Új Szó, 1982. november (35. évfolyam, 259-284. szám)
1982-11-19 / 275. szám, péntek
A megzabolázott folyó A pontos nyilvántartás közérdek A Szövetségi Gyűlés múlt heti ülésén új törvényt alkotott az állampolgárok tartózkodási helyének bejelentéséről és nyilvántartásáról. Az új törvény, amint Jaromír Obzina szövetségi belügyminiszter hangsúlyozta a legfelsőbb törvényhozó testület ülésén, egyaránt érinti a társadalom, az állam és valamennyi állampolgár érdekeit. Az előző jogi norma, illetve a be- és kijelentkezési és nyilvántartási gyakorlat már nem felel meg korunk követelményeinek. A lakosság nagy arányú mozgásának következtében az illetékes hatóságok évente 1 700 000 állandó s félmillió ideiglenes lakhelyváltoztatást regisztrálnak. Ezen kívül évente vagy 290 ezer születést, 140 ezer házasságkötést, 170 ezer halálozást és harminc ezer válást rögzítettek nyilvántartásaikban. A számsorokból is nyilvánvaló, hogy az egyre növekvő adathalmaz korszerű, automatizált nyilvántartási rendszer bevezetését sürgeti. Az új törvény ehhez teremtette meg a feltételeket. Az adatok automatizált, számítógépes feldolgozását és kezelését a jövőben központi nyilvántartó végzi. Az új létesítmény amolyan nyilvántartási adatbank, amelybe „betáplálták“ az 1980. évi népszámlálás során szerzett adatokat. Adatokat tárol külön-külön valamennyi állampolgárról, s átfogó adatszolgáltatást nyújthat a nemzeti bizottságoknak, a központi szerveknek és más intézmények számára. A központi nyilvántartó szolgálatai akkor a leghasznosabbak a társadalom számára, ha megbízható, pontos és friss adatokkal rendelkezik. Az új törvény ezeket a követelményeket is szem előtt tartja. A törvényjavaslat parlamenti vitájában arra is rámutattak a képviselők, hogy a pontosabb és következetesebb nyilvántartás hozzájárul a bűnöző elemek tevékenységének korlátozásához, a közrend megszilárdításához. A törvény végrehajtási előírásai ugyanis megszabják az asszociális és élősködő személyek tartózkodási helyének pontos nyilvántartását. Ezek az elemek sok esetben, különösen a nagyvárosokban, a lakástulajdonos, illetve a szállásadó tudta nélkül töltik ki a bejelentkezési lapot, sőt, lebontásra kijelölt, már üres, vagy nem is létező lakások címeit jelölik meg tartózkodásuk helyéül. Előfordultak esetek, amikor azonos nevű rokonok lakhelyét jelölték meg állandó tartózkodási helynek. Ilyen, s ehhez hasonló törvényellenes mesterkedésekkel „igazolták“ tartózkodási helyüket, illetve leplezték törvénybe ütköző cselekedeteiket. A törvény pontosítja az állandó és az ideiglenes tartózkodási hely fogalmát. Állandó tartózkodási helynek csakis nyilvántartott, telek- és sorszámmal ellátott objektumok jelölhetők meg. Külön paragrafusok rögzítik a szállásadók (lakástulajdonosok, szállásadó létesítmények vezetői) kötelességeit az elszállásolt személyek bejelentésével kapcsolatban. A törvény szerint az ideiglenes tartózkodást akkor kell bejelenteni, ha az - az állandó lakhelyen kívül - harminc napnál tovább tart. Az új állandó és ideiglenes tartózkodási helyet, illetve ezek megszűnését az állampolgárok egyszeri alkalommal, egy helyen jelentik be. Az állandó és ideiglenes tartózkodási hely megszűnését nem jelölik be a személyi igazolványba. Az állampolgárok tartózkodási helyének bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló törvény 1983. január 1 -ével lép életbe. Az állami szerveknek, szervezeteknek és magánszemélyeknek a törvény szerint — öt korona illeték fejében - a rendőrség illetékes nyilvántartó hivatalai adnak tájékoztatást az állam-« polgárok tartózkodási helyéről. A leggyakrabban bírósági és közigazgatási eljárásokhoz, tartásdíj behajtásához, a hozzátartozók lakhelyének megállapítására veszik igénybe ezt a szolgáltatást. SOMOGYI MÁTYÁS Ezekben a hetekben Ipolyságon (Šahy) az Ipoly partján nem a megszokott látvány fogadja a városka lakóit. A fák, bokrok ágairól eltűntek a madarak és a megszokott madárdalt nehéz munkagépek robaja váltotta fel. Az egykori Ipoly-utca bejáratánál tábla figyelmeztet: Munkaterület! Idegeneknek belépni tilos! Az Ipoly hídjának mindkét oldalán lánctalpas földgyaluk, markológépek, kőtörmelékek, földdel megrakott nehéz tehergépkocsik dübörögnek. Nagy a sürgés-forgás. A Vízgazdálkodási Építő Vállalat nyitrai üzemének dolgozói serénykednek az Ipoly partján. Emberek és gépek még a késő délutáni órákban is szorgalmasan végzik munkájukat. Az ipolyságiak közül többen a fel- szabadulás után épült híd vaskorlátjának támaszkodva szemlélik, miként alakul át szinte a szemük láttára szívükhöz nőtt folyójuk, az Ipoly partjának képe. Az Ipoly patakká zsugorodva folydogál a híd alatt, a folyamszabályozási munkálatok ugyanis megkövetelték az egyik pillér alá- betonozását, s míg a betonozási munkálatok folynak, a folyót kiszorították a pillér alól. Amikor lehalkul a gépek moraja, hallani a habok suttogását. Ugyan miről mesélne, ha beszélni tudna a folyó? Talán elmesélné, hogy sajnos nem mindig jelentett csupán örömet az ipolyságiaknak. Sokszor gonoszul megtréfálta a városka lakóit, amikor a tavaszi és őszi esős időszakban egyetlen éjszakán valóságos tóvá változtatta a partmenti legelőket, réteket és ligeteket. Elmondaná, hogy nem is egy alkalommal harmadfokú ár- vízvédelmi készültséget kellett elrendelni, emberek százait kellett éjszakai álmukból a gátakra parancsolni, hogy megvédjék a folyópart közelében fekvő utcák lakóit a hivatlan vendégtől. S nem hallgathatná el azt sem, hogy 1963-ban, a rendkívül nagy, soha nem tapasztalt méretű esőzések következtében az év folyamán tizenegyszer (!) lépett ki medréből a folyó. Beszélhetne a Gazda, Tabán, Malom és Ipoly-utca lakóiról, akik egy-egy nagyobb árvíz idején éjszakákat virrasztottak át attól rettegve, hogy házaikba, udvaraikba is behatol a víz, amint az 1965-ben meg is történt, amikor a hosszas esőzések után oly magas volt a folyó vízállása, hogy ezeket a partmenti utcákat is elöntötte. Amire a folyamszabályozással kapcsolatban voltunk kiváncsiak, Farkas Károly, az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság építésügyi osztályának vezetője mondta el. Tőle értesültünk arról, hogy az Ipoly szabályozása annak az államközi egyezménynek a keretében történik, melyet hazánk és a Magyar Népköztársaság illetékes szervei kötöttek. Ipolyság határában 1976-ban indult meg a folyamszabályozás, a munkálatok három szakaszban folynak, 1980-ig lezajlott a munkálatok első két szakasza, az Ipoly „megszelídült“ az Ipolyság és Pereszlény közötti szakaszon. Az idén szeptemberben kezdődött meg a folyamszabályozási munkálatok harmadik A művészi és iparmüvészi kerámiát gyártó martin-vrútkyi Turčan vállalat eredeti és ízléses termékeivel tűnik ki. Évente 6 millió korona értékű kerámiát gyártanak. Egyik termékük az ún. „királyi“ boroskészlet az idei brnói kiállításon elnyerte a helyiipari vállalatok legjobb terméke díját. A felvételen Jana Loáková a „királyi“ boroskészlet kancsóit díszíti. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) szakasza, melyet a jövő év végéig be is fejeznek. A folyó szabályozása az ipolysági folyamszakaszon 42 millió korona beruházást igényel. A kivitelezők a Vízgazdálkodási Építő Vállalat nyitrai részlegének dolgozói, akik kiváló munkát végeznek.- Hol tartanak jelenleg a folyamszabályozási munkálatok? - tettük fel a kérdést Farkas Ká- rolynak.- Jelenleg a folyó medrét építjük át az Ipolyság és Tesmag közötti szakaszon. Az utóbbi száz évben végzett vízállásmérések alapján állapították meg az új meder optimális méreteit. Ennek alapján szükségessé vált a meder mélyítése, s így a híd egyik pillérének a megerősítése, alábetonozá- sa is. Ezt a munkát végezték a szakemberek az elmúlt hetekben. Egyébként ezen a szakaszon egy vízlépcső és zsiliprendszer is épül majd, hogy a vízállás szabályozható legyen.- Ezzel párhuzamosan folytatódik a gátrendszer kialakítása is?- Természetesen. A munkálatok első két szakaszában hat méter széles földgátak épültek. Most a szanált Jpoly utcával párhuzamosan épül majd a gátrendszer további szakasza. Az utca szanálása nem népszerű, ám közérdekű intézkedés volt, mintegy 25 ház tulajdonosát érintette, akiket természetesen kártalanítottunk. A gát valószínűleg e házak udvarainak, kertjeinek helyén épül majd fel és mellette, a régi házak helyén sétányt és zöldövezetet létesítünk.- Változtat-e a folyamszabályozás a városka arculatán?- Igen, méghozzá rendkívül nagy mértékben. Tudjuk, hogy a lakosok - teljesen érthetően -- ragaszkodtak a régi, megszokott, romantikus Ipoly-parthoz. Az idősebbekben ezek a helyek régi kedves emlékeket idéztek fel A romantika felett azonban az ésszerűségnek kellett diadalmaskodnia. Hiszen a szinte évről- évre ismétlődő árvizek csaknem 250 családot, tehát a város lakosságának jelentékeny hányadát tartották örökös rettegésben.- Úgy hallottuk, hogy az érintett utcák közül egyik sem marad fenn régi formájában.- Valóban. Az Ipoly-utcát - mint említettem - a gátépítés miatt kellett felszámolnunk. A másik három utca is tulajdonképpen megszűnik mai formájában. Mivel területüket most már gát védi, lehetővé válik itt egy korszerű, új városnegyed Napjainkban nagyon sok szó esik a fiatalok szexuális felvilágosításának kérdéséről. Hogy a helyes irányú szexuális felvilágosítás mennyire fontos, azt főképp az egészségügyi dolgozók - elsősorban a nőgyógyászok tudnák megmondani. A tizenéveseknek fogalmuk sincs a terhességmegszakítás káros következményeiről. Ahhoz, hogy a fiatalok felkészülhessenek az egészséges nemi életre, a boldog házasságra, a családi életre, leendő gyermekeik nevelésére, ismerniük kell a nemi ösztön szerepét, a szexuális élet biológiáját, az értelem és az akarat ellenőrzésének fontosságát a nemi ösztön felett. A fiatalok sokszor tudatlanságból, könnyelműségből vagy felelőtlenségből beláthatatlan következményekkel járó helyzetbe kerülnek, amely kihathat későbbi életükre is. Most elsősorban a serdülőkorú fiatalokról szeretnénk szólni. A nemi érés, a serdülés, tudományos néven a pubertás ideje a lányoknál általában a 13-15, a fiúknál a 14-16 életév között következik be, de az elmúlt időszakban ez a fejlődés kissé meggyorsult. A folyamatot az agyfüggelék hipofízis nevű, bab nagyságú mirigyének váladéka, hormonja indítja meg, ami az ivarmirigyek: a here, a petefészek megnagyobfelépítése. Az új lakótelepen három-, öt- és nyolcemeletes korszerű lakóházakat kívánunk építeni, mintegy 1000 lakással. Rendkívül fontos . lenne az új Ipoly-híd felépítése is, mivel ez fontos része lesz a Párkány (štú- rovo)-lpolyság közti új, forgalmas mü útnak.- Jelent-e a folyamszabályozás egyéb újdonságot is a város életében?- A szabályozás városunk területén 1983 végéig befejeződik. Ezután, tehát már 1984 tavaszán - a választási programunkkal összhangban - elkezdjük egy üdülőközpont létesítését az autókemping közelében. Erre a folyamszabályozás előtt nem kerülhetett sor, ugyanis az üdülőközpont olyan helyen épül majd fel, amely eddig árterület volt. Többek közt egy úszómedence f gyermek- medence, falatozó és egyéb járulékos építmények tartoznak majd az új létesítményhez. Szeretném megjegyezni, hogy a folyamszabályozási munkálatok tervének elkészítése és a kivitelezés során is ügyeltünk arra, hogy a partmenti fákat, növényzetet a lehetőségekhez képest megkíméljük.- A folyamszabályozás tehát tulajdonképpen a város további fejlesztését is szolgálja. Van-e ezzel kapcsolatban valamiféle probléma is?- Általában elmondhatjuk, hogy a folyamszabályozás kedvezően befolyásolja városunk további fejlődését. Az új városnegyedről, a létesítendő üdülőközpontról, a zöldövezetekről és sétányokról már beszéltem. Az Ipoly többé nem fogja nyugtalanítani az ipolyságiak álmát. Van azonban egy kérdés, amely a városi nemzeti bizottság illetékeseit pillanatnyilag nyugtalanítja. A beruházó vállalatnak nincs ugyanis anyagi fedezete a folyó régi medrének betemetésére. Ha pedig ezt a holtmedret hamarosan be nem temetjük, el- mocsarasodhat, szúnyogok és egyéb nem kívánatos rovarok te- nyésztelepévé válhat. Jó lenne tehát, ha ennek a beruházási problémának a megoldásához segítséget kapnánk, hogy teljes legyen az örömünk. A városi nemzeti bizottság épületében lefolytatott beszélgetésünk után a főtéren átsétálva eljutunk az Ipoly hídjához. Szinte óráról órára változik a folyópart képe. Az Ipoly pedig szövetségesünkké szelídülve csendesen folydogál új medrében... SÁGI TÓTH TIBOR bodását, hormontermelését okozza. A nemi szervek fejlődését a másodlagos nemi jelleg megjelenése követi: megváltozik a serdülök alakja. A lányok emlője megduzzad, megjelenik a jellegzetes szőrzet és megkezdődik a rendszeres havi vérzés, a menstruáció. A fiúk gégeporca megnő, hangjuk mélyül, megjelenik a jellegzetes szőrzet, szakálluk, bajuszuk nő,f megerősödik a csontjuk és az izomzatúk. A nemi hormonok megjelenésével fizikai és idegrendszeri változások következnek be. Ebben a korban a gyermek hirtelen felnőtté akar válni, önálló&ágra törekszik, mert nemileg érettnek érzi magát, ösztönük szerint felnőttek, testi és értelmi szempontból azonban éretlenek. Ebben a korban ellenállhatatlan erővel jelentkezik a másik nem iránti szexuális vonzalom. Az első szerelem úgyszólván minden ember legszebb emlékei közé tartozik. Amikor szerelemről beszélünk, legtöbben a testi szerelemre gondolnak. Azonban a szerelem olyan mély érzés, amely az ember egész valóját uralja. A tökéletes szerelem nem lehet csupán testi szerelem, lelki érzésekkel is kapcsolódnia kell. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fiatalok egy része a szexualitást csupán aktusnak tekinti, amely a testi szükségletek pillanatnyi kielégülésében nyilvánul meg, s úgyszólván semmiféle érzelmi oldala nincs. Az így felfogott szexualitás csupán a férfi számára lehet előnyös, semmi esetre sem a fiatal lány számára, aki talán ideig-óráig szerez így partnert magának, de nem élettársat, akivel családot alapíthat. Kétségtelen, hogy ebben a korban mind a nő, mind a férfi szerelemre vágyik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korai nemi életet kezdjenek. Vitathatatlan, hogy ma egy 15-16 éves fiú nemileg olyan fejlett lehet, mint egy férfi, hormonműködése és spermaképződése is normális lehet. Ugyanígy a 14-15 éves lány is lehet nemileg érett, teherbe is eshet. Azonban szellemileg, érzelmileg, jellembeli- leg még fejletlen, és szervezetének fejlődése sem fejeződött még be. Éppen itt kell szólnunk a korai nemi élet káros hatásáról. A szexuális életre korán elpocsékolt energia kárára van a fejlődő zsenge szervezetnek. A bakfislányok szempontjából még több veszély- lyel jár a korai nemi élet. Az esetleges terhesség a magzat kialakulásához olyan lényeges anyagokat von el a szervezetből, amelyek a serdülő test felépítéséhez okvetlenül nélkülözhetetlenek. Nem beszélve a manapság olyan gyakori terhességmegszakításról. A beavatkozás után előfordulhat gyulladásos megbetegedés, ami bizonyos esetekben meddőséget okozhat. Az egészséget károsító hatásokon kívül a terhességmegszakítás lélektani hatásai is kedvezőtlenek. Tehát a nemi életet ebben a fiatal korban egészségi, lélektani és társadalmi szempontból egyaránt helytelennek tartjuk. Az idősebb, 17-18 éves lányoknál és a 18-19 éves fiúknál mind fontosabb szerepet kap a harmonikus érzelmi élet és az erkölcsi tudatosság. Ennek a kornak a végén következik be a szellemi érettség, amikor számolni tudnak tetteik következményeivel, s azokért erkölcsileg is felelősséget tudnak vállalni - szexuális téren is. Viszont a szerelem kölcsönösen elvakulttá teheti őket, de az is előfordulhat, hogy nincs is elegendő alkalmuk egymás alapos megismerésére, az elhamarkodott, korán megkötött házasság miatt. Nemsokára aztán jön a csalódás, a veszekedés, majd a válás. Mindez idegileg nagyon próbára teszi a fiatalokat, s elvonja figyelmüket a tanulástól vagy a munkától. További problémát jelent. ha a házasságban gyermek is születik. Ezért nagyon fontos, hogy a fiatalok megismerjék egymás természetét, s ha elkerülhetetlen a szakítás, ez inkább a házasság előtt történjék meg. Azt ajánljuk a fiataloknak - különösen a serdülőkorúaknak -, legyenek türelmesek a szerelemben. Ne hajszolják az élvezeteket, hanem várják meg az „igazit“, aki mellett boldogok, elégedettek lesznek majd egy egész életen át. Dr. LÁBADY FERENC Fiatalok figyelmébe... ÚJ szú 4 1982. XI. tír. KOMMENTÁLJUK ORVOSI TANÁCSADÓ
