Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)

1982-11-24 / 279. szám, szerda

ÚJ szú 5 1982, XI. 24. Az eredményes pártoktatásért Jól felkészültek az idei oktatási évre TAGJELÖLT ÉS JAVASLÓJA KÖLCSÖNÖS BIZALOMMAL A napokban Agócs Vilmossal, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) pártbi­zottság ideológiai titkárával be­szélgettem el a pártoktatás jelen­tőségéről, az ideológiai nevelés hatékonyságáról, a lektorok felké­szültségéről és az ellenőrzésről.- ön a járás létrehozása óta a járási pártbizottság ideológiai tit­kára. A járás azóta politikailag és gazdaságilag sokat fejlődött. Eb­ben jelentős részük van a kommu­nistáknak. Miként értékeli e szem­pontból a pártoktatást?- Valóban sok víz folyt le az Ipolyon, amióta a járási pártbizott­ság részéről közvetlen felelős va­gyok a tagság ideológiai fejlődé­séért, amelynek szerves része az évről évre megismétlődő pártokta­tás. Ezért tudom jól, honnan indul­tunk, s hol tartunk napjainkban. Vagyis milyen volt az oktatás szín­vonala régebben, milyen az elmúlt években, hogyan segítette az el­méleti felkészülés a gyakorlati te­vékenységet. Attól eltekintve, hogy voltak bizonyos formalitások - például egyes elvtársak a politi­kai fejlettségük ellenére sorozato­san az alapfokú oktatáson vettek részt - nem szabad lebecsülni a pártoktatás jelentőségét. Ez ab­ból eredt, hogy nem vettük figye­lembe a tagság összetételének minőségi változását. A mi járá­sunkban az elmúlt évtized során a tagoknak mintegy 50 százaléka munkás-paraszt fiatalokból, az új értelmiségiekből került az alap­szervezetbe, vagyis politikailag magasabb felkészültséggel léptek a pártba. Ezt a minőségi változást nem mérlegeltük kellőképpen. Eb­ben az oktatási évben már sokkal átgondoltabban, differenciáltab­ban készítettük elő a tagságot a pártoktatásra.- Milyen intézkedéseket tettek az oktatás gondos előkészíté­sére?- Érthetően levontuk az elmúlt évekből a tanulságot. Az ideológi­ai bizottság, majd aí ideológiai konferencia megállapította, jó volt a szervezés, amelyet az előadá­sokon való részvétel bizonyít a legjobban. Az előadók alaposan felkészültek az előadásokra, ame­lyek jó alapot adtak a vitára. Főleg az ipari üzemekben sikernek könyvelhető el, hogy az országos gazdasági problémákat, - például a bányákban, de másutt is - a he­lyi gyakorlatból kiindulva elemez­ték, s keresték a kivezető utat. Különösen jellemző volt ez a Doli­na-bányában lévő tíz alapszerve­zetre. A párt gazdaságpolitikájá­nak alapos elemzése minden bi­zonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a Tóth Tibor által vezetett szocia­lista munkabrigád és Ján Kirek Kelet-Szlovákia gazdaságilag gyenge mezőgazdasági üzemei­nek vezető beosztású dolgozói, valamint a kerületi pártbizottság­nak, a kerületi mezőgazdasági igazgatóságnak és az illetékes ál­lamigazgatási szerveknek a képvi­selői Kassán (Košice) tanácskoz­tak. Az aktívaértekezletre, illetve a rendezetlen gazdasági kérdések megvitatására fölöttébb szükség volt, hiszen amíg Szlovákiában összesen 160 lemaradásokkal küszködő mezőgazdasági üzemet tartanak nyilván, addig ebben a kerületben hatvanhatot. Amint azt Dušan Forgáč, a ke­rületi mezőgazdasági igazgatóság igazgatója elmondta, az egyes üzemek gazdasági lemaradásá­nak több belső oka van. Egyik az, hogy az üzemek illetékesei nem elemzik megfelelően az elért ered­ményeket, a másik, hogy felületes a feladatok megvitatása és azok teljesítésének az ellenőrzése. Ugyanakkor a fő feladatok lebe­csülése, illetve azoknak a másod- rangúakkal való helyettesítése, valamint a bevételek és kiadások közti aránytalanság sem erősíti az üzemek gazdasági helyzetét. A hatvanhat mezőgazdasági üzem sorsa nem közömbös a ke­rület illetékes párt- és állami szer­veinek. Nem is lehet, hiszen a ke­rület mezőgazdasági területének ifjúsági kollektívájának kommunis­tái - akik főleg a pártoktatáson ismerkedtek meg a gazdaságpoli­tikai kérdésekkel - nagymérték­ben elősegítették a kitűzött felada­tok teljesítését. A tavalyi év érté­kelésekor, valamint a hallgatókkal való beszélgetések során sok mindenre fény derült, és azok fi­gyelembe vételével láttunk hozzá az 1982-83-as pártoktatási év szervezéséhez. A záróbeszélge­téseken, - amelyeken részt vettek a járási pártbizottság küldöttei is- hű képet kaptunk a hallgatók politikai felkészültségéről. Meg­győződhettünk arról, hogy a tag­ság többsége tisztában van a mar­xizmus-leninizmus alapjaival, a pártélet normáival és ezért az idén legtöbbjük már szakosított oktatásra jár, amely főleg gazda­ságpolitikai kérdésekkel foglalko­zik. A szakosított középfokú okta­táson több pártonkívüli és részt vesz.- A sikeres pártoktatás alapfel­tétele az előadók felkészültsége. Hogyan segítette elő a járási párt- bizottság a lektorcsoportok, sze­mináriumvezetők előkészítését?- Az elmúlt évtizedben jelentő­sen növekedett az értelmiségiek száma a járásban. A humán értel­miség mellett sok mérnök, techni­kus került az ipari és mezőgazda- sági üzemekbe. A fiatalok jórésze párttag lett, és sokan elvégezték közülük a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét. A régi előadó gár­da mellett ók kerültek a lektorcso­portokba. Igyekszünk úgy megol­dani a kérdést, hogy az ipari üze­mekben, a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban, politi­kailag és szakmailag a legképzet­tebb párttagok legyenek az elő­adók. Több apró falu tartozik egy- egy szövetkezethez, s majdnem mindenütt van pártalapszervezet. E falvakban főleg a szövetkezet központjában lévő lektorok tarta­nak előadásokat, és lehetőleg a szemináriumokon is ők vesznek részt. Ezáltal alaposabb a felké­szülés egy-egy témára, s nem kell az előadások megtartására távo­labbi községekbe utazni. Középfo­kon főleg járási szinten irányítjuk az előadókat. Viszont a több falu­ból társult szövetkezetben össz­pontosítják az oktatás résztvevőit a központi községbe.- És a lektorok felkészítése?- A pártoktatás előtt több cso­portba - lehetőleg szakosítva- bentlakásos szemináriumokon készítettük fel a lektorokat. A fel­készítés nemcsak az előadott té­mákra szorítkozott, hanem mód­szertani jellegűek is voltak. Min­denki szabadon mondott véle­ményt az előadásra kerülő témák­mintegy 35 százalékáról van szó. Nem mindegy például, hogy amíg a kerületben egy tonna búza előál­lítása 2200 Kčs anyagi ráfordítást igényel, addig a Nóváčanyi Efsz- ben 5466 koronát, a Pčolinéi Efsz- ben 4617 koronát. Egy liter tej kitermelése Kelet-Szlovákiában tavaly 4,60 koronába került, ám a Hosszúszói (Dlhá Ves) Efsz-ben 7,29 koronába. Egy kilogramm marhahús előállítása a kerületben 27 koronát igényelt, viszont a Ga- boltovi Efsz-ben 41,57 koronát, a Jolsvai (Jelšava) Állami Gazda­ságban 34 koronát. Elgondolkod­tató tény az is, hogy a humennéi és a tőketerebesi (Trebišov) járá­sok gyenge mezőgazdasági üze­meiben magasabb a dolgozók át­lagkeresete, mint a jól gazdálkodó üzemekben. örvendetes tény ugyan, hogy a lemaradásokkal küszködő me­(ČSTK) - Csaknem 900 tonna osztályozott vashulladékot gyűj­töttek és szállítottak feldolgozásra az elmúlt két hónapban az Ostra­vai Vasúti Pályaszakasz-főnökség körzetében tevékenykedő SZISZ- szervezetek tagjai. A fiatalok több mint 100, már megjavíthatatlan kéttengelyű tehervagont szedtek szét és osztályoztak. Az év végéig összesen 200 vagont szednek ról, és főleg arról folyt az eszme­csere, hogyan lehet legjobban hatni a hallgatókra, mert ez jelen­tősen növelheti a pártoktatás ha­tékonyságát. A szeptemberben megtartott ideológiai konferencián a lektorokkal, propagandistákkal alaposan megvitattuk a múlt év­ben szerzett tapasztalatokat, elő­forduló hiányosságokat, s termé­szetesen a módosított oktatási rendszer lényegét.- Szervezési kérdésekkel is foglalkozott a konferencia?- Természetesen. A kisebb alapszervezetekben még több he­lyütt előfordul, hogy taggyűlés után tartják a pártoktatást. A járási pártbizottság ezt nem tartja he­lyesnek. Csakhogy sokszor a szükség törvényt bont. A mező- gazdasági üzemekben működő pártszervezetekben, különösen a csúcsmunkák idején nem na­gyon van idő külön összehívni a tagságot a pártoktatásra. Az ipa­ri üzemekben dolgozó kommunis­táknál ez nem okoz különösebb gondot, kivéve a tömegközleke­désben és az építő vállalatnál dol­gozókat. De alapjában elégedet­tek vagyunk, mert az alapszerve­zetek pártbizottságai mindent megtesznek, hogy a tagok részt vegyenek az előadásokon.- És a tagjelöltek?- A jelöltek ötnapos bentlaká­sos oktatáson vesznek részt, ahol a pártélet alapos megismerése mellett fő cél, hogy áttekintést nyerjenek a gazdaságpolitikai kér­désekről is. A tagjelölteket a két fő gazdasági ágazat, az ipar és a mezőgazdaság szerint össz­pontosítjuk. Elég sok jelöltünk van, és ezért különösen nagy jelentő­séget tulajdonítunk a fiatalok sok­oldalú képzésének.- Milyen az ellenőrzés a pártok­tatásban?- Az új oktatási évben tovább fokozzuk az ellenőrzést. Ez azért is fontos, mert a tagság többsége középfokú oktatásban részesült. Ezért az apparátus dolgozói is igyekeznek több előadáson, sze­mináriumon részt venni. De az alapszervezetek vezetői is min­dent megtesznek azért, hogy az oktatás résztvevői csak kivétele­sen indokolt esetekben hiányoz­zanak az előadásokról. Ha valaki sorozatosan hiányzik a pártokta­tásról, a pártbizottsági ülésen, esetenként taggyűlésen vonják fe­lelősségre. Reméljük erre minél kevesebb esetben kerül sor, és az oktatáson résztvevők átérzik a po­litikai felkészültség társadalmi je­lentőségét. TÓTH DEZSŐ zőgazdasági üzemek csoportjába sorolt gazdaságok 51,5 százaléka ma jobb eredményeket ér el, mint 1977-ben, ám elszomorító, hogy néhány üzem, köztük a Michalov­cei ÁG, a Leleszi Efsz, a Pelsőci (Plešivec) Efsz, a Jolsvai (Jelša­va) ÁG és még néhány tovább gyengül. , Amint azt Vojtech Majkut, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára a zárszóban hangsúlyozta, a kerület párt- és állami szervei nem fogják tétlenül nézni a fogyatékosságokat halmo­zók tetteit. A növénytermesztés­ben a jövőben is tartani kell az idei szintet, az állattenyésztésben pe­dig növelni kell a termelést. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha # mindenki felelősségteljesen lát hozzá a közös feladatok teljesíté­séhez. (gazdag) szét, s így a hulladékgyűjtésen kívül szabaddá tesznek két kilo­méter hosszúságú vágányt. Ezzel nemcsak a Csehszlovák Államvas­utakat, hanem a kohóipart is se­gítik. Ezen kívül Bohumin-Vrbicá- ban a fiatalok felajánlották, hogy összegyűjtik a vágányok mentén hagyott több mint három kilométer hosszúságú régi síneket. Mindketten az épület-karban­tartó részlegen dolgoznak, de más-más beosztásban. Holocsi Lajos tagjelölt bádogos, Toriska Ferenc, az egyik javaslója pedig az állványzat-szerelő csoport tag­ja. Ez azonban nem zárja ki, hogy munkaidőben is gyakran találkoz­zanak, együtt legyenek.- Ha benti, előkészítő munkát végzünk, akkor csak a két műhelyt elválasztó fal áll közöttünk. Ilyen­kor együtt jövünk a munkába és indulunk haza, hiszen vágsellyei- ek (Šaľa) vagyunk, ugyanazzal az autóbusszal utazunk. Es, mint pél­dául ma is, általában közösen megyünk ebédelni.- Persze akkor is szinte napon­ta találkozunk, ha Lajos valahol épületen dolgozik, vagy szerel, mondjuk egy csővezeték, torony­szerű tartály vagy kemence külső, szigetelő rétegét készíti. Ezekhez a munkákhoz kivétel nélkül áll­ványzatra is szükség van, így ahol ők dolgoznak, ott mi is jelen va­gyunk. Hiszen amint láthatta, itt, a Duslóban meglehetősen nagyok a méretek, és a csővezetékeket sem lehet a földről elérni. összenéznek, mindketten mo­solyognak ez utóbbi, találó megál­lapításon, s beszélgető partnerük­ben csak erősödik a felismerés, hogy ők a kollégánál, munkatárs­nál többet jelentenek egymásnak. Az idősebb, a tapasztalt, sok is­merettel rendelkező kommunista elismerése, illetve a fiatalabb igye­kezetének, kezdeményezőkész­ségének s máris kommunistához méltó gondolkodásmódjának elv­társi értékelése is benne van ket­tőjük egymás iránt érzett kölcsö­nös bizalmában.- Amióta párttagjelölt vagyok talán még többet beszélgetünk, mint korábban. Nem egyszer a pár perces munkaszünetet is kihasz­nálom, hogy megkérdezzek vala­mit, tájékozódjam egy-egy lénye­ges kérdésben. Legtöbbször a bel- és külpolitikai helyzetről, vagy egyéb, a pártpolitikával kap­csolatos dolgokról tanácskozunk. Kivétel nélkül minden egyes eset­ben a párttaggyűléseken elhang­zottakat is megvitatjuk. Engem személy szerint meglepett az a messzemenően őszinte, kritikus és önkritikus hangnem, ami a taggyűléseket jellemzi. Az elv­társak nyíltan beszélnek a problé­mákról, amelyek helyenként a munkát nehezítik. Még ennél is fontosabb az, hogy sosem marad­nak a puszta megállapításoknál. Mindenkor igyekeznek megtalálni a megoldást, a javítás, javulás lehetőségeit. így volt ez legutóbb is, amikor az energia- és üzem­anyagtakarékoskodás eredménye­it összegeztük, 's egyben számba vettük a további lehetőségeket, önmagam számára elsősorban az anyagtakarékossági intézkedése­ket tartom parancsnak, hiszen az­zal, hogy először gondolkodom s csak azután vágom a pléhet, jelentős mennyiségű anyagot ta­karíthatok meg. S mindebben, - hogy így gondolkodom, cselek­szem -, beszélgetéseinknek, a példamutató segítségnek is ré­sze van. Szemmel láthatóan jólesőek a védenc elismerő szavai, még akkor is, ha Toriska Ferenc kom­munista meggyőződésének már számtalanszor bizonyítékát adta, amiért természetesen mindannyi­szor megkapta a kellő erkölcsi elismerést is. Hiszen Holocsi La­jos még csak mindössze hét éves volt, amikor 1960-ban javaslóját felvették a párt soraiba. így szavai nem a puszta viszontudvariassá- got, hanem a tapasztalt kommu­nista észrevételeit, őszinte elisme­rését tükrözik.- Szeretném elmondani, hogy javaslói kötelezettségemnek öröm­Holocsi Lajos és Toriska Ferenc (A szerző felvétele) mel teszek eleget. Eddig már több párttagjelölt felkészítését vállal­tam, de ezúttal igazán könnyű a helyzetem. Pártfogoltam koráb­ban a részleg SZISZ-alapszerve- zetében tevékenykedett, az Ifjúsá­gi fényszóró irányítója volt. így a társadalmi munkához megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik. Ugyanakkor munkahelyi köteles­ségeit is felelősségtudattal telje­síti.- Ez csak természetes. Ha nem lennék párttagjelölt, akkor sem en­gedném meg magamnak, hogy például valamit rosszul izoláljak. De még azt sem, hogy az átadott munka esetleg’külsőleg is ne le­gyen tetszetős. Úgy dolgozom, hogy ha ránéz valaki a munkámra megállapíthassa: ez az ember igyekezett, akart. Pedig mindez nem is olyan egy­szerű. Nem egyszer ugyanis me­net, pontosabban üzem közben kell elvégezni a munkát, meleg, sőt forró csővezetékeket kell taka­róba bugyolálni. Ráadásul megfe­szített munkatempóval, sokszor a napi nyolc órán túli munkaidő­ben, vagy a hétvégeken, hiszen gyakran az ő helytállásuktól függ mások munkája, a termelés folya­matossága és a tervteljesítés. De mindezt természetesnek veszik, mert az önmagukkal, munkáiuk minőségével szembeni igényes­ség is közös jellemzőjük. Mindket­ten nemcsak akarnak, de tudnak is biionyítani, ha kell. EGRI FERENC A mezőgazdaságban sincs helye a lazításnak Vashulladék-gyűjtés A Hradec Králové-i Magasépítő Vállalat középfokú szaktanintézete új pavilonnal bővült. A 8,8 millió korona költséggel felépített 13 tantermes új létesítmény növendékei tanulmányaik befejezése után a vállalatnál helyezkedhetnek el. A felvételen a második évfolyam tanulói, a leendő gépjavítók-szerelők gyakorlati oktatáson. (Zuzana Humpálová felvétele - ČTK) *

Next

/
Thumbnails
Contents