Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-24 / 279. szám, szerda
N Az erdészeti kutatás jubileuma Kelet-Szlovákiában Harmincéves a Zvoleni Erdőgazdasági Kutatóintézet Košicei Kísérleti Állomása KOMMENTÁLJUK A Zvoleni Erdőgazdasági Kutatóintézet Kassai (Košice) Kísérleti Állomása 1952-ben alakult meg, tehát harminc éves^múltra tekint vissza. Igaz, kezdetben csak szerény körülmények között, az Erdőrendezési Intézet kihelyezett munkahelyeként működött. Az eltelt 30 esztendő folyamán néhány átszervezésen ment keresztül, ennek ellenére elsődleges hivatását, vagyis a tudományos erdészeti kutatási feladatokat mindig maradéktalanul teljesítette. Munkájának elismeréseként 1972-ben az illetékes szervek hivatalosan is kísérleti állomássá nyilvánították. Az azóta eltelt 10 esztendő folyamán sokat fejlődött, munkatársainak létszáma jelenleg tizennyolc főt tesz ki. A kísérleti állomás fejlődéséhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy 1976-ban új, modern székházat kapott. Az épülethez ugyanis a megfelelően berendezett irodahelyiségeken kívül korszerű laboratóriumok is tartoznak. Ideiglenes jelleggel ugyancsak itt nyert elhelyezést az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának idegennyelvi laboratóriuma is, amely az ágazat alkalmazottainak nyelvi továbbképzését hivatott biztosítani. Az évforduló alkalmat nyújt arra, hogy értékeljük az eltelt harminc esztendő eredményeit, s ismertessük a kísérleti állomás jelenlegi, valamint jövőbeli feladatait. A kísérleti állomás első és kezdetben csupán egyetlen - munkatársa erdőrendezési kérdések megoldásával foglalkozott. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit a Prešov közelében fevő Sigord, majd pedig a csehszlovák-lengyel határ mentén fekvő Nižný Komárnik elnevezésű kísérleti objektumokban vizsgálták. Az utóbbi jelenleg is a kísérleti állomás irányítása alatt áll, amely ma a szlovákiai erdészeti oktatás és gyakorlat fontos szakmai bázisát képezi. A későbbi évek folyamán az állomás munkatársai főként a gyorsan növő fafajok, elsősorban a nemes nyá- rak és a füzek nemesítésének és termesztésének kérdéseivel, továbbá a vadgazdálkodással és az erdészeti építészettel összefüggő feladatok megoldásával foglalkoztak. A kísérleti állomás munkatársai kutatási eredményeikről záró-, illetve részjelentések formájában számolnak be. Az eltelt harminc esztendő folyamán az erdőrendezés témakörében nem Kevesebb, mint 14 zárójelentés készült el. Ezek főként az erdei fafajok vastagsági növekedésének megállapítására szolgáló módszerek és eszközök értékelésével, az erdő- gazdasági üzemtervek kidolgozásának módszereivel, a szálaló erdők rendezésének kérdéseivel, valamint egyéb időszerű erdóren- dezési problémák kutatási eredményeinek értékelésével foglalkoztak. A gyorsan növő fafajok nemes ítési és termesztési kutatásának eredményeiről 10 zárójelentés számolt be. A gyorsan növő fafajok nemesítésénél nagy jelentősége van a külföldről behozott fafajtáknak, illetve kiónoknak. A záró- jelentésekben értékelték ezek növekedésének menetét és egészségi állapotukat, továbbá a nevelővágásoknak, elsősorban a gyérítéseknek a nyárállományok fejlődésére gyakorolt hatását. A kutatás keretében és a zárójelentések kidolgozásánál nagy figyelmet szenteltek továbbá a nyárasok telepítésével összefüggő kérdéseknek, elsősorban a legmegfelelőbb hálózat kialakításának. Az intenzív nyárfatermesztési technológiák kutatási eredményeinek értékelése terén nemzetközileg is jelentős sikerekről számolhattak be. Az erdészeti melioráció terén végzett kutatási eredményekről szintén 10 zárójelentés készült el. A Torysa folyó vízgyűjtő területén értékelték a természeti és gazdasági viszonyoknak a talajerrózióra kifejtett hatását. Jelentés készült továbbá a talajpusztulás és a talaj- védelem terén elért kutatási eredményekről is. Mivel korunkban az erdők össztársadalmi jelentősége és a jóléti erdőgazdálkodás egyre kiemelkedőbb szerephez jutnak, az ezzel összefüggő kérdések értékelésére külön jelentést dolgoztak ki. A vadgazdálkodás kutatásával foglalkozó munkatársak eddig két jelentés keretében számoltak be munkájuk eredményeiről. Az egyikben a vadak migrációjának ökológiai kérdéseivel, a másikban a tenyésztés feltételeit javító módszerek értékelésével foglalkoztak. Ugyancsak két jelentés készült el az üzemgazdaságtani kutatási eredmények értékeléséről is. Ezekben egyrészt az erdei csemetetermelés gazdaságosságának feltételeit, másrészt az erdei faválasztékok termelésének költségmegtakarítási lehetőségeit vizsgálták meg. A kísérleti állomás munkatársai részt vettek a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés keretébe tartozó kutatási feladatok megoldásában is. Rendszeres segítséget nyújtottak továbbá a munkatársak az erdőgazdaságoknak szakmai előadások, valamint tanulmányok, irányelvek, utasítások kidolgozása által. Munkájuk eredményeiről rendszeresen beszámoltak a szakmai lapok hasábjaiban. Az eltelt harminc esztendő folyamán ugyanis nem kevesebb, mint 320 tanulmányt jelentettek meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. A kutatási munkálatok mellett nagy figyelmet szenteltek a tudományos káderek képzésének. Erről tanúskodik többek között az a tény, hogy a kísérleti állomáson jelenleg 4 tudományos aspiráns iskoláztatása van folyamatban. A már említett tizennyolc munkatárs közül négyen tudományos minősítéssel, nyolcán főiskolai, hatan pedig középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Munkájukat tizennyolc kutatási téma keretében fejtik ki. A már említett kutatási témák keretében nagy gondot fordítanak a Keleti-Kárpátok erdő- gazdasági módszereinek vizsgálatára, a jegenyefenyvesek-bük- kösök erdőművelési, erdőhasználati és felújítási kérdéseinek tisztázására, valamint a bükkös erdők biomassza hozamának vizsgálatára. Ugyancsak a felsorolt kutatási témák keretein belül vizsgálják a különböző erdőgazdálkodási módszerek hatását az erdőtalaj biológiai értékére, valamint a talajerrózióra. A további kutatási témák közül említést érdemelnek a gyérítésekkel összefüggő kérdések, továbbá a hegyvidéki erdők, az erdei szállító berendezések, az erdei facsemete-termelés időszerű problémáinak vizsgálata is. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a kísérleti állomás munkatársai nagymértékben hozzájárultak a szlovákiai erdő- gazdaság kutatási feladatainak eredményes teljesítéséhez. Ugyanakkor azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a jövőben nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a Kelet-Szlovákia területén levő erdők kutatási feladatainak megoldásához KOHÁN ISTVÁN Szaktudás - termelőerő Mezőgazdaságunkban az utóbbi években egyre korszerűbb gépek, berendezések, eszközök, anyagok, újabb, növény- és állatfajták jelentek meg. Ezek kezeléséhez, üzemeltetéséhez, felhasználásához, termesztéséhez, tenyésztéséhez szükséges tudnivalókkal kell most felvértezni a mező- gazdasági szakiskolák tanulóit, hallgatóit. E célból az oktatás korszerűsítése néhány évvel ezelőtt már meg is történt. A gyakorlat, az élet már jelzi is a korszerűsített oktatási rendszer érvényesítésének eredményeit, s azt, mit kell tenni azért, hogy a szakoktatás hiánytalanul szolgálja a mezőgazdaság ügyét. Ha az oktatási változtatásokról beszélünk, akkor feltétlenül a legfigyelemre méltóbbak között kell említeni azt a tényt, hogy számos szakmunkásképzőt középfokú szaktanintézetté minősítettek át. Ezekben a tanulási idő is meghosszabbodott, és a végzős tanulók érettségi vizsgát tesznek. Nem kétséges, az ilyen képzésben részesült tanuló szakmailag és általános tudnivalókkal jobban felvértezve hagyja el az iskolát, következésképp: hatékonyabban dolgozik majd a munkahelyén. Reméljük, csupán átmeneti jelenségről van szó, amikor azt tapasztaljuk, hogy míg a mostanában létrejött középfokú szaktanintézetek egyikébe-másikába, mint amilyen az udvardi (Dvory nad Žitavou) is, még mindig toborozni kell a tanulókat, addig például a már több évtizedes múltú dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőaazdasági Műszaki Szakközépiskolába többszörös a túljelentkezés. Pedig szín- vonalbeli különbség nincs közöttük, csupán arról van szó, hogy a régebbi iskolák az évek folyamán tekintélyt, elismerést vívtak ki maguknak a pályaválasztó fiatalok előtt. A felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzésben is múlté az a gyakorlat, amely húsz évvel ezelőtt még élő gond volt, hogy sok fiatal csak azért jelentkezett mezőgazdasági főiskolára, mert máshová nem jutott be. Ma már bőven van lehetőség e szakma iránt komolyan érdeklődök közül válogatni. Az oktatás jelenlegi színvonala korszerú, megfelel az igényeknek. Ma már több mint tizenhárom ezer mérnök kamatoztatja tudását a mezőgazdaság érdekében. Ám amíg hajdanán egy diplomából egy életre futotta a tudomány, addig napjainkban az iskolában tanultak röpke néhány év alatt elavulnak, s a mindig újabb és újabb ismereteket a szakemberek birtokába kell juttatni. E célból a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztérium mellett működő oktatásinevelési intézet keretében létrehozták a továbbképző intézetet, amelyben tanfolyamokon, szemináriumokon vesznek részt a gyakorlati szakemberek. Az a káros jelenség azonban még mindig fennáll, hogy a végzős hallgatók messziről elkerülik a gyengébb gazdaságokat, és az élenjáró közös gazdaságokban sok esetben technikusi teendőket is mérnök lát el. A kelet-szlovákiai kerületben van az olyan legtöbb efsz, állami gazdaság, amelyben egyetlen főiskolai végzettségű szakember sincs. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban a gyengébb szövetkezetek, állami gazdaságok úgy próbálkoznak mezőgazdasági mérnökök megnyerésével, hogy a fejlesztéshez felvett hitelekből elsősorban a szociális helyzetet javítják. Lakások építésétől, a szolgáltatások javításától azt várják, hogy a fiatal mérnök marad, ha munkába lépéskor lakást kap, vagy lesz hol elhelyeznie napközben a gyermekét. Van rá példa, hogy az így megnyert szakemberek elindították a fejlődés útján a gazdaságot, bebizonyítva ezzel, hogy a szaktudás - termelőerő. KOVÁCS ELVIRA Igényesen magunkkal és másokkal szemben is A CSKP KB 6. és az SZLKP KB ezt követő ülésének határozataiból eredő feladatokat járásunk nemzeti bizottsága a járás feltételeire lebontva konkretizálta. Napjainkban arra törekszünk, hogy a lakosság elégedettsége és a társadalom további fejlesztése érdekében teljesítsük feladatainkat. Ebben az időszakban a legfontosabb és a legbonyolultabb feladataink közé soroljuk azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek a nemzeti bizottságok gazdasági szervezési funkciójának megerősítését célozzák. Feltételeink között ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell szentelnünk a terv- és a pénzügyi fegyelem megszilárdításának, a gazdasáTöbb mint 180 000 tonna cukorrépát dolgoznak fel az idén a rimaszombati (Rimavská Sobota) Közép-szlovákiai Cukorgyár dolgozói. Ezen kívül 70 200 tonna répaszeletet szállítanak takarmányozási és silózási célokra a rimaszombati, a losonci (Lučenec), a nagykürtöst (Veľký Krtíš) és a kassai (Košice) járás mezőgazdasági vállalatainak. A képen: Július Sanislo a cukor tisztaságát ellenőrzi. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) gosság növelésének, a mindennemű munka hatékonysága fokozásának és minősége javításának, az ellenőrző tevékenység színvonala emelésének. Biztosítani akarjuk, hogy a járás jóváhagyott beruházási programja a jövőben kötelező kiindulópontként szerepeljen a beruházási feladatok végrehajtásának irányításában, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatokat szerződésekben is idejében tisztázzuk, illetve rögzítsük. Ez határozottan megköveteli, hogy felszámoljuk azt az eddigi gyakorlatot, amelynek értelmében a tervelőkészítési munkákat késve, utólagosan végezték el. Új szempontokat szeretnénk érvényesíteni a környezetszépítési akciók során is. Járásunkban 23 építkezést sikerült határidő előtt befejeznünk. A befejezetlen beruházások számának több mint 15 százalékkal való csökkentése megköveteli, hogy jobb szervezéssel győzzük le az anyagi ellátásban felmerülő fogyatékosságokat. Nem leszünk elnézőek a költségek túllépésével egyetlen esetben sem, és a ,,Z“- akciók végrehajtása során felmerülő önkényességgel szemben is megfelelő szigorral lépünk fel. Van javítanivaló munkánk minőségén, az eszközök összevonásában is vannak tartalékaink, és sok a kihasználatlan lehetőség a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek, valamint a lakosságnak a társadalmi munkába való bekapcsolódásában, és sok a javítanivaló a nemzeti bizottságok szervező munkájában is. A szolgáltatások terén az új gazdasági szabályzók mindenekelőtt a saját termelési érték mutatójának teljesítésére irányítják a figyelmet. Ez azt jelenti egyúttal, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a szakszerűségre, a javítóműhelyek teljesítményének színvonalasabbá tételére, a mindennemű szolgáltatások javítására, az anyagigényesség következetes és felelősségteljes csökkentésére, aminek a dolgozók anyagi érdekeltségében is meg kell nyilvánulnia. A topoľčanyi Technoplast ipari szövetkezet például bevezette a kerékpárok, gyermekkocsik, esernyők, zsalugáterek javítását, a kések és korcsolyák köszörülését és egyéb szolgáltatások bevezetésével is számol. A Slatinka nad Bebravou-i Kovostav ipari, szövetkezet is keresi az újabb utakat a lakossághoz. Három központi községben kis autóműhelyt akar létrehozni, s ezzel hozzáférhetőbbé teszik ezt a szolgáltatást a vidékiek számára is, miközben csökkentik a „fusizást". A kereskedelmi szolgáltatásokban többet kell tennünk azért, hogy közvetlenül értékesíthessük a kertbarátok és a kisállattenyésztők által felkínált árut. Nem szabadna előfordulniuk az olyan eseteknek, hogy a burgonya termesztője beviszi áruját a Topoľčanyban levő raktárba, majd az áru ugyanazon az útvonalon jut vissza a vásárlóhoz, fölöslegesen 25 kilométert „megtéve“. Az egészségügyi szolgáltatásokat illetően szeretnék figyelmeztetni arra, hogy az elavult egészségügyi berendezések, létesítmények a lakótelepeken már kicsiknek bizonyulnak. A túlzsúfoltság következtében a várakozási idő tovább nyúlik. Járásunk lakosainak 44 százaléka városokban él, túlnyomórészük lakótelepeken. Meg kell mondani, hogy a nemzeti bizottságok által eddig érvényesített munkamódszerek és -formák a lakosok körében nem találnak megfelelő visszhangra, főleg akkor nem, ha a polgári bizottságok tevékenysége nem éri el a kívánt színvonalat. Energikusabban kell megoldanunk a lakótelepek járulékos létesítményeivel kapcsolatos égető kérdéseket, főleg a szolgáltatások, de a politikai-társadalmi élet terén is. Élénkebbé kell tenni a lakótelepi agitációs központok munkáját, hogy valóban intenzív tevékenységről adhassanak számot. Szeretnénk elérni, hogy a nemzeti bizottsági képviselők mindegyike nagyobb aktivitással dolgozzon. Különösen azokat a képviselőket támogatjuk munkájukban, akik első ízben töltik be ezt a funkciót. Járásunkban ezt a támogatást nyújtja a fiatal képviselőknek a SZISZ járási bizottsága keretében működő „fiatal képviselők aktívája“. A közelmúltban értékeltük a fiatal képviselők és a fiatalok bekapcsolódását a Nemzeti Front választási programjának teljesítésébe, s ugyanakkor felmértük a bűnözés, valamint a társadalomellenes tevékenység terén uralkodó helyzetet is. A plenáris ülések színvonalának emelése és tevékenységének javítása végett elmélyítjük e fórum munka- és kollektív jellegét, s nagyobb igényességgel készítjük elő. Fő feladatunknak tartjuk az irányítómunka javítását a választott szervek által hozott határozatok teljesítése során, miközben minden erővel küzdünk a felületesség, a formalizmus ellen. TIBOR MASARYK, a Topoľčanyi Járási Nemzeti Bizottság elnöke ÚJ SZÚ 4-V-*' 1982. XI. 24.
