Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-23 / 226. szám, csütörtök

EGYSÉG, ELVTÁRSI EGYÜTTMÜKÖDÉS Todor Zsivkov elvtárs pohárköszöntöje A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa kedden este díszvacsorát adott a csehszlovák párt- és állami küldött­ség tiszteletére, melyen Gustáv Husák és Todor Zsivkov mondott pohárköszöntőt. Az ENSZ-közgyűlés XXXVII. ülésszaka A békepolitikának nincs ésszerű alternatívája Todor Zsivkov elvtárs az első napi rendkívül hasznos megbe­szélések után még egyszer szívé­lyesen köszöntötte a díszvacsorán részt vevő csehszlovák párt- és állami küldöttséget Gustáv Husák elvtárs vezetésével. A BKP KB főtitkára, államfő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Bulgária dolgozó népe min­dig nagy érdeklődéssel kíséri a legfelsőbb szintű bolgár -csehszlovák találkozókat, majd így folytatta: ,,A népeink közötti barátság évszázados múltra tekint vissza. Jelenleg azonban sokkal szilárdabb ez a barátság, mint ko­rábban bármikor. Már csaknem négy évtizede fejlődik a marxiz­mus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapelvein, összhangban az országaink kö­zött érvényben levő barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződéssel.“ Az első napi megbeszéléseket értékelve a szónok hangsúlyozta, az eszmecserék megerősítették azt a kölcsönös elhatározást, hogy mindkét fél érdeke a bolgár -csehszlovák sokoldalú együtt­működés további elmélyítése. A tárgyalások igazolták a teljes nézetazonosságot valamennyi megvitatott kérdésben. Todor Zsivkov a továbbiakban megelé­gedéssel szólt a kétoldalú együtt­működés magas szintjéről politi­kai, gazdasági és kulturális téren egyaránt Husák elvtárs bevezetőben kö­szönetét mondott a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának és Minisztertaná­csának a látogatásra való meghí­vásért. A bolgár kommunistáknak és az ország testvéri népének tol­mácsolta Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Közonti Bizottságá­nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és Csehszlovákia népének szívélyes, elvtársi üdvözletét. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban őszinte rokonszenv- vel és nagy érdeklődéssel figyeljük a bolgár népnek a fejlett szocialis­ta társadalom építésére kifej­tett erőfeszítéseit - mondotta. - Nagyra értékeljük hozzájárulá­sukat a szocialista közösség álla­mainak közös béketörekvéseihez, az imperializmus, az újgyarmato­sítás és a fajüldöző politika elleni küzdelemben. Az eredményekben, amelyeket népünk a politikai és a gazdasági élet valamennyi területén elért, őszinte öröme telik a népi Bulgária valamennyi barátjának. Ezek a Bolgár Kommunista Párt és az egész bolgár nép hűségét és oda­adását bizonyítják népünk nagy fiának, Georgi Dimitrovnak forra­dalmi hagyatéka iránt, akinek 100. születési évfordulójára az idén emlékezett az egész haladó em­beriség. Csehszlovákiai és Bulgária veze­tőinek minden találkozója fontos lépést jelent a kölcsönös kapcso­latokban, új ösztönzést ad pártja­ink, országaink és népeink együtt­működésének további fejlődésé­hez. Szívesen emlékezünk nyolc év előtti bulgáriai találkozónkra, valamint a Zsivkov elvtárs vezette párt- és állami küldöttség 1979. évi csehszlovákiai látogatására. Kölcsönös kapcsolataink dina­mikus fejlődésének biztosítéka a kommunista testvérpártjaink kö­zötti egység és elvtársi együttmű­ködés, amely a marxizmus-leni­nizmus és a szocialista internacio­nalizmus elveire, országainknak a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával fennál­ló szilárd barátságára, szövetsé­gére és szoros együttműködésére A BKP XII. kongresszusán ki­dolgozott irányvonal feladatainak teljesítéséről is szólt. „Bizonyos nehézségek ellenére erőfeszíté­seinket a 8. ötéves tervidőszak legfontosabb szociális-gazdasági célkitűzésének a következetes megvalósítására - a nép egyre növekvő anyagi, szociális és kul­turális szükségleteinek a teljesebb kielégítésére összpontosítjuk. Tu­datában vagyunk annak, hogy e célkitűzés megvalósításához el­sősorban tartós békére, megér­tésre és a népek közötti együttmű­ködésre van szükség. Éppen ezért minden tőlünk telhetőt megte­szünk annak érdekében, hogy a Bolgár Népköztársaság külpoliti­kája a békét, a kölcsönös megér­tést és az együttműködést szol­gálja“ - hangsúlyozta. A jelenlegi nemzetközi helyzet­ről szólva aggodalmát juttatta kife­jezésre a feszültség kiéleződésé­vel kapcsolatban. Nyílt titok, hogy a feszültség és a konfrontáció nö­vekvő veszélyének legfőbb okozói az agresszív imperialista körök, el­sősorban az USA. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve a Varsói Szerződés és a NATO között fennálló hozzávetőleges katonai erőegyensúly módosítá­sára törekszenek. Majd így folytat­ta: „Veszélyes lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ránk kényszerítsék a lázas fegyverke­zést, hogy fokozzák a nukleáris háború veszélyét, hogy háborús támaszkodik a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa keretében. Szilárd alap ez, amelyre a jövőben is építeni fogjuk kapcsolatainkat. A kölcsönös gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés fejlesztésében is jó eredményeket értünk el, amit a kölcsönös áru­csere-forgalom szüntelen növeke­dése bizonyít. Számos ágazatban sikeresen fejlődik a termelési koo­peráció és szakosítás. E sokoldalú együttműködés további bővítésé­ben és minőségi színvonalának emelésében látjuk azon feladatok biztosításának fontos eszközét, amelyeket testvérpártjaink kong­resszusai tűztek ki. Fontos szere­pet játszik itt a szocialista orszá­gok népgazdasági terveinek elmé­lyülő egyeztetése és a szocialista gazdasági integráció céltudatos tökéletesítése. Országépítő terveink teljesíté­séhez, népeink boldog jövőjéhez elkerülhetetlenül szükséges a bé­ke megszilárdítása, a nemzetközi stabilitás és az államok békés együttműködésének fejlődése. Szemtől szemben az Egyesült Ál­(ČSTK) - Az alakulóban levő új bonni koalíció - a Keresztényde­mokrata Unió (CDU), a Keresz­tény Szociális Unió (CSU) és a Szabaddemokrata Párt (FDP) - vezetői kedd esti második meg­beszélésükön az időszerű gazda­sági és pénzügyi kérdésekkel, el­sősorban a jövő évi állami költség- vetés javaslatával, valamint az NSZK-ban dolgozó vendégmun­kások problémájával foglalkoztak. A tárgyalásokról Bonnban közöl­ték, hogy a három párt az új kor­mány megalakítása után le akarja venni a parlamenti tanácskozások napirendjéről a jövő évi állami költ­ségvetés tervezetét, amelyet még a szociáldemokrata-szabadde­mokrata koalíció terjesztett elő, Genscher, az FDP elnöke kijelen­tette, hogy a három párt új javasla­tot dolgoz ki, s ebben figyelembe veszik az ,,új helyzetet“. Bonnból érkező jelentések sze­konfliktusokat szítsanak. A haladó emberiségnek el kell ítélnie ezt a politikát, mert a nemzetek és az egész emberiség létét fenyegeti. Ezért maradéktalanul támogat­juk az SZKP XXVI. kongresszusán meghirdetett szovjet békeprogra­mot, amely a feszültség csökken­tését, a lázas fegyverkezés leállí­tását, a leszerelést, a népek kö­zötti bizalom és együttműködés megszilárdítását célozza. Támo­gatjuk Leonyid Brezsnyevnek az ENSZ 2. rendkívüli leszerelési ülésszakához intézett felhívását, melyben a Szovjetunió kötelezte magát arra, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Ha a többi ország is hasonló kötelezettséget tenne, ez lényegében az atomhá­ború veszélyének az elhárítását jelentené. A Bolgár Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés tagja, a jövő­ben i$ hozzájárul a szocialista kö­zösség és a békeerők arra irányu­ló közös törekvéséhez, hogy há­borúktól mentes világot teremt­sünk, amely a különböző társadal­mi rendszerű országok közötti kapcsolatokra, a békés együttmű­ködés terén a népek közötti ne­mes versenyre épül.“ Pohárköszöntőjének zárósza­kaszában Todor Zsivkov méltatta a szocialista Csehszlovákia elért eredményeit, melyek jól ismertek a bolgár nép előtt is. Hangsúlyoz­ta, hogy őszinte baráthoz méltóan a bolgár népet örömmel töltik el ezek az eredmények, melyeket a csehszlovák nép a CSKP veze­tésével Gustáv Husákkal az élén elért. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a mostani megbeszélések újabb erőteljes ösztönzést adnak a két nép, a szocializmus és a béke javára fejlődő kétoldalú együttműkö­désnek. lamok és NATO-szövetségesei imperialista politikájának növekvő agresszivitásával e feltételek biz­tosítása legfontosabb feladataink közé tartozik. Kommunista pártunk és kormá­nyunk elsőrendű fontosságot tulaj­donít a nép békés élete és nyu­godt munkája biztosításának. Csehszlovákia, Bulgária és a többi testvéri ország népeinek történel­mi tapasztalatai meggyőzően bi­zonyítják, hogy ezt a háborús ve­szély elhárításáért folyó aktív küz­delemmel, a szocialista közösség országainak szilárd barátságával, szövetségével és együttműködésé­vel lehet elérni. Népünk ezért tá­mogatja feltétel nélkül a Szovjet­unió békés lenini külpolitikáját, amely megmutatja a reális utat e cél eléréséhez, a feszültség enyhüléséhez és a békés nemzet­közi együttműködés fejlődéséhez. Husák elvtárs beszéde végén kifejezte meggyőződését, hogy a kölcsönös látogatások eredmé­nyei hozzájárulnak a két testvér­párt és a két ország népei barát­ságának további erősítéséhez. rint a múlt heti kormányválságot kirobbantó FDP soraiban egyre nagyobb az elégedetlenség, és több mint valószínű, hogy a párt rendkívüli kongresszusát még a novemberben esedékes rendes kongresszus előtt tartják meg. Az alulról jövő bírálatokból ítélve egyes megfigyelők nem tartják ki­zártnak, hogy az FDP nem lesz képes biztosítani a Schmidt-kor- mány megbuktatásához szüksé­ges szavazatokat a parlamentben. (ČSTK) - Az amerikai Fémmunká­sok Szakszervezetének hétfő óta tartó 21. kongresszusán Atlantic Cityben fel­szólalt Edward Kennedy szenátor, s többek között rámutatott: a jelenlegi washingtoni kormány az eddigi ameri­kai kormányoknál élesebben lép fel a szakszervezetek és a munkásosztály ellen. Hangsúlyozta, hogy Reagan hi­vatalba lépése óta mintegy 3 millió (ČSTK) - New Yorkban, mint már röviden közöltük, kedden a késő esti órákban megnyílt az ENSZ-közgyülés idei XXXVII. ülésszaka. A tanácskozást Iszmat Kittani iraki delegátus, az előző, XXXVI. ülésszak elnöke nyitotta meg, majd a résztvevők a XXXVII. ülésszak elnökévé Hollai Imre ma­gyar külügyminiszter-helyettest választották meg, aki az utóbbi években a Magyar Népköztársa­ság állandó ENSZ-képviselője volt. Hollai Imre beszédében aggo­dalommal szólt a nemzetközi poli­tikában tapasztalható néhány nyugtalanító irányzatról. Hangsú­lyozta, hogy az emberiség békét óhajt, mert csak ez szavatolhatja a nyugodt életet. A háborús ve­szély azonban növekszik, mert bi­zonyos körök folytatják az erőre épülő politikájuk megvalósítását. A többség azonban a háborús ve­szély elhárítását és a leszerelés elérését sürgeti, de ehelyett a lá­zas fegyverkezés fokozódásának vagyunk szemtanúi. Egyre több a válsággóc, a gyarmati múlt örök­(Folytatás az 1. oldalról) Faruk Kaddumi, a politikai osztály vezetője tolmácsolta. Az ülésen viszont megállapodás született ar­ról, hogy a palesztin ellenállási mozgalom és a menekültek to­vábbra is minden szükséges anyagi segítséget megkapnak az arab országoktól. A bejrúti rádió jelentése szerint Izrael rendkívül lassú ütemben megkezdte egységeinek kivoná­sát a libanoni főváros néhány ne­gyedéből. Az UPI hírügynökség viszont azt jelentette, hogy az ut­cákon szinte mindenütt izraeli páncélosok cirkálnak, folytatódnak a házkutatások és a tömeges le­tartóztatások. A Izvesztyija szovjet lap tudósítója arról számolt be, hogy az izraeliek „tanultak“ a chi­lei Pinochet-rezsim módszereiből, libanoniak százait terelik a város stadionjába, ahol kínozzák és ki­hallgatják, majd pedig megkötöz­ve „ismeretlen helyre“ szállítják őket. Tel Avivban a külügyminisztéri­um képviselője annak beismeré­sére kényszerült, hogy Izrael je­lenleg sokkal jobban elszigetelő­dött a világban, és a társadalom sokkal súlyosabb válságba került, mint korábban bármikor. Hozzá­fűzte viszont, hogy minderről a vi­lág tehet, mert „nem értette meg, hogy Izraelre nem vonatkoztatha­tók a más államok esetében érvé­nyes egyes nemzetközi normák.“ Az izraeli társadalom valóban mélyreható politikai és erkölcsi válságot él át, és a palesztin pol­gári lakosok körében végrehajtott tömegmészárlás után a minimum­ra csökkent a lakosság bizalma a kormány iránt. Csak egyetlen izraeli miniszter merte megtenni, hogy a televízióban rendkívül za­varosan próbálja védelmezni a kormány magatartását. Az or­szág lakosságának viszont aligha „tudják megmagyarázni bizonyít­ványukat“, mivel a világ közvéle­ménye egyöntetűen, rendkívüli felháborodással ítelte el Izraelt. Többek között ez az egyik oka annak, hogy az izraeli kormány tegnapi hatórás ülésén úgy dön­tött, hogy beengedik Bejrútba az amerikai, francia és olasz kato­nákból álló ún. nemzetközi erőket. Ezzel a gesztussal akarta magát Izrael legalább részlegesen elha­tárolni a palesztin lakosok meg­gyilkolásáért viselt felelősségtől. amerikai vált munkanélkülivé, csök­kentek a szociális programokra fordí­tott kiadások és a kamatláb hatalmas mértékben növekedett. Az USA gazda­sági nehézségeit Kennedy szenátor Reagan elnök militarista politikájára vezette vissza. Ezzel összefüggésben az atomfegyverek azonnali és teljes Befagyasztásáért szállt síkra. sége újabb fegyveres konfliktusok kirobbanását segíti elő. Ezért szükséges, hogy a problémákra politikai megoldást találjunk, és ne folyamodjunk az erő alkalmazásá­hoz. A békepolitikának napjaink­ban nincs ésszerű alternatívája - hangsúlyozta a közgyűlés újon­nan megválasztott elnöke. Az idei ülésszak napirendjén 139 kérdés megvitatása szerepel. Első ízben sorolták be a napirendi pontok közé a Malvin-szigetek kérdését. Akárcsak a korábbi ülésszakokon, az idén is a legtöbb napirendi pont a leszereléssel kapcsolatos. Az általános vita jövő hétfőn kezdődik és október 15-ig tart. A vitában eddig több mint 140 szónok, közöttük számos állam- és kormányfő, valamint 60 külügy­miniszter jelezte részvételét. A közgyűlés időtartama alatt számos fontos kétoldalú megbe­szélésre kerül sor, ezek közül két­ségtelenül a legjelentősebb And­rej Gromiko és George Shultz szeptember 28-án sorra kerülő ta­lálkozója. Franciaország közölte, hogy kato­nái három napon belül megérkez­nek Libanonba. Az amerikai ten­gerészgyalogosok a nápolyi tá­maszpontról már elindultak Bejrút felé. Az izraeli kormány viszont nem egyezett bele abba, hogy a tö­megmészárlás körülményeinek ki­vizsgálására különleges bizottsá­got hozzanak létre. Ez a döntés összefügg azzal, hogy Izrael to­vábbra is a „közel-keleti békefo­lyamatban“ az Egyesült Államok „fontos“ partnere, és Washing­tonnak szándékábán áll az Izrael­hez fűződő kapcsolatok további bővítése, amint azt George Shultz amerikai külügyminiszter megerősítette. A Washington Post a nyugat­bejrúti barbár mészárlásról szóló beszámolójában leszögezte, hogy a palesztinok vére izraeli kézhez tapad, és ezt az erő pozíciójára támaszkodó szokásos érvelések sem moshatják le. Az izraeliek fegyverezték fel és támogatták a palesztin menekülttáborokban végrehajtott tömegmészárlás tet­teseit, a libanoni keresztény milíci- ákat. Az izraeli katonák beenged­ték őket a lezárt városrészbe, és ily módon követhették el bűntettü­ket. A lap szerint Begin izraeli kormányfőnek le kellene monda­nia, vagy legalábbis lépést kelle­ne tennie az arab országokkal va­ló megegyezés irányába. Ha nem alkalmazkodik a közel-keleti reali­tásokhoz, erre nemcsak ő, de egész Izrael is ráfizethet. A New York Times izraeli forrá­sokra hivatkozva közölte, hogy a Tel Aviv-i hadsereg vezérkara és a kormány már péntek reggel, tehát több mint egy nappal a szombati vérengzés előtt tudott a tervezett akcióról. Több kor­mánytisztviselő, de elsősorban Sáron hadügyminiszter szándé­kosan eltitkolta ezeket az értesü­léseket. A lap úgy tudja, hogy Begin több korábbi híve aggoda­lommal követi az izraeli kormány politikáját. A moszkvai Pravdában Vlagyi­mir Kudriavcev, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia levelező tagja, aki részt vett a libanoni és palesz­tin nép ellen elkövetett izraeli bűn­tetteket kivizsgáló nemzetközi bi­zottság munkájában, a következő­ket írta: „A bűntettek előkészítésé­ben és szervezésében részt vet­tek az USA befolyásos körei is. Minden kétséget kizáróan megál­lapítottuk, hogy a Libanon elleni háború előre eltervezett, nemzet­közi bűntett volt. Leszögeztük, hogy Izrael és támogatóinak akció­ja a nemzetközi jog normáinak, az ENSZ Alapokmányának és egyéb dokumentumoknak a durva megsértését jelenti.“ A szerző hangsúlyozta, hogy a nemzetközi büntettek nem maradhatnak meg­torlás nélkül. Gustáv Husák elvtárs pohárköszöntöje Az új bonni koalíció tárgyalásai Az FDP soraiban növekszik az elégedetlenség Kennedy bírálta Reagan politikáját A tömegmészárlás előre kitervelt nemzetközi bűntett volt

Next

/
Thumbnails
Contents