Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-26 / 281. szám, péntek
HAZÁNK 1983. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSI ÁLLAMI TERVÉRŐL (Folytatás a 3. oldalról) több mint kétharmadát és kulcs- fontosságú szerepe van a terv alapvető feladatainak teljesítésében. 1982-ben az ipari termelés dinamikáját az elsődleges energia- forrásokhoz, a nyersanyag- és alapanyagforrásokhoz módosítottuk. Az 1983 évi terv lényegében azonos források felhasználásával az ipari termelés dinamikájának meggyorsításával számol 102,4 százalékra. A 7. ötéves terv céljaival összhangban tovább csökken az energiaigényes ágazatok részaránya főleg a vaskohászaté, a vegyiparé és az építőanyagok gyártásáé, az ipari termelésben. Az állami célprogramokba sorolt termelés több mint 14 százalékkal nő. Többet termelünk a licencek alapján. 1982-höz viszonyítva a kivitelre szánt termelés növekedésének megőrzése mellett a beruházásokhoz szükséges gépek és berendezések szállítmánya növekszik, s a személyi fogyasztás növekedésével összhangban a piaci termelés is. Az ipari termelés tervezett fejlődése nagymértékben a tüzelő- anyag-energetika forrásoktól függ, ezek biztosítása marad továbbra is a legigényesebb feladat. Erre a területre összpontosítjuk a növekvő termelési eszközöket, nő a dolgozók száma és a béreszközök is. 1981 -1983 között a tüzelőanyag és energetika területén kivitelezik az ipari beruházások csaknem 36 százalékát, az újonnan megkezdett építkezéseknek pedig több mint 47 százaléka erre a területre összpontosul. A beruházásoknak ez a nagysága természetesen befolyásolja a népgazdaság más ágazatainak és a nem termelési szféra beruházási lehetőségeit. A szénbányászat fő központjai - az észak-csehországi kerület és Ostrava környéke - megkapja a lehetséges maximális eszközöket a komplex lakásépítésre és az infrastruktúra fejlesztésére. A hazai fogyasztásra előirányzott tüzelőanyag-energetikai források lényegében az 1980. évi szinten maradnak, ami tekintettel a gazdasági fejlődés meggyorsításának szükségességére, új helyzetet teremt a 6. tervidőszakkal szemben, amikor ezek a források évente átlag 2 millió tonna kőszénnel egyenértékű tüzelőanyaggal növekedtek. Továbbra is a behozatal jelentős részét képezik az elsődleges energiaforrások, melyeket a Szovjetunióból hozunk be. A behozatalt azonban gazdasági okok miatt tovább nem növelhetjük, s ezért maximálisan ki kell használnunk saját forrásainkat. A legjelentősebb forrásaink közé tartozik a szénfejtés, amely eléri a 124,5 millió tonnát, ebből 97 millió tonna a barnaszén és a lignit. A barnaszénfejtésben a tervezett feladatok teljesítése szempontjából döntő jelentősége lesz az észak-csehországi barnaszén körzetnek, amelyben az ideinél többet kell termelni, mivel előreláthatólag az idén ott nem teljesítik a tervet. Értékelni kell, hogy a többi körzet magasabb feladatokat tűzött ki maga elé. Ezzel 1,4 millió tonnára csökkentették a hiányzó szén mennyiségét. Az illetékes tárcáknak és a termelési gazdasági egységeknek olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, hogy következetesen megvalósítsák azokat a feladatokat, amelyeket a központi bizottság elnöksége és az CSSZSZK kormánya tűzött ki az új fejtési technológia kihasználásában és minőségében előforduló fogyatékosságok kiküszöbölésében. A tervezett mennyiségű szén termelése fontos feltétele a népgazdaság fejlődésének 1983-ban és a következő években. Meggyőződésünk, hogy bányászaink a többi ágazat hathatós segítségével nemcsak teljesítik a tervfeladatokat, hanem azok túlteljesítésére törekednek majd. A tüzelőanyagforrások lehetővé teszik, hogy 75 milliárd kilowattóra villamos áramot termeljünk, ami nem egész 1 százalékos növekedést jelent. Ezzel az évvel véget ér a hőerőművek építésének korszaka Ezért arra törekedünk, hogy az 1983-as évtől kezdve a villamos energia termelése növekedésének jelentős részét az atomerőművek biztosítsák. Az atomerőmüvek új blokkjainak üzembe helyezése megköveteli, hogy építkezéseikre összpontosítsuk az erőnket és eszközöket, megjavítsuk a szervezőmunkát és a minimálisra csökkentsük az építkezések átadásának késését. A kohóipari és a nehézgépipari, az elektrotechnikai ipar, valamint a tüzelőanyag-, energetika- és építőipari minisztériumok vállalatainak úgy kell összpontosítaniuk termelésüket, építkezési és szerelő kapacitásaikat, hogy Jaslovské Bohunicében a V-2 erőmű 1. blokkja legkésőbb 1983. végén és a dukovanyi 1. blokkot 1984. közepén üzembe helyezzék. A gazdaság további féjlődését és hatékonyságát döntő mértékben a tüzelőanyag-,*energia- és üzemanyagfogyasztás racionalizálása feltételezi. Ez az egyik kulcsfontosságú politikai feladat. Azt feltételezzük, hogy sikerül teljesítenünk a 7. ötéves terv évi feladatát, vagyis 2,5 millió tonna kőszénnel egyenértékű tüzelőanyagot takarítunk meg. Egyúttal elvárjuk, hogy a dolgozók kezdeményezésének fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a tüzelőanyagfogyasztás 0,5 százalékát megtakarítsuk. A központi bizottság elnöksége azzal a céllal, hogy felkeltse az érdeklődést a tüzelőanyag-, energia- és üzemanyagmegtakarítások iránt, úgy döntött, hogy társadalmi ellenőrzést szervezünk a tüzelőanyaggal-, energiával és üzemanyagokkal való gazdálkodás fölött. A pártszervek és -szervezetek politikai vezetésével, a szakszervezeti és ifjúsági szerveknek és szervezeteknek, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság szervezeteinek és más társadalmi szervezeteknek, a helyi és üzemi népi ellenőrzési bizottságoknak a részvételével a gazdasági vezetők felelnek az ellenőrzés megvalósításáért. Nekik kell megteremteniük a feltételeket az ellenőrzés eredményességéhez. A tüzelőanyag- és energiafogyasztás racionalizálásának állami programja eddigi megvalósítása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy nem érvényesülnek következetesen a program beruházásaira és a megtakarításokra vonatkozó intézkedések. A központi bizottság elnöksége ezért feladatul adta, hogy tökéletesítsék az állami célprogramot főleg az 1983. évi, valamint a 7. ötéves tervidőszak többi éve szempontjából, és javasoljanak komplex intézkedéseket az irányítás és tervezés rendszerében, a szervezésben, a gazdasági eszközök rendszerében, valamint az anyagi és műszaki feltételeket illetően annak érdekében, hogy következetesebben járjunk el ezen a téren. A kohászatban további erőfeszítéseket teszünk a mennyiségi fejlesztéstől a minőségi fejlesztésre való áttérés érdekében. Arra törekszünk, hogy ne növeljük a tüzelőanyag*, energia- és nyersanyagigényes termeléseket. Ezt az irányzatot hosszútávúnak tartjuk. ezen a téren egyre fontosabb szerepet játszanak az új, korszerű, aggregátorok, így például a tri- neci új acélmű, az oxyvit konven- tor, a Klement Gottwald Vasművek új elektromos kohója, a Keletszlovákiai Vasműben a folyamatos acélöntés, a Klement Gottwald Nikkelkohó új hengerműve és a podbrezovái csőhúzó részleg. Mivel a hengerművekben fölösleges kapacitásaink vannak, a kevésbé hatékony munkahelyeken korlátozzuk a termelést. A helyzet már lehetővé teszi, hogy a népgazdaságot a kohászati termékek megfelelő választékával lássuk el. Megvalósítjuk a kohóipari termékek mennyisége kivitelének fokozatos csökkentésére vonatkozó tervet és ez lehetővé teszi, hogy a kivitel értékét a jobb minőséggel, valamint a gépek növekvő kivitelével és a kivitel jobb struktúrájával növeljük. A külgazdasági egyensúly erősítése a jövő évben is a gépipar fő feladata marad. A feltételezések szerint a termelés 4,8 százalékkal, a kivitel anyagi mennyisége pedig 8,4 százalékkal növekszik. Egyúttal nagyobb súlyt helyezünk a termelési alap korszerűsítésére, továbbá a beruházások kiemelt szükségleteinek biztosítására, amelyek között legfontosabb az atomenergetikai komplexum fejlesztésének a programja. A gépipar jövőre is hozzájárul a belső piac jobb ellátásához, s javítania kell a lakossági szükségletek kielégítésére irányuló választékot. Nagymértékű és költséges szerkezeti változások biztosítják a termelés fokozatos fejlesztését az atomenergetikában, az elektronikában, a repülőgépek, a tehergépkocsik, a színes televíziókészülékek valamint más termékek gyártásában. A párt központi bizottságának elnöksége felülvizsgálta a személygépkocsigyártás fejlesztési koncepcióját a Mladá Boleslav-i Autógyárban, valamint a Bratislavai Autógyár új gyártási programját, amely tehergépkocsik gyártására és járműipari kooperációra épül. Ezzel a nemzetközi együttműködés és a járműipari piac megváltozott feltételeihez alkalmazkodunk. A gépipari és az elektrotechnikai gyártmányfejlesztés világméretű meggyorsulása minket is arra kötelez, hogy lényeges mértékben fokozzuk a szerkezeti változások ütemét a gépiparban és az elektronikában. Ezzel összefüggésben rugalmasabban kell alkalmazkodnunk a kereslethez, s gondoskodnunk kell a magas műszaki színvonalú és kiváló minőségű, alacsony anyag- és energiafogyasztású termékek gyártásáról, továbbá a színvonalas szervizszolgáltatásokról. Ezek fontos feltételek, amelyek teljesítése lehetővé teszi gépiparunk kiviteli teljesítményének, s termelési alapunk műszaki színvonalának emelését. A nehézgépiparban az árutermelés 3,4 százalékos növekedése mellett az ágazatnak és a termelési-gazdasági egységeknek a szerkezeti változások keretében átlagon felüli mértékben kell növelniük a háttéripari termelést, valamint a jobban értékesíthető termékek gyártását, amilyenek például az energetikai gépek a turbokomp- resszorok, az erőátviteli berendezések, mozdonyok stb. Gyors ütemben kell növelni a beruházási szállításokat, elsősorban az atomerőművek építéséhez, amelyek a gazdaság fejlesztése szempontjából rendkívül fontosak. Az általános gépiparban a termelés 4,4 százalékos növekedése mellett elsősorban a feldolgozó- ipari gépek, a mezőgazdasági gépek valamint a közlekedési eszközök gyártását kell fejleszteni. Átlagon felüli növekedést kell elérni az alkatrészek, főleg a hidraulikus elemek gyártásában. Ugyancsak gyors ütemben növekszik a robotok és a manipulátorok gyártása. Jövőre elkezdődik az új Tatra 815- ös tehergépkocsik sorozatgyártása, s folytatódik a traktorok korszerűsítése. A kereslettel összhangban növelni kell a belső piacra irányuló szállításokat, főleg fagyasztókból, kerékpárokból, mopedekből stb. A fejlesztési koncepcióval összhangban 1983-ban is jóval az átlagon felül növekszik az elektrotechnikai ipar termelése, ahol 7,4 százalékos növekedést kell elérni, főleg a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek gyártásában. A műszaki fejlesztés elsősorban az alkatrészgyártásra, a takarékosabb áramfogyasztást biztosító szabályozó és mérőműszerek, a számítástechnikai és a távközlési berendezések gyártására irányul. Csaknem 11 százalékkal kell növelni ezek belkereskedelmi szállítását, javul a kereslet kielégítése egyes árucikkekből, főleg a színes televíziókészülékekből, a magnetofonokból, lemezjátszókból, stb. A terv teljesítése folyamán a gépipari vállalatoknak elsősorban arról kell gondoskodniuk. hogy a termelés összhangban legyen a felhasználás tervezett irányzataival, s főleg olyan termékek, pótalkatrészek, gyártásáról kell gondoskodniuk, amelyekből hiány mutatkozik. Jelentős mértékben kell javítani az elektrotechnikai elemek szélesebb körű alkalmazására irányuló munkát. A nemzeti bizottságok által irányított ipari szervezetekben a termelést a nyers- és alapanyagellátás feltételei, a nem szocialista országokból származó behozatal, a belkereskedelmi szükségletek változásai, valamint a tőkés piacok nehéz körülményei határozzák meg. A vegyiparban csekély mértékű növekedésre számítunk, főleg a feldolgozásra kerülő kőolaj kisebb mennyisége, valamint a tüzelőanyag-, energia- és nyersanyag ellátásunk reális lehetőségei következtében. Ezért azzal kell számolnunk, hogy tovább csökken a kőolajipari termékek, főleg a fűtőolajok és a gázolaj fogyasztása. Ennek megfelelően további takarékossági intézkedésekre lesz szükség. Jelentős növekedést értünk el a műanyagok gyártásában és fogyasztásában, ezért ezen a szakaszon csökkentjük a növekedés ütemét, s hatékonyabban fejlesztjük a KGST keretében is a választékcserét. A nyersanyagok jelenlegi világpiaci árai arra figyelmeztetik a műanyagok fogyasztóit, hogy következetesen felülvizsgálják ezek felhasználásának célszerűségét, mind a termelésben, mind pedig a csomagolásnál. A fejlesztés lassúbb üteme mellett a vegyiparnak a korszerű üzemeket az alapanyagok jobb értékesítésére kell kihasználnia, s az állami célprogram feladataival összhangban fejlesztenie kell a magasabb műszaki színvonalú gyártási folyamatokat. A terv az ipari termelés átlagos növekedéséhez viszonyítva csaknem kétszeres mértékű növekedést irányoz elő a hazai nyersanyagokat hasznosító faipari termelés számára. Ebben a szakágazatban ennél is nagyobb arányú lehetne a termelés, ha jobban kihasználnák az utóbbi években épített új üzemeket, ha megtartanák az üzembe helyezés előirányzott határidőit, valamint a tervezett gyártási paramétereket. A faipar hatékonyságát az is csökkenti, hogy a másodlagos nyersanyagok és a kevésbé értekes faanyagok fel- használása nem éri el a műszaki tervekben feltételezett szintet. A továbbiakban nem lehet eltűrni azt a gyakorlatot, hogy a felhasználók csak a hagyományos, kiváló minőségű faanyagokat követelik, s nem törekednek a velük való hatékonyabb gazdálkodásra. A könnyűiparban a választék minőségére, műszaki színvonalára, a gyártmányfejlesztésre, a fogyasztói piac újdonságokkal való gyarapítására, s a hosszú ideje hiánycikknek számító termékek gyártására kell helyezni a súlyt. A termelés 1,4 százalékos növekedése mellett a belkereskedelmi áruszállítást 2,3 százalékkal kell növelni. A szocialista országokba irányuló kivitel összhangban van a hosszú távú egyezményekkel. A tőkés államok gazdasági válsága kihatással van a kiviteli teljesítményekre a könnyűipar egyes szakágazataiban. Elvárjuk, hogy a termelésben és a külkereskedelem területén az illetékesek jó kereskedelempolitikai feltételeket teremtsenek a könnyűipari termékek hatékony érvényesítéséhez a külföldi piacokon. A belső piac jobb ellátására elfogadott intézkedések eddig csak részleges eredményekhez vezettek. A termelőknek az eddiginél jobban kell alkalmazkodniuk a fogyasztók igényeihez, az élet- színvonal fejlődésében mutatkozó új irányzatokhoz, s ezzel javítaniuk kell a feltételeket a lakosság pénzjövedelmeinek folyamatos realizálásához. A közlekedésben a tervezett feladatok teljesítésének alapvető feltétele az intenzifikációs tényezők érvényesítése, amelyeknek a szállítási igények és a közlekedés energiaigényességének további csökkenésére kell irányulniuk. Ehhez a szállíttatóknak is hozzá kell járulniuk a teherszállítások egyenletességének fokozásával. Ezzel összhangban 1,8 százalékkal csökken az áruszállítások teljes terjedelme a szükségletek teljes kielégítése mellett. Egyúttal tovább növekszik az energetikai szempontból előnyösebb vízi és vasúti szállítás részaránya a teljes teljesítményekben. Úgyszintén növekszik a Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat teljesítményének részaránya is a közúti szállításokban, miközben az üzemi szállítások részaránya csökken. Ezekben az irányokban még mindig jelentős tartalékaink vannak. A vasúti szállítás még mindig nem tehermentesítette a közúti szállításokat, a terv progresszív feladataival összhangban. A szállítási szükségletek csökkentését, s a hatékonyabb szállítási rendszerek teljesítményének növelését további szervezési intézkedésekkel kell biztosítani. A távközlés területén továbbra is fokozni kell a szolgáltatások színvonalát és minőségét, a műszaki alap korszerűsítését, s javítani kell a karbantartást. FELADATAINK A LAKOSSÁG ÉLELMEZÉSÉBEN Pártunk XVI. kongresszusa feladatul adta az önellátás fokozatos elérését a szemesek termelésében, továbbá az általános önellátás fokozását az élelmiszerek termelésében. Ennek érdekében gondoskodni kell a növénytermelés kiemelt fejlesztéséről az állat- tenyésztési termeléshez viszonyítva. A bruttó mezőgazdasági termelés feltételezett növekedése 2,7 százalékos, ezen belül a növény- termelést 5,6 százalékkal kell növelni. Ez 11 millió tonna gabona, csaknem 15 millió tonna takarmány, 7,8 millió tonna cukorrépa valamint 3,8 millió tonna burgonya termelését jelenti. A gabonafélék tervezett termelésének eléréséhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket, éspedig elsősorban minden intenzifikációs tényező teljes kihasználásával, a szükséges vetésterületek biztosításával s a betakarítási veszteségek csökkentésével. A takarmánypogácsa ésszerű gazdálkodás mellett lehetővé teszi az állattenyésztés mérsékelt fejlesztését, elsősorban a termelékenység fokozatos növekedése s az állatok vágó súlyának stabilizálása által. A belkereskedelem tejipari termékekből való jobb ellátása érdekében legalább 2,5 százalékkal kell növelni a tej felvásárlását. Az idén az egyes területeken előfordult kedvezőtlen időjárás hatására nem sikerült teljesíteni a gabonafélék és az olajos magvak termelési tervét, ezért a szövetségi kormány intézkedéseket hozott a szükséges források behozatalára, ami biztosítja az élelmiszerfogyasztás tervezett színvonalának megtartását. Ez olyan helyzetben terhelte meg a fizetési mérlegünket, amikor a népgazdaság szükségleteinek fedezésére szolgáló behozatali lehetőségek korlátozottak. A feltételezett nyersanyagforrásokkal összhangban az élelmi- szeripari termelés olyan mértékben növekszik, amely lehetővé teszi az élelmiszerek belkeresledel- mi szállításának három százalékos növelését. Ez megköveteli a nyersanyagok jobb hasznosítását, a választék minőségi bővítését, továbbá az élelmiszeripar jobb ellátását a szükséges csomagoló anyagokból. Azok az intézkedések, amelyeket a szövetségi kormány a kertbarátok, a kistenyésztők és a háztáji gazdálkodók tevékenységének támogatására, valamint a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területek hasznosítására hozott, meghozták (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1982. XI. 26.
