Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-29 / 283. szám, hétfő

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 7. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról) konysága összefügg a normák és a nor­matívák minőségével. E téren nem lehe­tünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, mert ez az anyagok, az energia, az állóeszközök és a munkaerő-állomány gazdaságos felhasználásának alapvető eszköze. A pártkongresszuson nagy nyomaték­kai felhívtuk a figyelmet arra, hogy javíta­ni kell a termékek minőségét s emelni műszaki színvonalukat, fejleszteni kell a termékfelújítást, mert ez termékeink külföldi piacokon való jobb értékesítésé­nek s a termelés és a belső piac saját szükségletei jobb kielégítésének fő iránya. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy bizonyos javulás ellenére még mindig viszonylag alacsony a magas műszaki színvonalú és a kiváló minőségű, korsze­rű termékek aránya. Ezzel a jövőben nem érhetjük be. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány nem véletlenül tett intézkedéseket a belépő és a kilépő ellenőrzés javítására, az ellenőrök hely­zetének szilárdítására. Ezeknek az intéz­kedéseknek az a célja, hogy ne hagyhas­sák el rossz minőségű termékek a gyárak kapuit. A termelés számára azonos mér­cének kell érvényesülnie. Arra számítani, hogy amit a tőkés piacokon nem tudunk eladni, majd eladjuk a szocialista orszá­gokban vagy a belső piacon, káros dolog, s ezzel megfelelő módon szembe kell szállniuk az irányító és a pártszerveknek. Határozottabban kell eljárni a kormány által jóváhagyott állami célprogramok, például a fűtőanyag- és energiatakaré­kossági s a fémtakarékossági program végrehajtása terén, s jobban kell haszno­sítani a másodlagos nyersanyagokat. A gazdaságosság növelésére gyako­rolt nyomáshoz hozzá kell járulni a nyers­anyagok és az energiahordozók nagyke­reskedelmi árának tervszerű módosítá­saival, amelyek következményeit a válla­latok döntő többsége a termelésben kénytelen ellensúlyozni. A célprogramok végrehajtásának értékelése azt mutatja, hogy a kitűzött célokat elsősorban a gyorsan mozgósítható tartalékok ki­használásával érték el. Nagyobb gondot kell azonban fordítani azon intézkedések végrehajtására, amelyek tartós megtaka­rításokat eredményeznek. Nem lehet be­letörődni abba, hogy az állami célprog­ramban kitűzött számos beruházási akci­ót nem készítettek elő kellőképpen, vagy reszortszinten elhalasztottak. Ez rövidlá­tó magatartás. Ugyanez vonatkozik a fémtakarékossági program teljesítésé­re és a másodlagos nyersanyagok fel- használására. Ami a középületekben, a hivatalokban és a háztartásokban a hő­takarékosságot illeti, gyorsabban kell megteremteni a feltételeket a fogyasztás- mérők alkalmazásához, s elsősorban az új épületeknél javítani kell az épületek hőszigetelő tulajdonságait. A fűtőanyag- és az energiatakarékos­ság társadalmi ellenőrzésének, amelyre a CSKP KB Elnökségének, a kormány­nak és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának határozata alapján kerül sor, nemcsak az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítéséhez kell hozzájárulnia, hanem ahhoz is, hogy kezdeményezés bonta­kozzon ki a szakszervezeti kongresszu­son kitűzött feladat túlteljesítésére, vagy­is arra. hogy legalább fél százalékkal nagyobb megtakarítást érjünk el az álla­mi terv előirányzatánál. Mindenkinek ab­ból kell kiindulnia, hogy a rendelkezésre álló fűtőanyag és energia mennyiségét tovább kell korlátozni, s a népgazdaság energiaellátásának döntő útja az ener­giahordozók jobb hasznosítása, s egyút­tal az atomerőmüvek építése programjá­nak pontos teljesítése a kitűzött határidő és a minőség szem előtt tartásával, fő­ként a Jaslovské Buhunice-i és a duko- vanyi blokkok üzembe helyezése. Ezek társadalmi jelentőségű létesítmények, átadásuk késlekedése nagy komplikáció­kat idézne elő az egész népgazdaság ellátásában. Ezért nem törődhetünk bele abba, hogy a termelés, az építés és a szerelés egyes kivitelezőinek magatar­tása nem felel meg a feladat sürgető voltának. Ezeket a problémákat nem old­hatjuk meg úgy, hogy ismételten célpré­miumokat utalunk ki a már nemegyszer túllépett határidő ellenére is, hanem szükség van a vezető dolgozók felelős­ségére. akiknek mindent meg kell tenni­ük, hogy a feladatokat határidőn belül teljesítsék. A népgazdaság intenzifikálása. a szükséges szerkezeti változások vég­rehajtása. a tudomány és a technika vívmányainak alkalmazása elképzelhe­tetlen - amint ezt a CSKP XVI. kongresz- szusa is kiemelte - a szocialista orszá­gokkal. mindenekelőtt a Szovjetunióval, való együttműködés, a népgazdaságok fokozatos integrálása és az egységes gazdaságpolitika érvényesítése nélkül. Ez a hatékonyság növelésének és a fej­lett tőkés országoktól a termelés egyes fontos területein való függés csökkenté­sének effektiv útja. A CSKP KB Elnöksé­ge ezekre a problémákra szüntelenül nagy gondot fordít. Aktívan részt veszünk a KGST-tagországok gazdasági kérdé­sekről folytatandó legmagasabb szintű tanácskozásának előkészületeiben. Ugyanígy a Központi Bizottság Elnöksé­ge értékelte Husák elvtárs a Szovjetunió­ban és más KGST-tagországokban tett látogatásának eredményeit, s intézkedé­seket fogadott el ezen együttmüködés továbbfejlesztését célzó javaslatok kidol­gozására vonatkozóan. Ezen intézkedé­sek kidolgozása és végrehajtása alkotó és kezdeményező magatartást követel meg a termelővállalatoktól, a reszortoktól és az Állami Tervbizottságtól. Egyidejűleg megkezdődik a munka a 8. ötéves tervnek és népgazdaságunk távlati fejlesztési programjának kidolgo­zásán. A jó minőségű kidolgozás megkö­veteli az Állami Tervbizottság, a Műszaki- fejlesztési és Beruházási Minisztérium, a reszortok és a Tudományos Akadémia aktív részvételét és közreműködését a tervek egyeztetését a szocialista orszá­gokkal, főként a Szovjetunióval. Ami az 1984. évi terv kidolgozását illeti, az Állami Tervbizottságnak olyan eljárásról kell gondoskodnia, hogy elegendő idő ma­radjon a tervnek a munkakollektívákban való megvitatására s a kezdeményező­tervek kidolgozására, aminek nagy jelen­tőséget tulajdonítunk. Alaposan át kell gondolni azt az eljárást, amellyel a mun­kakollektívák számára garantáljuk, hogy kezdeményezésüket érdem szerint méltá­nyolni fogjuk, és nem fordítjuk ellenük. A kezdeményező tervezés széles körű érvényesülése a munkakollektívák, a vál­lalatok és az üzemek kezdeményezésé­nek új megnyilvánulása, amely a népgaz­daság tervszerű irányítási rendszerét tö­kéletesítő intézkedésekre támaszkodik. Ez a hatékonyság növeléséért, a mi­nőség javításáért, az állóeszközök és a munkaerő-állomány, az energia, a nyers- és az alapanyagok jobb haszno­sításáért, a tudomány és a technika vív­mányainak gyorsabb alkalmazásáért, az újító- és a feltalálómozgalom, valamint a termékfelújítás fellendítéséért folytatott küzdelemben való részvétel hatékony formája. Ezért kedvező feltételeket kell teremteni e kezdeményezés érvényesü­léséhez. Továbbra is érvényes, ami a XVI. párt- kongresszuson hangzott el: az életszín­vonal alakulása és emelkedése nem aka­ratunktól, hanem az értékek létrehozásá­tól függ. Egyetlen társadalom sem oszt­hat el többet, mint amennyit megteremt. Adósságból élni sokáig nem lehet, s ezt nem is akarjuk. Az egyedüli út az erőfor­rások képzésének növelése. Azt, amit létrehozunk, ésszerűen kell elosztanunk és felhasználnunk úgy, hogy az emberek szükségleteinek kielégítésével párhuza­mosan céltudatosan gondoskodjunk a népgazdaság s az egész társadalom további fejlődéséről s a haza védelméről Az életszínvonal a munkaeredmé­nyeknek felel meg, amelyek a nemzeti jövedelem növekedésében tükröződnek vissza. Az életszínvonal megtartása vé­gett csökkentettük a beruházások rész­arányát a nemzeti jövedelmen belül. Másrészt 1983-ban konvertibilis valutá­ban jelentős eszközöket kell fordítani a korábban felvett hitelek és kamataik visszafizetésére. Ezért el kell érnünk a nemzeti jövedelem tervezett terjedel­mét, s meg kell tartani felhasználásának irányát és arányait. Ez szükségessé teszi az arról való gondoskodást, hogy a ter­melés és a szolgáltatások szerkezete megfeleljen ezeknek a szükségleteknek, s ne kerüljön sor olyan termelésre, amely csak az elfekvő készleteket gyarapítja. Szóval: munkánkra egyszerű egyenlet vonatkozik: ahhoz, hogy megtartsuk az életszínvonalat, az eddiginél nagyobb teljesítménnyel és hatékonyabban kell dolgoznunk, s jobban kell gazdálkodni. A béreszközök terjedelme növekedé­sének korlátozott dinamikájára való te­kintettel is tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy a munkáért járó bér minél szorosabban összefüggjön a munkater­melékenység. a hatékonyság, a gazda­ságosság növekedésével és a termelés minőségével, ami megköveteli, hogy ha­tározottabban felszámoljuk az egyenlősdi irányzatát, s minden dolgozó életszínvo­nala megfeleljen a feladatok teljesítésé­hez való hozzájárulásának. Ez szüksé­gessé teszi a munka normázásának javí­tását. a jobb munkaszervezést, s a létre­hozott béreszközök keretében, a tervfela­datok túlteljesítésével és a munkaerő­állomány csökkentésével összhangban- amint ez köztudott, eddig ezt a lehető­séget nemigen használták ki - csak azoknak a bérét emeljék, akik nagy telje­sítményt nyújtanak, és minőségi munkát végeznek. Nagyobb mértékben kell alkal­mazni a bérezés brigádformáit. Érvényesíteni kell azt a szocialista el­vet, hogy mindenki munkájának mennyi­sége és minősége szerint kapjon fizetést. Ez konfliktusokhoz vezet azokkal, dkik mások munkáján élősködnek. akik mun­ka nélkül jutnak különböző bevételekhez. Ezt a küzdelmet elsősorban a gazdasági vezetőségeknek kell mindennap megvív­niuk a párt aktív támogatásával, a szak- szervezetek, a SZISZ részvételével, a tö­megtájékoztató eszközök segítségével. A cél a szocialista igazság megteremtése és meggyőződésünk, hogy dolgozóink döntő többsége és a becsületes módon élő emberek támogatják ezt az erőfeszí­tésünket. A negatív jelenségek leküzdé­sére. amelyekkel összefügg a meggaz­dagodás, a spekuláció, a korrupció, az élősködés, a kormány és a CSKP KB Elnöksége is foglalkozott, intézkedések történtek, hogy következetesen felhasz­náljanak minden törvényes eszközt és erkölcsi módszert az e jelenségek felszá­molásáért folytatott küzdelemben. A CSKP KB Elnöksége ezzel kapcsolat­ban kötelezte a pártszerveket és -szerve­zeteket, hogy élen járjanak ebben a harcban. Amint ezt a CSKP XVI. kongresszusán hangsúlyoztuk, nem a tervezés kedvéért tervezünk, nem a termelés kedvéért ter­melünk, célunk elsősorban a nép szük­ségleteinek jobb kielégítése, a szocializ­mus fejlesztése és védelme. A lakosság élelmiszerekkel és fo­gyasztási cikkekkel való ellátásának szüntelenül a figyelem homlokterében kell állnia. Ezért annyira fontos, hogy fejlďdjôn a mezőgazdasági termelés és a vele összefüggő élelmiszer-termeles, hogy tovább növekedjen önellátásunk mértéke és az iparcikkek termelése. Nem mindig a nyersanyagok és a kapacitások problémái játszanak közre, hanem az is, hogy jobban tudjunk gazdálkodni, s azt termeljük, ami iránt kereslet mutatkozik. Az emberek megértik az objektív okok­ból eredő fogyatékosságokat, amilyen például a rossz termés, de joggal bírálják a visszásságokat, egyes dolgozóknak a kötelességteljesítéshez való felelőtlen viszonyát s azt, hogy nem járnak el ellenük. Ebbe a pártszervezetek és az irányítószervek nem törődhetnek bele. hanem idejében intézkedéseket kell ten­niük a helyzet javítására. Ha az eredményeket lehetőségeinket tekintetbe véve bíráljuk el, meg kell álla­pítanunk. hogy jobbak is lehetnének. Minden nehézséget nem lehet kizárólag objektív okokkal, főként a nemzetközi helyzettel kimagyarázni. Ennek tudatá­ban terjesztjük elő az 1983. évi terv javaslatát is. Saját fogyatékosságaink - amint már említettük - súlyos okot jelentenek. Nem kielégítő a tervezés és az irányítás szín­vonala, a tudomány és a technika vívmá­nyainak alkalmazása, a fegyelem, a munkaszervezés, a dolgozók igazgatás­ban és irányításban való részvételének felhasználása. Az irányítószervek nem elégedhetnek meg a határozatok elfoga­dásával, hanem kitartóan kell ragaszkod­niuk végrehajtásukhoz, energikusan kell szervezniük és következetesen ellenőriz­niük teljesítésüket, s a teljesítés elmu­lasztása esetén idejében le kell vonni a következtetéseket. Módunkban áll le­küzdeni a szubjektív fogyatékossáokat és megoldani azokat a problémákat, ame­lyekre most kell összpontosítani figyel­münket. Ez lehetővé teszi, hogy szembe­nézzünk a külső feltételek negatív hatá­sával. s előmozdítsuk azt. hogy a párt stratégiai irányvonala következetesen megvalósuljon. Amint ez elkerülhetetlen volt, a párt­szervek a vezető gazdasági dolgozóktól és a párttagoktól pártos magatartást kö­veteltek meg a feladatok teljesítésével kapcsolatban, sokkal igényesebbek vol­tak az eredmények elbírálása során, s helyesen jártak el az állami és a terv'e- gyelem megsértőivel szemben. Még a legtökéletesebb terv sem bizto­sítja a kitűzött feladatok megvalósítását. Ehhez mozgósítani kell és meg kell nyer­ni az embereket, javítani kell a tömegpoli­tikai munkát és a politikai szervező munkát. A feladatok teljesítésének és túlteljesí­tésének pótolhatatlan forrása a formaliz­mustól mentes szocialista munkaver­seny. a szocialista brigádmozgalom és a dolgozók kezdeményezésének többi formája, a legjobb tapasztalatok kihasz­nálása és terjesztése. Ezen a téren nagy­ra kell értékelni a szakszervezetek és a SZISZ szerepét, támogatni kell a kö­zép-csehországi és a nyugat-szlovákiai kerület azon megszületőben levő kezde­ményezését. hogy a tervfeladatokat a megtakarított anyagok felhasználásá­val szárnyálják túl és azt az észak-mor- vaországi kezdeményezést, hogy a meg­takarításokból egy egész nap termelnek terven felül, továbbá a kelet-csehországi kerület földművesszövetkezetei és állami gazdaságai dolgozóinak a tejtermelés tervének túlteljesítésére irányuló törekvé­sét. a beruházások területén a közös szocialista felajánlást. Prágában a tudo­mány és a termelés kapcsolatának haté­konyabbá tételére irányuló erőfeszítése­ket s azt a versenymozgalmat, amely a dolgozó nép Februári Győzelmének 35. évfordulója tiszteletére bontakozik ki. A népgazdaságnak tudományos és technikai vívmányok alkalmazásával és a szocialista gazdasági integráció útján történő intenzifikálásával kapcsolatos igényes feladatok csak olyan feladatok megoldásával hasonlíthatók össze, mint amilyen az iparosítás és a szövetkezete­sítés volt. A pártmunka azon időszakban szerzett tapasztalatai - bár más feltételek között - ma is tanulságosak és ösztönző- ek. Átfogó, céltudatos magatartásra, a párt, az állami, a gazdasági szervek, valamint a szakszervezetek és a SZISZ- propaganda által támogatott mindenna­pos harcára van szükség a hatékonyság növeléséért, a minőség javításáért, az emberek mozgósításáért s a feladatok teljesítésére és túlteljesítésére irányuló kezdeményezésük kibontakoztatásáért. Határozottan kell megszüntetni a fogya­tékosságokat. az elkényelmesedést, az önelégültséget, a fegyelmezetlenséget a reszortszemléletet, a feladatok teljesí­tése elmulasztásának kimagyarázását, törekedni kell a társadalmi érdekek és szükségletek érvényesítésére. Ebben a pártszerveknek és -szervezeteknek ve­zető szerepet kell betölteniük. Ehhez kell hozzájárulniuk az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák igényes, bíráló és ön­bíráló légkörének, annak, hogy minden kommunista aktívan részt vegyen a kitű­zött célok eléréséért folytatott küzde­lemben. JAN LUD VÍK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a plzeňi Škoda termelési-gazdasági egység vezérigazgatójának felszólalása A Škoda ter­melési-gazdasá­gi egység nagy­mértékben ré­szesedik a ne<- hézgépipar ter­meléséből. Ter­melési program­ja a termékek és a beruházási egységek szeles skáláját tartal­mazza. szállít a csehszlovák energetika, ko­hászat, gépipar, közlekedés és az export számára egyaránt. Ennek megfelelő mű­szaki-termelési és kereskedelmi tevé­kenysége. továbbá elektrotechnikai és gépipari termelése, kutatási-fejlesztési tevékenysége is. Termelési programunk jellegéből adódóan a termelési-szállítási ciklus aránylag hosszú vállalatunkban, sokoldalúak a konszernünkön belüli kap­/ ÚJ SZÚ 4 1982. XI. 29. csolatok. és minden szinten igényesek szállítói-megrendelői kapcsolataink. Konszernünk alapvető sajátosságai napjainkban és a jövőben is megkövete­lik. hogy idejéban és céltudatosan alakít­suk ki a műszaki-termelési profilt. Ebből következik a koncepciózus irányítás szükségessége is, mégpedig tíz-tizenöt éves távlattal. Termelési és szállítási programunk annyira fontos, hogy szük­ség van e program feljesztésére hosszú távra szóló koncepciója meghatározásá­ra. szoros kapcsolatban köztársaságunk távlati fejlesztési programjának előkészí­tésével. A hosszú távra szóló fejlesztési kon­cepció szerinti irányítás szükségességét konszernünkben már régóta tudatosítjuk, ezért már a hetvenes évek kezdetétől foglalkozunk ezzel a tevékenységgel. Számos tapasztalatot szereztünk az úgy­nevezett integrált, 1990-ig szóló távlati fejlesztési terv kidolgozása során, s nap- (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents