Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-26 / 254. szám, kedd

Levelezőink írják A legjobbak között A Hydrostav Vállalat vágsellyei (Šaľa) üzemének ifjúsági szerve­zete a galántai járás legaktívabb szervezetei közé tartozik. Takács György, a SZISZ járási bizottságá­nak alelnöke elmondta, hogy az alapszervezetnek 74 tagja van s Berec Antal vezetésével nagyon tevékenyek. Szabad időt, fáradsá­got nem sajnálnak, szívesen be­kapcsolódnak a társadalmi mun­kába. A SZISZ III. kongresszusa tiszteletére négyszáz órát dolgoz­tak a mezőgazdaság megsegíté­sén és 200 órát a választási prog­ram teljesítésén. Hogy környeze­tük szépítéséhez hozzájáruljanak, ötszáz fát és ötven bokor dísz­cserjét ültettek el. Tizenöten rend­szeresen járnak vért adni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóját negyvenezer ki­logramm ócskavas gyűjtésével köszöntik. Tizenötezer koronát akarnak nyersanyagon és négy­ezer koronát pedig hőenergián megtakarítani. Oláh Gyula KULTURÁLIS HETEK A rozsnyói (Rožňava) városi művelődési központ és a CSEMA­DOK járási bizottsága a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 65., a Szovjetunió megalakulása 60. és Kodály Zoltán születése 100. évfordulójának tiszteletére kultu­rális heteket rendez október 15 és november 15 között. A kulturális hetekre gazdag műsorral készül­tek fel, melynek megnyitása Szili- ce népművészete címmel néprajzi kiállítással kezdődött a CSEMA­DOK székházában. Majd Szabó Gyula losonci (Lučenec) grafikus és festőművész kiállításával és Czabán Samu emlékünnepéllyel folytatódott a rendezvénysorozat. Csak tiszta forrásból címmel nép­művészeti műsort állítottak össze, ahol a járás kiváló szólóénekesei, népi zenekarai, tánc-, és éneklő csoportjai lépnek fel. író-olvasó találkozóra is sor kerül, majd Köl­tészet és irodalom címmel a sza­valok és prózamondók járási, ke­rületi és országos versenyének győztesei szólalnak meg és sze­reznek örömet az irodalom kedve­lőinek. November 6-án pedig Ok­tóber üdvözlete címmel politikai dalfesztivál megrendezésére kerül sor. Bányász Ida HÍRES VENDÉGEK A Bratislavai Zenei Ünnepsé­gekkel csaknem párhuzamosan került sor a Komáromi Zenei Ősz­re, melynek olyan híres vendégei voltak, mint: a francia Guillaune de Machaut kamarazenekara, a Moszkvai Kamaraegyüttes Vlagyi­mir Minyin vezényletével, valamint Kristiane Köbler orgonamúvésznő az NDK-ból és Tatyjána Lenková zongoraművész. Hátra van még az Állami Kamarazenekar decem­ber 16-i fellépése Ján Valta ve­zényletével és Yaeko Yamané ja­pán művész zongorakíséretével. A felvételen Kristiane Köbler lát­ható a komáromi hangverse­nyen. Varga Róbert Egy járás életéből A tőketerebesi (Trebišov) járás­ban sokat tesznek a szolgáltatá­sok javításáért. A városok után most azon fáradoznak, hogy a nagyközségekben is legyenek szolgáltatóközpontok. Rádió, tévé és háztartási kisgép-javítót, varro­dát, fodrász, borbély és virág üzle­tet, ruhatisztítót és cipójavítót nyi­tottak Bodrogszerdahelyen (Stre­da nad Bodrogon), Szomotoron, Keresztúron (Zemplínska Tepli­ca), Michaľany ban, Parchovany- ban, Nižný Žipovón és Kuzmicén. Jövő év végéig újabb nyolc köz­ségben teremtenek jó feltételeket ahhoz, hogy a lakosság szolgálta­tásokban ne szenvedjen szük­séget. Csicserben (Čičarovce) alig tíz nap alatt 180 ezer korona ráfordí­tással minden utcában megépítet­ték a járdákat. Az aszfalt szállítá­sát a hnb biztosította, a munkákat pedig a lakosság társadalmi mun­kában végezte. A 4500 méter jár­dák elkészítése után még ebben az évben sor kerül az úttest asz­faltozására is. Horosz Gizella Jó szőlőtermés A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban a legnagyobb szőlőter­mesztők közé tartozik a Lukanyé- nyei (Nenince) Efsz. Mintegy ti­zenöt féle fehér és fekete szőlőt termesztenek 195 hektáron. Eb­ben nincs benne a 45 hektár még nem termő szőlőültetvény. A terv ISMÉT REKORDFORGALOM A hagyományos Simon-Júda vásárt Párkányban (Štúrovo) az idén már 486. alkalommal refidez- ték meg. A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet az utóbbi években minden alka­lommal rekordforgalmat bonyolí­tott le. Egymillió koronás forgalmat először 1978-ban értek el. Az idén azzal a reménnyel indultak útra, hogy ezt a négy év előtti ered­ményt megkétszerezik. Úgy lát­szott, hogy reményüket meghiú­sítja a megérkezésük napján sza­kadó eső. Mégis sikerült. Az ég­bolt kiderült, s a gútai (Kolárovo), naszvadi (Nesvady) és ógyallai (Hurbanovo) áruházak hét üzem­egységének, valamint a komáromi Hajósok Házának elárusítói hamar behozták a lemaradást: a bevétel kétmillió huszonháromezer­hétszáz korona volt. Sztrecskó Rudolf Cukorgyárainkban megkezdődött az idei cukorrépa termés feldolgozása. A nyitrai gyárban tízezer vagon répát akarnak felvásárolni és 1210 vagon ,,édesterméket“ készíteni. A felvételen Mag Mária kilós zacs­kókba csomagolja a cukrot. Pavol Matis az idén 1130 tonna szőlő termesz­tését irányozza elő a gazdaság­nak. A termés felét saját pincegaz­daságukban dolgozzák fel, 60 ton­na csemegeszőlő szállítására kö­töttek szerződést a Zeleni nával, a többit a nagykürtösi borfeldolgo­zó üzembe szállítják. A csemege- szőlő szedését már augusztus kö­zepén elkezdték, szeptember kö­zepétől szüretelik a borszőlőt. A termés jó, helyenként a tíz ton­nán fefüli hektárhozamot is eléri. A gazdaságban 1250-1300 tonna szőlő betakarításával számol­nak. Bodzsár Gyula A Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság garamkövesdi (Kame­nica nad Hronom) részlegen 42 hektáron termesztenek szőlőt. Jó ütemben halad a szüretelés. Ta­más Imre fővincellér elégedett az idei terméssel, mert a szőlő hek­tárhozama a tervezett 8,8 tonna helyett 10 tonnán felül van. A pár­kányi borüzem a fehér fajtát, a pi­ros szőlőt pedig a köbölkúti (Gbel­ce) borüzem vásárolja fel. A szü­retelésben sokat segítettek a Dél­szlovákiai Papír- és Cellulózgyár szaktanintézetének és a város gimnáziumának a diákjai, valamint a városi nemzeti bizottság dolgo­zói. Zátyik Júlia Két tonna uborkamag A Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság nagy­kaposi (Veľké Kapušany) részle­gén 10 hektáron termesztenek uborkát magra. Várady István fó­agronómus szerint az idén ter­mesztett Palá-fajta jól sikerült. Bár a betakarítás még folyik, előrelát­hatólag elérik a tervezett 200 kilós hektárhozamot, tehát meglesz az előirányozott 2 tonna uborkamag. A jó eredmény a 7-tagú nő mun­kabrigád érdeme. Rada József önjelölt örökös P. E.: 1946-ban örököltem el­hunyt nővérem után egyharmad házrészt kb. háromezer korona ér­tékben. Erről az egyharmad ház­részről én hivatalosan lemondtam a húgom javára, aki a haláleset és a hagyatéki eljárás közötti idő­szakban Magyarországra települt át a férjével együtt így segítettem őket házhoz jutni. Mi több, még az öröklési és az ajándékozási illeté­ket is én fizettem ki. A testvérem ez évben elhunyt. A temetésen jelen voltam és közöltem a sógo­rommal, hogy egyrészt örökösnek számítok, másrészt pedig igényt tartok az általam kifizetett össze­gek ellenértékére. Ő azonban kije­lentette, hogy a követeléseimet nem ismeri el. Elképzelhető, hogy ön valóban örökösnek tekinti magát, de a dön­tő mégiscsak az, hogy a jogrend is örökösnek tekinti-e önt. Az esetet mindenképpen a magyar öröklési jog szerint kell elbírálni és ha ön igényt támaszt az örökségre, ak­kor ezt az illetékes magyar köz­jegyzővel kellett volna közölnie. A magyar öröklési jog szerint törvényes örökösnek ön csak ab­ban az esetben számítana, ha az örökhagyónak nem lennének le­származol (gyermekei vagy uno­kái), nem lenne házastársa vagy nem élnének a szülei. Mivel a há­zastárs megelőzi önt a törvényes öröklés rendjében, minden való­színűség szerint ő az örökös és ön csak az ún. ági jellegű vagyontár­gyakat örökölhetné azt, amely az örökhagyóra valamelyik felmenő­jéről öröklés vagy ingyenes jutta­tás útján hárult, továbbá ági va­gyontárgy a testvértől vagy a test­vér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgy is. De az ági jellegű vagyontár­gyak természetesen csak akkor esnek ági öröklés alá, ha még természetben megvannak. Kö­zömbös, hogy az ági vagyontárgy miért nincs meg, milyen okból ke­rült ki az örökhagyó vagyonából. Az örökhagyó halálakor meg nem levő ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének tehát nincs helye. Lényegében hasonló a helyzet az ön által kifizetett összegek (ille­tékek) ellenértékénél is. Ha ön ezt ajándéknak szánta miért követel­né vissza most? Ha pedig köl­csönnek szánta, miért nem köve­telte már előbb? Követelése tehát (ha volt is) már elévült. Hogyan ajándékozzunk szövetkezeti lakást? K. L.: Az első házasságom ide­jén vettünk egy háromszobás szö­vetkezeti lakást. A feleségem ha­lála után másodszor is megnősül­tem és szeretném a részemet (a lakás felét) a feleségem nevére íratni. A leveléből nem derül ki, hogy miért csak a lakás fele az öné (bár jogi szempontból az egész lakás a szövetkezet tulajdona). Nyilván úgy véli, hogy a lakás másik felét a gyermekei örökölték az édes­anyjuk után. Ennek természete­sen utánanézhet a közjegyző ha­gyatékátadó végzésében, de a Polgári Törvénykönyv 180. §-a szerint a felesége halála után min­denképpen önt illeti meg a szövet­kezeti tagrész és ezt a közjegyző- ség is köteles figyelembe venni (a tagrészt illetően tehát nem jöhet létre közös tulajdon és így - az ön megfogalmazásával élve - az egész lakás az öné). Nem kevésbé lényeges körül­mény az, hogy az elhunyt felesé­gének és önnek közös tagságuk volt a lakásépítő szövetkezetben. Ez a közös tagság felesége halá­lával természetesen megszűnt, de ön a szövetkezet tagja maradt (a gyermekei nem örökölhették sem a szövetkezeti tagságot, sem a tagrészt - lásd a lakásépítési Szövetkezetek Mintaalapszabály­zatának 20. és 30. cikkelyét). A Mintaalapszabályzat 28. cikke­lye szerint szövetkezeti tagsági jo­gait a szövetkezet vezetőségének beleegyezésével átruházhatja a feleségére. Éhhez egy írásbeli megegyezés szükséges, amely­nek résztvevői ön és a felesége: egy kérvény, hogy a szövetkezet vezetősége adja meg a szükséges beleegyezést és egy írásbeli nyi­latkozat a vagyonjogi igények ren­dezéséről. A szövetkezet vezető­sége nem tagadhatja meg a bele­egyezését ha a felesége egyéb­ként teljesíti a szövetkezeti tagság keletkezéséhez szükséges felté­teleket (pl. hogy nem tagja más szövetkezetnek). Ajánljuk, hogy a megegyezés és a nyilatkozat jogilag hibátlan megfogalmazása érdekében for­duljanak ügyvédhez. Méh-vita L. M.: A szomszédunk méhész- kedik és a kaptárai a kerítéstől mintegy három méternyire vannak elhelyezve. Ez persze nem lenne baj, ha az édesapám nem lenne allergiás a méhcsípésre. A múlt héten is csak egy gyors orvosi beavatkozás mentette meg az éle­tét. A kezelése - az orvos vélemé­nye szerint - két hétig is eltarthat. Mit tehetünk ebben az ügyben? Igényt tarthat az édesapám vala­milyen kártérítésre, esetleg fájda­lomdíjra? A saját telkén lényegében min­den tulajdonos jogosult méhész - kedni. Nincs jogszabály, amely a tulajdonosoknak ezt a jogát ki­mondottan korlátozná. Persze, a méhek nem tartják tiszteletben az emberek által megállapított ha­tárokat és ezért a méhészkedő szomszéd tevékenysége olykor aránytalanul nagy beavatkozást jelent vagy jelenthet mások jogai­ba, sőt kárt is okozhat másoknak. Ezért a Polgári Törvénykönyv le­hetőséget nyújt az édesapjának, hogy védelemért a bírósághoz for­duljon (a Polgári Törvénykönyv 417. §-a értelmében az, akit ko­moly kár fenyeget, jogosult arra, hogy a bíróságra beadott kerese­tében követelje a kár elhárítására szükséges intézkedések megtéte­lét). Véleményünk szerint a méh- szúrásra allergiás édesapját való­ban komoly kár vagy veszély fe­nyegeti. Úgyanakkor védelmet kérhetnek a bíróságtól a Polgári Törvénykönyv 132. § és 489. §-a alapján is, mivel a levélben leírtak szerint szomszédjuk tevékenysé­ge jelentékeny beavatkozást jelent az önök tulajdonjogába (korlátoz­za édesapját a kert használatá­ban). Hogy mit kell érteni a kár elhárításához szükséges méltá­nyos intézkedések alatt, azt a bí­róság dönti el az ügy részletes körülményeinek mérlegelése alapján (általában magas kerítés építésére, vagy a kaptárak távo­labbra való helyezésére kötelezik a méhészt és csak a legkivétele- sebb esetekben tiltják meg a mé­hek tartását illetve nevelését). Édesapja elvben követelhet kártérítést a méhszúrás következ­ményeiért (fájdalomdíjat és a munkaképtelenség alatti kere­setkiesés összegét). Az ilyen ese­tekben a károkozó felelősségre vonása viszont szinte leküzdhetet­len akadályokba ütközik. Édesap­jának nemcsak a kár tényét kelle­ne bizonyítania, de azt is, hogy a szomszédjuk megsértette jogi kötelezettségét és hogy a kár ez­zel kapcsolatban keletkezett. Vé­leményünk szerint a legnehezebb mégiscsak annak a bizonyítása lenne, hogy az édesapját éppen a szomszéd méhe (és nem vala­milyen idegen méh) szúrta meg. Üdülési szabadság SZ. A.: Szeretném tudni, hogy mennyi szabadságot kaphatok, mivel idén már betöltőm a 24. évemet. A Munka Törvénykönyve 101. §-a szerint három heti szabadság­ra lesz joga, ha tizennyolcadik életéve betöltése után öt évi mun­kaviszonyt tud igazolni. Munkavi­szonynak számít többek között az eredményesen befejezett tanul­mányok ideje is. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1982. X. 26

Next

/
Thumbnails
Contents