Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-26 / 281. szám, péntek

HAZÁNK 1983. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI ÁLLAMI TERVÉRÖL ÚJ SZÚ 3 1982. XI. 26. (Folytatás az 1. oldalról) céljai és fő feladatai az új feltételek következményeinek reális felmé­réséből, az új gazdasági tények­ből, valamint a gazdaságfejlesztés és az életszínvonal fejlesztése tár­gyi feltételeinek megváltozásából indultak ki. Ezek a változások mélyrehatóbbak, mint amint felté­teleztük, s amint azt a kongresz- szus előkészítése során gondol­tuk. Ezek az új, nehezebb feltéte­lek nemcsak egy rövid időszakot jellemeznek, mint objektíve ható. távlati irányzatok mutatkoznak. Ezért minden távlati tervünkben számolnunk kell velük. A terv párhuzamosan oldott meg több rendkívül bonyolult gaz­dasági feladatot és problémát. Elsősorban a népgazdaságot kö­vetkezetesen az intenzifikálás meggyorsítására és arra a folya­matra irányította, amely során gazdaságunk alkalmazkodik to­vábbi fejlődésünk teljesen új felté­teleihez. Egyúttal arra törekedett, hogy kiküszöbölje a feszültséget a gazdaság egyes területein, főleg a nemes tüzelőanyagok és az energia forrásainak csökkenésé­vel. a kisebb fém. alapanyag és nyersanyagforrásokkal, főleg a behozatalból származó forrá­sokkal összefüggésben. A terv te­kintetbe vette a tavalyi rossz ter­més következményeit és megtettük az első lépéseket a növényter­mesztés és az állattenyésztés közti aránytalanság kiküszöbölé­séhez, miközben a 6. ötéves tervi­dőszakhoz viszonyítva csökken­tettük a gabonafélék behozatalát. A terv központi feladata a külgaz­dasági kapcsolatok egyensúlyá­nak felújítása volt főleg a konverti­bilis valuták területén. A gazdasági fejlődés dinamiká­ját e fontos feladatok és problé­mák megoldásának megfelelően határoztuk meg azzal a céllal, hogy ebben a helyzetben is bizto­sítsuk a gazdaság folyamatos fej­lődését, külső és belső egyensú­lyának megszilárdítását. Számol­tunk az intenzifikálás, a nagyobb hatékonyság és a jobb gazdasá­gosság révén elért forrásokkal. így tehát ez a megoldás nem károsí­totta meg a nem termelési fo­gyasztást, de csökkentettük a fel­halmozási alapot, főleg a beruhá­zások összegét. A tervnek ezt az igényes kon­cepcióját általában teljesítjük. Egyes mutatókat illetően a tervtel- jesités várhatóan jobb lesz. Foko­zatosan érvényesítjük a fejlődés in­tenzív irányzatait, nő a hatékony­ság a vállalatok és szervezetek gazdálkodásában. Bizonyos prob­lémák azonban arra utalnak, hogy a fejlődés alacsonyabb dinamikája mellett lényegesen nőnek az irá­nyítás színvonalával és a döntés- hozatal rugalmasságával szem­ben támasztott igények. Ma a terv­től való minden eltérés jobban nyilvánul meg és súlyosabb követ­kezményekkel jár a gazdaság, va­lamint a lakosság és a társadalom szükségletei kielégítése szem­pontjából. Az idén nehezebb belső és kül­ső feltételek között valósítjuk meg a gazdasági fejlődést, mint azt a tervben feltételeztük. Elmélyültek a problémák a tü­zelőanyag- energetikai mérleg­ben, főleg a barnaszénjövesztés- ben, ahol a mosti Észak-cseh­országi Barnaszén Bányák nem teljesítik a tervet, habár az utóbbi hónapokban lemaradásukat csök­kentik és a többi szénbánya túltel­jesíti tervét. A kisfogyasztók több villamos áramot fogyasztanak. Az időjárás befolyásolta a gabonater­mést, az olajos növények és a burgonyatermést, a tervet eze­ken a területeken nem teljesítjük. Az állattenyésztésben nem telje­sítjük a tejtermelés és felvásárlás tervét. A hazai piac helyzetét befolyá­solták a lakossági kereslet struktú­rájának nagy változásai, a tervtel­jesítés egyes problémái, a beho- ' zatal és a rendkívüli vásárlások korlátozott lehetőségei, a behoza­talt egy szűk árucsoportra, főleg élelmiszeri cikkekre összpontosul. A hazai piacon problémákat okoz­tak a termelés és a kereskedelem munkájának fogyatékosságai, az, hogy nem alkalmazkodtak rugal­masan a szükségletekhez. A tervhez viszonyítva a legna­gyobb változásokat a tőkés orszá­gokkal való gazdasági kapcsola­tokban figyelhetjük meg. Ezen or­szágok válságos fejlődése követ­keztében kiéleződött a konkuren­cia, nehezebbek lettek főleg gép­ipari termékeink kiviteli^eltételei a világszerte csökkenő beruházási aktivitás miatt, ugyanúgy kedve­zőtlenebbek a fogyasztási cikkek kivitelének feltételei, a személyi fogyasztás infláció okozta reális csökkenésével, a létfenntartási költségek növekedésével, a nagy­fokú munkanélküliséggel és a tő­kés államok szociális bizonytalan­ságával összefüggésben. Terme­lésünk és külkereskedelmünk még mindig lassan alkalmazkodik eh­hez a helyzethez. A kiviteli terv nem teljesítése következtében alacsonyabb devizaforrásokkal rendelkezünk a behozatalhoz, fő­leg az ipar, a mezőgazdság és a hazai piac számára, nehézsége­ket okoz a termelés nyersanyag­gal, alapanyagokkal, pótalkatré­szekkel, gépekkel való ellátásá­ban, valamint a lakosság szükség­leteinek kielégítésében. Ehhez még hozzájárult a szo­cialista országokkal szemben a fejlett tőkés országok által, az Egyesült Államok nyomására megvalósított kemény gazdasági és pénzügyi politika, valamint a diszkriminációs hitelpolitika. Vé­leményünk szerint a diszkrimináci­óból nem húzhatnak hasznot azok a tőkés államok sem, amelyek ezt a politikát megvalósítják, mivel megfosztják önmagukat a terme­lés, a foglalkoztatottság növelésé­nek, a gazdasági fejlődés felélén­kítésének lehetőségétől. Mindig a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés és minden országgal az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelem hívei vagyunk. A szocialista orszá­gok gazdasági kimerítését célzó amerikai politika nem reális és nem tudja megállítani gazdasági és társadalmi fejlődésünket. A pártvezetőség azt az egyedüli helyes következtetést vonhatta le ezekből a súlyos tényekből, hogy még következetesebben kell telje­sítenünk a XVI. kongresszus által kitűzött feladatokat, amelyeket a központi bizottság legutóbbi há­rom ülése tovább konkretizált. A mai fejlődés azt bizonyítja, hi­ánytalanul eleget kell tenni annak a követelménynek, hogy nagyobb nyomást gyakoroljunk a hatékony­ság növelése, a termékek műszaki és gazdasági színvonalának eme­lése érdekében. Ez az útja annak, hogy helytálljunk a világpiacokon az éles konkurrenciában. A KGST-országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködés segítséget jelent nehézségeink megoldásá­ban és az akadályok leküzdésé­ben. A diszkrimináció elleni haté­kony fellépés érdekében azt a kö­vetkeztetést kell levonnunk, hogy még szorosabb gazdasági integ­rációt kell kialakítanunk a KGST- országokkal, koncentrálnunk kell közös forrásainkat és erőinket és sokoldalúan feljesztenúnk kell köl­csönös együttműködésünket. A központi bizottság és elnök­sége, a Szövetségi Gyűlés, a szö­vetségi kormány és a nemzeti kor­mányok állandó figyelmet szentel­tek az idén a népgazdaság fejlő­désének, s idejében megoldották az állami terv teljesítésében fel­merülő problémákat. Számos fon­tos intézkedés született a terv fő feladatainak teljesítésére. E figye­lemnek, valamint a dolgozó kollek­tívák mindennapi törekvésének és az emberek kezdeményezésének köszönhetően sikerül megvalósí­tani gazdaságpolitikánk alapvető céljait és a terv feladatait. Ugyan­akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül fogyatékosságainkat a terv­teljesítésben, az irányításban és a problémák megoldásában. A legfontosabb pozitív ered­mény az ipari termelés folyama­tosságának megőrzése és dinami­kájának enyhe növekedése. A ter­vezett ütemet túlteljesítjük főleg a gépiparban, az elektrotechnikai iparban és egyes más feldolgozó ágazatokban, ahol a legjobban megnyilválnul az alapanyagok jobb hasznosítására kifejtett törek­vés, melynek döntő szerepe van az intenzifikálásban és a struktu­rális változásokban. A mezőgaz­daságban a növénytermesztés kb. 2,5 százalékkal lesz nagyobb, a kedvező, 1978-as és 1980-as évhez viszonyítva. Megbirkóztunk a nemes tüzelő­anyagok alacsonyabb forrásai, va­lamint számos nyersanyag és alapanyag alacsonyabb forrásai okozta nehézségekkel. Az elmúlt évhez viszonyítva a motorolaj, a fűtőolaj és a benzin fogyasztása egytizeddel alacsonyabb volt. Ez arra utal, hogy a gazdaság, he­lyenként nehézségek árán is, meq tud birkózni a tüzelőanyag és energiaalapban kialakult új hely­zettel és meg tudja valósítani a gazdaság takarékosabb struktú­ráját. Skerül megvalósítanunk straté­giai céljainkat a külgazdasági kap­csolatok egyensúlyának felújítá­sában. Eladósodásunk a tőkés ál­lamok eljárása következtében is lényegesen csökkent. A szocialista államok viszonyla­tában túlteljesítjük a kivitel tervét. Fizetési mérlegünk a Szovjetunió­val kiegyenlített lesz és egyes KGST-országok esetében a mér­leg aktív lesz, amit a következő évben ki is használunk. Az anyagi és általános költsé­gek csökkentése, a rentabilitás és a nyereség által kifejezett haté­konyság és gazdaságosság javult. Jó eredmények születtek a nép­gazdaság számos más területén is. A beruházásokban a terv álta­lános teljesítésen kívül az újonnan megkezdett építkezések szabá­lyozása eredményeként csökkent a megkezdett építkezések száma és lerövidülnek az építési idők. Prága és az észak-csehországi kerület kivételével teljesítjük a la­kásépítés tervét. A társadalom anyagi fogyasztásának növekedé­se a nehezebb körülmények kö­zött is hozzájárul a szociális biz­tonság megszilárdításához. A la­kosság pénzbevétele 3,7 száza­lékkal nőtt, ebből a szociális bevé­telek 8,5 százalékkal. Az 1981 végén és az idén az év elején hozott ár-, bér- és szociális intéz­kedések elvben teljesítették célju­kat. Ehhez hozzájárult a politikai előkészítés és e szükséges intéz­kedések támogatása. A tervteljesítésben azonban to­vábbra is előfordulnak egyes ne­gatív irányzatok és vannak olyan problémák is, amelyek gyengítik közös munkánk eredményeit. Az összes ágazatban még mindig sok az olyan gazdasági termelési egy­ség, amely neŕn teljesíti feladatait. Továbbra is számos fogyatéko­sággal találkozunk, a termelés struktúrája nincs mindig össz­hangban a felhasználással, a ter­vezettnél nagyobbak a készletek, s egyes jelentős kapacitásokat megkésve helyeznek üzembe. Nem a megkívánt mértékben emelkedik a termékek műszaki színvonala és javul minőségük, habár a tervezett alacsonyabb di­namika ehhez megteremtette a feltételeket. Kedvezőtlen hatás­sal van az, hogy a mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari komplexumnak rosszabbak a kapcsolatai a külke­reskedelemmel. Ezek a fogyatékosságok és a tervteljesítésben tapasztalható lemaradások megbontják a gaz­daság egyes alapvető arányait, megnyilvánulnak abban, hogy nem érjük el a szükséges haté­konyságot és gazdaságosságot, nőnek a fölösleges készletek, me­lyek fékezik az intenzifikációs fo­lyamatot. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy nem érjük el a társa­dalmi munkatermelékenység ter­vezett növekedését. Ebből le kell vonni a következtetéseket annak során, hogy az állami tervet le­bontjuk a jövő évi gazdasági ter­vekre. Az eddigi gazdasági és szociá­lis fejlődésből általában azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk le, hogy alapjában sikerül leküzdenünk az objektív nehézségeket. Az ered­mények azonban jobbak lehetné­nek, ha nem fordulna elő számos szubjektív fogyatékosság. 1981-1982 olyan időszak, ami­kor fokozottan arra törekszünk, hogy áttérjünk a gazdaság inten­zív fejlesztésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az út nem 'könnyű, de megvalósítható. Még néhány hét választ el az év végé­től, ezt az időszakot arra kell fel­használnunk, hogy fokozott erőfe­szítéseket tegyünk a terv teljesíté­sére s további határozott lépést tegyünk 1983-ban. AZ 1983. ÉVI TERV CÉLJAI ÉS FELADATAI Az 1983. évi terv elsősorban a 7. ötéves terv eddigi teljesítésé­ben elért pozitív eredményekből indul ki, valamint figyelembe veszi a külső és belső tényezők reális értékelését, mivel ezek hatással lesznek a további gazdasági és szociális fejlődésre. Következete­sen a gazdasági és szociális fejlő­dés fő irányvonalainak teljesítésé­re irányul, melyet a XVI. pártkong­resszus hagyott jóvá, továbbá a 7. ötéves tervről szóló törvény meg­valósítására. A terv céljai gazdasági egyen­súlyunk további megszilárdításán, a gazdasági fejlődés nagyobb di­namikájának elérésén és a terme­lés hatékonyságának jelentősebb növelésén alapulnak. Ezt az újra­termelési folyamat intenzifikálásá­nak elmélyítésével, vagyis első­sorban a tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesí­tésével, a tervezett tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagmegtaka­rítások elérésével, a termelés racio­nális és társadalmilag szükséges struktúrájával, a nemzetközi szo­cialista munkamegosztásba, első­sorban a nemzetközi szocialista gazdasági integráció folyamatába való hatékonyabb bekapcsolódás­sal érhetjük el. A terv fő jellemvonása a gazda­sági növekedés dinamikájának meggyorsítása. Azzal számolunk, hogy a gazdasági források stag­nálása, egyes esetekben enyhe növekedése mellett folytatódni fog a kedvező irányzat a tüzelőanyag-, energia-, fém-, alapanyag- és nyersanyagmegtakarítások elé­résében. Az egyes ágazatokban a fejlesztési célok megvalósításá­val növelni tudjuk 1,8 százalékkal a társadalmi terméket (az 1977 évi árakban számítva) és 2 százalék­kal a nemzeti jövedelmet. A gazdasági növekedés dina­mikájának meggyorsítása elsősor­ban a fejlődés minőségi tényezőin, a források hasznosításán, a ter­melés hatékony tervezett felhasz­nálásán és nem a mennyiségi fej­lesztésen alapszik. Ezekkel a célokkal összhang­ban a fő ágazatokban a termelést előreláthatóan kissé nagyobb ütemben fejlesztjük mint a társa­dalmi terméket és a nemzeti jöve­delmet. A brutto ipari termelés 2,4 százalékkal, az építőipari termelés több mint 2 százalékkal és a me­zőgazdasági termelés 2,7 száza­lékkal nő. A nemzeti jövedelem forrásainak kialakításához na­gyobb mértékben járul hozzá mind a két legfontosabb termelési ága­zat, az ipar és a mezőgazdaság is. Az iparban folytatódnak - ha lassúbb ütemben is - a strukturális változások, elsősorban a tüzelőa­nyag- és energiaigényes, valamint a behozott nyersanyagokat igény­lő ágazatokban. Ez elsősorban a tüzelőanyag és energetika, a ko­hászat, az építőanyagokat előállí­tó ágazatokra és más ágazatokra vonatkozik. Ezzel szemben gyor­sabb fejlődés várható a gép­iparban, főleg az elektrotechnikai iparban és azokban az ágazatok­ban, melyeknek termékei piacra találnak és egyúttal jó eredménye­ket érnek el az energia, a nyers­anyag és az alapanyagok haszno­sításában. Folytatódik a mezőgazdasági termelés intenzifikálása, ami lehe­tővé teszi, hogy további lépést tegyünk a növénytermesztés szín­vonala, valamint az élelmezésben az önellátás fokozatos elérése kö­zött mutatkozó aránytalanság megszü ntetésében. Az építőiparban a kapacitáso­kat az építkezések gyorsabb befe­jezésére, a megkezdett építkezé­sek számának csökkentésére, az építés idejének lerövidítésére, va­lamint arra összpontosítjuk, hogy az építőipari termelés struktúrája összhangban legyen a beruházá­sok mennyiségével és irányza­tával. A tervezett gazdasági növeke­dés lehetővé teszi, hogy a mostani évhez viszonyítva emeljük a társa­dalmi munkatermelékenységet, amely ma még nem kielégítő. Re­méljük, hogy a tervszerű irányítás tökéletesített rendszere eszközei­nek hatékonyabb kihasználása következtében hatékonyabbá vál­nak az értékesítési folyamatok és ez befolyásolja a foglalkoztatott­ság alakulását a gazdasági szer­vezetekben, s ezzel magasabb lesz a munkatermelékenység. A termelési gazdasági egysé­gek és az egyes tárcák a jövő évi terv kidolgozásakor sem éltek a komplex intézkedésekből eredő lehetőségekkel és feladataikat az alkalmazottak számának növelé­sével akarják teljesíteni. Ezért szükséges, hogy a gazdasági ve­zetők a dolgozók aktív részvételé­vel konkrét intézkedéseket hozza­nak a tervek kidolgozásakor és a tartalékokat a munkatermelé­kenység további növelésére moz­gósítsák. A kivitel növelésével megte­remtjük a feltételeket ahhoz, hogy 1983-ban is megőrizzük fizetési mérlegünk egyensúlyát a szocia­lista országokkal. A gazdasági fej­lődés azt feltételezi, hogy tovább bővítjük és mélyítjük tészvételün- ket a szocialista gazdasági integ­ráció folyamatában, elsősorban azáltal, hogy növeljük a közvetlen termelési kooperáció és speciali- záció részarányát, főleg a Szovjet­unióval. Kereskedelmi mérlegünk aktívája a nem szocialista orszá­gokkal lehetővé teszi, hogy foly­tassuk adósságunk csökkentését és tovább gyengítsük a tőkés or­szágok diszkriminációs, pénzügyi és hitelpolitikájának hatásait. A nemzeti jövedelem növeke­dését elsősorban a külgazdasági egyensúly megszilárdítására használjuk ki. A népgazdaság bel­ső szükségleteinek fedezésére előirányzott források a XVI. párt- kongresszus irányvonalával össz­hangban fedezik a lakosság sze­mélyi fogyasztásának 1,3 százalé­kos növekedését, valamint a tár­sadalmi fogyasztás növekedését, miközben tovább csökken a fel- halmozódási alap. Ez teljes mér­tékben megfelel a beruházások csökkentésének, az építkezési beruházások hatékonysága növe­kedésének, a készletek körforgá­sa meggyorsításának, valamint a nemzeti jövedelem növekedésé­ben való részesedésük csökken­tésének. Továbbra is biztosítjuk az állam védelmi ereje és biztonsága kívá­natos színvonalának megtartásá­hoz szükséges eszközöket. Ezek az 1983. évi gazdasági és szociális fejlesztési terv fő céljai. Igényes feladatokat tűzünk ki, amelyeknek megvalósítása meg­követeli, hogy minden területen leküzdjük a nehézségeket és vál­laljuk az esetleges kockázatokat. Azért választjuk ezt az utat, mivel ez az egyedüli lehetséges mód és meggyőződésünk, ez az út reális, egyetlen tárcának, termelési gaz­dasági egységnek és vállalatnak sem lehetnek könnyű feladatai, ha a népgazdaságunknak nehéz és igényes feladatokkal kell megbir­kóznia. Ezért az állami tervnek a tárcák termelési gazdasági egy­ségek, vállalatok és szervezetek terveire való lebontásának idősza­kát teljes mértékben ki kell hasz­nálni az állami terv feladatainak és céljainak teljesítésére, az olyan szükséges intézkedések fogana­tosítására, amelyek minimálisra csökkentik a kockázatokat és hoz­zájárulnak a terv gyenge pontjai­nak leküzdéséhez. AZ IPAR DÖNTŐ SZEREPE Az ipar alakítja ki a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents