Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-25 / 228. szám, szombat

KIS _____ NYELVŐR Ne m mindent képez a képez Rohanó korunkban naponta többször is halljuk, milyen fontos az anyaggal és az energiával való takarékosság. A szavakkal is ésszerűen kell gazdálkodni, mert olykor csak így tehetünk eleget a nyelvhelyesség követelményeinek. A sajtó nyelvében és főleg a hivatalos nyelvben lépten-nyomon találkozunk fölöslegesen használt terjengős kifejezésekkel, amelyek sokszor ragály mód­jára terjednek a köznyelvben is. A velük megtűzdelt szövegek megfogalmazói nem törekedtek arra, hogy mondataik kifogástala­nok, tömörek legyenek. Ebbe a csoportba tartoznak a képez igével alkotott kifejezések. Valamikor a tanítókat a tanítóképzőben képezték. Ebben a mon­datban a képez ige jelentése konkrét, használata helyénvaló. Viszont kerülni kell az ilyen szóhasználatot: A november átmene­tet képez az ősz és a tél között. Komoly hiányosságot képez, ha az utánpótlásról nem gondoskodnak idejében. Ez képezi havi jövedelmét. Az említett mű kivételt képez. Helyesen: A november átmenet az ősz és a tél között. Komoly hiányosság, ha az utánpótlásról nem gondoskodnak idejében. Ez havi jövedelme. Az említett mű kivétel. A képez-zeI alkotott kifejezésekben a fölösleges képez igét nem kell feltétlenül - sőt néha nem is lehet - más igével helyettesíteni, helyettesíthető egyszerű névszói állítmánnyal. A Nem képezi alku tárgyát; tulajdonát, érdekét képezi valakinek; alapját, alapanyagát, lényegét, alkotórészeit, záróokmányát stb. képezi valaminek szókapcsolatokat így kell módosítani: Nem alku tárgya; tulajdona, érdeke valakinek; alapja, alapanyaga, lényege, alkotórészei, záróokmánya stb. valaminek. Átmenetet, hiányos­ságot, kivételt stb. képez valami - helyesen: átmenet, kivétel, hiányosság. A Megfontolás tárgyát képezheti mondatot teljes egészében kiküszöbölhetjük, és egyetlen szóval helyettesíthet­jük. Semmivel sem mondunk kevesebbet, ha helyette egyszerűen ezt mondjuk: Megfontolható. HASÁK VILMOS Alultáplált Angol és német kifejezés szolgai fordításából került ez a szó orvosi nyelvünkbe, innen a sajtóba és mind a két helyről a köz­nyelvbe. Az angol underfed s a német unterernährt azt jelenti, hogy egy szervezet nem jut elegendő táplálékhoz akár azért, mert nincs elég ennivalója, akár mert nem tud vagy nem akar enni, de az is lehet, hogy emésztőrendszere nem tudja kellőképp értékesíteni az elfogyasztott táplálékot, tehát az illető személy nem alkatánál, hanem elégtelen tápláltságánál fogva sovány. Azonos jellegű szók az angolban pl. az undergrown (növésben elmaradt; tömör, népi szóval - melyet orvosíróinknak is ajánlok - csökött; vö, csökevény, csenevész), az underpaid {nem alulfize­tett, hanem rosszul fizetett) és a „magyar alulexponált (a szüksé­gesnél kevesebb ideig exponált, azaz elégtelenül exponált). Amikor első ízben találkoztam a címszóval, hirtelenében úgy értettem, hogy olyasvalakiről beszélnek, aki sérülése, műtété vagy betegsége miatt rendes úton, azaz szájon át nem lehet táplálni, tehát alulról, végbélen át táplálják mindaddig, míg a rendes út ismét járható nem lesz. És valóban, magyar nyelvér­zékkel ezt a kifejezést csak így lehet érteni. Alul szavunk elsősorban helyhatározásra alkalmas, egy-két átvitt értelmű használatában is érződik helyhatározó jellege. A méltán megróható angolos-németes kifejezés helyébe olya­nokat ajánlhatunk, mint gyöngén táplált, hiányosan táplált, rosszul táplált vagy pedig - és szerintem ez a legjobb - elégtelenül táplált. Ez utóbbit az orvosi nyelv is bátran elfogadhatja, mert szabatosan és félreérthetetlenül fejezi ki a fogalmat. TIŠZAMARTI ANTAL Mit kinek lehet felróni? Nemrégiben egy riportalanytól hallhattuk ezt a televízióban: Mindenesetre javukra róható fel a becsületes igyekezet. Helyes-e ez így? A mai köznyelvben a valakinek valamit felró azt jelenti: valakinek valamely tettét, magatartását mint hibát, vétséget tartja számon. Ami jó, helyes, pozitív - márpedig a becsületes igyeke­zet feltétlenül az -, azt nem szoktuk felróni, s különösen nem valakinek a javára, hanem a javára írjuk. Igaz persze, és ezt az értelmező szótár közli is, hogy eredeti­leg, tehát a régebbi nyelvhasználatban a felró ige egyként jelentette a rosszalló és az elismerő számontartást. Vörösmarty Mihály még így mondta: Érdemül róhatjuk fel, hogy nem restelék a hangyamunkát. Ma már azonban furcsán hat, ha valamit valakinek a javára akarunk felróni. A felró ige ma már szinte egyértelműen rosszalló minősítésre utal, ezért a javára, javukra róható fel kifejezést nem tarthatjuk helyesnek. MAYER JUDIT A termés ne maradjon a fa alatt Az almaszedésben segítenek az idénymunkások és az iskolások is Országszerte gondot okoz a bő almatermés szedése, elhelyezése, tárolása. A napi sajtó közzétette a Szlovák Belkereskedelmi Miniszté­rium, a Szlovák Mezőgazdási és Élelmezésügyi Minisztérium, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége és a Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége felhívását az alma- és szilvatermés célszerűbb hasznosítására. Hangsúlyozta, hogy a betakarításba be kell vonni az iskolákat, a társadalmi és a szakegyesületeket, az ifjúságot, a védnök­ség! üzemeket, a hivatalokat és a lakosságot. Az érdeklődők természet­beni juttatást is kaphatnak munkájukért. A felhívással kapcsolatban kértem interjút Ozsvald Frigyestől, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor igazgatójától:- A járásban milyen termést várnak?- A mezőgazdasági üzemekkel 12 ezer tonna téli alma felvásárlá­sára kötöttünk szerződést. Becs­lésünk szerint körzetünkben nem termett több alma, mint tavaly. Túltermeléstől tehát nem kell tar­tanunk. Ennek ellenére, mivel a já­rás felvevőpiaca szinte jelentékte­len, hiszen a lakosság túlnyomó része kertjében elegendő gyümöl­csöt termel családja számára, ér­tékesítési gondjaink vannak.-Mi okozza a legnagyobb ne­hézséget?-Elsősorban az, hogy a cseh országrészkbe nem szállítják el a leszerződött almát, inkább fek- bért fizetnek vállalatunknak a táro­lásáért. Számunkra ez nem elő­nyös, és nem járul hozzá a problé­mák megoldásához, mert a raktá­rakra szükségünk lenne. Más gyü­mölcsöt, félkészárut kellene tárol­nunk. Reméljük, hogy a cseh­országi felvásárló vállalatok a fek- bér fizetése helyett inkább az árut szállítják el.-Vállalatuk vezetősége mi­lyen javaslatot tesz a gyümölcs gyors értékesítésére, elhelyezé­sére tárolására?- Nem könnyű válaszolni. Olyan javaslatok is elhangzottak, hogy az alsó osztályba sorolt almát is raktárainkban kellene tárolni, és később, amikor a piac felvevőké­pessége nagyobb, értékesíteni. Nézetünk szerint ebből kettős kár származna. Az egyik, hogy túl sok energiát kellene felhasználnunk a gyümölcs hűtésére. A másik, hogy a gyengébb minőségű gyü­mölcs gyorsabban romlik, és ké­sőbb sem könnyebb eladni. A fo­gyasztók többsége szívesebben vásárolja az I. osztályú almát. Na­gyon rossz tapasztalataink vannak a fölösleg tárolásáról. Tavaly pél­dául egész télen hütöttük a Gol­den Delicious almát, remélve, hogy a fogyasztókhoz kerül. Csa­lódtunk. Mivel nem volt megrende­lő, egy részét a mezőgazdasági üzemekbe szállítottuk, ahol a ser­tésekkel etettek meg. Számolni sem merem, mennyi voltba veszte­ség és mennyi áramot pazaroltunk el fölöslegesen a hűtésre.-Mi a megoldás, hogyan le­hetne értékesíteni a II. osztályú almát?-Sürget az idő, ezért gyorsan kell cselekednünk. Javaslatunk szerint a II. osztályú almából gyü­mölcscukrot, szeszt lehetne előál­lítani. A legolcsóbb megoldás pe­dig a kiárusítás lenne. Ha a fo­gyasztó olcsón hozzájut a gyü­mölcshöz, akkor természetesen szívesen vásárolja, pincéjében, hétvégi házában tárolja, esetleg egy részéből kompótot készít. Sokféle módja van a gyümölcs felhasználásának és tartósításá­nak. Számunkra az a fontos, hogy a termés ne maradjon a fa alatt, és ne rothadjon a raktárakban-A felhívás ismeretében ho­gyan szervezik a szedést?-Járásunkban is jelentkeztek a gyümölcs szedésére. Elsősor­ban azonban a mezőgazdasági üzemek tapasztalt munkacsoport­jaira támaszkodunk, melyeknek tagjai megbízhatóan osztályozzák a gyümölcsöt. Ez nagyon fontos, mert elég, ha két-három horzsolt, vagy hibás alma kerül a jó minősé­gűek közé, s ládába vagy a konté­nerekbe rakott alma elkezd rohad­ni. Ha felvásárló szervek észreve­szik, hogy az I. osztályú alma között hibás is van, alacsonyabb osztályba sorolják, és természete­sen kevesebbet fizetnek az áruért. A termelőüzemek bevétele tehát lényegesen csökken. Ezért a Du- natőkési üzemekben úgy szervez­zük a munkát, hogy az idénymun­kásokat a gyümölcskertészetek tapasztalt dolgozói irányítják, és munka közben is ellenőrzik az osztályozást.- A jelenlegi felkészülés lehe­tővé teszi, hogy a termést idejé­ben és jó minőségben takarít­sák be? *-Minden mezőgazdasági üzemben teljes ütemben folyik a gyümölcs szedése , Ahol szük­séges, természetesen1 segítenek az idénymunkások és az iskolások is. Rendszeres ellenőrzéssel, a mezőgazdasági üzemekkel való jó együttműködéssel elejét vesz- szük, hogy az alma hosszabb ide­ig a fák alatt, vagy az ideiglenes tárolóhelyeken legyen. Menet köz­ben a felsőbb szervekkel együtt működve még számos intézke­dést hozunk a gyümölcstermés le­hető legkisebb veszteséggel törté­nő betakarítására. BALLA JÓZSEF A vasutasnap küszöbén XTudósítónktól) - A közelgő vas­utasnapot megelőző sajtóérte­kezleten Stanislav Houška közle­kedésügyi miniszterhelyettes a Csehszlovák Államvasutaknak az elmúlt időszakban kifejtett tevé­kenységéről, a dolgozók munkae­redményeiről és problémáiról tájé­koztatott. Szólt a teherszállítással, mindenekelőtt a vagonok meghi­básodásával, ki- és berakásával, valamint a szállítási igények okoz­ta aránytalanságokkal kapcsola­tos nehézségekről, és arról, hogy az expressz- és gyorsvonatok az utóbbi időben kevesebbet késnek, ami főleg a pályák karbantartásá­nak és rendszeres javításának kö­szönhető. Noha a vonatok és az állomá­sok tisztán tartására nagyobb gondot fordítanak a dolgozók, az utasok pontos tájékoztatása a be­következett változásokról, az át­szállási lehetőségekről még min­dig nem elégítheti ki az igényeket. A már 62,8 százalékban villa­mosított vasút ésszerűen gazdál­kodva a fűtőanyaggal, június vé­géig mintegy 20 millió kilowattóra villanyáramot és több mint 10 mil­lió liter gázolajat takarított meg. A fejlesztést feltételező vasúti beruházások a folyamatos szén- szállítást lehetővé téve különösen az észak-csehországi kerületben, a Szovjetunióval lebonyolított áru- csere-forgalom biztosítása érde­kében pedig a tiszacsernyó-nagy- kaposi (Čierná nad Tisou-V. Ka­pušany) vonalon jelentősek. A nehézségeket a beruházások terén az építkezések vontatott üteme okozza. Nagy gondot jelent azonban a vasút hibájából au­gusztus végéig bekövetkezett 98 komoly baleset, valamint a 38 könnyű és a forgalmat veszélyez­tetett 344 baleset is. Az ezek által okozott anyagi kár meghaladja a 33 millió koronát. A vasútra az idén és a követke­ző években az eddigieknél is igé­nyesebb feladatok várnak. Teljesí­tésük a szocialista versenyektől és a dolgozók kezdeményezésének lényeges növelésétől függ. -km­A tirisztoros szabályozóval ellátott E 458. 1 típusú moz­dony a régebbi változatához képest 50 szá­zalékkal keve-, sebb villamos energiát fo­gyaszt. A felvé­telen Zdenék Kalvar vonatve­zető ü látható munka közben, az előtérben pe­dig az új moz­dony (Felvétel: ČTK - Petr Berger) Tanácskoznak a gabonatermesztők Szilva József: Városszél Néhány héttel az aratás befeje­zése után tartják szokásos évi ta­nácskozásaikat Közép-Szlovákia egyes járásaiban a gabonater­mesztők. Az időpont megválasztá­sa még akkor is szerencsés, ha a földeken ezekben a napokban már ismét nagyon sok a tennivaló, hiszen a legutóbbi esztendő ter­melési tapasztalatainak birtoká­ban foghatnak hozzá az új felada­tok végrehajtásához. A mindenütt jellemző szárazság okozta a legtöbb gondot a losonci (Lučenec) járás gabonatermesztői számára is. Tekintettel a járás rendkívüli vízszegénységére, szó­ba sem kerülhetett a gabonafélék öntözése, hiszen a kiásott kutak nagy részébe tartálykocsikkal hordták a vizet, s teljesen elapadt az Ipoly folyót tápláló Poltárica patak is. A járás szocialista szektora ga­bonatermesztési feladatait 94,9 százalékra teljesítette, 38,6 ton­nás átlaghozamot ért el, ami a kö­rülményekhez képest nem túl rossz eredmény. Ugyanakkor elé­gedettségre sem lehet oka néhány közös gazdaságnak, főként, ha az összehasonlítható feltételekkel rendelkezők eredményeit vetjük össze. A szomszédos gazdasá­gok közül Rátkán 42 tonnán felüli termést értek el, Rappon viszont csak 3,7 tonnát. Még nagyobb a különbség Cinobaňa (4 t) és Lovinobaňa (3,1 t) valamint Máli- nec (4,1 t) és Uhorské (3 t) össze­vetése során. A legnagyobb - 5 tonnán felüli hozamot - az idén is Galsán (Holi- ša) érték el, tervezett feladataikat azonban ezzel is csupán 96,6 szá­zalékra teljesítették. Ilyen szem­pontból 112 százalékos tervtelje­sítéssel a málineci közös gazda­ságot illeti az elsőség. A hegyvidé­ki földművesszövetkezet 4,1 ton­nás átlagtermést ért el. A jók közé kell még sorolni Cinobaňát, Látkyt és Tomašovcét. A járás nagyüzemei jelentősen túlteljesítették a hüvelyesek és az olajnövények termelési tervét. Kü­lönösen a rátkai szövetkezet 3,6 . tonnán felüli eredménye értékes, kerületi viszonylatban is a legjob­bak közé tartozik. Az elmúlt évi eredmények elemzésére, pihenésre nem sok idő maradt. Az elkövetkező napok és hetek során több mint 12 ezer hektáron kell elvetni az őszieket, ami a gépellátási nehézségek és a rendkívüli szárazság miatt ko­moly feladat elé állítja a járás ga­bonatermesztőit. -h.a­ÚJSZÚ 4 1982. IX. 25. I

Next

/
Thumbnails
Contents