Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-21 / 250. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK • PROBLÉMÁK • * • TARASZTALATOK J AVAS LATO K Jobb kereskedelmi szolgáltatások BŐVÜL AZ ÜZLETHÁLÓZAT • TÖBB ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS A hetedik ötéves tervidőszak második esztendejét a rimaszom­bati (Rimavská Sobota) Jednota dolgozói is döntő fontosságú idő­szaknak tartják az ötéves terv fel­adatainak teljesítése szempontjá­ból. Éppen ezért már az év elejétől megkülönböztetett figyelem kíséri tevékenységünk fő mutatójának, a kiskereskedelmi forgalom tervé­nek időarányos teljesítését. Az első félév eredményei igen biztatóak, hiszen a kiskereskedel­mi forgalom tervét 101,4 százalék­ra teljesítettük, ami összességé­ben 3 millió 909 ezer koronás többletvételt jelentett számunkra. Tervünket nem csupán a kereske­delmi forgalomban sikerült teljesí­teni, hanem a közétkeztetési egy­ségeinkben is. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ezen a te­rületen 5,77 százalékos forgalom növekedésről beszélhetünk. Bevételünk struktúrája viszont nem olyan kedvező mint akár az elmúlt esztendőben volt, amikor például az értékesített ipari árucik­kek részaránya 0,4 százalékkal volt magasabb a mostaninál. Ez a tény arra ösztönöz bennünket, hogy a jelenleginél még hatéko­nyabbá, még eredményesebbé te­gyük munkánkat, s adottságaink­hoz mérten tovább javítsuk az üz­lethálózatot. Az elmúlt fél eszten­dőben ugyanis különféle nehézsé­gek miatt 19 apró üzlet és 8 ven­déglátóüzem működését kellett rövidebb-hosszabb időre beszün­tetnünk, s ennek következtében mintegy 2 millió 240 ezer korona értékű áru maradt eladatlan, ugyanakkor készleteink több mint 4 millió koronával nagyobbak a tervezettnél. Több tényező viszont pozitívan befolyásolta kiskeresledelmi for­galmunkat. így meg kell említe­nünk a szkárosi (Skeresovo) üzlet korszerűsítését, a rási (Rasice) üzlet áthelyezését, valamint Jéne (Janice) község új bevásárlóköz­pontjának átadását. Elősegítette feladataink teljesítését az a körül­mény is, hogy a tisoveci nagyrak­tár, a Zdroj nagyraktára valamint a Közép-szlovákiai Sütőipari Vál­lalat járási üzeme, a rimaszombati sörgyár, s még jó néhány szállító üzem több terméket bocsátott ren­delkezésünkre a tervezettnél. Ugyanakkor a rimaszombati tejfel­dolgozóüzem és a húskombinát nem mindig a megfelelő áruvá­lasztékot szállította üzleteinkbe. Az év első öt hónapjában bizo­nyos nehézségek merültek fel közétkeztetési üzemeinkben is, hi­szen az ármódosításokat követő­en alaposan megcsappant az ér­deklődés vendéglátói szolgáltatá­saink iránt. A helyzet a fő turista^ idény beálltával, június hónapban fordult kedvezőbbre, amikor 103,4 százalékos tervteljesítéssel sike­rült bepótolni 160 ezer koronát meghaladó lemaradásunkat. Ne­hézségeink a nyári hónapok folya­mán főként abból adódtak, hogy FELEJTHETETLEN NAPOK Kissé megkésve számolunk be ugyan egy rendhagyó nyári tábo­rozásról, de mivel naponta látjuk tanulóinkon az együtt eltöltött fe­lejthetetlen napok hatását, szük­ségét érezzük, hogy írjunk róla. A Zlaté Moravce-i Mezőgazda­sági Szakközépiskola adott ott­hont az idén nyáron egy hónapra a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a galántai járás mint­egy hatvan cigánygyermekének. Otthont a szó szoros értelmében. Az internátus alkalmazottai, vala­mint az étkezde vezetői és dolgo­zói oly szeretetet tanúsítottak gyermekeink iránt, melyet nehéz lenne leírni. A környezet, a szépen terített asztal nagyon jó lehetősé­get nyújtott, hogy a gyermekek kulturált szokásokat sajátítsanak el. A délelőtti tanítási órák pedig lehetőséget adtak arra, hogy a ta­nulók az egyes tantárgyakban va­ló lemaradásaikat némileg pótol­ják. Igyekeztünk velük megértetni, hogy minden tettet csupán az aka­rat, a tudás és a szeretet vihet sikerre. A délutáni foglalkozásokon a sporton és kultúrán kívül a mun­kára nevelésnek is bőséges teret adtunk. E céllal iktattuk be a kézi­munkát, melyet a gyermekek nagy érdeklődéssel fogadtak. Legszebb munkáikból kiállítást készítettünk és megajándékoztuk a táborunkba érkező látogatókat. Legszíveseb­ben a gyöngyfűzéssel, modelle­zéssel, pamutállatkák és a bábuk készítésével foglalatoskodtak. A honvédelmi versenyeken min­den alkalommal nagy-nagy izga­lommal vettek részt a gyermekek, tanújelét adták akaraterejüknek és kitartásuknak. ÚJ SZÚ 5 1982. X. 21. nem sikerült kielégíteni a fogyasz­tói igényt márkás üdítő italokból, magasabb szesztartalmú sörök­ből, tartóssüteményekböl és cso­koládéfélékből. Az idén lényegesen javult a zöldség és gyümölcsellátás. Sa­ját felvásárlóink a kora tavaszi hó­napoktól kezdődően a nyár köze­Színvonalas polgári szertartások Várják az új szertartástermet • Segítenek a tömegszervezetek Az egy hónapot még változato­sabbá tette az immár másodízben szervezett cserelátogatás. Húsz gyermeknek nyílt lehetősége, hogy tíz napig Magyarországon táborozzon. Az idén Szorospata­kon volt a művelődési tábor, ame­lyen mi vettünk részt, húsz nóg­rádmegyei cigánygyermek pedig a Zlaté Moravce-i táborban tölthe­tett tíz kellemes napot. Megállapíthatjuk, hogy a két tá­bor más-más jellegű, de a cél közös. Már másodízben találkoz­hattak gyermekeink budapesti iparművésszel, aki a szövés, pa­pírhajtogatás, gyöngyfűzés, agyagformálás, ruhafestés, mé­zeskalács-készítés technikájával ismertette meg őket. A kilencedik napon népművészeti vásárt ren­deztünk, amely lázba hozta a gyermekeket. Mindenki eladott, vett; kimondottan vásári hangulat alakult ki. Felejthetetlen élményt jelentett számukra a tábor végén npegrendezett indiánjáték is. Visz­szatértük után élménybeszámolót tartottak a világlátottak, öröm volt hallgatni, amilyen szépen rendbe szedték gondolataikat, milyen ér­telmesen számoltak be társa­iknak. Megerősödik az emberben az érzés, hogy érdemes ezekkel a gyerekekkel foglalkozni. Ha egy hónapig a rendet, a szépet, a jót látják maguk körül, ha gazdagodik érzelmi világuk, bizonyára mind­ezt kamatoztatni fogják további életükben, s majdan saját gyerme­keik nevelésében is. KOCSIS ILONA, A Nyárasdi Kilencéves Alapiskola pedagógusa Gazdag az árukínálat a hnúst'ai bevásárlóközpontban (Mag József felvétele) péig több mint hárommillió korona értékű árut biztosítottak, ami 2 mil­lió 358 ezer koronával több, mint tavaly. A jövőben a szállítások rendszerességére is nagyobb gondot fordítunk. Számos pozitív jelenség ellené­re fogyasztási szövetkezetünk ve­zetősége úgy véli, tovább kell lép­ni, mégpedig a fogyasztók minél jobb áruellátása és kiszolgálása irányába. A jövőben lényegesen bővíteni akarjuk szolgáltatásain­kat. A szolgáltatások közül már korábban bevezettük az építő­anyag-szállítást, sajnos gondot okoz a jármú illetve az üzemanyag hiánya. A hnúst'ai, tornaijai és ri­maszombati építőanyag-lerakata­inkon a jövőben megszervezzük a betonkeverő gépek kölcsönadá­sát. Nagyobb üzleteinkben beve­zetjük az ajándéktárgyak kikézbe­sítését. Ingyenes szolgáltatásaink közül a televíziós készülékek és az automata mosógépek beállítá­sát oldjuk meg a nagyobb vásárló­központok körzetében. GÁLFI MIKLÓS, a rimaszombati Jednota alelnöke Városunkban évek óta eredmé­nyesen dolgozik a polgári ügyek testülete. Az utóbbi időszakban a járási, a kerületi, sőt a szlovákiai versenyben is jó helyezést értünk el. Ebben nagy érdeme van a tes­tület mind a huszonhat tagjának, de nemkevésbé a 96 üzemi aktí­vának és a város területén műkö­dő tömegszervezeteknek, ame­lyek lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a szertartások szín­vonalasabbak, tartalmasabbak le­gyenek. A testület munkája igen sokrétű, igyekszünk a lakosaink életét a bölcsötöl a sírig figyelem­mel kísérni. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a névadó ünnepségeket jól előkészítsük. A kulturális műsort az iskolák diákjai adják. Egy-egy névadóra öt újszülöttet hívunk meg. Tavaly ilyen formában 122 alkalommal 606 gyermek vett részt az ünnepélyes névadáson, ezenkívül 43 egyéni névadást is tartottunk. Felméréseink azt mu­tatják, hogy az említettekből mint­egy 435 gyermeket nem keresz­teltek meg. Nem rossz ez az arány, de a jövőben többet kell tennünk azért, hogy ez az arány még jobb legyen. A pioníravatás, a személyazo­nossági igazolvány, a segédlevél, az érettségi bizonyítvány ünnepé­lyes átadása után az esküvő előtt találkozunk újra a fiatalokkal. Bosszant bennünket, hogy a je­gyesek közül sokan meghívásunk ellenére nem tartják szükséges­nek, hogy elmenjenek a házassági tanácsadóba. Nem lehetünk elé­gedettek azzal sem, hogy az év első felében megkötött 142 házas­ságkötés közül csak 98-at nem követett egyházi szertartás. Ta­pasztalatunk szerint főleg a szülök erőltetik a templomi szertartáso­kat, s a fiatalok könnyen bele­egyeznek, főleg ha az anyagi elő­nyökkel is jár. Az esküvői szertar­tások színvonalát magunk nehe­zen értékelhetjük. Tény, hogy más településekről is eljönnek hozzánk házasságot kötni, tavaly három külföldi állampolgár is nálunk mondta ki a boldogító igent. Lényegesen jobb körülmények közé kerülünk majd, ha az új szer­tartásterem felépül, de addig is a szerkesztő szekció létrehozásá­val - amely a beszédek előkészí­tésében nyújt majd segítséget - szeretnénk még vonzóbbá tenni a szertartást, úgy hogy az emléke­zetes maradjon egy életen át. Különböző jubileumokat tavaly 237 alkalommal ünnepeltünk meg, tagjaink 916 lakost látogattak meg, illetve köszöntöttek. Nagy segítséget kapunk e téren a pol­gári bizottságoktól és az utcai pártszervezetektől. Arany, ezüst lakodalmat csak azok számára tartunk, akik azt külön kérik, de mérlegeljük, hogy évente legalább két alkalommal csoportosan fo­gadhatnánk azokat, akik az ezüst vagy az arany lakodalmukat ün­neplik. Attól tartunk azonban, hogy a csoportos ünnepre olyan sok vendég érkezne, hogy nem férné­nek be a terembe. Egyre több városunkban a pol­gári temetési szertartás, bár őszintén meg kell mondani, hogy elégedettségre még nincs okunk. A politikai-nevelő munkában még bőven van tennivalónk, épp úgy mint a temetési szertartások szín­vonalának növelésében. Tavaly halottak napján első alkalommal hívtuk meg emlékünnepségre azok hozzátartozóit, akik abban az évben haltak meg. Több mint két­százan jöttek el. Minden hozzátar­tozó virágot helyezett el szeretteik sírjára. Az idén ismét megemléke­zünk erről a napról, azt reméljük, hogy még többen jönnek el, mint az előző évben. Munkánkat rendszeresen ha­vonta értékeljük, időszakonként a vnb plénuma, a városi pártbizott­ság is megvitatja tevékenységü­ket. Minden alkalmat felhaszná­lunk arra, hogy a munkánk során előforduló fogyatékosságokat fel­számoljuk, hogy minden ésszerű javaslatot figyelembe vegyünk. A közeljövőben a városunkkal jó kapcsolatban levő Znojmo polgári ügyek testületének munkájával­szeretnénk megismerkedni, kicse­rélni tapasztalatainkat. Azt hi­szem, hogy ez mindnyájunk szá­mára hasznos lesz. Célunk, hogy az egyre szépülő és növekvő vá­rosunkban a lakosok valóban jól érezzék magukat, méltóképpen ünnepeljék meg az életüket végig­kísérő eseményeket. Nem könnyű feladat ez, de van hozzá erőnk, hogy elérjük célunkat. VÖRÖS TIBOR, az Érsekújvári Vnb alelnöke Mindent az emberért A bratislavai Kud­lák utcán új sza­natórium nyílt a légutak allergiás megbetegedésé­ben szenvedő gyermekek szá­mára. A szanató­riumban reggel 7­töl délután 3-ig egy orvos, egy fó­nóvér, hat ápoló­nő, továbbá egy pedagógus és egy gyógytornász gondoskodik 40 gyermekről. A felvételen a kis páciensek gyógytornát végeznek Hana Máarová nővér irányításával. (Magda Borodácová felvétele - ŐSTK) A Mindent az emberért mozga­lomnak immár hagyománya van a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Eredményei az elmúlt években hasznára váltak nemcsak a lakosságnak, hanem általában szocialista társadal­munknak is. E mozgalom kereté­ben, a CSKP XVI. kongresszusán jóváhagyott gazdasági es szociá­lis program sikeres megvalósítása során kibontakozódott aktivitás tö­kéletesítette a lakossági szolgálta­tásokat is, aminek rendkívüli jelen­tőségét főleg pártunk központi bi­zottságnak 6. ülése emelte ki. Ezen túlmenően a községek­ben feltárjuk a föld kihasználásá­nak tartalékait, hogy élelmiszerből elérjük a nagyobb fokú önellátott­ságot. Gondoskodunk a gyermek­intézmények, a kereskedelmi há­lózat további fejlesztéséről, a köz­ellátás színvonalának emelésé­ről, az árucikkek minőségének és választékának biztosításáról, a munkaidő utáni bevásárlás ked­vezőbb lehetőségeiről, a nagyüze­mekben az élelmiszereladás bőví­téséről stb. Ebben a vonatkozásban meg­teremtjük az összes érdekelt in­tézmény, a kisálláttenyésztók és a kertbarátok sikeres munkájának feltételeit, mégpedig karöltve a társadalmi szervezetekkel és a lakossággal, kiindulva a Szlová­kiai Nőszövetség Központi Bizott­sága által kitűzött feladatokból és kritériumokból. A kertbarátok szövetségének tagjai jelenleg 870 hektár földet müveinek meg, ebből 23 hektárt járásunk huszonkét kerti települé­sén. További ilyen települést szer­veznek Blahová, Nagymegyer (Calovo), Vajka (Vojka nad Duna­jom). Medve (Medved'ov) stb. köz­ségben. A járásban felvásárolt zöldség és gyümölcs több mint egy negye­de terem meg a kiskertekben. Az év első felében ez 1600 tonna zöldséget és 977 tonna gyümöl­csöt tett ki. Nem hallgathatjuk el viszont az ezzel összefüggő prob­lémákat sem. A kereskedelemnek és a feldolgozó iparvállalatoknak jobban kellene ehhez alkalmaz­kodniuk, továbbá szükség van több. kerti szerszámra és eszközre is. A permetezéshez szükséges anyagot kisebb csomagolásban kellene forgalmazni, illetve jobban kell tájékoztatni alkalmazásának módjáról, hogy elkerüljük káros hatásukat. Elegendő mennyiségű, jó minőségű vetőmagról, palántá­ról és ültetőanyagról is gondos­kodni kell. Nem voltunk elégedettek a zöldség felvásárlásának gyakor­latával sem. Ez a felvásárlóüze­mek napi rendelkezéseitől, vala­mint az értékesítésre szánt termé­kek mennyiségének bejelentésé­től függött. Véleményem szerint e tekintetben a jövőben reálisab­ban kell tervezni. A feldolgozó üzemeknek is úgy kell felkészülni­ük, hogy képesek legyenek tartó­sítani a jó minőségben megtermett zöldséget és gyümölcsöt. Hasz­nunkra válna, ha több hazai gyü­mölcsöt fogyasztanánk és így az importra szánt devizaeszközök egy részét felhasználhatnánk arra, hogy az elavult feldolgozó gépek helyébe korszerű, nagyobb telje­sítményű gépeket vásároljunk. Já­rásunkban továbbá számos kis pékség kihasználatlan, amióta fel­épült az új, korszerű kenyérgyár. Ezeket a kis pékségeket felhasznál­hatnánk például szilva aszalására. Ez a gyümölcs ugyanis bőven te­rem, viszont aszalt szilvát télen importálunk. Érdemes lenne el­gondolkozni tehát az ilyen kihasz­nálatlan tartalékok fölött is. A kisálláttenyésztók részéről nem kis eredmény a 41 000 elvá­lasztott növendékállat, a több mint 48 000 házinyúl, illetve a 40 764 piacra kerülő tyúk, noha ez egy­ben takarmányozási problémákkal jár. Állami és pártszerveink, vala­mint a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága, amikor eze­ket a termelési szinteket jóvá­hagyta, azzal számolt, hogy ehhez a takarmánybázist a kiskertek biz­tosítják majd és nem - ahogy azt egyesek tévesen elképzelik - az efsz-ek. Ehhez hozzá kell ten­nünk, hogy az ilyen termelési le­hetőségek kiaknázása mellett, ter­mészetesen továbbra is meghatá­rozó szerepe van a szocialista nagyüzemi termelésnek. ANNA FERENCEIOVÁ, a Dunaszerdahelyi Jnb alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents