Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-06 / 211. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1982. IX. 6. Kötődések, AVAGY AKI GYÁRT, AZ RENDEL IS Gazdasági életünk egyik legérzékenyebb pontja a szállítói-megrendelői kapcsolatok helyzete. A közelmúltban - nem először és minden bizonnyal nem is utoljára - az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya is behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel, hiszen a szerződéses kapcsolatok száz százalékos (vagy részleges) teljesítése pontos képet ad termelési-gazdasági egységeink együttműködéséről, a termelés folyamatosságáról. Vajon hogyan fest ez a kép a párkányi (Štúrovo) Dél-szlová- kia papír- és Cellulózgyárban, amely nem is olyan régen még komoly nehézségekkel küszködött. Kérdéseinkre Mihály Gyula, a gyár szállítási osztályának előadója ad választ.- Beszéljünk először a szállítói kapcsolatainkról, hiszen ezen a téren sokkal jobb eredményt tudunk felmutatni, mint az országos átlag. Termékeink 95 százalékát gazdasági szerződések alapján értékesítjük. Ezeket a szerződéseket a gazdasági törvénykönyv alapján előírt formában és a lehetőségektől függően, természetesen a kötelezettségre való tekintettel kötjük meg. Konkrétabban: a vásárló benyújtja igényét, mi pedig visszaigazoljuk a szerződéskötést majd elküldjük a szállítmányt.- És mi történne abban az esetben, ha például a dobozgyártó részleg leállna néhány napra?- Ne, ne fessük a falra az ördögöt. Jobb, ha zökkenő nélkül folyik a termelés, akkor a partner is idejében kapja meg, amit kér. Nem régi gyár a miénk, de ha rázós helyzetbe kerülünk, nem kell a szomszédba menni tanácsért. A kartongyártásban szerencsére még az előre be nem tervezett igényeket is ki tudjuk elégíteni. Tehát a partner akkor is számíthat ránk, ha nem tudta idejében jelezni a szükségleteit.- A szállítói kapcsolatok alapján hogyan értékeli az első félévet?- Ha eltekintünk attól, hogy a partnereink nem egy esetben változtattak az igényeiken, akkor azt mondhatom, hogy száz százalékra teljesítettük a kötelezettségeinket.- A gyár azonban nemcsak szállító, hanem megrendelő is. Ezen a téren milyenek a tapasztalataik?- Most panaszkodjak?- Nyugodtan.- Akkor azzal kezdem, hogy mi mindig időben jelezzük a megrendelőinknek, ha az áru útnak indul. Nem árt, ha tud róla. Velünk azonban többször is megesik, hogy 70 vagon nyersanyagot kapunk anélkül, hogy előre szólt volna valaki. Mi ritkán tudjuk, mit várhatunk. Ezért történhetett meg, hogy éveken át magas fekbért fizettünk a vasútnak. Volt olyan esztendő, hogy 30 millió koronát „vesztettünk el“ az állomáson. Ebben az évben július végéig 300 ezer koronát fizettünk a vasútnak. Ez már jóval kevesebb. De a vagonok továbbra sincsenek jelezve. Évek óta vannak úgynevezett A Zruči nad Sázavou-i Sázavan cipőipari vállalatnál nagy gondot fordítanak a gyermekcipők választékának szüntelen bővítésére, a legújabb gyártási eljárások alkalmazásával. A felvételen Václav Král az útnak indítás előtt még egyszer ellenőrzi a kész árut (Felvétel: ČTK - Jan Šváb) problémás nyersanyagaink, amelyek hiánya nem egy esetben egész gépsorok leállítását idézi elő. A jobbik eset az, amikor ebből vagy abból az alapanyagból annyit kapunk egyszerre, hogy nincs hova tennünk. Nálunk ugyanis százezer tonnás tételekről van szó, hiszen például a fát több helyről szállítják hozzánk. Ha időben történik ez a szállítás, akkor kevesebb a raktározási gondunk. De azok a vállalatok, amelyekkel szemben mi vagyunk a megrendelők, közel sem olyan megbízhatóak, mint mi. Ez nem öndicséret, hanem tény és való. Mi mindig kötelességünknek érezzük, hogy segítsünk a partnereinken, de fordított esetben ez ritkán mondható el. Minket bármikor le lehet akasztani a szögről. Ha a vevő szól, hogy már csak három napra van kartonkészlete, mi korábban is elküldjük az árut, mint ahogy a szerződés kimondja. Ha viszont nekünk van szükségünk valamire, egymás után tíz telexet is elküldhetünk ehhez vagy ahhoz a vállalathoz, az is hidegen hagyja őket. Papírból például most sincs meg az a minőségű, amely szinte elengedhetetlen fontosságú, s ez nemcsak a végtermék minőségét rontja, hanem a termelést is veszélyezteti. Bitumenhiány esetében pedig teljesen le kell állítanunk a szigetelőlemez-gyártást. Ugye, mondanom sem kell, ez komoly gondot okoz, hiszen ebben az esetben az egész termelési struktúrát át kell állítanunk. Volt idő, amikor alumíniumfólia, üvegfátyol és -textília után futkostunk, ma meg jó minőségű hulladékpapírért kell tűvé tennünk a környéket.- Talán a gépi berendezések, a pótalkatrészek terén jobb a helyzet.- Azt hiszi? Ha például nem olyan hulladékpapírral dolgozunk, mint kellene, a sziták is gyorsabban elhasználódnak. A csere 40-120 ezer korona. Ha csak egyetlen napra áll le a gép, már akkor is 350 tonna papírral készül kevesebb. Tervgazdálkodásban élünk, de nekünk mégis egyik napról a másikra kell megszereznünk a szivattyút, az acélalkatrészeket, az öntvényeket. Vannak természetesen jó kapcsolataink is. Az olomouci Sigma minden kívánságunkat teljesíti. A Sigma lutíni vállalata azonban 78-tól egyetlen pótalkatrésszel sem szolgált. Tehát az egyik mindent megtesz a közös cél érdekében, a másik meg fütyül ránk. Gondjaink vannak az elektromotorokkal is. Újat, megfelelőt nehéz találni. Minden erőnket be kell dobni, hogy hozzájussunk, de sokszor ez sem elég. Szerintem valahogyan érdekeltebbé kellene tenni a szállítókat, hogy többet tegyenek a megrendelők érdekében. Nem hiszem, hogy nem lehetne változtatni a helyzeten. Mert ha mi teljesíteni tudjuk a kötelességeinket, akkor ezt elvárhatjuk másoktól is. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az év második felében Mexikó 20 százalékkal akarja emelni olajexportját. Az év első felében naponta átlagosan 1,25 millió barrelt szállított az ország, a jövőben pedig 1,5 millió barrelt szállít majd. A Pemex elnevezésű állami olaj- társaság az év első hónapjaiban fokozatosan emelte a kivitelt, s így a mexikói kivitelekből eredő bevétel 75 százalékát az olajnak köszönheti az ország. Növekszik az ipari termelés a Szovjetunióban A Szovjetunió ipari termelése júliusban 2,5 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első hét hónapjában. Az év elejétől 41 milliárd köbméterrel több földgázt termelt az ország a tervezettnél, s a jelentések alapján elmondhatjuk, hogy az ország fűtőanyagenergetikai komplexuma a terv szerint bővül. A villamosenergia termelés két százalékkal emelkedett, s az év elejétől összesen 730 milliárd kilowattóra áramot termelt az ország. A növekedés minőségi mutatóinak egyre nagyobb szerep jut, s ez természetesen a munka termelékenységének növekedésére is nagy hatással van. Ez leginkább az energetikai gépiparban, a megmunkálógépek gyártásában, a mezőgazdasági és az építőgépgyártásban, valamint az élelmiszeriparban növekszik. (SH) Miért nem törik szívesen a dohányt a diákok? Kísérő nélkül sem igazán nehéz eljutni a Szentkirályi (Kráľ) Efsz irodaépületétől a dohányszárítóig. A frissen tört dohány illata elvezeti még a környéken járatlant is a gyűjtőhelyhez. A szárítók és a dohányos pajta tájékán nagy a sürgés-forgás, egy frissen érkezett nyersdohány-szállítmány kirakását végzik az asszonyok, láthatóan nagy igyekezettel és szakértelemmel. Fükő Zoltán csoport- vezető is elégedetten nyugtázza a látottakat:»- Nem a szorgalommal és a hozzáértéssel van náluk baj, hanem - sajnos - az idei terméssel, mert máig kiderítetlen oknál fogva termőterületünknek csaknem a felén felütötte fejét az Y- vírus, s a betegségeket többszöri védőpermetezéssel sem tudtuk visszafojtani. A várt hozamok elmaradtak, s a minőség sem az igazi. Július 6-án kezdtük meg a törést, s napjainkban mintegy 35 hektárról került fedél alá a termés. Eddig 12,1 tonna száraz dohányt értékesítettünk, többnyire III. és IV. árkategóriában. Eddigi kieséseink tehát jelentősek, de van még lehetőség a mérleg javítására, mert 35 hektáron még töretlen a dohány, s a terméskilátások biztatóak. Aleva Lászlóval, a szövetkezet személyzeti vezetőjével folytatjuk a beszélgetést.- Az idén nem csupán a betegséggel járó terméskiesés teszi a vártnál gazdaságtalanabbá a termesztést, hanem munkaerőgondjaink is. Különösen a töréshez nehéz ma már megfelelő dolgozókat találni, mert még a legjobb munkateljesítménnyel sem lehet igazán sokat keresni az érvényben levő normarendszer alapján. Az idei nyáron diákok segítségével próbáltunk megoldást keresni, de tapasztalataink nem egyértelműen pozitívak. A kellemetlen tapadást, a gyakran bőrviszketést is kiváltó munkát a fiatalok sem szívesen végezték, ami bizony meglátszott egyik-másik, csoport munkateljesítményén. Persze, nem csupán a dohánytörésben mutatkoznak meg ilyen nehézségek. Az idei szalmabegyűjtésnél például a Felsó-Garam mentéről foglalkoztattunk szabadságon lévő ipari munkásokat, s bár nyújtott műszakban végzett teljesítményükért napi 150 koronás keresetet számoltunk ki részükre, két nap után tovább- álltak. Mellékesen jegyzem meg, hogy a mi dolgozóink lényegében a hatvanas évek elején megállapított normarendszer szerint még ennyit sem keresnek, mégis szívesen dolgoznak. Persze, ha hosszabb távon sem történik változás, nem is várhatjuk a fiatalok érdeklődését a mezőgazdasági szakmák iránt.- Külső segítségre éppen ezért mindenképpen rászorulunk - folytatja a gondolatmenetet a szakmában még ugyancsak újoncnak számító csoportvezető. - Harmincöt saját nődolgozónkon kívül ezért a tanév kezdetétől hat turnusban 20-20 középiskolás diák munkájára számítunk, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Mezőgazdasági Szakközépiskolából. A szakemberek által elmondottakhoz részünkről csak annyit, hogy a legtöbb gömöri gazdaságban mostanáig a kifizetődő vállalkozások közé tartozott a dohány- termesztés. S nem is csupán a szentkirályiak példája sejteti, hogy már most tenni kell valamit azért, hogy a jövőben is az maradjon. HACSI ATTILA A régebbi, elhasznált gépjárművek tulajdonosai előtt két lehetőség áll, ha el akarják adni jármüvüket: vagy apróhirdetést adnak fel a sajtóban (ezzel a lehetőséggel él az árusítók négyötöde), vagy pedig autójukat az Autóbazár közvetítésével próbálják értékesíteni. Szlovákiában az Autóbazárnak 15 üzlete van, ebből 7 Bratislavában és a nyugat-szlovákiai kerületben és négy-négy a másik két kerületben. Tavaly ezek az üzletek összesen 80 millió korona értékben közvetítettek személyautó-eladást, ebből Bratislavában 24 millió korona értékben. Az Autóbazár természetesen szigorú szabályok szerint közvetíti az árusítást. Az igaz, hogy az ár a kereslethez és kínálathoz igazodik, ám az Autóbazár szakemberei szavatolják, hogy az ár megfeleljen a gépkocsi műszaki állapotának és azt is lehetővé teszik, hogy az érdeklődők próbautat tegyenek. Mindezért a gépkocsit eladó állampolgár az ár 5 százalékának megfelelő illetéket fizet az Autóbazárnak. Ezek szerint tehát a szabályok világosak, annál is inkább, hogy Szlovákiában már két éve működik ez a kereskedelmi vállalat. A megsértett szabályok Természetesen az a tény, hogy az árat az adott autó iránti érdeklődés alapján szabják meg, valamint annak lehetősége, hogy az Autóbazár üzleteinek * vezetői csökkenthetik az eredetileg megszabott árat, ha egy bizonyos idő után nem tudják a gépkocsit eladni, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a felelőtlen üzletvezetők „saját zsebükre is“ dolgozzanak. Ezt tanúsítja a trenčíni Autóbazárban leleplezett megvesztegetési botrány, amelyet a Trnavai JárásbíróMEGVESZTEGETESEK A TRENČÍNI autóbazárban ság, majd a Bratislavai Kerületi Bíróság tárgyalt. Mi is történt tulajdonképpen? A trenčíni üzletet az alig 30 éves Daniel Sol ník vezette. Az árusítást úgy bonyolították le, hogy miután a vásárló egyetértett az árral, egy pénzesutalványt kapott, amelyen az összeget befizette az Autóbazár számlájára, s ennek alapján megkapta a gépkor csit. Ez az árusítási mód lehetetlenné teszi, hogy az alkalmazottak közvetlenül kapcsolatba kerüljenek a pénzzel, illetve visszaéljenek beosztásukkal. Daniel Solník és munkatársa, Ernest Guričan több utat is talált ahhoz, hogy a szabályok megsértésével jelentős összegekhez jusson. A szabályok szerint az Autóbazár vezetője csak azután csökkentheti a gépkocsi eredetileg megszabott eladási árát, ha az öt munkanapon keresztül az elárusítóhelyen volt és nem akadt rá vevő. Solník és Guričan azonban azonnal felajánlotta az érdeklődőknek, hogy engedményes árat szabnak meg, amennyiben a vevő az így megtakarított összeg felét nekik adja át. Több esetben tettek ilyen javaslatot, s nem kis összegekről volt szó. A vizsgálat szerint 19 vevőtől Solník és Guričan 13 900 koronát kapott. Saját zsebükbe A törvényellenes meggazdagodásuk másik módja az volt, hogy félrevezették a vásárlókat. így például Guričan 39 000 koronában szabta meg az egyik gépkocsi árát, ezt meg is mondta az érdeklődő J. C-nek, akinek azonban 38 ezer koronáról szóló pénzesutalványt adott. A különbözetet - ezer koronát - készpénzben vette át tőle anélkül, hogy erről bizonylatot adott volna. Dániel Solník és Ernest Guričan bizalmasak voltak az egyes vevők iránt. így például a kiszemelt gépkocsiról azt állították, hogy azt már valaki lefoglalta, de ha kapnának ezer koronát... Más esetben a frissen festett gépkocsiról Solník azt állította a vevőnek, hogy a festést az Autóbazárban végezték el, s ennek árát külön, természetesen nem utalványon, neki kell kifizetni. A különböző kedvezmények, átírások és más kitalált műveletek fejében összesen 118 500 koronát kaptak a vevőktől. Mindent tagadtak Hogyan magyarázta Daniel Solník és Ernest Guričan törvénybeütköző cselekedeteit? Mindent tagadtak. Csupán any- nyit ismertek be, hogy itt-ott elfogadtak egy százast, vagy egy üveget, de azt a vevők maguktól adták, mivel elégedettek voltak a szolgáltatással. Több tucat tanú bizonyította azonban, hogy a hivatalosan megszabott összegen felül mennyit kértek tőlük. Solník és Guričan ügyét a Trnavai Járásbíróság tárgyalta, hogy kizárják az elfogultság bármilyen megnyilvánulását. A büntetés A bíróság mindkét vádlottat csalás és a szocialista vagyon megkárosítása bűntettében bűnösnek mondotta Solnikot két évi börtönbüntetésre ítélték. A bíróság nem fogadta el új munkahelye, a Trenčianské Teplice-i Jalta szálló alkalmazottainak kezességét új munkatársuk átneveléséért. Hogyan is fogadhatta volna el, mikor ilyen súlyos bűncselekményről volt szó! Felmerül azonban a kérdés, hogyan is akarhattak kezességet vállalni Solníkért, amikor alig ismerték őt? SolnfKot a bíróság továbbá 10 ezer korona pénzbírságra, valamint az okozott kár megtérítésére ítélte. Guričan egy évet tölt a börtönben és 5 ezer korona pénzbírságot fizet. Hogyan tovább? A két „ügyeskedő“ ártott kereskedelmünk jó nevének, tehát a bírósági tárgyalással az egész esetet nem lehet lezárni. Meg kell akadályozni, hogy az Autóbazárban megismétlődhessenek az ilyen esetek. Az Autóbazárt irányító Klenoty szakágazati vállalat kerületi üzemegységének igazgatója, Bezák mérnök elmondotta, milyen tanulságot vontak le az esetből: - Az Autóbazár összes üzletében szigorú ellenőrzést vezettünk be és a megállapított fogyatékosságokból levontuk a következtetéseket, így további 4 üzlet vezetőjét leváltottuk. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel karöltve további ellenőrzéseket végzünk. Eddig már megállapítottuk, hogy az új üzletvezetők irányításával jobb eredményeket érünk el, mivel Solníknak, Guričannak és a hozzájuk hasonlóknak ez nem volt érdeke, ők a saját hasznukat nézték. Az eset kapcsán el kell gondolkodnunk a vevők magatartása fölött is, akik hajlandók voltak osztozni Solníkkal és Guričannal, vagy pedig bizonylat nélkül adtak át nekik nagyobb összegeket. JAROSLAV MEŐKO Mexikó kőolajexportja
