot is ezzel a céllal vásárol­tuk és szereltük fel.- A diszpécsernek tehát a ve­zérlőteremben temérdek informá­ció áll a rendelkezésére. Mihez kezd velük?- A kamerák segítségével belá­tom az egész csarnokot, tehát kö­vetni tudom például az anyag mozgását. De ugyanezt sokkal pontosabban visszajelzik az adat­közlő berendezések is. No lám - mondja meglepetten - van is egy konkrét esetünk, most figyel­jen, közben én magyarázok is. Leállt a tubomatic - mutat a képer­nyőre. Valóban, nagy a sürgés-forgás a gép körül, ezért kíváncsian vá­rom, mi lesz most. Jozef Bahno lenyom egy gombot. - A karban­tartókat hívom egy ismert szignál segítségével - mondja, s néhány másodpercen belül megszólal a telefon. A beszélgetésből kitű-

Next

/
Thumbnails
Contents