Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-01 / 259. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1982. XI. 1. Mindenki ért hozzá? Kongresszus utáni gondolatok az építőművészeiről Építőművészektől hallottam többször, s ez nem puszta szóiam, hanem az értékrendszerünkben beállt változások elismerése, az igénytelenség felszámolására irá­nyuló törekvés érdemleges voná­sa: a ma embere nem nézi közöm­bösen, véleménynyilvánítás nélkül a körülötte formálódó környezetet. Immár érzékeny barométer, amely reagál a kilengésekre, melléfogá­sokra. Érdemes odafigyelni hoz­zászólásaira, hiszen végső soron közérzetét tolmácsolja dinamiku­san alakuló környezetéből. S ez sokszor - egyéb vonatkozások ki­emelése nyomán - háttérbe szo­rul. És valahol itt ebben a lépés­hátrányos helyzetben kerül azo­nos platformra az építőművésszel, aki hivatásából eredően naponta kel harcba környezetünk formálá­sáért. Nemrégiben tanácskozott a Szlovákiai Építőművészek Szö­vetségének V. kongresszusa, me­lyen a fenti szempontok nem is egyszer kerültek szóba. És még sok egyéb összegezés, helyzet- felmérés és javaslat. 1. Szlovákia építómúvészetében az elmúlt öt esztendő képe - mert ez került mérlegre - nagyon tarka. Vannak kiváló, átlagos és kevésbé sikerült építményeink ebből az időszakból. Realizálásuk során döntő szerep - a körülhatárolt lehetőségek ellenére - az emberi tényezőre hat. A tervező szerve­zetekben dolgozó szövetségi ta­gok munkafeltételei alapjában vé­ve azonosak, az elvégzett munka minőségében mégis különbségek mutatkoznak. S ez nem az emberi teljesítőképesség eltérő mivoltá­ból ered, hanem a reszortokban uralkodó különböző munkaintenzi­tásból. A tapasztalatok arra is rá­döbbentenek, hogy az építőmű­vész szakmai ismeretei egyre gyakoribb felújításra szorulnak; al­kotókészségének tökéletesítése és a mű minőségéért vállalt fele­lősségérzete belesodorja - az al­kotás folyamán kívül - a megvaló­sítás harcába, amelyben elsődle­gessé a társadalmi érdek lép elő. Az eredmények sokrétű tevé­kenységről tanúskodnak. Szület­tek olyan kiemelkedő alkotások is, melyek hazai kultúránkat új érté­kekkel gazdagították. Közéjük tar­tozik a piešťanyi Művészetek Há­za, az SZSZK kormányhivatalá­nak szárnyépülete, Piešťany és Bardejov fürdővárosok számos építöművészeti megoldása. Az előkészületben levők közül meg­említhető: az új bratislavai Szlovák Nemzeti Színház és a Dlhé diely néven felépülő kísérleti lakóterüle­ti egység. 2. A feladatok döntő része a komplex lakásépítésre jutott, amely a tipizálás útján, a lakáskér­dés megoldása felé halad. Éppen ennek természetes következmé­nye, hogy a lakóházak majdhogy­nem mindenütt egyformák: Micha- lovcén, Žilinán, Bratislavában... Építöművészeti szempontból érté­kelve pedig az objektumok funk­cionális és esztétikai megoldásai nem kielég ítóek. Városaink köz­pontjaiban új dominánsok épül­nek. Vannak köztük követendő példák (a trnavai áruház), de a vá­roskörnyezetbe nem illő, abból ki­rívó építmények (például a bratis­lavai Vasútépítő Vállalatok Vezér- igazgatóságának Panenská utcai irodaháza) is. A lakóházak és a járulékos léte­sítmények tervezésében és építé­sében több mint húsz éve már döntően az egyszempontúság ér­vényesül, ami különválassza egy­mástól a terület és tér szerepét. Ilyen feltételek mellett - mely min­denképpen a kivitelezőnek kedvez - építkezéseink extenzív módon, aránytalanul nagy termőföld-terü­let lefoglalásával gyarapodtak, mi­közben heterogén városok létre­jöttének lehetünk szemtanúi. A fej­lődés során ez a megközelítés ugyan elvesztette megalapozott­ságát, de a gyakorlat helyenként olyan kényelemmé csontosodott, melytől nehezen lehet megszaba­dulni. Elszaporodtak az apró mű­szaki létesítmények (trafó- és egyéb állomások), melyek a zöld­területek csökkentése árán eléggé vitatható értékű építményeket hoztak napvilágra. S a mai hely­zetben fékezőleg hat a hosszadal­mas törvényhozás, meg néhány változtatásra ítélt szabvány és előírás is. Az új lakóegységek több jelen­tős, pozitív értelemben vett válto­zást hoztak. Csakhogy a meglevő anyagi-műszaki bázis feltételei között az urbanisztikai és építő­művészeti alkotók számára ilyen alapvető lépéslehetőség egyelőre nem mutatkozik, mert az alkalma­zott szerkezetrendszerek nem te­szik lehetővé az eddigi egyhan­gúság kiküszöbölését, sem a lakó­egységek esztétikai színvonalá­nak emelését, s így a területek megkívánt beépítettségi sűrűsége sem érhető el. Például ez utóbbi­ból Bratislavában az irányszám 400 lakos/ha. Azonban a legújabb lakónegyedeken is csupán 320 la­kos jut egy hektárra. 3. Különleges helyet foglalnak el az ipari és mezőgazdasági létesít­mények, ahol felmutathatóak bizo­nyos részeredmények, de az épí­tőművészek adóssága leginkább talán itt szembetűnő. Viszont ahol sikerült a beruházó szándékai szerint az üzemet egy nagyobb egységben kiépíteni, ott az építö­müvészeti mérce is magasabbra helyezhető. Példának felhozhat­nánk: a pišeťanyi Tesla, a čadcai Slovena vagy a partizánskej Au­gusztus 29. Cipőgyár komáromi (Komárno) épületkomplexumát. Ipari létesítményeink tervezésén 6500 tervező dolgozik, ebből csu­pán 60 az építőművész. Ilyen összetételben kell törekedniük ar­ra, hogy az eredmények még job­bak, s a ráfordításokhoz mérten arányosabbak legyenek. A gazdaságos és hatékony megoldások keresése a mezőgaz­dasági létesítmények tervezésé­nél is korparancs. Viszont ebben elodázhatatlan az építőművészek számának emelése, mivel jelenleg Szlovákia-szerte csupán huszon- hatan dolgoznak ezen a területen. Nem kevésbé elkerülhetetlen, s megoldásra váró probléma a mezőgazdaság gyors ütemű fej­lődésével járó beruházások és a termőföld védelmének össz­hangba hozása. Hatására újfajta kis területre összpontosított épü­letkomplexumok születnek. A jobb eredmények elérésébe az elméleti front széles körű bekapcsolása is beleszólhat, mégpedig a környe­zetvédelmi vonatkozások és az épületszerkezetek fejlesztése terén. Az egyéni lakásépítés végleges nyomokat hagyott településein­ken, hiszen a családi házak mos­tani állományának mintegy 40 százaléka az elmúlt évtizedben épült. Mondhatnánk: a legutóbbi öt év során már hozzáértők beavat­kozásával. Az SZSZK Beruházási és Műszaki Minisztériuma kiadott hat katalógust, amelyekben a csa­ládi házak optimális megoldásait összegezték. Ez egy irányadó for­rás, s elősegítheti az eléggé ren­dezetlen helyzet felszámolását. A családi házak építőművészete minőségben és vonásaiban né­hány sajátossággal bír: magán vi­seli az építőipar anyagi-műszaki bázisának adottságait, az építke­zési hivatalok elnéző magatartá­sát és gyakran a kiváló és idősze- rűsített területrendezési dokumen­táció hiányát is. Környezetünk alakításában az építöművészeti szempontok figye­lembe vétele nem csak a kong­resszus utáni hetekben, hónapok­ban időszerű. Állandó napirenden tartása fontos és felbecsülhetetlen hozzászólás, melynek elmulasztá­sa később már nehezen pótolha­tó. J. MÉSZÁROS KÁROLY Egyre többet hallatnak maguk­ról a szinai (Seňa) háztáji kertész- kedők. Az idén például közülük jó néhánnyal - és a kertjeikben elő­állított termékeikkel - a nyitrai (Nit­ra) Agrokomplex mezőgazdasági kiállításon találkozhattunk, majd a csodálatra méltó zöldség- és gyümölcsféléiket a kassai (Košice) őszi vásáron is láthattuk. Legutóbb a helyi művelődési otthon volt bemutatkozásuk szín­helye. A harmadik Szinai Kerté­szeti Napokra készített zöldség- és gyümölcskiállításon e határ­menti község kertbarátai és a ven­dégkiállítók összesen hétszázféle terményt vonultattak fel. A Klčovi Gyümölcsnemesítő Központ pél­dául 37 almafajtával képviseltette magát. Többek között nagy sikere volt a paprika alakú paradicsom­nak, a fekete paprikának, a téli görögdinnyének, Labanc Imre pa- radicsomjainak, Schmidh Ferenc dísztökjeinek. Lesko Imre négy méter magas „paradicsomfájá­nak“, amely negyven kilogramm termést adott az idén, Jenzse- lovsky József articsókájának, kínai káposztájának, Fecso Ferenc 102 +cilogrammos óriástökjének, Iván István 80 kilogrammos sütőtökjei­nek és sorolhatnánk tovább a kiál­lításon látottakat. Az elrendezés és kivitelezés szempontjából is igen színvonalas kiállításon nemcsak gyümölcs és zöldség kapott helyet. Külön sarok jutott a szlovák és magyar nyelvű szakirodalomnak, az ajánlott vegy­szereknek, valamint kertészeti munkaeszözöknek. Nem kis ér­deklődés kísérte a Szinán termett és eladásra szánt szamócát, és sokan tüzetesen szemügyre vet­ték a kirántott almát, valamint a gyümölcsből készült más ínyenc­ségeket. A házilag előállított pezsgő és a gyümölcsbefőttek so­rát az üvegben tartósított káposz­talevelek zárták. Változatosabbá még színeseb­bé tette a zöldség- és gyümölcs­bemutatót az a háziállat-kiállítás, amelyet a vendég nagyidai (Veľká Ida) kisállattenyésztők rendeztek a művelődési otthon egy másik termében. A Szlovákiai Kertbarátok Szö­vetségének helyi szervezete 1980-ban alakult. Jelenleg 112 ta­gú, de amint azt az elnök, Schmidh Ferenc elmondta a kö­zeljövőben gyarapodnak, hiszen a nagyüzemi mezőgazdasági ter­melésre alkalmatlan közeli földte­rületeken száz kiskertet létesí­tenek.- E kiállítás kezd hagyománnyá válni - mondotta. - Most rendez­tük meg harmadszor, és szeret­nénk, ha jövőre, a Nemzetközi Békamaraton 'tiszteletére orszá­gos jelleget öltene, ha az ország különböző kiskertészei, kertbará­tai is elhoznák vagy elküldenék termékeiket Szinára. A kiállítás megtekintése közben két kiállítóval, Labanc Imrével és Berta Pállal is beszélgettem. Tőlük tudom, hogy a szinai kertbarátok szakszerűen foglalkoznak a gyü­mölcs- és zöldségtermesztéssel:- összejöveteleinkre, gyűlése­inkre rendszerint meghívtunk egy­két szakembert, és ők útbaigazíta­nak, elmondják, mit hogyan csi­náljunk a kertben. Hogy kik tartot­tak már itt előadást? Többek kö­zött Jarmila Pokárová és Otto Tokár, a kassai botanikus kert osz­tályvezetői, Szalay István Mak- rancról. Jaroslav Ondrušek, a Kráľovcei Efsz dolgozója, Jirí Gregorek, a kassai városkertészet szakembere, a szinai születésű, de már régen Budapesten élő, Terpo András, az ugyancsak ma­gyarországi Pétervári Sándor ker­tészmérnök és még sokan mások. Labanc Imre paradicsomot, paprikát, uborkát és almát ho­zott a kiállításra A gondosan vezetett szervezeti krónika harminckét idei előadásról számol be tömören, és megemlíti azt is, hogy a szinai kertbarátok az említett hazai kiállításokon kívül tapasztalatszerzés céljából elláto­gattak a debreceni kertésznapok­ra és a Hortobágyi Napok rendez­vényét is megtekintették.- Az az igazság, hogy az olyan rokkant embert, mint amilyen én vagyok, meg néhány dolgozni szerető nyugdíjast foglalkoztatná is a kertészkedés, ha látnánk, hogy munkánknak több értelme van, mint jelenleg. Még a zöldsé­get úgy-ahogy értékesíteni tudjuk, ám a gyümölcs nagy része itt megy tönkre. Persze, mi elsősor­ban önmagunknak termelünk, s az eredményeinkkel egyre elégedet­tebbek vagyunk - summázott La­banc Imre GAZDAG JÓZSEF Tavaly számos indiai területen új szénlelőhelyekre bukkantak a geológusok. Madia Pradés és Orissza államban mintegy 1,5 mil­liárd tonnára becsülik a készle­teket. Az indiai kormány nagy figyel­met szentel a szénkitermelésnek. Az 1980-1985-ös évekre szóló Energiatakarékosság Bulgáriában Hivatalos becslések szerint a bolgár népgazdaság a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig (1985) 2,3 millió tonna kőszénegyenérté- kü tüzelőanyagot takarít meg, ezen felül pedig 93 millió kWó villamos energiát. Ezen kívül az öt év során mintegy 600 000 tonná­szociális és gazdaságfejlesztési, 6. ötéves tervében azzal számol, hogy a jelenlegi évi 125 millió tonnás szénkitermelést 165 millió tonnára növelik a tervidőszak vé­géig. E feladataik teljesítésében az indiai szakembereknek nagy segítséget nyújtanak szovjet kollé­gáik. val csökkentik a gázolajfogyasz­tást és 60 000 tonnával a pakura­fogyasztást. Az említett megtaka­rításokat többek között kis fűtómű- vi kazánok üzemeltetésének be­vezetésével, és a fűtőművek haté­konyságának növelésével akarják elérni. (SH) A kongresszus színhelye, s egyben az elmúlt időszak egyik patinás építménye: a bratislavai Szakszervezetek Háza a Zupka téren Új szénlelőhelyek Indiában Almafajták - bő választékban (A szerző felvételei) Haladó kezdők A kiállítás egy része

Next

/
Thumbnails
Contents