Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-25 / 228. szám, szombat
ÚJ szú 3 1982. IX. 25. \ Hajszálon múlott Izrael kizárása Emil Keblúšeket választották meg az IEA új elnökévé (ČSTK) - A záródokumentumok elfogadásával tegnap véget ért Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 26. közgyűlése. A délelőtti ülés végén a közgyűlés résztvevői szavaztak arról a határozati javaslatról, amely kilátásba helyezte Izrael kizárását a szervezetből. Mivel az Egyesült Államok nyomására valamennyi nyugat-európai ország küldöttsége a javaslat ellen szavazott, ez nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget. Több küldöttség azzal indokolta a kizárásra tett javaslatot, hogy Izrael tavaly bombázta és lerombolta az iraki kísérleti atomkutató központot. Izrael tagságát már a múlt évi 25. közgyűlés felfüggesztette. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsa, amely a szervezet legfelsőbb szerve a két közgyűlés közötti időszakban, tegnap Emil Keblúšeket, Csehszlovákiának a bécsi székhellyel működő nemzetközi szervezetekhez delegált nagykövetét választotta meg új elnökévé. Brit-kínai megbeszélések kezdődnek Hongkong jövőjéről THATCHER PEKINGBEN (ČSTK) - Margaret Thatcher brit kormányfő, aki ötnapos látogatáson tartózkodik Kínában, tegnap délelőtt Pekingben találkozott Teng Hsziao-pinggel, a Kínai KP KB Politikai Bizottsága állandó bizottságának tagjával, a központi bizottság katonai bizottságának elnökével. A tárgyalásokról szóló jelentésébe^ az Új-Kina hírügynökség közölte, hogy Nagy-Britannia és Kína diplomáciai tárgyalásokat kezd Hongkong brit gyarmat jövőjéről. E tárgyalásokat Thatcher kormányfő kínai látogatásának befejezése után kezdik meg, és céljuk „Hongkong prosperitásának és stabilitásának biztosítása“ lesz. Hongkong gyarmat kulcsfontosságú a kínai külkereskedelem szempontjából. 1898 óta áll brit közigazgatás alatt, amikor is területének 90 százalékát az Egyesült Királyságnak 99 év tartamára bérbe adták. A fennmaradó 10 százalékot brit igazgatás alá helyezték „mindörökre“ annak a szerződésnek az alapján, amelynek érvényességét Kína ma nem ismeri el arra hivatkozva, hogy megkötését erőszakkal kényszerítették ki. Nemcsak az izraeli utca tiltakozik Begin politikája ellen, a parlamentben is zajos jelenetekre került sor az utóbbi napokban. Felvételünk szerdán készült, akkor 48 szavazattal 42 ellenében elvetették azt a javaslatot, hogy indítsanak viszgálatot a palesztinok legyilkolásának ügyében. Taufik Tubi képviselőt (középen), aki éles szavakkal ítélte el Begin politikáját, ketten erőszakkal vezették ki a teremből, (baloldali kép) A világ haladó közvéleménye ugyancsak számos alkalommal emelte fel szavát a nyugatbejrúti palesztin menekülttáborokban végrehajtott tömegmészárlás ellen. Felvételünk egy párizsi tüntetésen készült, (jobbra) ČSTK-felvétel Kivizsgálják a nyugat-bejrúti vérengzés körülményeit Tárgyalások az új bonni kormánykoalíció megalakításáról (Folytatás az 1. oldalról) kedése mélységesen felháborított, elmondta, hogy a megszállók mindent ellopnak, amihez csak hozzá tudnak férni. Nemcsak az értékes dokumentumokat szállítják el a teherautókon, hanem az íróasztalokat, gépeket, telefonokat, sőt még a naptárakat is. Az izraeli hadügyminisztérium képviselője beismerte, hogy naponta 150 tehergépkocsi érkezik Libanonból Izraelbe, amelyek különféle árukkal vannak megpakolva: élelmiszerrel, ruházati cikkekkel, lefoglalt fegyverekkel és más hadifelszereléssel. Sorozatos lemondások Izraelben is nagy elégedetlenséget vált ki a kormány népirtó politikája - nemcsak a lakosság, hanem a kormánytisztviselők és a hadsereg körében is. Az izraeli hadsereg főparancsnoksága csütörtökön este közleményben jelentette be, hogy Amram Mitzna dandártábornok, az egyik katonai iskola parancsnoka benyújtotta lemondását. Ezt megelőzően, szerdán mondott le Jicchak Berman energiaipari miniszter, valamint Menahem Milson, a Jordán folyó megszállt nyugati partján az izraeli (ČSTK) - Bonnban tegnap szakértői szinten folytatódtak a CDU -CSU klerikális pártok tárgyalásai a Szabaddemokrata Párt (FDP) Nicaragua Hondurasi bandák akciója (ČSTK) - Hondurasi területről ellenforradalmi bandák törtek be Nicaragua területére, és megölték a nicaraguai mezőgazdasági minisztérium két alkalmazottját. A Managuából érkezett hírek szerint több mint 70 fegyveres bandita hatolt be San Nicolas kisvárosba, Nueva Segovia tartományba, s az utcákon tüzet nyitottak. Az utóbbi napokban már történt két hasonló eset. képviselőivel az új bonni kormánykoalíció megalakításáról. Jól tájékozott körök szerint első ízben ült össze a bel- és jogi politikai munkacsoport is, amelyben az FDP-t többek között Gerhart Baum volt belügyminiszter képviseli. Részvétele e csoport munkájában eddig a Keresztény Szociális Unió (CSU) ellenállásába ütközött, mivel Gerhard Baum eredetileg ellenezte az FDP és a szociáldemokraták (SPD) koalíciójának felbontását. Tegnap folytatódtak a tárgyalások az új kormány gazdasági, pénzügyi és szociális politikájáról is. A munkacsoportok tárgyalásainak eredményeit hétfőn a CDU -CSU, valamint az FDP vezető politikusai, kedden pedig e pártok parlamenti csoportjai vitatják meg. EGYESÜLT ÁLLAMOK A jövő pénzügyi évben több mint 200 milliárd katonai kiadásokra (ČSTK) - Az USA-ban a jövő évben „zöld utat“ akarnak adni az MX rakétáknak, a cirkálórakétáknak és a Pershing-2 közepes hatótávolságú rakétáknak. Erről szóló döntést hozott tegnapelőtt az amerikai Kongresszus szenátusi albizottsága, amely 201,6 milliárd dollárt hagyott jóvá az Egyesült Államok katonai kiadásaira az 1980-as pénzügyi évre. Az albizottság tagjai mindenekelőtt egyetértettek azzal, hogy a Pentagon 983 millió dollárért öt MX típusú atomfejekkel ellátott interkontinentális rakétát vásároljon. Az eredeti tervvel szemben még 2,5 milliárd dollárt juttatnak a kormánynak az ilyen típusú rakéták továbbfejlesztésére. Az albizottság döntése értelmében megkétszerezik a Tomahawk típusú cirkáló rakéták gyártását is. Az ilyen rakéták gyártására összesen 1,2 milliárd dollárt irányoztak elő. Habár úgy tűnhet, hogy a hadügyminisztérium e döntéssel elégedett lehet, ennek az ellenkezője igaz. A Pentagon hivatalosan bejelentette, hogy megkísérli további egymilliárd dollár meg- szavaztatását az új ún. binális ideggázok fejlesztésére. Kommentárunk A bonni kormánykoalíció felbomlása nem okozott meglepetést sem a nyugatnémet, sem a nemzetközi közvélemény körében. Az SPD és az FDP koalíciós pártok között egy hete bekövetkezett szakadás előtt már jóval egyre több jel utalt arra, hogy a Hans- Dietrich Genscher vezette sza- baddemokrara párt a mintegy 13 éve tartó s nem csekély gazdasági, szociális valamint külpolitikai eredményeket femutató közös kormányzását az SPD-vel meg akarja szüntetni. A Helmut Schmidt vezette szociáldemokrata kormánynak nem kis része volt abban, hogy az enyhülés politikája érvényre juthatott Európában, s a meglevő véleménykülönbségek ellenére az elmúlt esztendőkben pozitívan alakult a két német állam viszonya. Lényegében tavaly augusztus óta - amikoris Genscher az FDP vezetőségében nyíltan bejelentette a „fordulat szükségességét“, - a kisebbik koalíciós párt vezetője szemmel láthatóan fokozta taktikai húzásait Schmidt és pártja ellen, a kormány gazdasági elképzeléseivel szöges ellnetétben álló újabb és újabb követelésekkel lépett fel azzal a nyilvánvaló céllal, hogy felborítsa a szociál-liberális koalíciót. Ezt a taktikázást tetőzte be az FDP hesseni tartományi szervezetének Genscher sugal- mazására hozott döntése, hogy a szociáldemökratákkal való sokéves sikeres együttműködés ellenére koalíciós tárgyalásokat kezdenek a CDU-CSU ellenzéki pártokkal, megbuktatják Helmut Schmidtet és helyébe Helmut Kohl személyében a CDU vezetőjét jelölik a kancellári székbe. Az NSZK-ban kirobbant ellentmondásoknak okait vizsgálva, meg kell állapítani, hogy ezeK nemcsak gazdasági természetűek Genscher - aki saját pártjában köreiben is egyre inkább ellenezték a NATO brüsszeli rakéta-telepítési határozatának megvalósítását. Ugyanakkor hatalmas békemozgalom bontakozott ki az országban, a lakosság különböző rétegei, főként a fiatalok egyre hangosabban hallatták szavukat a fegyverkezési hajsza megfékezését, a nukleáris háború veszélyének elhárítását követelve. Merre tart az NSZK? is növekvő nehézségekkel küzd a szociál-liberális koalíció felbontása miatt - azzal igyekszik lépését indokolni, hogy az SPD bebizonyította: „nem képes és nem hajlandó megtenni a munkanélküliség felszámolására egyedül helyes intézkedéseket“, de nyilvánvalóak a külpolitikai nézeteltérések is. Befolyásos körök ugyanis célszerűnek tartják, hogy olyan kormányváltozást hozzanak létre, amely lehetővé teszi számukra, hogy közelebb jussanak az enyhülési politikával és a társadalmi biztonsággal ellentétes céljaikhoz. M éltán állapítják meg a hír- magyarázók: az SPD mind következetesebben ellenezte, hogy a dolgozók kárára szorosabbra húzzák a nadrágszíjat és óriási összegeket áldozzanak a fegyverkezési hajszára. A szociáldemokratáknak még a vezető Ilyen körülmények között egyre mélyült a szakadék Helmut Schmidt és külügyminisztere, Genscher között, aki nem volt hajlandó támogatni a kancellárt, amikor az szembeszállt az NSZK nemzeti érdekeit sértő amerikai szankciópolitikával a szovjet - nyugat-európai földgázvezeték ügyében. Ezért a békeszerető európai közvélemény aggodalommal tekint a bonni fejleményekre, s a kormánykoalíció felbomlásával kapcsolatban joggal teszi fel a kérdést: merre tart a Német Szövetségi Köztársaság? Az aggodalom indokolt, hiszen amint az NDK- ban is figyelmeztetnek rá, az európai béke és biztonság szempontjából döntő jelentősége van annak, „vajon Bonnban meghonosodik-e a kiszámíthatatlanság, sőt uszító, konfrontációs irányvonalra térnek-e át, vagy pedig olyan politikusok jutnak szóhoz, akik tudatában vannak annak, hogy nagy a felelősségük a béke megőrzésében a két társadalmi rendszer és katonai tömb határán, s az enyhülés szellemében tartják magukat a megkötött szerződésekhez. „Ez nagy mértékben érinti a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyát. Az új amerikai atomrakéták árnyékában - amelyeket 1983-ban akarnak telepíteni a szövetségi köztársaságba - nem fejlődhetnek jószomszédi kapcsolatok az NDK és az NSZK között, szögezi le az ADN kommentárja. A szabaddemokrata párton belül egyébként egyre növekednek az ellentétek a szociál- liberális koalíció felbontása miatt, mind többen lépnek ki az FDP-ből. Mivel négy tartományi szervezet, amelyek ellenzik a klerikális CDU -CSU pártokkal való koalíciót, határozatban követelte a párt rendkívüli kongresszusának összehívását, az FDP vezetősége kénytelen volt úgy dönteni, hogy október 16- án Düsseldorfban megtartják e tanácskozást. A párt jobboldali vezetősége azért tűzte ki csak ily későre a kongresszus összehívását, mert azt reméli, hogy október 1-én a parlamentben sikerül lemondásra kényszeríteni Helmut Schmidt kancellárt, s ezáltal kész tények elé állíthatja az FDP tagságát is. PROTICS JOLÁN polgári közigazgatás vezetője. Tel Avivba érkezett Philip Habib amerikai megbízott, hogy Begin miniszterelnökkel és más vezetőkkel a nemzetközi erők elhelyezéséről tárgyaljon. Válság küszöbén a Begin-kormány Az izraeli katonai rádióadó tegnap jelentette: Menahem Begin kormányfő a legfelsőbb bíróság elnökét nevezte ki annak a bizottságnak az élére, amely állítólag ki fogja vizsgálni Nyugat-Bejrgtban a palesztinok tömeges lemészárlásának körülményeit. A tudósítás szerint az izraeli kormány tegnapi rendkívüli ülésén szintén a kivizsgálás „megfelelő formájáról“ tanácskoztak. Nem kétséges ugyanis, hogy bebizonyosodott: Izrael felelős a több mint 3 ezer ártatlan ember haláláért, s ez Izraelben is eddig még sohasem tapasztalt, nagyméretű kormányellenes tüntetésekhez vezetett. Mindez jelzi, hogy a jelenlegi Begin-kormány válság küszöbén áll, s Begin nyilvánvalóan megtesz minden tőle telhetőt, hogy ennek elejét vegye. Még akkor is, ha fel kell adnia eredeti szándékát, amely szerint semmilyen kivizsgálást nem akart elrendelni. Washingtoni bejelentés Larry Speakes, a Fehér Ház sajtótitkára bejelentette: az amerikai kormány továbbra is támogatja a kongresszus elé terjesztett javaslatokat az Izraelnek nyújtandó katonai-gazdasági segítségről, mégpedig az eredetileg megállapított nagyságrendben. Az 1983- as pénzügyi évben az USA 2 milliárd 485 millió dollárt nyújtana Izraelnek. Ebből a katonai segítség 1,7 milliárdot tesz ki, a gazdasági pedig 785 milliót. Speakes szavai szerint Washingtonban „gyűjtik az információkat arról, hogy mi történt a palesztin menekülttáborokban“, de nem kezdik meg az ügy önálló kivizsgálását, mert az „az izraeli szervek ügye“. Arról nem szólt semmit, hogy kivizsgálják-e azokat az állításokat, amelyek szerint a tömegmészárlások során amerikai fegyvereket használtak, ez ugyanis a külföldi fegyverszállításokról szóló törvény megsértését jelentené. Újabb fegyverek Szomáliának (ČSTK) - Ismét nagy amerikai fegyverszállítmányok érkeztek Szomáliába a Washington és Mogadishu közötti szerződés alapján * Az UPI hírügynökség szerint a két ország közötti légihídon 3 ezer gépfegyvert, 70 katonai autót és más haditechnikát szállítottak az országba. Az AP hírügynökség azt is közölte, hogy 22 amerikai katonai tanácsadó is Mogadishuba utazott, akik a Szomáliái katonák kiképzésében segédkeznek. Az idei évben Washington 20 millió dolláros rendkívüli katonai segítséget nyújt Sziad Barre rezsimjének. Ennek fejében Barre beleegyezett abba, hogy az USA „kiszélesítse katonai jogkörét" Szomáliában.
