Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-26 / 281. szám, péntek
HAZÁNK 1983. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI ÁLLAMI TERVÉRÖL ÚJ SZÚ 3 1982. XI. 26. (Folytatás az 1. oldalról) céljai és fő feladatai az új feltételek következményeinek reális felméréséből, az új gazdasági tényekből, valamint a gazdaságfejlesztés és az életszínvonal fejlesztése tárgyi feltételeinek megváltozásából indultak ki. Ezek a változások mélyrehatóbbak, mint amint feltételeztük, s amint azt a kongresz- szus előkészítése során gondoltuk. Ezek az új, nehezebb feltételek nemcsak egy rövid időszakot jellemeznek, mint objektíve ható. távlati irányzatok mutatkoznak. Ezért minden távlati tervünkben számolnunk kell velük. A terv párhuzamosan oldott meg több rendkívül bonyolult gazdasági feladatot és problémát. Elsősorban a népgazdaságot következetesen az intenzifikálás meggyorsítására és arra a folyamatra irányította, amely során gazdaságunk alkalmazkodik további fejlődésünk teljesen új feltételeihez. Egyúttal arra törekedett, hogy kiküszöbölje a feszültséget a gazdaság egyes területein, főleg a nemes tüzelőanyagok és az energia forrásainak csökkenésével. a kisebb fém. alapanyag és nyersanyagforrásokkal, főleg a behozatalból származó forrásokkal összefüggésben. A terv tekintetbe vette a tavalyi rossz termés következményeit és megtettük az első lépéseket a növénytermesztés és az állattenyésztés közti aránytalanság kiküszöböléséhez, miközben a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva csökkentettük a gabonafélék behozatalát. A terv központi feladata a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának felújítása volt főleg a konvertibilis valuták területén. A gazdasági fejlődés dinamikáját e fontos feladatok és problémák megoldásának megfelelően határoztuk meg azzal a céllal, hogy ebben a helyzetben is biztosítsuk a gazdaság folyamatos fejlődését, külső és belső egyensúlyának megszilárdítását. Számoltunk az intenzifikálás, a nagyobb hatékonyság és a jobb gazdaságosság révén elért forrásokkal. így tehát ez a megoldás nem károsította meg a nem termelési fogyasztást, de csökkentettük a felhalmozási alapot, főleg a beruházások összegét. A tervnek ezt az igényes koncepcióját általában teljesítjük. Egyes mutatókat illetően a tervtel- jesités várhatóan jobb lesz. Fokozatosan érvényesítjük a fejlődés intenzív irányzatait, nő a hatékonyság a vállalatok és szervezetek gazdálkodásában. Bizonyos problémák azonban arra utalnak, hogy a fejlődés alacsonyabb dinamikája mellett lényegesen nőnek az irányítás színvonalával és a döntés- hozatal rugalmasságával szemben támasztott igények. Ma a tervtől való minden eltérés jobban nyilvánul meg és súlyosabb következményekkel jár a gazdaság, valamint a lakosság és a társadalom szükségletei kielégítése szempontjából. Az idén nehezebb belső és külső feltételek között valósítjuk meg a gazdasági fejlődést, mint azt a tervben feltételeztük. Elmélyültek a problémák a tüzelőanyag- energetikai mérlegben, főleg a barnaszénjövesztés- ben, ahol a mosti Észak-csehországi Barnaszén Bányák nem teljesítik a tervet, habár az utóbbi hónapokban lemaradásukat csökkentik és a többi szénbánya túlteljesíti tervét. A kisfogyasztók több villamos áramot fogyasztanak. Az időjárás befolyásolta a gabonatermést, az olajos növények és a burgonyatermést, a tervet ezeken a területeken nem teljesítjük. Az állattenyésztésben nem teljesítjük a tejtermelés és felvásárlás tervét. A hazai piac helyzetét befolyásolták a lakossági kereslet struktúrájának nagy változásai, a tervteljesítés egyes problémái, a beho- ' zatal és a rendkívüli vásárlások korlátozott lehetőségei, a behozatalt egy szűk árucsoportra, főleg élelmiszeri cikkekre összpontosul. A hazai piacon problémákat okoztak a termelés és a kereskedelem munkájának fogyatékosságai, az, hogy nem alkalmazkodtak rugalmasan a szükségletekhez. A tervhez viszonyítva a legnagyobb változásokat a tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatokban figyelhetjük meg. Ezen országok válságos fejlődése következtében kiéleződött a konkurencia, nehezebbek lettek főleg gépipari termékeink kiviteli^eltételei a világszerte csökkenő beruházási aktivitás miatt, ugyanúgy kedvezőtlenebbek a fogyasztási cikkek kivitelének feltételei, a személyi fogyasztás infláció okozta reális csökkenésével, a létfenntartási költségek növekedésével, a nagyfokú munkanélküliséggel és a tőkés államok szociális bizonytalanságával összefüggésben. Termelésünk és külkereskedelmünk még mindig lassan alkalmazkodik ehhez a helyzethez. A kiviteli terv nem teljesítése következtében alacsonyabb devizaforrásokkal rendelkezünk a behozatalhoz, főleg az ipar, a mezőgazdság és a hazai piac számára, nehézségeket okoz a termelés nyersanyaggal, alapanyagokkal, pótalkatrészekkel, gépekkel való ellátásában, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Ehhez még hozzájárult a szocialista országokkal szemben a fejlett tőkés országok által, az Egyesült Államok nyomására megvalósított kemény gazdasági és pénzügyi politika, valamint a diszkriminációs hitelpolitika. Véleményünk szerint a diszkriminációból nem húzhatnak hasznot azok a tőkés államok sem, amelyek ezt a politikát megvalósítják, mivel megfosztják önmagukat a termelés, a foglalkoztatottság növelésének, a gazdasági fejlődés felélénkítésének lehetőségétől. Mindig a kölcsönösen előnyös együttműködés és minden országgal az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelem hívei vagyunk. A szocialista országok gazdasági kimerítését célzó amerikai politika nem reális és nem tudja megállítani gazdasági és társadalmi fejlődésünket. A pártvezetőség azt az egyedüli helyes következtetést vonhatta le ezekből a súlyos tényekből, hogy még következetesebben kell teljesítenünk a XVI. kongresszus által kitűzött feladatokat, amelyeket a központi bizottság legutóbbi három ülése tovább konkretizált. A mai fejlődés azt bizonyítja, hiánytalanul eleget kell tenni annak a követelménynek, hogy nagyobb nyomást gyakoroljunk a hatékonyság növelése, a termékek műszaki és gazdasági színvonalának emelése érdekében. Ez az útja annak, hogy helytálljunk a világpiacokon az éles konkurrenciában. A KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködés segítséget jelent nehézségeink megoldásában és az akadályok leküzdésében. A diszkrimináció elleni hatékony fellépés érdekében azt a következtetést kell levonnunk, hogy még szorosabb gazdasági integrációt kell kialakítanunk a KGST- országokkal, koncentrálnunk kell közös forrásainkat és erőinket és sokoldalúan feljesztenúnk kell kölcsönös együttműködésünket. A központi bizottság és elnöksége, a Szövetségi Gyűlés, a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok állandó figyelmet szenteltek az idén a népgazdaság fejlődésének, s idejében megoldották az állami terv teljesítésében felmerülő problémákat. Számos fontos intézkedés született a terv fő feladatainak teljesítésére. E figyelemnek, valamint a dolgozó kollektívák mindennapi törekvésének és az emberek kezdeményezésének köszönhetően sikerül megvalósítani gazdaságpolitikánk alapvető céljait és a terv feladatait. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül fogyatékosságainkat a tervteljesítésben, az irányításban és a problémák megoldásában. A legfontosabb pozitív eredmény az ipari termelés folyamatosságának megőrzése és dinamikájának enyhe növekedése. A tervezett ütemet túlteljesítjük főleg a gépiparban, az elektrotechnikai iparban és egyes más feldolgozó ágazatokban, ahol a legjobban megnyilválnul az alapanyagok jobb hasznosítására kifejtett törekvés, melynek döntő szerepe van az intenzifikálásban és a strukturális változásokban. A mezőgazdaságban a növénytermesztés kb. 2,5 százalékkal lesz nagyobb, a kedvező, 1978-as és 1980-as évhez viszonyítva. Megbirkóztunk a nemes tüzelőanyagok alacsonyabb forrásai, valamint számos nyersanyag és alapanyag alacsonyabb forrásai okozta nehézségekkel. Az elmúlt évhez viszonyítva a motorolaj, a fűtőolaj és a benzin fogyasztása egytizeddel alacsonyabb volt. Ez arra utal, hogy a gazdaság, helyenként nehézségek árán is, meq tud birkózni a tüzelőanyag és energiaalapban kialakult új helyzettel és meg tudja valósítani a gazdaság takarékosabb struktúráját. Skerül megvalósítanunk stratégiai céljainkat a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának felújításában. Eladósodásunk a tőkés államok eljárása következtében is lényegesen csökkent. A szocialista államok viszonylatában túlteljesítjük a kivitel tervét. Fizetési mérlegünk a Szovjetunióval kiegyenlített lesz és egyes KGST-országok esetében a mérleg aktív lesz, amit a következő évben ki is használunk. Az anyagi és általános költségek csökkentése, a rentabilitás és a nyereség által kifejezett hatékonyság és gazdaságosság javult. Jó eredmények születtek a népgazdaság számos más területén is. A beruházásokban a terv általános teljesítésen kívül az újonnan megkezdett építkezések szabályozása eredményeként csökkent a megkezdett építkezések száma és lerövidülnek az építési idők. Prága és az észak-csehországi kerület kivételével teljesítjük a lakásépítés tervét. A társadalom anyagi fogyasztásának növekedése a nehezebb körülmények között is hozzájárul a szociális biztonság megszilárdításához. A lakosság pénzbevétele 3,7 százalékkal nőtt, ebből a szociális bevételek 8,5 százalékkal. Az 1981 végén és az idén az év elején hozott ár-, bér- és szociális intézkedések elvben teljesítették céljukat. Ehhez hozzájárult a politikai előkészítés és e szükséges intézkedések támogatása. A tervteljesítésben azonban továbbra is előfordulnak egyes negatív irányzatok és vannak olyan problémák is, amelyek gyengítik közös munkánk eredményeit. Az összes ágazatban még mindig sok az olyan gazdasági termelési egység, amely neŕn teljesíti feladatait. Továbbra is számos fogyatékosággal találkozunk, a termelés struktúrája nincs mindig összhangban a felhasználással, a tervezettnél nagyobbak a készletek, s egyes jelentős kapacitásokat megkésve helyeznek üzembe. Nem a megkívánt mértékben emelkedik a termékek műszaki színvonala és javul minőségük, habár a tervezett alacsonyabb dinamika ehhez megteremtette a feltételeket. Kedvezőtlen hatással van az, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari komplexumnak rosszabbak a kapcsolatai a külkereskedelemmel. Ezek a fogyatékosságok és a tervteljesítésben tapasztalható lemaradások megbontják a gazdaság egyes alapvető arányait, megnyilvánulnak abban, hogy nem érjük el a szükséges hatékonyságot és gazdaságosságot, nőnek a fölösleges készletek, melyek fékezik az intenzifikációs folyamatot. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy nem érjük el a társadalmi munkatermelékenység tervezett növekedését. Ebből le kell vonni a következtetéseket annak során, hogy az állami tervet lebontjuk a jövő évi gazdasági tervekre. Az eddigi gazdasági és szociális fejlődésből általában azt a következtetést vonhatjuk le, hogy alapjában sikerül leküzdenünk az objektív nehézségeket. Az eredmények azonban jobbak lehetnének, ha nem fordulna elő számos szubjektív fogyatékosság. 1981-1982 olyan időszak, amikor fokozottan arra törekszünk, hogy áttérjünk a gazdaság intenzív fejlesztésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az út nem 'könnyű, de megvalósítható. Még néhány hét választ el az év végétől, ezt az időszakot arra kell felhasználnunk, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyünk a terv teljesítésére s további határozott lépést tegyünk 1983-ban. AZ 1983. ÉVI TERV CÉLJAI ÉS FELADATAI Az 1983. évi terv elsősorban a 7. ötéves terv eddigi teljesítésében elért pozitív eredményekből indul ki, valamint figyelembe veszi a külső és belső tényezők reális értékelését, mivel ezek hatással lesznek a további gazdasági és szociális fejlődésre. Következetesen a gazdasági és szociális fejlődés fő irányvonalainak teljesítésére irányul, melyet a XVI. pártkongresszus hagyott jóvá, továbbá a 7. ötéves tervről szóló törvény megvalósítására. A terv céljai gazdasági egyensúlyunk további megszilárdításán, a gazdasági fejlődés nagyobb dinamikájának elérésén és a termelés hatékonyságának jelentősebb növelésén alapulnak. Ezt az újratermelési folyamat intenzifikálásának elmélyítésével, vagyis elsősorban a tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesítésével, a tervezett tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagmegtakarítások elérésével, a termelés racionális és társadalmilag szükséges struktúrájával, a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, elsősorban a nemzetközi szocialista gazdasági integráció folyamatába való hatékonyabb bekapcsolódással érhetjük el. A terv fő jellemvonása a gazdasági növekedés dinamikájának meggyorsítása. Azzal számolunk, hogy a gazdasági források stagnálása, egyes esetekben enyhe növekedése mellett folytatódni fog a kedvező irányzat a tüzelőanyag-, energia-, fém-, alapanyag- és nyersanyagmegtakarítások elérésében. Az egyes ágazatokban a fejlesztési célok megvalósításával növelni tudjuk 1,8 százalékkal a társadalmi terméket (az 1977 évi árakban számítva) és 2 százalékkal a nemzeti jövedelmet. A gazdasági növekedés dinamikájának meggyorsítása elsősorban a fejlődés minőségi tényezőin, a források hasznosításán, a termelés hatékony tervezett felhasználásán és nem a mennyiségi fejlesztésen alapszik. Ezekkel a célokkal összhangban a fő ágazatokban a termelést előreláthatóan kissé nagyobb ütemben fejlesztjük mint a társadalmi terméket és a nemzeti jövedelmet. A brutto ipari termelés 2,4 százalékkal, az építőipari termelés több mint 2 százalékkal és a mezőgazdasági termelés 2,7 százalékkal nő. A nemzeti jövedelem forrásainak kialakításához nagyobb mértékben járul hozzá mind a két legfontosabb termelési ágazat, az ipar és a mezőgazdaság is. Az iparban folytatódnak - ha lassúbb ütemben is - a strukturális változások, elsősorban a tüzelőanyag- és energiaigényes, valamint a behozott nyersanyagokat igénylő ágazatokban. Ez elsősorban a tüzelőanyag és energetika, a kohászat, az építőanyagokat előállító ágazatokra és más ágazatokra vonatkozik. Ezzel szemben gyorsabb fejlődés várható a gépiparban, főleg az elektrotechnikai iparban és azokban az ágazatokban, melyeknek termékei piacra találnak és egyúttal jó eredményeket érnek el az energia, a nyersanyag és az alapanyagok hasznosításában. Folytatódik a mezőgazdasági termelés intenzifikálása, ami lehetővé teszi, hogy további lépést tegyünk a növénytermesztés színvonala, valamint az élelmezésben az önellátás fokozatos elérése között mutatkozó aránytalanság megszü ntetésében. Az építőiparban a kapacitásokat az építkezések gyorsabb befejezésére, a megkezdett építkezések számának csökkentésére, az építés idejének lerövidítésére, valamint arra összpontosítjuk, hogy az építőipari termelés struktúrája összhangban legyen a beruházások mennyiségével és irányzatával. A tervezett gazdasági növekedés lehetővé teszi, hogy a mostani évhez viszonyítva emeljük a társadalmi munkatermelékenységet, amely ma még nem kielégítő. Reméljük, hogy a tervszerű irányítás tökéletesített rendszere eszközeinek hatékonyabb kihasználása következtében hatékonyabbá válnak az értékesítési folyamatok és ez befolyásolja a foglalkoztatottság alakulását a gazdasági szervezetekben, s ezzel magasabb lesz a munkatermelékenység. A termelési gazdasági egységek és az egyes tárcák a jövő évi terv kidolgozásakor sem éltek a komplex intézkedésekből eredő lehetőségekkel és feladataikat az alkalmazottak számának növelésével akarják teljesíteni. Ezért szükséges, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók aktív részvételével konkrét intézkedéseket hozzanak a tervek kidolgozásakor és a tartalékokat a munkatermelékenység további növelésére mozgósítsák. A kivitel növelésével megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy 1983-ban is megőrizzük fizetési mérlegünk egyensúlyát a szocialista országokkal. A gazdasági fejlődés azt feltételezi, hogy tovább bővítjük és mélyítjük tészvételün- ket a szocialista gazdasági integráció folyamatában, elsősorban azáltal, hogy növeljük a közvetlen termelési kooperáció és speciali- záció részarányát, főleg a Szovjetunióval. Kereskedelmi mérlegünk aktívája a nem szocialista országokkal lehetővé teszi, hogy folytassuk adósságunk csökkentését és tovább gyengítsük a tőkés országok diszkriminációs, pénzügyi és hitelpolitikájának hatásait. A nemzeti jövedelem növekedését elsősorban a külgazdasági egyensúly megszilárdítására használjuk ki. A népgazdaság belső szükségleteinek fedezésére előirányzott források a XVI. párt- kongresszus irányvonalával összhangban fedezik a lakosság személyi fogyasztásának 1,3 százalékos növekedését, valamint a társadalmi fogyasztás növekedését, miközben tovább csökken a fel- halmozódási alap. Ez teljes mértékben megfelel a beruházások csökkentésének, az építkezési beruházások hatékonysága növekedésének, a készletek körforgása meggyorsításának, valamint a nemzeti jövedelem növekedésében való részesedésük csökkentésének. Továbbra is biztosítjuk az állam védelmi ereje és biztonsága kívánatos színvonalának megtartásához szükséges eszközöket. Ezek az 1983. évi gazdasági és szociális fejlesztési terv fő céljai. Igényes feladatokat tűzünk ki, amelyeknek megvalósítása megköveteli, hogy minden területen leküzdjük a nehézségeket és vállaljuk az esetleges kockázatokat. Azért választjuk ezt az utat, mivel ez az egyedüli lehetséges mód és meggyőződésünk, ez az út reális, egyetlen tárcának, termelési gazdasági egységnek és vállalatnak sem lehetnek könnyű feladatai, ha a népgazdaságunknak nehéz és igényes feladatokkal kell megbirkóznia. Ezért az állami tervnek a tárcák termelési gazdasági egységek, vállalatok és szervezetek terveire való lebontásának időszakát teljes mértékben ki kell használni az állami terv feladatainak és céljainak teljesítésére, az olyan szükséges intézkedések foganatosítására, amelyek minimálisra csökkentik a kockázatokat és hozzájárulnak a terv gyenge pontjainak leküzdéséhez. AZ IPAR DÖNTŐ SZEREPE Az ipar alakítja ki a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem (Folytatás a 4. oldalon)
