Új Szó, 1982. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1982-10-20 / 249. szám, szerda

* 1 . KOMMENTÁLJUK- , ■■ ' A közép-szlovákiai kerület földművesszövetkezeteiben végeznek a burgonya ki szántásával, és ezekben a napokban már a betakarított termés osztályozására és tárolására összpontosítják a figyelmet. A Detvai Efsz tagjai, akik naponta 70 tonna burgonyát osztályoznak, ß termést korszerű, klímaberendezéssel ellátott raktárban palettákon tárolják; a raktár befogadóképessége 800 tonná burgonya. A hagyományos tárolási módhoz viszonyítva lényegesen 25-30 százalékról 2-4 százalékra csökkentek a raktározással járó vesztesé­gek, és a gépesítésnek köszönhetően egyszerűbbé yált az anyagmozgatás is. A kép jobboldalán Vilma Debnárová és Mária Juchová az osztályozó gépsor tartályába hárítja a burgonyát, baloldalt pedig Ján Fekiaő az emelőtargonca kezelője látható. (Felvétel: ČSTK - Peter Lenhart) Margarinok ételzsírok, étolajak, háztartási és ipari mosószerek so­rakoznak előttem, egyik mutató- sabb csomagolásban, mint a má­sik. Gyártja a Palma - ez olvasha­tó mindegyiken. Ivan Ivaničot, a Palma gazda­sági igazgatóhelyettesét most az­zal a céllal kerestük fel, hogy be­számoljon a vállalat háromnegyed- évi tervteljesítésének eredmé­nyeiről.- Annak, aki rendszeresen ol­vassa a napilapokat, és figyelem­mel kíséri vállalataink szaporodó gondjait, tudom, furcsán hangzik, ha most azt mondom: nagyon jó eredményeket értünk el az év első kilenc hónapjában. Az időarányos tervet 103 százalékra teljesítettük, s ez az évi terv 75,5 százalékát teszi ki.- Bontsuk le ezeket a számokat az egyes végtermékekre. Akkor is ilyen jól fest a kép?- Igen. Étolajból és zsiradékból pontosan kétezer tonnával gyár­tottunk többet a tervezettnél, mo- só- és tisztítószerből pedig 100,9 százalékra teljesítettük az időará­nyos tervet. Az év végéig két és fél ezer tonnával több étolajat és zsi­radékot gyártunk, hogy az ország minden pontján elegendő legyen belőle.- ön mivel magyarázza, hogy az idén kerek 10 százalékkal gyár­tanak több étolajat, mint tavaly.- Egyszerű a magyarázat: a ra­cionális étkezéshez több olajra és zsírra van szükség. így történt meg, hogy a közelmúltban csök­kent a boltok étolajkészlete, ami persze ezúttal is tartalmatlan men­demondákat szült. Pedig a terme­lés egy fokkal sem csökkent, sőt amint mondtam, alaposan emel­kedett. Elakadást csak a nagyrak­tárak okoztak. Helyszűke miatt egy­szerűen nem tudták átvenni a nö­vekvő szállítmányokat. Kisebb ne­hézségeink vannak az ipari mosó­szerek gyártásában, hiszen kerülő úton jutunk hozzá a legfontosabb alapanyaghoz, a foszfáthoz. A helyzeten már csak a hazai foszfátgyártás segíthet, amely a tervek szerint 1984-ben indul be.- És milyen tervek születtek a jövő évre?- Kezdeményezőtervünk alap­ján elmondhatom, hogy saját ter­melési értékünk 7 millió 200 ezer koronával, nyereségünk pedig 1 millió 200 ezer koronával maga­sabb, mint ahogy az évi terv előír­ja. Ez annyit jelent, hogy marga­rinból, étolajból jóval többet fo­gunk gyártani, mint idén.- És mosószerből?- Abból is. A terv szerint 7200 tonnával gyártunk majd többet, mint az idén, s ha most valaki arra gondol, hogy a számok könnyen papíron maradhatnak, akkor azt kell mondanom, hogy téved. A jö­vő év közepén ugyanis felújítjuk a Nové Mesto nad Váhom-i üze­münk műszaki berendezését, s ez nagy mértékben változtat majd a gyártás ütemén.- Nem érzi, hogy sokat vállaltak magukra?- Nehéz dolgunk lesz, tudom, hiszen ez a felújítás 36 millió koro­na értékű, de hiszem, hogy a ter­vet teljesíteni fogjuk. Sőt azt is, amit terven felül vállaltunk.- Szavai alapján arra következ­tetek, hogy a Palmában minden úgy megy, mint a karikacsapás.- Ez azért túlzás. Ne higgye, hogy körülöttünk minden rózsaszí­nű. Komoly gondjaink vannak pél­dául az alapanyag-ellátással, a szállítások tervszerinti biztosítá­sával. Aztán nem egyszer azért is akadozik a termelésünk, mert nincs elegendő csomagolópapí­runk. Hihetetlen, ugye?- Tehát a szállítói-megrendelői kapcsolatoknál kötünk ki?- Nézze, ehhez én csak annyit akarok hozzáfűzni, hogy például a mezőgazdasági szakemberek­nek sincs könnyű dolguk. A szer­ződések akkor születnek, amikor még el sincs vetve a napraforgó. Hogy milyen lesz a termés és mennyit kapunk belőle, azt senki sem tudja előre. Most kit hibáztas­sunk? -SZABÓ­Új helyzethez igazodva Az őszi mezőgazdasági munkák számtalan jellemvonása között egyértelműen megtalálhatók az energiatakarékossági törekvések is. Ott sincs mindig pazarlásról szó, ahol az előirányzottnál több üzemanyagot használnak fel, inkább a körülmények kényszerítő hatása játszik közre. A minap az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgatósá­gon hallottam, hogy további 500 tonna gázolaj kiutalását kérvényezték a járás mezőgazdasági üzemei részére. Ugyan­akkor, ha megkapják, e tartalékhoz csakis végső esetben nyúlnak hozzá. A kérvény megírásával egyidőben szigorú takarékossági intézkedéseket léptettek életbe, hogy a több­letre lehetőleg ne legyen szükség. A gazdaságok a rendelkezésre álló évi üzemanyagmennyi­ségnek augusztus végéig általában az ötvenöt-hatvan száza­lékát használták fel, a szántóföldi munkák nagyobb hányadát viszont az ősz folyamán kell elvégezni. Tehát a több munká­hoz kevesebb energiahordozó áll rendelkezésre. Be lehet ezt osztani? Ha igen, akkor hogyan? Mindenekelőtt az adott helyzethez való alkalmazkodással. Hogy az idei őszön miként alkalmazkodtak a mezőgazdasági üzemek a sajátos feltételekhez, azt jól bizonyítja az alábbi példa. Az történt ugyanis, hogy a múlt évhez viszonyítva lassabban végezték a talajelőkészítést és az őszi mélyszán­tást. Egyáltalán nem mulasztásról volt szó. Száraz volt a szeptember, október elején ugyan hűvösebbre fordult az idő, de az első dekádban szintén csak kevés csapadék hullott. A kiszáradt talajt nehéz volt megművelni. Sok helyütt két traktor húzott egy ekét, a nagy hantokat is csak többszöri műveléssel tudták szétaprózni. Mindez több energiát is igényelt. Nem siették el a munkát, várták az esőt. A napokban kiadós esőzések voltak, következésképp könnyebbé, gyor­sabbá vált a talajmunka. Az energiatakarékosságot szolgálja az is, hogy nem kell messzire szállítani a cukorrépát, a temelőkhöz közeli átvevő­helyek vannak, ahonnét aztán maga a gyár, vagy az autóköz­lekedési vállalat szállítja a feldolgozó üzembe. Az is előny, hogy az idén a betakarított kukorica nedvességtartalma 10-12 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Ez azonban nemcsak a kedvezőbb időjárásnak köszönhető, hanem annak a tudatos munkának is, amely a rövidebb tenyészidejű - hamarabb érő - fajták térhódítását szolgálja. A kukoricának egy részét azonkívül szem-csutka zúzalék formájában nedve­sen tárolják. Nem nagy tételekről van ugyan szó, de ezt a mennyiséget már nem kell megszárítani. E kétségtelen előnyök ellenére a kukorica szárítása nem mellőzhető, még az alacsony nedvességtartalmúé sem, csak kevesebb ener­gia felhasználásával is elvégezhető ez a művelet. Sok helyen a szárítás még gazdaságosabbá tétele érdeké­ben rátértek a gáztüzelésű kazánok üzemeltetésére. Számítá­sok szerint míg a fűtőolajat fogyasztó kazánok 670 korona értékű olajat tüzelnek el egy óra alatt, a földgáz-kazánnal való szárítás lényegesen olcsóbb, 270 koronába kerül óránként. Jó tudni, hogy a brnói Klement Gottwald Gépgyárak tŕebíči fióküzeme kedvező fogyasztású, újfajta automata főid- és világítógáz-fogyasztó kazánok sorozatgyártását kezdte meg. Ez a példa azt is bizonyítja, hogy bár a mezőgazdasági üzemek energiatakarékossági programjuk végrehajtásáért önmagukban is sokat tesznek, sikerük sok esetben attól is függ, hogy milyen segítséget kapnak ehhez az ipartól. KOVÁCS ELVIRA A CSKP XVI. kongresszusa és főleg a CSKP KB 4. ülese hangsú­lyozta azt a követelményt, hogy növelni kell a tömegtakarmányok termesztését, miközben figyelmet szentelünk a szemes takarmány ésszerű felhasználásának. E fel­adat gyakorlati megvalósítására különösen nagy figyelmet kell for­dítanunk a tőketerebesi (Trebišov) járásban, amelyben főleg a 6. öt­éves terv időszakában éppen a ta­karmánytermesztés elhanyagolá­sa és a zootechnika, a törzste­nyésztés, valamint az állategész­ségügy alacsony színvonala miatt stagnált az állattenyésztés. Bíráló- an értékelte a mezőgazdasági dol­gozók tevékenységét az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsá­gának elnöksége is a tőketerebesi járás mezőgazdasági termelésé­vel kapcsolatos állásfoglalásában. Éppen ezért a járási pártszer­vezet alapdokumentumaiban- a kerületi pártkonferencia hatá­rozataiban, a járási pártbizottság 1981 novemberében megtartott plénuma határozatában és a járá­sunk mezőgazdasági termelése fejlődési ütemének meggyorsítá­sára vonatkozó intézkedésekben- szerepelnek a takarmányter­mesztés intenzitása növelésére vonatkozó intézkedések csakúgy, mint a helyes tartósításukra és raktározásukra vonatkozó intéz­kedések. A járási mezőgazdasági igazgatóság szintjén kidolgozták a 7. ötéves tervidőszakra szóló takarmánytermesztési programot. Ezeket az alapdokumentumokat a pártalapszervezetek, az üzemi A takarmánytermesztésre összpontosítjuk figyelmünket pártbizottságok, a mezőgazdasági vállalatok vezetőségei lebontották és megvitatták, és egyúttal megis­mertették ezeket az összes mező- gazdasági dolgozóval, földmű­vesszövetkezeti taggal. A választott út helyességét bi­zonyítják az eredmények azoknál a mezőgazdasági vállalatoknál, amelyek tavaly nem hanyagolták el a takarmánytermesztést, és a csökkentett szemestakarmány- erőforrások ellenére az állatte­nyésztési termékekből teljesítik tervüket. Az ilyen mezőgazdasági vállalatok közé tartozik: az Ondava Cejkov-i Efsz, a plechoticei Svor­nosť Efsz, a Zemplínske Hradište-i Csehszlovák - Szovjet Barátság Efsz, a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság és a Szomotori (Somotor) Magter- mesztó Állami Gazdaság. Ezek a vállalatok a háromnegyed év alatt a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva több tejet és húst adtak el. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az állattenyésztés fejlesz­tése érdekében a takarmányok betakarítására, tartósítására, táro­lására és felhasználására egy­aránt döntő figyelmet fordítunk. A folyók árterületein tevő kevésbé intenzív legelők jobb kihasználása érdekében a vajáni Jövő Efsz- ben, a bolyi Haladás, valamint a leleszi Május 1. Efsz-ben beve­zették a szarvasmarhaállomány legeltetését. Fokozatosan intenzív legelőgazdálkodást építünk ki. A fejőstehén-tenyésztésben na­gyon jó példával szolgál a pracho- vanyi Barátság Efsz, a Zemplinská Teplica-i CSSZBSZ Közös Mező- gazdasági Vállalat és a Szomotori Magtermesző Állami Gazdaság, az üszónevelésben pedig a kuz- micei Ronva Efsz ér el jó eredmé­nyeket. Az üszők egy részét áthe­lyeztük, illetve eladtuk a kerület északi járásaiba az egész felneve­lési időszakra. Főleg a Stará Lu- bovňa-i és a Spišská Nová Ves-i járásokba helyeztünk el ilyen cél­ból tenyészüszőket. A takarmánybetakarítási idő­szak kezdetétől különösen nagy figyelmet fordítunk a téli takar­mánykészlet bekészítésére. Csat­lakoztunk a Stará Lubovňa-i járás felhívásához, amelynek értelmé­ben egy produktív lakosra 100 kilogramm szénát takarítunk be. Sok politikai-szervező munkát vé­geztek a nemzeti bizottságok dol­gozói és a Nemzeti Fronthoz tarto­zó szervezetek tagjai. Ily módon eddig a nem mezőgazdasági föld­területekről 7187 tonna szénát nyertünk, ebből a mezőgazdasági vállalatok 3214 tonnát vásároltak meg. Egy produktív lakosra tehát 1,47 mázsa széna előállítása ju­tott. Ehhez a sikerhez a legna­gyobb arányban az ižkovcei, a bé- si (Beša), a čičarovcei, a bodrogi, a Maié Ozorovce-i és a Zemplíns­ka Teplica-i helyi nemzeti bizott­ság járult hozzá, a patronáló üze­mek közül pedig a Tőketerebesi Élelmiszeripari Kombinát, Gép- és Traktorállomás, és a Jednota, va­lamint a Nagykaposi (Veľké Kapu­šany) Tranzit-gázvezeték, a Vajá­ni Hőerőmű és az Ágcsernyői (Čierna nad Tisou) vasúti automa­tizálási üzem. A mezőgazdasági vállalatoknál különös figyelmet szenteltünk a szántóföldi takarmány betakarí­tásának és a másodvetemények termesztésének. Noha a takar­mánybetakarítás még nem ért vé­get, megállapíthattuk, hogy az idei téli időszakra elegendő készletet készítettünk be. A legnagyobb ta­karmánykészlettel a Vel’atyi Állami Gazdaság a pólyáni (Poľany) Aranykalász Efsz, a Plechoticei Svornosť Efsz, és a vojčicei, vala­mint a nagygéresi (Veľký Horeš-i) földmüvesszövetkezet rendelke­zik. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a széna minősége jobb mint az elmúlt években. Hasonlóan kedvező a helyzet az eddig vizs­gált szilázs- és szenázsanyagok esetében is. Kedvező helyzet alakult ki a tö- megtakarmány-készletek ter­mesztésében, s úgy tűnik, hogy ez a mennyiség elegendő lesz a nö­vekvő társadalmi igények jobb ki­elégítésére. Éppen ezért a járási pártbizottság elnökségében igé­nyesen átértékeltük az állatte­nyésztésre vonatkozó politikai­szervezési munkatervet. A mun­katervet főleg a takarmányok ész­szerű kihasználására, a zootech- nikai, a törzstenyésztó és az állat­egészségügyi tevékenység haté­konyságának növelésére, vala­mint az állattenyésztésben dolgo­zók szakképzettségének növelé­sére irányítjuk. Figyelmet fordítunk a tömegta­karmányok hagyományos módon történő ízesítésére is, de új mód­szereket is alkalmazunk. Kihasz­náljuk többek között a Frucona gyárban keletkezett hulladékot, a tejfeldolgozó üzemekben kelet­kezett melléktermékeket, a kony­hai hulladékot stb. A mezőgazdasági vállalatok dolgozóit a feladatok jobb teljesí­tésére ösztönözzük a szocialista munkaverseny meghirdetésével is, amelybe az állattenyésztési szakaszokon dolgozók kapcsolód­hatnak be. A pártalapszervezetek tevékenységét az állattenyésztési szakaszokon működő pártcsopor­tok segítségével a feladatok kö-0 vetkezetes teljesítésére irányítjuk, s arra, hogy nyerjék meg az összes dolgozót a jobb munka­eredményekért folyó küzdelem ügyének. Olyan politikai és mun­kalégkört akarunk teremteni me­zőgazdasági vállalatainknál, amely hozzájárul az állattenyész­tési feladatok következetes teljesí­téséhez. IVAN BOGDÁNYI mérnök, az SZLKP Tőketerebesi Járási Bizottságának tit­kára ÚJ SZÚ 4 1982. X. 20. Mgc| több ■ ■ ■ TERVTELJESÍTÉS A BRATISLAVAI PALMÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents