Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-11 / 241. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1982. X. 11. VÉRCSOPORTBA KERÜLNI - ELISMERÉS A helyzetfelmérés nem elég MIÉRT NEM TELJESÍTIK A BERUHÁZÁSI TERVEKET KELET-SZLOVÁKIÁBAN? SZOCIALISTA TÁRSADAL­MUNK építésében, fejlesztésében igen fontos szerep hárul az építő­iparra. Kelet-Szlovákia esetében is tényekkel bizonyítható, milyen nagy mértékben függ a beruházá­si, fejlesztési tervek megvalósítá­sa az építők munkájától. Az eddig eltelt harminchét szabad esztendő alatt ebben az országrészben kü­lönösen óriási fejlődés tanúi lehet­tünk. És kétségtelen, az építőipari dolgozóknak, a fejlesztési, beru­házási tervek kivitelezőinek sok tekintetben köszönhető, hogy a termelés legkülönbözőbb ága­zataiban folyamatosan nőtt, bővült az üzemek hálózata, kapacitása, és korszerű lakások, lakónegye­dek épültek fel. Sajnos - központi szerveink megállapítása szerint is - az utób­bi években azt tapasztaljuk, hogy a népgazdaságfejlesztésnek ép­pen e legérzékenyebb szakaszán, vagyis a beruházások területén egyre több nehézség jelentkezik. Miből fakadnak ezek9 A helytelen tervezésből, vagy az építőkapaci­tások hiányából, illetve ezek elég­telen, kihasználásából? Talán a tervfegyelem megszegéséből? Sorolhatnám a többi, általában kellően meg nem válaszolt kér­dést. Ehelyett szeretném felidézni Lubomir Strougalnak, szövetségi kormányunk elnökének a népgaz­daságunk időszerű kérdéseivel és feladataival foglalkozó CSKP KB ülésen elhangzott felszólalását, amikor hangsúlyozta: ,,Beruházá­si terveinket a reálisan kialakított erőforrások és lehetőségek, a ren­delkezésre álló építőkapacitások teherképességének céltudatos ki­használhatósága alapjár, állíthat­juk össze. Csakis ilyen feltételek mellett várhatunk becsületes mun­kát, sikeres tervteljesítést. A kelet-szlovákiai kerületi politikai és állami szerveinek helyzetfelmé­rése alapján mondhatjuk, hogy ép­pen ebben az alapvető kérdésben történtek mulasztások a beruházá­si tervek készítésekor. Már a 6. ötéves tervidőszak éveiben - ami­kor egyébként a megvalósított be­ruházásoknak köszönhetően 50,8 millió koronával gyarapodott az ál­lóeszközök értéke - a kerület csu­pán 86,7 százalékra teljesítette a fejlesztési tervet. Ez azt jelentette, hogy a tervezettnél 7,8 milliárd koronával alacsonyabb értéket képviselő állóeszközökkel gazda­godott Kelet-Szlovákia. Miért? Mert az építőipar egész sor ipari létesít­mény építését nem fejezte be, a tervezettnél 107 lakással keve­sebbet, a járulékos létesítmények közül harminccal - 300 millió koro­na értékben - kevesebbet adott át rendeltetésének. A BERUHÁZÁSOK KIVITELE­ZÉSE 1981-ben sem folyt a párt XVI. kongresszusán jóváhagyott beruházási politika szellemében, hiszen a tervteljesitésben 373 mil­lió korona hiány mutatkozott. A tel­jesítmények értéke több mint egy- milliárd koronával volt alacso­nyabb, mint 1980-ban, viszont a gépi berendezések szállítási ter­vét 1,4 milliárd koronával túlszár­nyalták. A tervezettnél 1011 lakás­sal kevesebbet fejeztek be. A köz­művesítés szakaszán 1388 helyett csak 543 építkezést fejeztek be. Semmivel sem volt jobb a helyzet a járulékos létesítmények felépíté­se esetében, és a komplex lakás- építkezésre előirányzott pénz­összegből 165 millió koronát nem használtak fel a kerületben. Pedig ez rendelkezésre állt. Egyáltalán nem lehet szemet hunyni afelett, hogy a kerület válla­latai tavaly több mint 100 millió korona értékű, devizáért vásárolt gépet nem üzemeltettek, illetve nagyrészt be sem szereltek, és ezért 14,3 millió korona büntetést fizettek. Szükségtelen különöseb­ben magyarázgatni, hogy ez senki számára sem gazdaságos, csu­pán olyan adminisztratív intézke­dés, amiből a társadalomnak csak kára származik. Többszörösen. Egyrészt azért, mert a drága gé­pek állnak, nem termelnek, más­részt a pénzbüntetést a vállalat kasszájából utalják át, nem pedig azok zsebéből, akik a mulasztáso­kat elkövették! Az SZLKP Kelet-szlovákiai Ke­rületi Bizottságának plenáris ülé­sén ennek a helyzetnek megfele­lően több határozat, utasítás, ha­táridőhöz kötött intézkedés szüle­tett. Ennek ellenére a 7. ötéves tervidőszak második évében nem sokkal kedvezőbb a helyzet a be­ruházási feladatok teljesítésében. Bár a tavaly elért eredményekhez viszonyítva az idén 9 százalékkal csökkent a beruházások terjedel­me, összességében 10,6 milliárd korona a beruházási célokra ter­vezett összeg. A teljesítés eredményeivel a Kelet-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottság legutóbbi, a közel­múltban megtartott plenáris ülé­sén foglalkozott. Megállapította, hogy az elért eredmények nem teremtik meg a beruházási tervek teljesítésének feltételeit, és a ko­rábbi problémák tartósan ismét­lődnek. EGY ILYEN ÍRÁS keretében nincs lehetőség a helyzet részle­tes elemzésére, nem is ez a cé­lunk. Ezért inkább néhány alapve­tő problémát idézünk az említett plenáris ülés értékeléséből. Szinte elképzelhetetlen, mivel magyaráz­ható az, hogy a központilag ki­emelt, tizenhat építkezés közül ez év június végéig csak egyetlen­egyet fejeztek be, és a többi befeje­ző munkái az év utolsó negyedére tolódtak. Nem teljesítik az ütemtervet például a vranovi Bukóza bővíté­sénél, a strážskei CHEMKO új üzeme, a Cyklohexalon és 2. hó­termelő üzem építkezésén, ahol lassan már egy év a csúszás. Hét hónap alatt még negyven száza­lékra sem teljesítették az éves tervet a rozsnyói (Rožňava) új kór­ház, a prešovi és Spišská Nová Ves-i poliklinika építkezésén. Az eredeti határidő többszöri módosí­tása ellenére továbbra is késik a vízvezetékhálózat építése Va- jánban (Vojany). Nagyon kedve­zőtlen a tervteljesítés a starinai víztározó építkezésén - az idén hét hónap alatt 31 százalékot valósí­tottak meg —, amely több város vízellátását hivatott biztosítani. Július végéig 48,6 százalékra teljesítette a kerület a komplex lakásépítési tervét, és hiányosan teljesíti a lakáskorszerűsítés fel­adatait is. Az idén az előirányzott 27 millió koronából jóformán alig hasznáitak fel néhány koronát ezekre a célokra. Különösen Kas­sa (Košice), Prešov és Poprad városokban nagyok a mulasztá­sok ezen a téren. Kedvezőtlen, azonnali intézke­dések megtételét igénylő helyzet alakult ki a kerület székhelyén a járulékos beruházások és a köz­művesítés tervének teljesítésé­ben. Július végén az éves felada­toknak mindössze 36 százalékos teljesítéséről adhattak számot. Eb­ben például a Kassai, a Michalov- cei Magasépítő Vállalat, a humen- néi Chemkostav, a Kassai Kohó­építő Vállalat és a Hydrostav a hi­bás, noha tanácshatározat is köte­lezte őket a feladatok pontos vég­rehajtására. A KERÜLET ÉPÍTÖVÁLLALA­TAI hét hónap alatt több mint 112 millió korona értékű munkát nem végeztek el. A központilag irányí­tott vállalatok július végéig csak­nem 110 millió korona értékű veszteséget mutattak ki. Nyere­séggel csupán a Kassai Mélyépítő Vállalat és a Prešovi Mezőgazda- sági Építővállalat gazdálkodott az értékelt időszakban. A felmerült fogyatékoss'ágok okai általában közismertek ebben az országrészben is. A helyzetfel­mérő értékelést végző kerületi po­litikai és állami szervek utaltak ezekre. Kimondták többek között, hogy az építővállalatok lassú ütemben igazodnak az új beruhá­zási feltételekhez, nem használják fel megfelelően a rendelkezésre álló erőforrásokat, gépi berende­zéseket, a munkaidőt, a dolgozók alkotó kezdeményezését. Az sem titok, hogy a gépi berendezéseket a kerület építőipara még ötven százalékra sem használja ki, és hogy az irányító és szervező mun­ka sincs a kívánt színvonalon. Sajnos, sokan elfelejtik, hogy a ténymegállapítás egymagában nem jelent megoldást. A helyzet- felmérést az eddiginél sokkal ru­galmasabb, következetesebb in­tézkedések kell, hogy kövessék. Beleértve a személy szerinti fele­lősségre vonást is azok esetében, akik tudatosan, vagy hanyagság­ból népgazdasági károkat okozó mulasztásokat követnek el. A be­ruházási problémák rendezése esetén ez fokozott mértékben szükséges, hiszen végső soron a társadalmi fejlődés eredmé­nyessége a tét. KULIK GELLERT Vetésnek kedvező szép, napos őszi idő volt aznap. A két vetőcso­port kora reggel ugyanarra a par­cellára vonult ki, amelyen tegnap abbahagyták a munkát. Földes József végigjártatta tekintetét a még bevetetlen földdarabon az­zal a reménnyel, hogy aznap való­ban végeznek itt a vetéssel. Ami­kor ebéd után újra kiment, a nö­vénytermesztési részleg gépesítő- je azt látta, hogy még egy-két forduló, és az utolsó négyzetméte­ren is a földbe kerül az őszi takar­mánykeverék. Egy kissé eltöpren­gett azon, nem lesz-e még korai megkezdeni a búza vetését is, de a jó idő, meg a sokéves ta­pasztalat segí­tette a döntés­ben, így morfon­dírozott: „Kár lenne nem ki­használni ezt a kellemes mele­get. Ki tudja, meddig tart, jó lesz egy kis előny a munká­ban. Ha megjön­nek az esők- márpedig előbb-utóbb megjönnek- úgyis lassab­ban haladunk. A vetnivaló még sok... “- Emberek - szólt oda a vetők­nek - ha végeztek, nekiállunk a búzának. Senkinek sem volt ellenvetése, hogy: „nem érdemes“, meghogy „mindjárt letelik a munkaidő“. Pe­dig ez utóbbi valójában igaz volt, mert két óra elmúlt, mikor Balogh Sándor megjegyezte: „no, ezzel is megvolnánk“. Egy órával később a Vásárúti (Trhové Mýto) Egységes Földmű­vesszövetkezet másik parcellájá­nak a szélén a magládák feltöltése közben beszélgettünk az egyik ve­tőcsoport tagjaival. Kántor Lajos traktoros véleményét kértem ki, mit szól hozzá, hogy ilyentájt átve­zényelték ide a csoportot.- Amikor ilyen sok a munka, nem nézzük az órát - válaszolta.- Csak azt, hogy milyen az idő, mit lehet még sötétedésig megcsi­nálni.- Messze van még az este - így a többiek... Balogh Sándornak, Varga Jó­zsefnek, Kürthy Gyulának egymás után adott le egy-egy teli zsák vetőmagot a pótkocsiról a két trak­toros: Kántor Lajos és Rácz György. Miközben a vetők a föld szélén a tartályok megtöltésével foglala­toskodtak, beljebb egy traktor ki­tartóan kombinátorozott, egy má­sik pedig fogasolt.- A jó vetés és a jó talajelöké- szítés ikertestvérek - magyarázta Földes József. - Mivel előbb a ta- lajelökészítést kell elvégezni, jó­részt az dönti el, milyen munka kerül majd ki a vetők keze alól. A százharminc hektáros, fák szegélyezte nagy kiterjedésű táb­lának körülbelül a felénél elsőnek Kántor Lajos traktora indult el, nyomában a vetőgéppel. Hátul ketten ellenőrizték a csoroszlyák működését. Amilyen lassan indí­tott, olyan lassan haladt tovább a traktoros. Nem szabad sietni, ha gyorsan vet, a csoroszlya kijár a földből és a madaraknak terít asztalt. Kissé hátrább Rácz György egy percre sem vette le szemét az előtte haladó vetőgép nyomjelző­jéről. Tulajdonképpen nerri is a fi­zikai munka, hanem az állandó figyelés fárasztja el a traktoroso­kat. De szükség van rá. Jól kell csatlakoztatni a sorokat. Vető­magpazarlás, ha új sorokat vet rá az előtte földbe szórt magokra. De az is kár, ha üres sáv marad.- Minden apró részlet fontos - szólt Földes József, miután eltá­volodtak a traktorok. - Magas a búzatermesztési tervünk. A du­naszerdahelyi járásnak ezen a ré­szén aránylag jó talajok vannak, és tőlünk ennek megfelelő hektár­hozamokat várnak el. Ez idáig többnyire sikerült eleget tennünk ezeknek az elvárásoknak. Az idei őszön összesen 1200 hektár területen kell a talajba jut­tatni a búzát az itteni földműve­seknek. Bár a vetögépek kissé kopottak, van annyi gépük, hogy agrotechnikai határidőn belül vé­gezhetnek. A két vetőcsoport napi teljesítménye 100 hektár. Ez el­méletileg azt jelenti, hogy tizenkét napra való munkájuk van. Gyakor­latilag azonban minden évben tovább tart a vetés. Ha esik, sok­szor kell várni, amíg olyannyira megszárad a talaj, hogy újra indul­hatnak. Az a fontos, hogy október húszadika körül földben legyen a mag. Tekintetünk már a bevetett so­rokat pásztázta.- Egyenesek - szóltunk elisme­rően, akik a föld szélén álltunk.- Egyenesen vezetni, annyi mint görbén, akkor meg minek nevettessem ki magam, hogy ré­szeg ember módjára vontattam a vetögépet - mondta rátartian Kántor Lajos.- Ne csak jó, de szép is legyen, amit csinálunk - tette hozzá Rácz György.- Rátarti emberek a vetők - mondta Földes József -, de csakis ilyen embereket bízunk meg ezzel a munkával. Ismerem a növénytermesztési részleg min­den dolgozóját, tudom, kitől mit várhatok. Elismerést jelent a vető- csoportba bekerülni. Munkájuk, persze, a szervezési színvonaltól is függ. És az is jó, ha egy vezető naponta többször sor­ba látogatja a határ különböző pontjain a dolgozó vetőcsopor­tokat.- Reggel ugyan kihozzuk a ma­got - mondták a traktorosok, de napközben elfogyhat. És nem ácsoroghatunk amiatt. Valakinek intézkednie kell, hogy idejében küldjék az utánpótlást. Ekkor gyor­sabban megy a munka. KOVÁCS ELVIRA Japán panaszok A japán exportnövekedés üte­mének rendkívüli lassulásáról tett közzé jelentést a tokiói gazdaság- tervezési hivatal: a márciussal végződő pénzügyi évben a kivitel előreláthatólag csak 5,4 százalék­kal növekszik, szemben az előző évi 13,4 százalékos ütemmel. Az acélkivitel pl. mindössze 2,5 szá­zalékkal emelkedik, a tavalyi 23,2 százalékos növekedéssel szem­ben, a gépkocsiexport pedig 6,3 százalékkal a tavalyi 13,9 száza­lék után. Számos jelentős japán vállalat profitja csökken, költség­vetési befizetése elmarad a terve­zettől. Szovjet évközi mérleg A Szovjetunió ipari termelése az év első nyolc hónapjában 2,7 százalékkal emelkedett az elmúlt év hasonló időszakához viszonyít­va — írja az Ekonomicseszkaja Gazeta. Az idei terv az ipari terme­lés 4,7 százalékos növekedését irányozta elő. A mezőgazdaság idei eredményeiről szólva a moszkvai lap megállapítja: A nagyüzemek hústermelése az első nyolc hónapban 9,7 millió tonnára csökkent, 100 000 tonná­val maradva el a múlt év azonos időszakának termelésétől. A mar­hahús termelése 2 százalékkal, 5,59 millió tonnára, a sertéshúsé 3 százalékkal, 2,35 millió tonnára csökkent. Növekedett a vajterme­lés, elérte a 9,51 millió tonnát, a tojástermelés 3 százalékkal 32,8 milliárd darabra emelkedett. Nőtt a szarvasmarha-állomány: szep­tember elején 900 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a hónap elején 93,6 millió állatot tartottak nyilván. Ugyancsak nö­vekedett a sertések és a szárnya­sok száma, csöKkent viszont a bir­ka- és a kecskeállomány. A szar­vasmarha- és a sertéshús-terme­lés visszaesését végső soron a ta­karmányhiánynak tulajdonítja a lap. A takarmányhiány miatt alig nőtt az egy tehénre jutó tejhozam - állapítja meg az Ekonomicsesz­kaja Gazeta, az idei év első nyolc hónapjában átlagosan 1607 kg, tavaly ugyanebben az időszakban 1606 kg volt. -hvg­Húsz esztendő a KGST-ben A szocialista országok közötti munkamegosztásban való részt- vállalás az egyik legfontosabb alapja a Mongol Népköztársaság társadalmi és gazdasági fejlődé­sének. Az utóbbi húsz esztendőben, amióta Mongólia tagja a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának, az ország ipari összter­melése többszörösére nőtt, az iparosodás addig soha nem ta­pasztalt méreteket ért el. így pél­dául a fűtőanyag- és energiaipar termelésének évi átlagos emelke­dése meghaladja a 15 százalékot. Ez kétszerese egyéb iparágak- egyébként ugyancsak jelentős- fejlődésének. A bányászat, a fa­ipar és az építőipar 30 százalékkal részesedik az ipar összteljesítmé­nyéből. A Szovjetunió és más szocialis­ta országbeli szakemberek segít­ségével új városok, nagyipari köz­pontok nőttek ki e két évtized alatt a földből. Ilyen Erdenet, a nagy ércdúsító kombinát városa, a szovjet-mongol barátság egyik igen szép példája. • Gyökeresen megváltozott köz­ben a mongol táj. A szűzföldek feltörésével egyidejűleg új állami gazdaságok láttak munkához, szovjet segítséggel tej- és takar­mánytermelő nagyüzemek kezd­ték meg működésüket. A Szovjetuniónak különösen sokat köszönhet a mongol nép­gazdaság. Csupán a legutóbbi ötéves tervidőszakban - 1976 és 1980 között 350 ipari, gazdasági kulturális és szolgáltató létesít­mény építésében vettek részt szovjet szakemberek, s képezték ki a mongolokat a számukra ko­rábban ismeretlen mesterségekre, szakmákra. (BUDAPRESS-MONCAME) Racz György is évek óta tagja a vetőcsoportnak (A szerző felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents