Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-29 / 257. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. X. 29. VILÁGSZERTE TÜNTETÉSEK A BÉKÉÉRT A Szovjetunió vezetői az elmúlt időben több alkalommal ismétel­ten hangsúlyozták készségüket a Kínával való kapcsolatok javítá­sára. Mint ismeretes, a múltban a maoisták kalandor politikája okozta a szovjet-kínai viszony romlását. Moszkvában ugyanak­kor azt is megállapították, hogy Kínában is mutatkoznak olyan je­lek, amelyeket a két ország kap­csolatainak normalizálására irá­nyuló kívánságként lehet értékel­ni, bár Peking külpolitikai irányvo­nalában nem történt alapvető változás és néhány kínai vezető, valamint a tömegtájékoztató esz­közök továbbra is szovjetellenes hangnemben lépnek fel. A Kínai Népköztársasághoz fű­ződő kapcsolatok normalizálása iránti őszinte szándékát ismételten kifejezte Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a szovjet fegyveres erők parancs­nokainak szerdai tanácskozásán mondott beszédében többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió nem hagyja figyelmen kívül a Kínában tapasztalható új mo­mentumokat. Ez a kijelentés persze nem je­lent alapvető fordulatot a Szovjet­unió Kínával kapcsolatos politiká­jában. A szovjet vezetés már évek óta kitartóan törekszik a viszony normalizálására. Megemlíthet­nénk Leonyid Brezsnyev Taskent- ben és Bakuban mondott beszé­deit, amelyekben ugyancsak kifej­tette, hogy a Szovjetunió kész 'helyreállítani jó kapcsolatait a KNK-val. Moszkva törekvései azonban mindig a maoisták határ­talan szovjetellenességébe ütköz­tek. Most egyedül az új kínai veze­tésen múlik, hogy a belpolitikai visszásságok elhárítása után a külpolitikában is reálisabb irány­vonalat követ-e majd. Ezért világ­szerte rendkívüli érdeklődéssel várják a külügyminiszter-helyet- tesi szinten Pekingben szovjet-kí- nai konzultációk eredményeit. (ČSTK) Kambodzsa-vita CSEHSZLOVÁK ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ENSZ-BEN (ČSTK) - HELSINKI - Finnor­szágban mintegy 150 ezer béke­védő részvételével szerdán nagy­szabású békefelvonulásokra ke­rült sor az egész országban. A bé­keharcosok a nukleáris fegyverek eltávolítását követelték Európából és sürgették a skandináv atom­mentes övezet létrehozását. Köz­vélemény-kutatási adatok szerint a 15 évnél idősebb finnek 92 szá­zaléka egyetért az észak-európai atommentes övezet gondolatával. STOCKHOLM - A Svéd Ifjúsági Tanács nyilatkozatban sürgette, hogy Észak-Európát nyilvánítsák atommentes övezetté. A svéd fia­talok úgy vélik, hogy ez fontos lépést jelentene a leszereléshez vezető úton,- hozzájárulna a fe­szültség enyhítéséhez és az atomháború veszélyének elhárítá­sához Európában. PÁRIZS - Az ENSZ leszerelési Reagan újabb lengyelellenes lépése (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök tegnapra virradóra újabb lengyelellenes lépést jelen­tett be. Közölte, hogy az Egyesült Államok megszünteti a legna­gyobb kedvezmény elvét a Len­gyelországgal fenntartott kereske­delmi kapcsolatokban. A washing­toni kormányzat döntése követ­keztében renkdívül megnehezül a lengyel áruk USA-ba irányuló exportja. Reagan a döntést azzal „indokolta“, hogy az amerikai kor­mányt „mélységesen aggasztja“ az új szakszervezeti törvény, amelyet a közelmúltban fogadott el a lengyel szeim. Az Egyesült Államok elnöke ez­zel a döntéssel beavatkozott egy szuverén ország belügyeibe, és magát önjelölten „az emberi jogok védőjének“ szerepében próbálta feltüntetni egy távoli szocialista or­szágban. Reagan döntése nemcsak a nemzetközi kapcsolatokban elis­mert normákat szegi meg, hanem ellentétben áll a helsinki konferen­cia Záróokmányával. Bonni költségvetés (ČSTK) - Az új nyugatnémet kormány az állam eladósodásá­nak további, nagy arányú fokozá­sával és a szociális juttatások je­lentős csökkfentésével szerdán el­fogadta az 1983-as költségvetés tervezetét. A majdnem 254 milli­árd márkás költségvetésben a kia­dások mintegy 55 milliárd márká­val haladják meg a bevételeket. A Kohl-kormány 41,5 milliárd ér­tékben újabb állami hiteleket vesz fel, és 13,6 milliárddal csökkenti a szociális juttatásokat. G örögországban ismét napi­renden van az amerikai tá­maszpontok ügye. Az amerikai ke­zelésben levő négy nagy és több mint 10 kisebb katonai objektum sorsáról szerdán kezdődtek meg Athénban - a tavalyi parlamenti választások miatt félbeszakadt - tárgyalások. Emlékezetes, hogy a görög lakosság többször is ha­talmas tüntetéseken tiltakozott az amerikai katonai jelenlét ellen. A támaszpontok felszámolása a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) egyik legfontosabb vá­lasztási jelszava volt tavaly októ­berben, s többek között ez is hoz­zájárult Andreasz Papandreu párt­jának nagyarányú győzelméhez. Hat évvel ezelőtt járt le a bázi­sok amerikai használatáról szóló, 1953-ban kötött egyezmény. Azó­ta csak ideiglenesen meghosz- szabbított szerződések értelmé­ben lehetnek görög földön az amerikai katonai berendezések. Bár a szocialista párt görög kor­mány hosszú távú politikai célkitű­zésének tekinti továbbra is a tá­maszpontok bezárását, már a négy alapelv, melyekhez azok működését köti - a támaszpont­szerződéseket csak lejárati határi­dővel lehet megkötni; a támasz­pontok nem használhatók fel a Görögországgal barátságban le­vő országok ellen; nem tárolható rajtuk atomfegyver; a görög hade­hete rendkívül fontos nemzetközi esemény - jelentette ki Guy Duco- loné, a kommunisták parlamenti csoportjának alelnöke. A TASZSZ tudósítójával folytatott beszélge­tésben hangsúlyozta, hogy a le­szerelés terén megvalósuló előre­haladás hozzájárul a katonai kia­dások csökkentéséhez. Ez lehető­vé tenné, hogy több eszközt fordít­sanak a fejlődő országok megse­gítésére, valamint a hazai szociá­lis problémák megoldására (ČSTK) - Bécsben tegnap megtartották a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások újabb plenáris ülését. A szocialista országok nevében Stanislaw Przygodzki nagykö­vet, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel a tanácskozáson. Az épp kilenc éve megkezdett tárgya­lássorozat alakulásáról megállapí­totta, hogy a bécsi tárgyalások nem feleltek meg a nemzetközi közvélemény elvárásainak és nem hoztak konkrét eredményeket. Em­lékeztetett rá, hogy a szocialista országok számos kompromisszu­mos javaslatot terjesztettek elő, ám a Nyugat ezekre nem reagált megfelelően. A nyugati résztvevők által július 8-án előterjesztett megállapodás­tervezetet elemezve a lengyel nagykövet több fogyatékosságra mutatott rá. Először is a kölcsö­nösség és az egymás biztonsága tiszteletben tartása elvének nem felel meg az a követelés, hogy a Varsói Szerződés mintegy 260 ezer fővel, a NATO pedig csak 90 ezerrel csökkentse csapatainak létszámát. A NATO nyilvánvalóan ró független az amerikai támasz­pontoktól - jelzi, hogy gyors elő­rehaladásra Athén határozott, egyértelmű állásfoglalására nem lehet számítani a mostani tárgya­lásokon. Papandreu kormányfő néhány hete úgy nyilatkozott, hogy az amerikai támaszpontok sértik Gö­rögország szuverenitását, s ha a megbeszélések nem vezetnek eredményre, akkor egyszerűen bezárják őket. A jelek azonban arra mutatnak, hogy Athén egye­lőre csupán a két ország között érvényben levő több mint 100 megállapodás közül néhánynak a felülvizsgálását kívánja, s a poli­tikai kérdések tisztázása után ter­vezi a támaszpontokkal kapcsola­tos technikai részletek konkretizá­lását. A PASOK tehát, miközben elvben a választási kampányban meghirdetett nézeteihez híven az amerikai támaszpontok ellen fog­lal állást, ma úgy vélekedik, hogy az idegen csapatok teljes kivoná­sa hosszabb átmeneti időszak kérdése. A PÁSOK azonban nem csak a támaszpontkérdésben hajtott végre bizonyos korrekció­kat azután, hogy hatalomra került. A tavaly október 18-i eufórikus- hangsúlyozta a francia kommu­nista képviselő. LISSZABON - A portugál fővá­rosban tegnap a „nukleáris fegy­verek és rendeltetésük“ elneve­zéssel kollokviumot tartottak por­tugál békevédők, egyházi és szak- szervezeti személyiségek részvé­telével. A résztvevők határozottan elítélték azokat a terveket, hogy az ország területére esetleg nukleáris fegyvereket telepítenek. a közép-európai erőviszonyok megbontására törekszik - mon­dotta Przygodzki. A szocialista országok számára elsőrendű fontosságúak a Varsói Szerződés idén februárban előter­jesztett javaslatai, amelyek nem veszélyeztetik a Nyugat biztonsá­gát - hangoztatta a lengyel nagy­követ. A tegnapi plenáris ülésen a NATO-tagállamok nevében Walter Boss nyugatnémet nyagykövet szólalt fel. A lengyel küldött beszé­dében foglalt bíráló megjegyzése­ket elutasítva támadta a szocialis­ta országok egyezménytervezetét. Boss felszólalását kommentál­va Valerij Mihajlov szovjet kül­dött, az ülés elnöke rámutatott, hogy a Nyugat a tárgyalások min­den korábbi szakaszában egyol­dalú előnyökre akart szert tenni, erre törekszik most is. A szocialis­ta országok azonban készek to­vábbra is kitartóan és türelmesen a konkrét eredményekre töreked­ni, s azt remélik, hogy a nyugati országokban végül is a realizmus és a felelősségtudat kerekedik felül. ünneplés után Papandreu az ígé­retek világából a realitások közé csöppent, s máris nem volt olyan egyszerű a célkitűzések végrehaj­tása - például a NATO-ból és a Közös Piacból való kilépést ille­tően. Az északatlanti tömb nem képes (vagy nem is akar) biztosí­tékot adni Athénnak a másik NA- TO-tag, Törökországgal szemben, s a vitás kérdések a két szomszé­dos ország között (Ciprus, az Égei-tenger, a szigetcsoportok tal­pazata kiaknázásának problémá­ja) csak tovább éleződnek. Pa­pandreu mégsem tett többet, mint hogy kivonult a NATO tanácsülé­séről. A közöspiaci tagságról szóló népszavazás megtartása is prob­lematikus, mert annak kiírása nem a kormány, hanem az államfő ha­táskörébe tartozik. Karamanlisz elnök pedig korábban, a jobboldali Új Demokrácia párt és a kormány élén állva épp az EGK-tagság hí­ve volt. Mindezek ellenére kétségtelen, hogy a szocialista párti kormány­zat az elmúlt egy esztendőben számos pozitív intézkedést hajtott végre. Ezek közé tartozik az anti­fasiszta ellenállók érdemeinek elismerése, a hatalom decentrali­zálása, a nyugdíjak emelése, a fo­(ČSTK) - New Yorkban az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán folytatódott az ún. kambodzsai kérdés vitája. Bulgária, a Belorusz SZSZK, Lengyelország, Cseh­szlovákia és további országok de­legátusai helytelenítették, hogy a kérdést felvették a napirendre. Ludék Handl csehszlovák kül­dött felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a kérdés napirendre tűzé­se durva beavatkozást jelent egy szuverén ország belügyeibe, melynek kül- és belpolitikáját sza­bad választások eredményeként létrejött szervek irányítják. A Kam­bodzsai Népköztársaság kényte­len külső agresszióval szembe­nézni, amelyet idegen támogatás­sal a megbuktatott polpotisták hí­vei és más bandák folytatnak. Ez az agressziós veszély indokolja a vietnami egységek kambodzsai jelenlétét is. A csehszlovák ENSZ- képviselő a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy azok, akik a kérdés napirendre tűzését erőltették, el akarják terelni a figyelmet azokról a békejavaslatokról, melyeket Vietnam és Kambodzsa tett az ASEAN-országoknak a helyzet politikai rendezése céljából. Vége­zetül hangsúlyozta, hogy a Kam­bodzsával kapcsolatos előterjesz­tett határozat ellentétben áll az ENSZ Alapokmányával, a nem­zetközi jog alapelveivel és a kam­bodzsai nép érdekeivel. Ezért Csehszlovákia visszautasítja a tervezetet és ellene szavaz - hangsúlyozta. Nepál, Indonézia és Pakisztán kozatos árstop, továbbá a nemzeti felszabadító mozgalmak - főként a palesztinok - támogatása, a le­szerelés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttműködés, a balkáni atom­mentes övezet létrehozásának szorgalmazása. Az elmúlt két va­sárnapon tartott helyhatósági vá­lasztások megmutatták, hogy a görög lakosság bizalommal van a Papandreu-kormány iránt (a 276 városból 167-ben a PASOK, 49- ben az ellenzéki Új Demokrácia, 43-ban a Görög Kommunista Párt, 17-ben kisebb csoportosulások je­löltjei kerültek a polgármesteri székbe). F igyelemre méltó fejlemény viszont, hogy a PASOK több nagyvárosban, egyebek között At­hénban csak a kommunisták tá­mogatásával győzhetett. A Görög KP megerősödött a helyhatósági választásokon, s hajlandó arra, hogy hivatalos formában is támo­gassa a szocialistákat. Papandreu ugyan korábban elzárkózott a kommunistákkal való együttmű­ködéstől, a jövőben azonban rá kellene jönnie, hogy a baloldali pártok széles összefogására tá­maszkodva határozottabban hajt­hatja végre „az új Görögország építését“. A helyhatósági válasz­tásokon ehhez ismét biztatást ka­pott. PAPUCSEK GERGELY képviselői felszólalásaikban vi­szont támogatták a javaslatot. Vil- liam Sherman amerikai küldött beszédében támadta a kambod­zsai, vietnami és a szovjet kor­mányt. Megismétetle azokat az el­csépelt rágalmazásokat, hogy Kambodzsában és Afganisztán­ban állítólag vegyi fegyvereket vetnek be. Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője szintén bírálta, hogy a „kambod­zsai kérdést“ napirendre tűzték. Hangsúlyozta, hogy a napirendi pont elnevezést módosíthatnák in­kább ily módon: vita arról, hogyan lehetne Kambodzsában ismét a Pol Pót klikk kezébe adni a ha­talmat. A szovjet küldött rámutatott azokra a sikerekre, melyeket a kambodzsai nép a gazdasági újjáépítés során elért, és hangsú­lyozta, Kambodzsa az indokínai térség baráti országaival arra tö­rekszik, hogy Délkelet-Ázsia bé­keövezet legyen. E tényeket nem hajlandók belátni a mostani vita tényleges kezdeményezői és min­denáron a gyűlölt polpotista klikk képviselőit akarják megtartani a világszervezetben. A délkelet-ázsiai helyzettel kap­csolatos vietnami, kambodzsai és laoszi javaslatok ellen foglalt állást a thaiföldi delegátus, akinek állás­pontját Kanada, Malaysia, Togó, Dánia és Norvégia képviselője is támogatta. TERROR ÉSZAK-IRORSZÁGBAN (ČSTK) - Az észak-írországi Lurgan városkában - Belfasttól 30 kilométerre délnyugatra - há­rom járőröző rendőr pokolgépes merénylet áldozatául esett. A rob­banószerkezetet egy út mentén he­lyezték el, és a rendőrök arra hala­dó gépkocsiját távirányítással fel­robbantották. A merényletet az ír Köztársasági Hadsereg elnevezé­sű terrorszervezet vállalta maaára. Ugyancsak szerdán Larne köz­ségben protestáns szélsőségesek megtámadták lakásán a katolikus William Kellyt, egy székhez kö­tözték, fűrésszel levágták a karját és elmenekültek. NATO-hadgyakorlat Észak-Görögországban (CSTK) - Apex Express ’82 fedőnéven november 10-e és de­cember 5-e között Észak-Görög­országban, hadgyakorlatot tart Belgium, Nagy-Britannia, Olaszor­szág, az NSZK, Görögország és az USA 9 ezer katonája. A ma­nőver célja „elrettentő és harci műveletek“ gyakorlása - közölte tegnap Nápolyban a NATO-csa- patok törzskara. Elsősorban a többnemzetiségű ún. gyors rea­gálású egységek fognak gyakorla­tozni, amelyeket „szükség ese­tén“ olyan térségekbe vezényel­hetnek, ahol azt a NATO szüksé­gesnek tartja. Görögország A finn békeerők szerdai helsinki felvonulásán mintegy 30 ezer ember vett részt (Telefoto: CSTK) BÉCSI HAPERÓCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK A Nyugat egyoldalú előnyökre törekszik Támaszok és támaszpontok Szovjet-kínai kapcsolatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents