Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-26 / 254. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. X. 26. Bizonyítani helytállással kell HASZNOS TAPASZTALATOK Felsőpribélyen (Horné Príbel- ce) Michal Kollárék családi házá­ban minden hajnali félnégykor csörög az ébresztőóra. Az ötven­két éves házigazda nem sokkal később sietős léptekkel elindul ott­honról a falu felső végén levő szövetkezeti szarvasmarha-te- nyésztő telepre. Menet közben szinte néznie sem kell az utat. Hosszú évek óta emlékezetből is pontosan tudja, hol merre lépjen, mire vigyázzon az ilyenkor még sötét utcán. Negyed öt tájban rendszerint már javában serénykedik az álla­tok körül. Előbb tisztára cseréli az almot, azután pedig a fejéshez készülődik. Huszonöt tehenet gondoz az Alsópalojtai (Dolné Plachtince) Egységes Földmű­vesszövetkezet legértékesebb egyedei közül. Éves átlagban mindegyiktől ötezer liternél is több tejet mérhet a hűtőtartályokba.- Hogyan csinálja?-Törődni kell az állatokkal. Ez a legfontosabb. Persze, az sem mindegy, hogy mikor és mi kerül a vályúkba. Ugyanis a tejhozam nagysága döntő mértékben az etetés függvénye. Takarmányozni pedig pontosan kell. Megenged­hetetlennek tartom, hogy rosszul előkészített, vagy a hanyag mun­ka miatt minőségét vesztett etetni- valót kényszerüljenek elfogyasz­tani a tehenek, mert ez elkerülhe­tetlenül lerontja a tejelékenységet, amit helyrehozni már csak hosz- szas, kitartó munkával lehet. To­vábbi fontos szempont, hogy min­dig legyen elegendő tiszta víz az itatókban. Ügyelni kell az állatok jó erőnlétének és egészségi állapo­tának megtartására is. S hogy mindez meglegyen, érzéssel, sőt szeretettel kell gondozni a jószá­got. Michal Kollár gyermekkora óta szinte a rajongásig szereti az állatokat. A szüleitől tanulta ezt is, akiknek a magángazdálkodás ide­jén talán sohasem volt üres az istállójuk. Természetesen bánni is mesterien tud mindenféle haszon­állattal. Konkrét példa erre, hogy négy évvel ezelőtt, amikor a tehe­nészetbe került, átlagosan még csak napi nyolc-tíz liter tejet fejtek egy-egy tehéntől azon a telepen.- Bizony nagyon kevés volt ez - emlékezik vissza. Mindjárt mon­dogatni is kezdtem ezt a többiek­nek, főleg az állattenyésztési ága­zatvezetőnek, Vladimír Gallo mér­nöknek és az elnöknek, Ján Sam­son elvtársnak. - Azzal érveltem, hogy valamikor a magángazdák egykettőre a vágóhídra hajtották azt a tehenet, amelyik nem adott naponta legalább tizenkét litert a sajtárba. A szövetkezeti viszo­A Lénártfalvi (Lenartovce) Efsz- ben a késő őszi teendők egyiké­nek immár hagyományosan a ká­posztaszedés számít. Az idén sincs ez másként, noha a hordó- bavaló begyűjtésén kívül ezekben a napokban még bőven nyújt el­foglaltságot a szövetkezet dolgo­zóinak a kukorica és a cukorrépa betakarítása, meg az őszi szántás-vetés.- Az idén 35 hektáron foglal­koztunk káposztatermesztéssel; öt hektáron korai káposztát ültet­tünk, nyári-őszi fogyasztásra - tá­jékoztatott Borbély mérnök, a szö­vetkezet üzemgazdásza. - A téli káposzta szedését viszonylag ko­rán megkezdtük, de mivel a felvá­sárlószervek érdeklődése nem volt túlságosan nagy, úgy gondol­tuk, tartunk egy-két hét szünetet, s addig a répa és a kukorica betakarítására meg az ősziek ve­tésére összpontosítjuk erőinket. Persze, időközben a kertészetben sem tétlenkedtek a dolgozók; saját savanyító kisüzemünkben mint­egy 8 vagon káposztát tartósítot­tunk, s ennek értékesítését hely­ben és a Jednota üzletein keresz­tül már meg is kezdtük. Ugyan­csak árusítjuk hanvai telepünkön a fejes káposztát. Eddig összesen 33 vagonnyi termést értékesítet­tünk, illetve dolgoztunk fel, s óva­tos becslés szerint még mintegy 60-70 vagon káposzta van a föl­deken. A tervezett mennyiséget biztosan elérjük, sőt túl is telje­sítjük. nyok között is pazarlásnak számít ilyen egyedeket meghagyni a te­nyészetben, hiszen a szénával, silóval, koncentrált takarmánnyal jóltartott és a szakszerűen gondo­zott tehenek esetében minimális követelmény a napi 14-15 literes tej hozam. Az egyesült egységes földmű­vesszövetkezet vezetői sokat ad­tak a tapasztalt mezőgazdász vé­leményére. Michal Kollár ugyanis ésszerű javaslataival korábban már számtalanszor bebizonyította a hozzáértését. Például, amikor még a hizlaldában dolgozott, egy alkalommal rendkívül lesoványo­dott állapotban megvásárolt üsző­ket bíztak a gondjaira. Csaknem mindegyik rogyadozott a legyen- gültségtől. Egy év múltán mégis valamennyit 400 kiló körüli átlagos élősúlyban sikerült értékesíteni a felvásárlóknál.- A tehenészetben csakhamar kiselejteztük az állományba nem Michal Kollár (A szerző felvétele) való, gyenge hozamú egyedeket - folytatja a történetet. - Alapel­vünk lett az is, hogy csak a jól tejelő teheneknek adagolunk kon­centrált takarmányt. Persze, ko­rántsem akármennyit! Az „enyé­mek“ például csak napi húsz-hu- szonkét dekát kapnak. A többi táp­anyagszükséglet legnagyobb ré­szét tavasztól késő őszig a legelő elégíti ki. Ezt követően pedig kizá­rólag jó minőségű tömegtakar­mányt etetünk, amelynek előte­remtése ugyan a növénytermesz­tők gondja, de abba már mi is beleszólunk, hogy a napi adago­kat miképpen állítsák össze, ké­szítsék el a takarmányosok. A száz férőhelyes istállóban ta­valy átlagosan ötezer liter tejet fejtek minden tehéntől. A legjobb gondozónak kiértékelt Michal Kol­lár tehenei azonban 5200 litert- Ezek szerint kifizetődő a ká­posztatermesztés?- Tény, hogy a mi községeink­ben régi hagyományai vannak a káposzta termesztésének, meg­felelőek a talajviszonyok, s rossz nyelvek szerint rá sem lehet fizetni a termesztésére. Az utóbbi esz­tendők eredményei valóban ezt bizonyítják, ám korántsem ennyire gondtalan a káposztatermesztők élete. Az utóbbi években jelentő­sen megdrágultak a növényvédő­szerek, s a hatásos készítmények ^szinte kivesztek a forgalomból.- Mi a helyzet a cukorrépa ter­mesztésében a gazdaságosság szempontjából?- Cukorrépából mi az idén 33,5 tonnás hozamot terveztünk egy hektárról, s minden bizonnyal elér-' jük a 35 tonnát. Mégis a répa lesz egyike azon terményünknek, amelyre komolyan ráfizetünk. A cukortartalom ugyanis jóval ala­csonyabb a vártnál, s mivel már a rimaszombati cukorgyár is esze­rint fizet, jelentős veszteséggel kell számolnunk. Aztán az is az igazsághoz tartozik, hogy egyéb levonások címén is érzékeny veszteségek érnek bennünket az említett feldolgozóüzemben.- Még szerencse, hogy nem minden mezőgazdasági kultúra produkáltak. Ugyanakkor a szö­vetkezeti átlag „csak“ 3500 liter volt.-Természetesen fejőgéppel dolgozok - mutatja a korszerű fel­szerelést. - Viszont amikor a tőgy­ről leveszem a csészéket, nem sajnálom a fáradságot a csakis kézzel elvégezhető utófejésre sem. Nemcsak azért, mert a tej minden cseppje érték, hanem fő­leg a soron következő tejképzés érdekében. Ebben az istállóban korábban nem fordítottak kellő gondot erre. Most már minden gondozó így fejezi be a fejést. Nagy-nagy munkaszeretetet bi­zonyító meggyőződéssel beszél erről is. Kiérződik a hangjából, hogy a sajátjaként törődik a szö­vetkezeti tehenészet minden gondjával. Most azt tartja a legfon­tosabbnak, hogy a jó tapasztala­tok széles körű hasznosításával a többi tehénistállóban is mielőbb az általa elérthez közelítsenek* a termelési eredmények.- Ennek is megvan a magyará­zata - siet leszögezni. - Elmond­hatom, a véremben maradt, hogy mindig az egész szövetkezet ér­dekét nézzem. Ugyanis amikor Felsőpribélyen még önállóan gaz­dálkodott a helyi efsz, hét éven át én voltam itt az elnök. Viszont amint társultunk az alsópalojtaiak- kal, úgy éreztem, hogy a képessé­geimet és a munkabírásomat meghaladó feladat lenne a jócs­kán megnagyobbodott gazdaság irányítása. Hozzáértőbb ember kellett az elnöki posztra. Magam pedig azt kértem az új vezetőség­től, hogy oda helyezzenek át, ahol továbbra is jó hasznomat veheti majd a szövetkezet. Akkoriban az állattenyésztésben voltak a leg­rosszabbak a termelési mutatók. Éppen ezért jelentkeztem ide. Igaz, könnyebb beosztást kínálva meg­próbáltak lebeszélni, de kitartot­tam a döntés mellett. Részben a bizonyítani akarás, részben pe­dig az anyagiak miatt. Két gyer­mekem van. A kisebbik éppen az idő tájt fogott bele a házépítésbe, amihez ugye, sok pénz kell. Időközben tető alá került a fiata­labbik fiú családi otthona, amely mellől most már a garázs, meg a gépkocsi sem hiányzik. Másna­ponként azonban, amikor a leg­jobb szövetkezeti tehenész váltó­társa hajtja ki a legelőre a csordát, Michal Kollár mindig talál magá­nak valamilyen hasznos elfoglalt­ságot, mert úgy szokta meg, hogy számára sohasem lehet kevés a munka. LALO KÁROLY termesztése ennyire kiszámítha­tatlan - egészíti ki az elhangzotta­kat Madarász Sándor, a szövetke­zet elnöke. - Az idén például elé­gedettek lehetünk a gabonater­mesztés eredményeivel, hiszen a szárazság ellenére a tervezett 503 vagon sűrű vetésű gabona helyett 521 vagonnal takarítottunk be. A búza terméshozama meg­haladta a 4,5, az árpáé pedig az 5 tonnát. Ha ehhez hozzászámol­juk a megfelelőnek mutatkozó ku­koricatermést, akkor elmondhat­juk, hogy az idén tettünk valamit a gabonaprogram megvalósítá­sáért. Szálas takarmányokból viszont a rendkívüli szárazság miatt keve­sebbet takarítottunk be a terve­zettnél, s a jelenlegi állapotok sze­rint a téli szükségletnek csak mint­egy 95-98 százalékát sikerült be­készítenünk. Ennek ellenére opti­misták vagyunk, hiszen van ele­gendő szalmánk, melyből már ed­dig több mint 120 vagon préselt takarmányt készítettünk, s az év végéig még mintegy 70-80 vagon granulátum elkészítését tervez­zük. Ez a mennyiség a számítások szerint pótolja a hiányzó 15-20 vagonnyi szálas takarmányt. Sok függ attól is, mennyi ideig engedi még az időjárás a legeltetést. Ed­Amikor földműveseink az ősz gazdag termését takarítják be, és igyekeznek megteremteni a jövő évi nagy hektárhozamok alapját, egymás után szólalnak meg a ku­tatóintézetek, a gazdasági, irányí­tó szervek, a mezőgazdasági vál­lalatok szakemberei. Termelési értekezleteken tesznek javaslato­kat az irányítás tökéletesítésére és a szervezés rugalmasabbá té­telére. Tapasztalataik alapján kör­zetek, vállalatok termesztési felté­teleiknek megfelelően, és más té­nyezők figyelembe vételével hatá­rozzák meg a növénytermesztés legmegfelelőbb szerkezetét. El akarják érni, hogy minél többet teremjen a föld. Ezen az értekez­leten szó esik a veszteségek csökkentéséről, a munkák idejé­ben való végzésének jelentőségé­ről, mindazokról a tényezőkről, amelyek kihatnak a termésered­mények alakulására. CSÖKKENTHETŐK A BETAKARÍTÁSSAL JÁRÓ VESZTESÉGEK Szinte napirenden szerepelnek a betakarítással járó veszteségek csökkentésének lehetőségei. Erről beszélnek a kerületi, járási körzeti és vállalati értekezleteken. Sokan felteszik a kérdést, tavaly miért maradt annyi cukorrépa a parcel­lákon. Amint az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma növénytermesztés-fej- lesztési bizottsága is megállapítot­ta, egyes mezőgazdasági üze­mekben a veszteségek elérték a 25-30 százalékot. További száz meg száz tonna répa romlott meg befülledés következtében a tároló­helyeken. Főleg azért, mert a gyommal és levéllel keverve rak­ták prizmákba. Pedig példát ve­hettek volna a surányi cukorgyár tárolási módszeréről, ahol föld alá süllyesztett ventillátorokkal fújtat­ják a levegőt a cukorrépa közé. Ezt a módszert a lehető legtöbb táro­lóhelyen alkalmazhatnák. A tavalyihoz hasonló vesztesé­geket az idei ősszel már szinte minden mezőgazdasági üzemben igyekeznek megelőzni. A galántai (Galanta), az érsekújvári (Nové Zámky), és a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás efsz-eiben és állami gazdaságaiban olyan csoportokat szerveztek, amelyek a gépek után felszedik a répát, és ha kell, még a földből is kiássák. A vesztesé­gek csökkentésére ösztönzi őket, hogy a felszedett répa mennyisé­ge alapján kapják fizetésüket. dig ilyen szempontból kedvezett számunkra az ősz, hiszen csak Ratkón - a gazdaságtól mintegy 50 km-re északra - fejeztük be a legeltetést, ahol már jelentkez­tek az első fagyok. Itthon viszont még 600 növendékállatunk és ugyanennyi fejőstehén legeltetése folyik, s ezekben a napokban is teljesítjük napi tejeladási tervün­ket. Úgy tűnik, az idén teljesíteni tudjuk 2 millió 450 ezer literes tejeladási tervünket.- Végső soron milyennek ígér­kezik tehát az idei gazdasági esz­tendő?- Erről még korai beszélni, any- nyi azonban bizonyos, hogy nem lesz eredménytelen, hiszen egy sor növényfajtából túlteljesítettük tervfeladatainkat, mégpedig elfo­gadható önköltségekkel. Az emlí­tetteken kívül azonban értek ben­nünket károk is, mindenekelőtt paprika és paradicsomtermésün­ket tizedelte meg a jég. Állatte­nyésztésünk az első félév alatt az abraktakarmány hiánya miatt nem fejlődött olyan dinamikusan, mint ahogyan arra számítani lehetett. Mindent egybevetve azonban - s erre feljogosítanak bennünket a háromnegyedévi elemzések eredményei - nyereséges gazdál­kodásra számítunk. A tiszta ha­szon feltehetőleg megközelíti majd az egymillió koronát, s ha a jóváírások is elképzeléseink szerint alakulnak, talán még a ta­vaszinál is kedvezőbb lesz évi gazdálkodásunk mérlege. HACSI ATTILA MEGSZERVEZIK A BÖNGÉSZÉST A szemes kukorica alacsony hektárhozamát egyes körzetek­ben azzal indokolják, hogy a ter­més egy részét elhordták a bön­gészők. Erről a problémáról be­széltek a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) és komáromi (Ko­márno) járási termelési értekezle­ten is. Elmondották, hogy többféle módon kell megvédeniük a ter­mést. A felszólalók többsége arrólis beszámolt, hogy rugalma­san megszervezték a tarlón ma­radt kukorica felszedését. Ahol elég a munkaerő, a tagok bön­gésznek és ezért vagy fizetést, vagy természetbenit kapnak. Azokban az efsz-ekben és állami gazdaságokban pedig, amelyek­ben kevés a munkaerő, a vezetők megegyeznek a kisállattenyész­tőkkel, a kertbarátokkal, a tömeg­szervezetek tagjaival a böngészés módjáról. A tarlón maradt kalá­szok mennyisége alapján szabják meg, hogy az egyének az össze­szedett termés hány százalékát kapják meg. Ezeknek a mezőgaz­dasági üzemeknek a vezetői arról számoltak be, hogy mindkét fél jól jár, mert így a mezőgazdasági üzem még bővítheti szemestakar- mány-alapját és a kistermelők is szerezhetnek takarmányt állataik tartására. KORÁN VAGY KÉSÖN A termelési értekezleteken a betakarítási nehézségek emle­getésével egyidejűleg sok szó esik a jövő évi bő termés feltételeinek megteremtéséről is. Bár a szak­emberek véleménye némileg eltér a vetés legmegfelelőbb időpontjá­nak meghatározását illetően, mégis arra a következtetésre ju­tottak, hogy az október első felé­ben elvetett gabona nagyobb ter­mést adhat. Az értékelések szerint a nyugat-szlovákiai kerületben a múlt év őszén október első de- kádjában vetett búza adta a legna­gyobb hektárohozamot. Szakem­berek becslései szerint a túl korai vagy kései vetés következtében a nyugat-szlovákiai kerületben az alacsonyabb hektárhozam miatt 40 ezer tonna gabonával termett kevesebb. Országos méretben úgy becsük, hogy a kései vetés miatt 12-13 százalékkal kisebb volt a gabonafélék hektárhozama. A szakemberek véleményei, a konkrét adatok arra figyelmez­tetnek, hogy a lehetőségek szerint idejében kell a földbe juttatni a magot. NE ISMÉTLŐDJENEK A MÚLT HIBÁI A termelési értekezleteket azért szervezik, hogy a jó tapasztalato­kat felhasználva vegyék elejét a múltban előforduló mulasztások­nak, tegyék színvonalasabbá az irányítást és rugalmasabbá a szervezést. A Mezőgazasági Felvásárló és Ellátó Vállalat és a SLOVOSIVO a bírálatok után meggyorsította a vetőmag csává- zását és szállítását. A gépek után elmaradt termés összeszedésére sokkal több csoport alakult, mint a múlt év hasonló időszakában. A mezőgazdasági üzemek több­ségében máris készülnek a gom­babetegségek elleni permetezés­re. A Cukor- és Édesipari Tröszt vezérigazgatósága intézkedése­ket tett, hogy az oroszkai (Poh­ronský Ruskov) és a dunaszerda­helyi cukorgyár egyenletesen tel­jesítse a beszállított cukorrépa fel­dolgozásának tervét. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatósá­gok a mezőgazdasági vállalatok­kal együtt igyekeznek jó feltétele­ket teremteni a kukorica szárításá­ra. Ahol megvannak a régi, hagyo­mányos szárítók, a termés egy részét ezekben helyezik el, hogy kevesebb energia felhasználásá­val tárolhassák a termést. Amint a példák is bizonyítják, az őszi időszakban sok lehetőség van a munkák megjavítására. Ha a gazdasági irányító szervek és a mezőgazdasági vállalatok, a szolgáltató vállalatok és más üzemek jobban összehangolják munkájukat, akkor a gazdag ter­més idejében a raktárakba kerül­het, és még a tél beállta elótt szépen zöldellhet a vetés. BALLA JÓZSEF Kedvező mérlegre számítanak

Next

/
Thumbnails
Contents