Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-28 / 230. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. IX. 28. Lépést tartani a termelőkkel Ezekben a hetekben, hónapokban dől el lesz-e elegendő konzerv, befőtt, zöldség és gyümölcskészítmény üzleteink polcain. Ez csakis a feldolgozó üzemektől és az azokat irányító felettes szervek hozzáállásától függ, mert a termelők megtették a magukét. Néhány gyümölcs- és zöldségfélesé­get leszámítva mindenből termett annyi, hogy a jövö évi új termésig kitarthat, sőt kivitelre is juthat belőle bőven. Sajnos, a Slovlik vállalat néhány üzemében azt tapasztaltam, hogy a megtermett áru feldolgozásával alig-alig tudnak megbir­kózni. A legtöbb esetben az okokat az elavult technológiá­ban, az idejétmúlta gépsorokban, a pótalkatrész-hiányban kell keresni, de elég gyakran tapasztalhatók a szervezetlen­ség, a fejetlenség tünetei is. Mindezek ismeretében kíváncsi voltam, milyen a helyzet Dél-Szlovákia egyik legújabb és legkorszerűbb feldolgozó üzemében, az Ersekújvári (Nové Zámky) Konzervgyárban. A nagy szaktekintélynek számító Andel Miklós, a gyár főellenőre avatott be az idei gondjaikba.- Az idei eredményeinkkel elé­gedettek lehetünk - mondotta de azért akadt néhány bosszantó körülmény is. Nagyon örültünk volna, ha néhány korai, jól fizető terményből több terem. Sajnos, az időjárás közbeszólt, de ez már így szokott lenni: minden évben akad néhány olyan termény, amit elvisz az időjárás, és olyan is, amiből annyi terem, hogy nincs az a fel­dolgozó ipar, amelyik vele bírna Nagy érvágás számunkra, hogy az idén kevesebb eper és cse­resznye termett a vártnál, mert ezek a legjobban keresett kiviteli cikkeink közé tartoznak már évek óta. A tervezett mennyiség alatt maradtunk a sárga barackbefőt­tekkel is, de ezt a lemaradást némileg pótoltuk az őszi barack feldolgozásánál. Sajnos, a kör­nyékünkön termő őszi barack faj­ták nem magbaválók, így befőzés­re nem igen alkalmasak, viszont gyermektápszer készítésére igen A zöldségféleségekből csak a csemegezöldborsóból nem ter­mett annyi, hogy a tervet teljesít­sük. Ennek a keresett cikknek a minősége igen jó volt, a tervezett 1350 tonna helyett azonban csu­pán 870-et tudtunk belőle feldol­gozni. Az idén a legnagyobb meglepe­tést számunkra az uborka hozta Persze, az ilyen meglepetéseknek csak örülni lehet, ugyanis idén kitűnő a csemegeuborka minősé­ge. Szerintem ezt többek között annak köszönhetjük, hogy ebben az évben főleg kistermelőktől vá­sároltuk az uborkát. A múlt évek­ben komoly gondot okozott az I. minőségi osztály elérése, míg az idén a feldolgozott mennyiség nyolcvan százaléka volt ide sorol­ható. •- Úgy tudom, uborkából nagyon sok termett. Győzik a kapacitásuk­kal a feldolgozását?- Csak nagyon nehezen. Olyan helyzet alakult ki, hogy még a gyü­mölcs-vonalakon is uborkát kellett feldolgoznunk, hogy a termés ne menjen kárba. Az eredeti tervünk szerint az idén 4200 tonna uborkát kellett volna feldolgoznunk, majd a termés láttán ezt 5500 tonnára módosították, de még ezt is túltel­jesítettük háromszáz tonnával.- Most kezdődik a kora ősziek feldolgozása. Hogyan vannak rá felkészülve7- Egyelőre azt mondhatom, hogy jól. A cseresznye-paprikából már majdnem az egész évi tervün­ket teljesítettük Lecsóból 1800 tonnát kell biztosítanunk a közellá­tásnak, ennek több mint a fele már a raktárunkban van. A paprikasze­letek tartósítását még csak most kezdtük el, ebből legalább hatszáz tonnát szeretnénk készíteni. Igen rosszul állunk a szilvával, úgy tű­nik, hogy a tervezett 2000 tonnát nem tudjuk teljesíteni, mert eddig alig az egyharmadát dolgoztuk fel ennek a mennyiségnek.- A múlt években sokat szidták konzervgyárainkat a paradicsom püré miatt, mert mindenki tudta, hogy paradicsomból általában minden évben többlettermés volt, pürét mégsem lehetett kapni. Idén e téren változott a helyzet?- A mennyiség szempontjából a helyzet nem rossz, de sajnos a minőségi követelményeknek már nehezebben tudunk eleget tenni. Ennek az az oka, hogy az idén a paradicsom megrepede­zett, a repedésekbe sok föld ke­rült, amit a jelenlegi eszközeinkkel nem tudunk teljesen eltávolítani. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy Magyarországról rendeltünk egy úgynevezett hidrociklon berende­zést, amivel már elfogadható eredmények érhetők el.- A háziasszonyok kíváncsian várják, hogy lesz-e elég savanyí­tott káposzta és szárított hagyma az üzletekben.- A hagyma minősége idén na­gyon jónak mondható. Hatszáz tonna szárított hagymát akarunk előállítani, de ennek nagy része kivitelre készül. Megkezdtük a sa­vanyított káposzta készítését is, kétezer tonna a tervünk, de mivel igen nagy iránta az érdeklődés, többet akarunk belőle készíteni. Tudjuk, hogy a múlt évben elég gyakran hiányzott ez a termék az üzletek polcairól, de erről mi nem tehetünk. Mi tavaly is teljesítettük a tervünket.- Megkezdték a fűszerpaprika készítését is. Milyen a minősége?- Már harminchat éve dolgo­zom ebben az iparágban, de azt kell mondanom, hogy ilyen jó mi­nőségű talán még soha sem volt a fűszerpaprika. Nagyon jó a fes­téktartalma, kitűnő az íze, sok illó­olajat tartalmaz és a többi, a minő­séget befolyásoló komponense is megvan. A jelek szerint tehát, ha az időjárás nem szól közbe, az idén igen kitűnő fűszerpaprikát adunk a piacra.- Gondolom, hogy az időjárá­son kívül sok függ attól is, hogyan dolgozzák fel ezt az igen fontos terményt. A szárítás nagyon befo­lyásolja a végső minőséget.- Ez igaz. Sajnos, a megtermett mennyiségnek csak a háromne­gyedrészét tudjuk a gyárban le­szárítani, mert a kapacitásunk többre nem elegendő és fűtő- anyag-gondjaink is vannak. Körül­belül ötszáz tonnát kell majd köl­csönvett szárítókban leszáríttat- nunk. Ezek a szárítók olyanok, hogy a minőséget nehezen tudjuk velük garantálni.- Mondotta, hogy néhány ter­mékből többet feldolgoztak, mint amennyit terveztek. Eladási gond­jaik nem lesznek?- Eladási gondjaink máris van­nak. Cseresznye-paprikából nem tudtunk annyit elhelyzeni, mint amennyit tartósítottunk Hasonló a helyzet az uborkával is. Amikor megkezdtük az uborka feldolgozá­sát, még 3000 tonna volt a raktá­ron a múlt évi termésből. Ehhez jön az idei 5800 tonna, tehát ért­hető, ha kicsit aggódunk. De mi abból indultunk ki, hogy ami meg­termett, fel kell dolgozni Most már a kereskedőinken a sor, hogy ezt a hatalmas mennyiséget értékesí­teni tudjuk. A kilátásaink e téren nem rosszak, mert az uborka mi­nősége kitűnő. Bízunk abban, hogy néhány tonnát külföldön is el tudunk adni belőle. KAMOCSAI IMRE Kihasználják a jó időt Szeptember közepén járunk, és az ..amolyan nyárutónak“ is beillő száraz meleg időjárást bizonyára a mezőgazdasági üzemekben is maximálisan kihasználják az idő­szerű határi munkák végzésénél. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kerestük meg Farkas László mér­nököt, a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Járási Mezőgazda­sági Igazgatóság főgépesítőjét. Elmondotta, hogy az üzemek­ben minden műszaki és gépi alap­eszköz rendelkezésre áll, noha azok nem is mindig a legkorsze­rűbbek vagy a legújabb típusúak. Ez a helyzet a silóbetakarító gé­pek esetében is. Teljes ütemben dolgoznak a MGF típusú takar­mányszárítók, amelyből 13 van a járásban. Van mit szárítani, hi­szen a jó idők hatására jól fizetnek a tarlókeverékek is, és lucernából már a negyedik kaszálást szárítják fel teljes értékű takarmánynak. A főgépesítő ezzel összefüggés­ben azt is hozzátette, hogy az üzemanyagtakarékosságot, illetve fűtőolaj-kereteket is figyelembe véve a szemes kukorica szárítását csak a legvégső esetben engedé­lyezik. Az őszi vetemények alá történő mélyszántás és talajelőkészítés is jó ütemben halad, de nehezíti munkájukat jó néhány fontos esz­köz, vagy traktor-pótalkatrész hiá­nya. Viszonylag jobb a helyzet a cukorrépa betakarító-gépek al­katrészellátásának esetében. Itt a hidraulikus részeket kivéve a múlt évhez viszonyítva javult az ellátás színvonala. Bár az idei év­re megrendelt cukorrépa-betaka- rító gépek sem érkeztek még meg, a meglévő gépparkkal az üzemek teljesíteni tudják a mintegy 5000 hektárról a cukorrépa jó minőség­ben történő betakarítását. A járás­ban megszervezik a technika nap­ját, ebből az alkalomból az érde­kelt szakemberek kicserélik ta­pasztalataikat és megismerked­nek azokkal az apró módosítások­kal és javaslatokkal, amelyekkel csökkenthetők a betakarítási veszteségek. Szóba kerültek a járásban ter­mesztett szőlő szüretelése körüli gondok is, hiszen idáig nincs még olyan tökéletes gépsor, amely a jelenlegi ültetvényeknek és faj­táknak megfelelően alkalmas le­hetne a gépi erővel történő szüre­telésre. Tehát marad az emberi kéz, melyből ilyenkor sok kell, és e célból az üzemek idénymunká­sokat, brigádosokat, iskolásokat fogadnak fel segítségnek. Farkas László nem rejtette véka alá azt az észrevételét sem, hogy azok a szolgáltató céllal létesített ipari üzemek és vállalatok, gép- és traktorállomások, amelyeknek el­sődleges feladata országos vi­szonylatban is a nagyüzemi me­zőgazdaság számára szükséges gépek, felszerelések, és berende­zések szükséges nagyjavításának elvégzése, sem mennyiségileg, sem minőségileg nem végeznek elfogadható munkát, és így gyako­ri a jogos reklamálás, a javítási határidők eltolódása. Jó lenne, ha az illetékesek erre is felfigyelné­nek, mert az alkatrészellátási gon­dokon kívül ez is egy érthetetlen bosszantó körülmény a mezőgaz­dasági üzemek számára. MÉRI ISTVÁN Az élenjáró fejők tapasztalatai alapján Az állattenyésztési fejlesztési program megvalósítása, a terme­lési és eladási tervek teljesítése a galántai (Galanta) járás mező- gazdasági dolgozóitól is nagy erő­feszítést igényel. Nehezen alakul ki az új feltételeknek megfelelő termelési struktúra. Nyugtalanító, hogy a termelés görbéje nem emelkedik egyenletesen felfelé, egyes szakaszokon a korábbi ter­melési átlag alá süllyed. Amint az állattenyésztési dolgozók nagyfö- démesi (Veľké Úlany) járási érte­kezletén Ondrej Šaling, a járási pártbizottság vezető titkára záró­beszédében fejtegette, az állatte­tolható a lemaradás. Hangoztat­ják, hogy lényegesen több tejet fejhetnének a járásban, ha minden fejő követné az élenjárók példáját. A jelenlegi időszakban 34 fejő na­ponta tehenenként több mint 11 liter tejet fej. Jó munkával elejét veszik, hogy csökkenjen a tejho­zam. Kialakult a lehető legtöbb tejet fejők versenye. Juhos István, a Nádszegi, Takács Mária, a Deá- ki (Diakovce), Glemba Judit, a Nagyfödémesi Efsz fejője, már több mint másfélmillió liter tejet fejt az elmúlt években. Megemlíthet­nénk még Szilvási Istvánt, a Ga­Eredményes együttműködés - színvonalas tejtermelés nyésztési termékek - főleg a tej- eladási tervének nem teljesítése csak részben indokolható objektív okokkal, a kedvezőtlen időjárás­sal; az alapvető hiba az alacsony színvonalú irányításban, a munka rugalmatlan szervezésében, a nem eléggé átgondolt fejlesztési programokban, a terv- és a mun­kafegyelem meglazulásában van. Ebből a szemszögből kell elemez­ni a tejtermelés alakulását a me­zőgazdasági üzemekben. A vezető titkár megállapítása indokolt volt, mert az elmúlt évek­ben a mezőgazdasági üzemek többségében nem fordítottak elég gondot a tejtermelés növelésére, a kedvező feltételek megteremté­sére. Ezt bizonyítják az adatok is. Az 1978-ban tartott járási pártkon­ferencia határozata célul tűzte ki a tehenenkénti évi 3400 literes tejhozam elérését. Kisebb-na- gyobb erőfeszítések után mégsem születtek meg a várt eredmények. 1980-ban 11 mezőgazdasági üzem tehenenként kevesebb tejet termelt 3400 liternél, négy mező- gazdasági üzemben a tehenek át­lagos évi tejhozama még három­ezer liter sem volt, pedig a járásban minden körzetben, mezőgazdasá­gi üzemben adottak lehetnének a feltételek, magasabb szintű tej­termelésre. A múlt évben valami­vel jobb volt az eredmény, de a Szenckirályfiai (Kráľová pri Sen- ci) és Farkasdi (Vlčany) Efsz-ben még mindig kevesebb volt az átla­gos tejhozam háromezer liternél. Ezzel szemben a Nádszegi (Trsti­ce), Zsigárdi (Žiharec) Efsz-ben és a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság­ban minden hektár után ezer liter tejet adtak el. Az élenjáró mező- gazdasági üzemek és fejőik ered­ményei alapján a járásban már 3600 literes fejési átlag elérését tűzték ki célul. A terv mozgósítónak látszik- egyes mezőgazdasági üzemek­ben elősegítette a termelés növe­lését de a kimutatások bizonyít­ják, hogy a mezőgazdasági üze­mek többségében mind az egy tehénre, mind az egy hektárra jutó tejtermelés kevesebb, mint a múlt évben. A járás nyár végéig kétmil­lió liter tejjel kevesebbet adott el a feldolgozó üzemeknek a terve­zettnél. Nagy adósság, és az év végéig nehezen törleszthetö, bár néhány vezető tisztségviselő, mezőgaz­dasági üzemvezető úgy véli, hogy az őszi hónapokban némileg pó­lántai Efsz-bői, vagy Gróf Feren­cet, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság fejőjét is, akik minden nap sok tejet fejnek a rájuk bízott tehenektől és felküzdötték magu­kat a ,,milliomos“ fejők közé. Évek óta jó szakemberekké váltak, a termelés szintjének megfelelően készítik elő a takarmányt, a hozam szerint szabják meg a takarmány­adagot, a gépek után kézzel utánfejik a teheneket, hogy ne ma­radjon egy csepp tej sem a tőgy­ben. Alkalmazzák a legjobban be­vált módszereket. A járásban egyre többször hangzik el, hogy több tejet lehetne termelni, ha mindenütt céltudato­san teremtenék meg a termelési feltételeket. Ezt valja Zsák János mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osz­tályának vezetője is. Nem ért egyet azokkal, akik állandóan az időjárást okolják azért, hogy nem termett elég takarmány Főleg olyan esetekben, amikor az öntö­zőberendezéseket nem használ­ták ki a takarmányfélék öntözésé­re. Több értekezleten bírálta a Vágfarkasdi Efsz vezetőségét azért, hogy az állatállomány szá­mára nem biztosított elegendő és jó minőségű tömegtakarmányt, nem foganatosított hatékony in­tézkedéseket az állattenyésztési dolgozók munkafegyelmének megszilárdítására. Még mindig előfordul, hogy a vezetők nem ellenőrzik, az istállókban milyen takarmányt kapnak a tehenek, és milyen munkát végeznek a fejők. A lazaság következménye az ala­csony tejhozam. A Szenckirályfiai Efsz-ben nem dolgoztak ki meg­felelő fejlesztési programot a tehén- állomány felfrissítésére. A vezető­ség helytelenül határozta meg a beruházási programot is. Nem készült el idejében a tehéntartás­hoz szükséges korszerű istálló, ami szintén fékezően hat a tejter­melés növelésére. Számos mező- gazdasági üzemben hasonló mu­lasztások, nehézségek miatt ala­csony szintű a tejtermelés. Ezért újabb termelési értekezleteken a legjobb szakemberek bevonásá­val vitatják meg, milyen módon lehetne elmélyíteni az agronómu- sok és zootechnikusok együttmű­ködését, felhasználni az élenjáró fejők tapasztalatait a tejtermelés növelésére. Megalkuvás nélküli harcot indítanak a fejlesztési ter­vek megvalósítását fékező fegyel­mezetlenség, lazaság ellen. BALLA JÓZSEF A fiatal szarvasmarha-állomány legeltetése nem csupán a takar­mányozás legésszerűbb módja, hanem jót tesz az állatok egészsé­gének is. A Šumavai Állami Gaz­daság Vyšší Brod-i üzemének la- chovicei részlegén létesített legel- tető-övezetben kiváló eredménye­ket érnek el a fiatal állomány súly- gyarapodásában. Az elmúlt legel­tetési időszakban kerületi viszony­latban e szempontból a legjobb eredményeket könyvelhették el, a napi és darabonkénti súlygyara­podás 0,87 kg volt, és ez mintegy 40 százalékkal több a kerületi át­lagnál Az idei legeltetési időszak­ban elért eddigi eredmények alap­ján is jó helyezésre számíthatnak. A felvételen Miroslav Jironš gra­nulált takarmánnyal egészíti ki az állatok ,, ét lapját“. (Felvétel: ČTK - Jaroslav Sýbek)

Next

/
Thumbnails
Contents