Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-29 / 283. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1982. XI. 29. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 7. ÜLÉSÉNEK VITÁJA MILOŠ JAKEŠ elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának felszólalása A párt XVI. kongresszusán jóváhagyott szociális és gazdasági program megvalósítása terén elért eredmények - amint ezt az előterjesztett jelentésekből is láthatjuk - a teljesítésben mutatkozó több fogyatékosság ellenére alátámasztják a program helyességét és az igényesség növekedését. Ehhez hozzájárul az a tény. hogy céljainkat olyan időszakban igyekszünk elérni, amikor bonyolult küzdelem folyik a kapitalizmus és a szocializmus, a háború és a béke erői között. Az Egyesült Államok nyomására tovább fokozódott a szocialista országokkal szembeni gazdasági diszkrimináció. Ennek egyedüli célja van: gyengíteni a szocialista közösség egységét, lehetetlenné tenni számunkra a XVI. pártkongresszuson kitűzött célok elérését, bomlasztani társadalmi rendszerünket, bonyolultabbá tenni országunk belső helyzetét. Ez a pénzügyi és hitelblokád az Egyesült Államok politikai és katonai terveinek oszthatatlan része. Elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a nemzetközi pénzpiacokon rosszabbodnak a hitelfeltételek a KGST-tagországok számára, lerövidítik a visszafizetési határidőket, csökkentik a nyugati bankok betéteit a szocialista országokban, ezzel igyekeznek fizetési nehézségeket okozni, s visz- szaélnek a tőkés behozataltól való függéssel. Ez a magatartás szöges ellentétben áll a békés gazdasági együttműködés elveivel, amelyeket a helsinki Záróokmány tartalmaz. Ezekről a kérdésekről már egy éve a CSKP KB 4. ülésén Štrougal elvtárs szólt, s az idén ezek az irányzatok tovább erősödtek. A szocialista népgazdaság erejét tanúsítja. hogy meg tudunk birkózni a lényegesen igényesebb feltételekkel, amint ezt az elért eredmények is bizonyítják. Sikerült előrehaladnunk a XVI. pártkongresz- szus határozatainak teljesítésében. Lényegében elértük az állami terv fő célját, azt, hogy megtartsuk az életszínvonalat és a szociális biztonságot, gondoskodjunk a külgazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottságáról. csökkentsük az eladósodást konvertibilis valutában. Nagyra értékeljük, hogy ezt jelentős mértékben előmozdította a dolgozók kezdeményezése. valamint a jelentős évfordulók és események - a szakszervezetek és a SZISZ kongresszusa - tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítése. Az 1983. évi tervfeladatok ugyanezeket a célokat követik, és biztosítják a népgazdaság dinamikájának helyreállítását. Ennek során jobban ki kell használni a rendelkezésünkre álló nagy gazdasági potenciált, gyorsabban kell felszámolni a fogyatékosságokat, s nyomatékosabban kell törekednünk a termelés hatékonyságának, a munka gazdaságosságának növelésére és minőségének javítására, s a népgazdaságnak az intenzív fejlesztés útjára való átállítására. Az elmúlt két esztendőben e téren megtettük az első lépéseket. Emelkedett az értékesítés folyamatának színvonala, kevesebb fűtőanyagot és energiát használtunk fel, megtakarítottuk az üzemanyag-fogyasztás több mint 10%-kát. elértük a kitűzött célokat a fűtőanyag-, az energia- és a fémfogyasztás ésszerűsítési programjának teljesítésében, csökkent a szállítási igényesség. A beruházások területén igyekeztünk megfelelni a CSKP XVI. kongresszusa azon követelményének. hogy csökkenjen a befejezetlen beruházások túl nagy száma, ne engedjük meg az erők és az eszközök szétforgá- csolását, ne engedjünk a nyomásnak és kerüljük a beruházásokat ott, ahol a meglevő kapacitásokat nem használják ki. Ezekből a szempontokból kiindulva reálisabbakká tesszük a beruházásokat, jobban alávetjük ókét a szerkezeti változások, a korszerűsítés és a rekonstrukció szükségleteinek. Bár a befejezetlen beruházások száma csökkent, nem sikerült mindig megtartani a tervezett beruházási időtartamot, korlátozni a beruházási költségek növekedését és elérni a tervezett mutatókat. Jelentős mértékben javítani kell a beruházások egész folyamatát, tervezését és konkrét irányítását, egybe kell hangolni az építőipari munkák és a technológiai szállítások terjedelmét és szerkezetét. A tervezési, a termelési, az építőipari és a szerelőkapacitásokat a társadalmi fontosságú beruházásokra kell összpontosítani, hogy itt ne keletkezzen lemaradás. Bírálóan rámutatunk arra. hogy az eredményekhez még mindig csak kis mértékben járul hozzá a tudományos és a technikai vívmányok gyakorlati alkalmazása. Ezért, amint már mondottuk, ezekkel a kérdésekkel a CSKP KB egyik következő ülésén külön is foglalkozni akarunk. A XVI. pártkongresszus határozataival összhangban folytatódott a KGST-tagor- szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval fenntartott gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés fejlődése. Ami a külkereskedelmet illeti, a szocialista országokba irányuló kivitel tervét egészében véve túlteljesítettük. A konvertibilis valutájú országokba irányuló kivitel tervét nem teljesítjük. Ennek ellenére számíthatunk arra, hogy a konvertibilis valutában az eredetileg vártnál nagyobb mértékben csökken az adósságunk. Ezt azonban nem a kiviteli terv túlszárnyalásával, hanem a behozatal központi irányításával értük el. A tőkés gazdaság válsághelyzetével és a diszkrimináló intézkedésekkel összefüggő eladási nehézségeken kívül továbbra is fogyatékosságok voltak az exportcikkek minőségében, műszaki színvonalában, választékában, a szervizmunkákban a pótalkatrész-szállításokban, a rugalmasságnak, a termelésnek a piaci követelményekhez való elégtelen alkalmazkodásában és a külkereskedelem tevékenységében. A CSKP KB Elnöksége behozatali bizottságának tapasztalatai azt mutatják, hogy szembe kell szállni olyan termékek behozatalával a tőkés országokból, amelyek nem nélkülözhetetlen fontosságúak, amelyeket a szocialista országokból is behozhatunk, illetve itthon is előállíthatunk. Nem törődhetünk bele abba, hogy a behozatal okaként gyakran azt tüntetik fel: nem ismerik a szocialista országok termelési lehetőségeit és nincs elegendő saját kapacitás. A fő út azonban továbbra is népgazdaságunk exportképességének növelése marad, hogy jobban fedezhessük a behozatali szükségleteket. A népgazdaság számos területén, főként a bányaiparban, emelkedtek az átlagbérek, jelentős bérpolitikai intézkedésekre került sor. Az elért eredmények lehetővé tették a belső piac stabilitásának megőrzését a termelés és a kereskedelem fogyatékosságai által az áruválaszték terén előidézett problémák, a kereslet szerkezeti változásai és egyes esetekben a lakosság aránytalanul nagy vásárlásai ellenére. Előrehaladtunk a párt szociális programjának teljesítésében, a lakásépítésben - bár komplex jellege még mindig nem érvényesül -, folytatódott az oktatás és a kultúra fejlődése. Sikerült érvényesíteni a gazdaságosság növelésének követelményeit. Megtörténtek az első lépések a gazdaságos üzemanyag-felhasználás programjának teljesítése, a szolgálati gépkocsik ésszerűbb felhasználása, az adminisztratív munkaerő-állomány létszámának és más személyi költségeknek, valamint az úti- és a reprezentációs költségek csökkentése terén. Ezt következetesen tovább kell folytatni. Aktívabban kell viszonyulni az állandó költségek csökkentéséhez, amelyek egyes ágazatokban a termelési költségek 30 százalékát teszik ki. Annak ellenére, hogy a párt szociális és gazdasági programjának teljesítését számos objektív nehézség és különféle fogyatékosságok akadályozták, annak ellenére, hogy kihasználtuk a megismételhetetlen lehetőségeket beleértve a szükséges tartalékok csökkentését megállapíthatjuk, hogy gazdasági életünk stabil, nincs válságban, ahogyan ezt a nyugati propaganda igyekszik bizonygatni. A XVI. pártkongresszus határozatainak szellemében a KGST-tagországokkal. főként a Szovjetunióval szoros egységben folytatjuk a fejlett szocialista társadalom építését. Nincs nálunk munkanélküliség. szociális bizonytalanság, mint a tőkés országokban. Egyes termékek árainak módosítása ellenére - amelyet bérügyi és szociális intézkedésekkel nagymértékben ellensúlyoztunk - tovább emelkednek a lakosság bevételei. A fogyasztói árpolitikában a CSKP XVI. kongresszusának határozatai alapján járunk el. Az eredmények eléréséhez a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések végrehajtása is hozzájárult, bár ezeket az intézkedéseket nem mindenütt valósították meg következetesen. A társadalmi prioritások szempontjából szükséges volt, hogy a gazdasági eszközök érvényesítésével együtt központilag korlátozzuk egyes anyagok, például a fűtő és az üzemanyagok, valamint bizonyos nyersanyagok fogyasztását. A CSKP KB Elnöksége és Titkársága elsőrendű figyelmet fordított a párt szociális és gazdasági programjában kitűzött feladatok teljesítésére. E szervek tanácskozásaikon részletesen megvitatták a XVI. pártkongresszus határozatainak teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a nehézségek és a fogyatékosságok leküzdését s az újonnan felvetődött problémák megoldását. Behatóan foglalkoztak a kádermunkával, a politikailag és szakmailag felkészült emberek sorainak megerősítésével. A CSKP XVI. kongresszusa óta káderváltozás történt a miniszterhelyettesek 18 százalékánál, a konszernek és a trösztök vezérigazgatóinak 15 százalékánál és a külkereskedelmi szervezetek vezérigazgatóinak 17 százalékánál. Nagyra kell értékelni a pártszervek és -szervezetek, különösen a kerületi és a járási pártbizottságok erőfeszítéseit, mert politikai szervező és kádermunkájukkal pozitívan befolyásolták a feladatok teljesítését. Szervezték a párt-, az állami, a gazdasági, a szakszervezeti, az ifjúsági és más szervezetek egységes eljárását, s előmozdították a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását. Nagyra kell értékelni, hogy szembeszálltak a konszernek, a trösztök és a vállalatok által javasolt indokolatlan tervmódosításokkal. A CSKP KB Elnökségének az a határozata, hogy a kerületi és a járási pártbizottságok az idén megtárgyalják azokat a tervmódosításokat, amelyekre nyomós okokból csak október 15-ig kerülhetett sor, hozzájárult ahhoz, hogy több változásra egyáltalán nem került sor, s ennek ellenére a szóban forgó vállalatok teljesítik a tervet. A pártszervek az állami terv feladatai teljesítésének ellenőrzésére is nagy gondott fordítottak, e téren nagy lehetőségek és tartalékok vannak. Az idén az iparvállalatok több mint 20 százaléka nem teljesíti feladatait. Ez megköveteli, hogy számos üzemi pártbizottság és alapszervezet következetesebben és formalizmustól mentesen éljen az ellenőrzés jogával. Ami a minisztériumokat és az irányítás gazdasági szféráját illeti, még mindig csak lassan érvényesül a gyakorlatban az igényesség, valamint az irányító és a szervező munka hatékonysága növelésének követelménye, amelynek fontosságára nemegyszer Gustáv Husák elvtárs is rámutatott. A kormányhatározatok nem mindig jutnak el gyorsan a címzettekhez, s ennek következményeként megkésve és követ- kezetlenül hajtják őket végre. Egyes reszortok, konszernek és trösztök ezen felül csak lassan reagálnak, elégtelenül szervezik meg és ellenőrzik saját döntéseik végrehajtását, s a teljesítés elmulasztása esetén nem vonják le a megfelelő következtetést. A termelés ütemének megőrzése érdekében operatívabban kell megoldaniuk a termelésben felvetődő anyagi és eladási problémákat, szilárdítaniuk kell a szállítói-megrendelő kapcsolatokat, s rugalmasabb döntéseket kell hozniuk a termelés szerkezetének a szükségletekhez való alkalmazásáról és a termelés megváltoztatásáról ott, ahol a termelés műszakilag elavult, vagy ahol nem gondoskodtak az eladásról. Bár általában elismerik az intenzifiká- lásnak, a gazdaságosságnak, a hatékonyságnak és a termelés minőségének, továbbá az állóeszközök és a munkaerő- állomány jobb felhasználásának s annak szükségességét, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból, energiából és alapanyagokból több és jobb terméket állítsanak elő, gyorsabban alkalmazzák a tudomány és a technika vívmányait a gyakorlatban különösen a mikroelektronikában, felújítsák a termékeket és az eljárásokat, fokozzák a termelés alkalmazkodóképességét, kellő rugalmassággal gondoskodjanak a kivitel és a belsőpiac szállításairól, a hozzáállás és az eredményék ennek még mindig nem felelnek meg. Erről tanúskodik például az az ismételt követelés, hogy a tervfeladatok teljesítése érdekében nagyobb meny- nyiségü nyersanyagot, energiát, alapanyagot, beruházási valutát, munkaerőt és állóeszközt utaljunk ki. Nemegyszer ezeket a követeléseket a pártszervezetek is támogatják, s erre több időt fordítanak, mint a tervfeladatok teljesítése lehetőségeinek és útjainak keresésére, valamint a dolgozók mozgósítására. Számos vezető gazdasági dolgozó az 1983. évi terv kidolgozása során is ugyanezt a magatartást követte. Ezen változtatni kell, nem szabad áthárítgatni a problémák megoldását a reszortok, a konszernek, a trösztök, a vállalatok és az üzemek között, hanem aktívan együtt kell működni, közösen kell keresni a problémák megoldásának leghatékonyabb útjait és eszközeit. Mindezek elengedhetetlen feltételei az 1983. évi feladatok sikeres megvalósításának. valamint a CSKP XVI. kongresz- szusa határozatai és a 7. ötéves tervről szóló törvény valóra váltásának. Fontos, hogy az intenzifikálás folyamatát erős kézzel irányítsák, hogy a kellő intézkedéseket ne csak akkor tegyük meg, amikor erre már a körülmények kényszerítenek, hogy céltudatosan, kellő rugalmassággal és operatívan járjunk el, s reagáljunk azokra a problémákra, amelyek a terv teljesítése közben felvetődnek. Csak az ilyen magatartás járhat kellő hatással. Mindenkinek abban a tudatban kell cselekednie, hogy a takarékosságért, a nyers- és az alapanyagfogyasztás a termelési egységre és az egy termékre jutó energiafogyasztás szüntelen csökkentéséért, a termékek gazdaságos felhasználásáért folytatott küzdelem nem az elégtelen gazdálkodás és a szükség valamiféle átmeneti megnyilvánulása, hanem a népgazdaság intenzív fejlesztésének, hatékonysága növelésének törvényszerűsége. Közérthetően fejezte ezt ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXVI. kongresszusán a következő szavakkal: ,,A gazdaságpolitika alappillérévé egy látszólag egyszerű és hétköznapi dolog válik: takarékosan kell bánni a közvagyonnal, s teljes mértékben és célszerűen kell felhasználni mindazt, ami a rendelkezésünkre áll. Erre kell orientálni a munkakollektívák kezdeményezését és a tömegek körében végzett pártmunkát. Erre kell törekedni a műszaki és a beruházáspolitikában, a tervezési és a nyilvántartási mutatók rendszerének kidolgozásában.“ A nyersanyag- és az energiafogyasztás csökkentése a népgazdaságban objektív szükségszerűség, amely népgazdaságunk feltételeiből adódik és amelyen semmit sem változtathatunk. Fontos azonban, hogy hatékony intézkedéseket tegyünk jobb hasznosításukra. Az is szükséges, hogy még nagyobb meggyőző erővel segítse ezt elő propagandánk, hozzájáruljon az emberek gondolkodásának és cselekvésének megváltozásához, a népgazdaság intenzív fejlődés útjára való áttérése módjainak kereséséhez és érvényesítéséhez. Az intenzifikálás gyakorlati megvalósításában pótolhatatlan szerepet töltenek be a termelés előtti szakaszok - a tervezés, a konstrukciókészítés, a technológiaelőkészítés és a termelésszervezés - dolgozói, mert az intenzifikálás, a termékfejlesztés, a termelés és a termékek jó minősége, egyszóval a hatékonyság növekedése elsősorban a termelés előtti szakaszokon alapul. Ez természetesen magára a termelésre is vonatkozik. Meggyőződésünk, hogy ezen a munkaterületen a műszaki értelmiség körében a rátermett dolgozók tízezrei tevékenykednek. A vezető gazdasági dolgozóknak, valamint a párt- és a szakszervezeti szervezeteknek elsőrendű figyelmet kell fordítaniuk a műszaki értelmiség kezdeményezésének kibontakoztatására, gyakorlati eredményeik és hasznosságuk szerinti jutalmazásukra s az olyan formák támogatására, mint a komplex racionalizációs brigádok, az újító- és a feltalálómozgalom, valamint a legmegfelelőbb megoldások gyors alkalmazását elősegítő mozgalom. Éppen itt kerül közvetlen kapcsolatba a tudomány a termeléssel. Ezért a pártszerveknek nagy súlyt kell helyezniük a termelés előtti szakaszokban tevékenykedő pártszervezetek munkájának színvonalára. Az értékesítés folyamata színvonalának emelésére tett erőfeszítések haté(Folytatás a 4 oldalon)
