Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)
1982-10-27 / 255. szám, szerda
Vadkörte helyett szőlő NAGYSZABÁSÚ GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI PROGRAM A BÁTKAI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN KOMMENTÁLJUK Tíz évvel ezelőtt nagyszabású fejlesztési program megvalósításához kezdtek a Bátkai Állami Gazdaságban. A Balog partjától keletre elterülő, korábban igen szűkén termő szántók és legelők teraszosítása után 53 hektáron szőlő, 76 hektáron pedig gyümölcsös telepítését kezdték meg, természetesen nagyüzemi módszerekkel. Bár a beruházást kivitelező Agrostavnak a tervezettnél néhány évvel tovább tartottak a földmunkák, a korai telepítések egy-két éve már termőre fordultak, s az elkövetkező két három esztendőben a későbbi kiültetéseken is lesz már szüre- telnivaló. Az idei szüretnek bátka napsütötte lankáin is kedvezett az időjárás. A szőlő szüretelését - köszönet a helyi iskolások és néhány rimaszombati (Rimavská Sobota) intézmény segítségének - napokon belül befejezik. Utána már csak a fiatal almafák termését kell begyűjteni - ha lesz egyáltalán érdeklődés iránta a felvásárlószervek részéről. Az elmúlt esztendőben ugyanis nem kellett, így lerázták a makkegészséges Jo- nathánt, Starkingot meg a többi ízletes gyümölcsöt, mert csak a feldolgozóipar hasznosította.- S mi a helyzet e téren az idén?- Szőlőből közepes termést takarítottunk be, s az értékesítéssel nem voltak különösebb gondjaink - mondotta Kovács László, a szőlő- és gyümölcstermesztő részleg vezetője. A nyári hónapok folyamán ugyancsak zavartalanul felvásárolták a kajszibarackot és a meggyet, bár nem volt szó tételről.- Sajátos helyzeLalakult ki gazdaságunkban - folytatta a gondolatmenetet a részlegvezető -, mely most már bizonyítottan nem véletlenszerű, hiszen évről évre ismétlődik. Telepítéseinket négy völgy szeli át, s északról a felgyülemlett hideg levegő mindig a Balog partja felé áramlik. Ennek következtében esztendőről esztendőre jelentős fagykárokat szenvedünk. De nem mindenütt, csupán a tengerszint feletti kétszáz méteres magasság alatt. Kétszáz és kétszázhúsz méter között részben, afölött pedig egyáltalán nem. Ismétlem, több éves pontos megfigyelés és statisztika támasztja alá ezt az állítást. Az idén január 13- án hajnalban például mínusz huszonhét fokot mértünk ezeken a helyeken s egy nappal később egy fokkal kevesebbet. Az alacsony fekvésű helyeken ennek következtében nagyon sok tőke teljesen kipusztult, a megmaradtak pedig alulról, a rejtett rügyekről hajtottak, termést az6nban nem hoztak. Ezután egy frissen készült jelentést tett elém a gazdaság vezetője, melyből kitűnik, hogy az elmúlt évtized alatt 119 ezer tőkéből 56 ezer kifagyott, pótlására van szükség. Majdnem hasonló a helyzet a gyümölcsösben is. A kajszi különösen érzékeny volt a fagyokra, a szilva viszont kevésbé.- A kiveszett tőkék és gyümölcsszaporító anyagok pótlását két három éven belül szeretnénk megoldani, s ehhez elképzeléseink szerint 30 ezer szőlőoltványra és 5000 karóra lesz szükségünk. Azért kevesebbre az eredeti tőszámnál, mert a gyakorlat időközben azt is bebizonyította, hogy a szűk teraszokon nehéz a talajművelés és a növényvédelem. Időközben ugyanis korszerűsödött a szölőmüvelő technika, ám a gépek is nagyobbak lettek. Bátkában időközben megkezdődtek a telepítési program második ütemének kivitelezési munkái, a programot, a szakemberek csak Bátka II. néven emlegetik. Az újabb 16 millió koronás beruházás elsó szakasza már elkészült, hamarosan megkezdődik a telepítés. Vajon figyelembe veszik-e az eddigi termesztési tapasztalatokat a szakemberek?- A tervdokumentációt természetesen nem mi készítettük, a munkák megkezdése előtt azonban előterjesztettem egy részletes jelentést eddigi tapasztalatainkról, s csak remélni merjük, hogy legalább a fajták szerinti telepítésnél figyelembe veszik javaslatainkat. Ennek értelmében a 200 méteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb völgyekben csak fagyállóbb gyümölcsösöket telepítenénk. A Bátka II. összterülete egyébként 112 hektár, ebből 100 hektár a művelhető terület; a gyümölcsös 43, a szőlő 57 hektár lesz, s már az idei ősz folyamán szeretnénk kitelepíteni 17 hektárnyi szőlőt. A gyümölcsösben 10-10 hektárnyi kajszi és meggy, 8 hektár ringló és 3,5 hektárnyi cseresznyéssel számol egyebek között a terv, mi azonban több szilvát, s kevesebb kajszit és almát szeretnénk kitelepíteni a tervezettnél. A telepítési program ötéves, 1987- ig terjed, s időközben természetesen pótolnunk kell a Bátka I. telepítés kipusztuló gyümölcsfáit és szőlőtőkéit is. Szorgalmazzuk továbbá az eredetileg tervezettnél szélesebb teraszok megépítését is, mivel a korszerű művelést csak így lehet biztosítani. A gazdaság dolgozói, a részlegvezető tehát megtette kötelességét, még idejében jelezte a változtatások szükségességét. Emlékszünk, tíz egy néhány esztendeje - még a tervezés időszakában - is volt kisebbfajta vita, melyek alkalmával idősebb helyi lakosok közül többen is kétkedve fogadták a nagyszabású fejlesztési program hírét, mondván, ősi idők óta csak vadkörte és vadszilva hozott termést ezen a vidéken, s nem azért, mert a helyiek nem szerették volna a nemesebb gyümölcsféléket ... Noha a borúlátóknak csak részben lett igazuk, a legutóbbi tíz esztendő termesztési tapasztalatait már nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. HACSI ATTILA Az Olomouci Palacký Egyetem természettudományi kara fizikai és didaktikai tanszéke dolgozóinak sikeres tevékenységét elősegíti az a biológiai objektumok megvilágítására szolgáló műszer, amelyet 1980-ban fejlesztettek ki. A műszer segítségével az emberi testben a korai stádiumban felfedezhetők a rosszindulatú daganatok, korábban, mint más módszerekkel. Számolnak alkalmazásával a mezőgazdasági gyakorlatban is a növényi szövetek vizsgálatára; segistégével megállapíthatják, hogy az egyes tényezők - pl. a növényvédőszerek - milyen hatással vannak a növények fejlődésére. A felvételen dr. Jirí Záhejský, kandidátus, a műszer kezelése közben. (Felvétel: ČSTK - VI. Galgonek) Az igényekhez igazodva A lakosság élelmezése szempontjából nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés szerkezetének olyan irányú meghatározása, amely a lehetőségekhez mérten igazodik a népgazdaság és a fogyasztók igényeihez. Számos felmérés bizonyítja, hogy a fogyasztási szükséglet figyelembe vételével való tervezés eredményeként csökken, vagy mérséklődik az élelmiszergazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló külső tényezők hatása is. Ezzel a kérdéssel a CSKP KB 4. ülése is részletesen foglalkozott, amelynek határozata főleg a növénytermesztési dolgozókat mozgósította az igényesebb feladatok teljesítésére. Az említett szempontokat figyelembe véve a határozatból eredően Szlovákiában a 7. ötéves tervidőszakban a növénytermesztés 12,5, az állattenyésztés pedig csak 3,4 százalékkal növeli a temelést. Ha ez megvalósul, akkor egyre nagyobb mértékben fedezhetik a mezőgazdasági üzemek hazai termeléséből az állatállomány szükségleteit. Az állattenyésztési termékek előállítására pedig nem kell behoznunk annyi szemes takarmányt, mint az elmúlt ötéves tervidőszakban. Fokozatosan a mezőgazdaságban így kialakult szerkezeti változásokhoz igazíthatjuk az alapvető élelmiszerek termelési programját is. Olyan alapot teremthetünk, amely nagyobb biztonságot nyújt az élelmiszertermelésben és elősegíti a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött tervek teljesítését. A növénytermesztésben eszközölt szerkezeti változások tehát kedvezően hatnak az állattenyésztési és élelmiszeripari termelésre. Persze, csak akkor, ha a járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok még nagyobb mértékben figyelembe veszik a népgazdaság, valamint a fogyasztók igényeit. A már készülőben levő tervjavaslatok például számolnak a cukorrépa, a len és a kender termőterületének növelésével, mivel e növényekből készült termékek iránt nagy a kereslet. A hüvelyesfélék termőterületének növelése mellett pedig lényegesen többet kell termelnünk olajnövényből is, amire szintén megvan a lehetőség, mert Szlovákiában szinte korlátlan területen termelhetnek a mezőgazdasági üzemek napraforgót és repcét, mégpedig a keresletnek megfelelően. A felsőbb irányító szervek igyekeznek felszámolni azt a helytelen gyakorlatot, hogy egyes növények termelését csak néhány járásra korlátozzák. Pár évvel ezelőtt például csupán az érsekújvári (Nové Zámky) járásban termeltek napraforgót. Idén valamivel jobb a helyzet, mert a komáromi (Komárno) és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is jelentős területről takarították be ezt a fontos olajnövényt. A jövőben más déli járásokra is kiterjesztik a naprafogótermesztést, hogy minél több teremjen ebből az élelmiszertermelés szempontjából annyira fontos növényből. Biztató jelenség, hogy tervező szerveink egyre jobban a népgazdaság és a fogyasztók igényeihez igazodva szabják meg a feladatokat, határozzák meg a mezőgazdasági termelés, elsősorban a növénytermesztés szerkezetét. Ennek eredményeként kevesebb ráfordítással állíthatjuk elő a lakosság számára létfontosságú élelmiszereket. BALLA JÓZSEF HATÉKONYSÁG AZ ABRAKTAKARMANYOK TERMELESEBEN Mezőgazdasági vállalataink fő termelési feladatainak egyike az állami felváráslási terv teljesítése szemes terményekből. Ez a növénytermesztés kötelező mutatója, melynek teljesítéséért maximális erőt fejtünk ki. Dél-Szlovákia feltételei között három szemes terményről van szó: az őszi búzáról, a tavaszi árpáról és a szemes kukoricáról. Az egyes növénykultúrák vetésforgókban való váltásának érvényes alapelveiból kiindulva az inkább kukoricatermesztésre alkalmas feltételeink között szántóterületünk 60-62 százalékán termesztünk szemeseket. Szövetkezetünkben, a szőgyéni (Svodín) Barátság Egységes Földművesszövetkezetben, amely az érsekújvári (Nové Zámky) járásban 5350 hektáron gazdálkodik, s melyben a szántóterület 4800 hektárt tesz ki, a szemesek vetésterülete 2920 hektár. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az összterület 96 százaléka nem öntözhető. Az állami alapokba való felvásárlási terv teljesítéséhez azonban nincs szükség a szemesekkel bevetett terület egész termésére. A tények erről a következőket mondják: a szemesek össztermése az utóbbi öt év alatt (1977-1981) elérte a 70 864 tonnát, s ebből az állami alapokba 10 525 tonnát adtunk el, vagyis a termésnek a 15 százalékát. Ez azt jelenti tehát, hogy a termés 85 százalékát más célokra használjuk fel - vetőmag-alapra, a tagságnak való eladásra, elsősorban azonban takarmányozási célokra. Az elmúlt ötéves tervidőszakban ez évenként átlagosan 10 500 tonna körüli mennyiség volt. Szövetkezetünk ebben az időszakban egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva több mint 10 ezer korona értéket ért el a bruttó állat- tenyésztési termelésben, 1981- ben pedig 11 251 korona volt ennek a mutatónak az értéke. Az összehasonlításból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a szántóterületünkből minden évben 2000 hektáron saját takarmányszükségletünkre termesztünk szemeseket. Hogy milyen szemesekkel vetjük be ezt a területet, vagyis hogy mennyi búzát, árpát, illetve kukoricát termesztünk, az - az új alapelvek értelmében - a szövetkezet vezetőségének döntésén múlik. Melyik szemesfélét helyezzük előnybe? Nyilvánvalóan azt, amely az abrakszükséglet biztosítása és az abrak hasznosítása szempontjából a leghatékonyabb. A helyes döntés érdekében a megfelelő összehasonlításokból kell kiindulni, vagyis át kell számítani, hogy egyik vagy másik szemesféle milyen intenzitással termeszthető. Az 1977-1981-es esztendők során földművesszövetkezetünkben búzából 4,85 tonnás, tavaszi árpából 4,86 tonnás szemes kukoricából pedig 5,53 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el. Vagyis az állattenyésztés szükségleteinek kielégítése szempontjából az első helyre a szemes kukorica termesztését kell helyeznünk, amely a többihez viszonyítva hektáronként 0,68 tonnával nagyobb termést adott. És ha a tápértékét hasonlítjuk össze? Ha a búzát vesszük alapul - 100-as értéknek számolva -, akkor átlagos terméshozam esetében a kukorica szárazanyag-tártál ma 112 pontot ér el, emészthető fehérjetartalma 89- et, keményítőtartalma 125-öt, ka- roténtartalma pedig 228-at. Érdekes eredményekhez vezet e termények gazdasági haszon szempontból való összehasonlítása is. Az utóbbi öt évben a búza tonnánkénti értékesítési ára 1645,80 korona volt, miközben az önköltsége 988,50 koronát tett ki. A tonnánkénti átlagos nyereség tehát 657,30 korona, hektáronként 3187,90 korona, ami 66,5 százalékos rentabilitást jelent. A kukorica tonnánkénti értekésítési ára azonban ugyanebben az időszakban átlagosan 1834,20 korona volt, miközben a termelési önköltsége 981,10 koronát tett ki. A tonnánkénti nyereség tehát 853,10 korona, hektárra átszámítva pedig 4717,60 korona, ami 87 százalékos rentabilitást jelent. Tavaszi árpával nem hasonlítom össze, mert takarmányalapunk megteremtésében ezzel nem számolunk. Ez a gabonaféle Dél-Szlovákia feltételei között a cukorrépa vetésterületétől függően termeszthető, mégpedig megfelelő mennyiségű szerves trágya talajba juttatása után. A szóban forgó elővetemény után a kukorica sokkal ,,hálásabb“ növény. Ugyanakkor az is tény, hogy más elővetemény után az árpa terméshozama általában csökken. A felsorolt eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a szőgyéni földművesszövetkezet feltételei között sokkal előnyösebb, ha a sűrű vetésű gabonafélékkel szemben állattenyésztési célokra inkább kukoricát termesztünk. Tény, hogy a kukorica emészthető fehérjetartalma eddig nem volt túlságosan nagy. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy az őszi búzához viszonyítva a kukorica több termést ad, akkor az emészthető fehérjetartalomban számított hozam kiegyenlítődik. Ez számunkra azt jelenti, hogy kukoricából el kell érnünk a hektáronkénti 6,2 tonnát, amit a mezőgazdasági vállalatok a nem öntözhető területeken is minden nehézség nélkül elérnek. És - végre - egyes dűlőinkben mi is elérünk ilyen hozamokat. Szükségünk van tehát az agrotechnika javítására, s nálunk is jobban ki kell használni a Szovjetunió Kár- pátontúli-területe „százas“ kukoricatermesztőinek tapasztalatait. A kukoricatermesztés gazdasági haszna egyértelmű - termesztésével a szövetkezet hektáronként 1529,70 korona nyereséghez jut, vagyis 47 százalékkal többhöz, mint a búza temesztésével. És ugyanakkor még nem szóltam a kukoricaszárnak a búzaszalmával szembeni előnyéről, az állattenyésztésben való hasznosításáról. Az állattenyésztés szükségleteire termesztett szemes kukorica tehát jelentős intenzifikációs tényező, amely a nagyobb élő- és tárgyiasultmunka-befektetés ellenére a mezőgazdasági vállalt és a társadalom számára egyaránt nagyobb hatékonyságot eredményez. KOVÁCS FERENC mérnök, a szőgyéni Barátság Efsz elnöke Több téglát gyártanak Az építőipari tevékenység fejlesztése, a beruházások meggyorsítása a losonci (Lučenec) járásban is a kiemelt feladatok közé tartozik. A folyamatos munka alapfeltételének számító falazóanyag-ellátásnak biztosítása mindenekelőtt a helyi üzemek feladata. Ilyen szempontból az Ipoly- menti Téglagyárak példaként is említhető, hiszen a losonci és a fa- biankai üzemrészlegben a kemény tél okozta termelési kieséseket már az első félév végéig pótolni tudták. Amint azt Július Farkaš a losonci gyáregység vezetője elmondotta, 103 fős munkáskollektívájuk s elsősorban négy szocialista munkabrigádjuk a Nagy Október 65. évfordulójának tiszteletére kötelezettségvállalást tett az idei feladatok túlteljesítésére. Idei termelési és értékesítési feladataiknak tíz nappal az év vége előtt kívánnak eleget tenni. -h. aÚJ SZŐ 4 1982. X. 27.
