Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-17 / 221. szám, péntek
Szeptember 17. a légierő napja HŰEK A HAGYOMÁNYOKHOZ * * KOMMENTÁLJUK ....... will.......... -.............................. Mé g nem ment le a nap, amikor 1944. szeptember 17-én a zolnai tábori repülőtéren zászlófelvonásra felsorakozott a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák vadászrepülő ezred állománya. Azért jöttek ide, hogy segítsék a felkelőket. Másnap harcba szálltak Életük kockáztatásával mindent megtettek azért, hogy helytálljanak. Amikor a túlerő elől a felkelők a hegyekbe vonultak, október 25-én az ezred visszarepült a Szovjetunióba. Két gép nélküli pilóta és a földi személyzet a partizánokhoz csatlakozott. Szeptember 17. azóta a csehszlovák légierő napja. Néphadseregünk pilótáiról és a kiszolgáló személyzetről elmondhatjuk, hogy hűek a hagyományokhoz. Erről tanúskodik a velük való ismerkedés, a köztük eltöltött idő is. Két évtized a levegőben A helikopter kereke szinte észrevétlenül ért földet. Még egyszer felbúgtak a motorok, aztán csend borult a repülőtérre. A pilóta, Jirí Roháček őrnagy mosolyogva szállt ki. Arra a kérdésre, hogyan lett belőle pilóta, így válaszolt:- Brnóban végeztem szakközépiskolát, szabad időm nagy részét a Honvédelmi Szövetség repülőterén töltöttem. Szorgalmasan tanultam, s ünnep volt számomra, amikor vitorlázó repülőgéppel a levegőbe emelkedhettem. Aztán nehezebb feladat következett: megbirkózni a motoros repülőgép vezetésével. További lépésként jelentkeztem a néphadsereg pilóta- képző iskolájába. Ma is szívesen emlékszik visz- sza az ott töltött évekre, arra amikor a repülőgép kabinjából nézhette az alatta elterülő tájat. Aztán új beosztást kapott. Egy ideig oktatóként az iskolában maradt, ami arról tanúskodik, hogy jól elsajátította a repülést, a pilótái teendőket.- Harci egységhez négy év múlva kerültem - folytatta életútjának ismertetését. - A mai napig helikopteren repülök, több katonai díszszemlén is részt vettem, de számos közös hadgyakorlaton is ott voltam. Több mint 3200 órát töltöttem a levegőben. Talán furcsán hangzik, de a gép fedélzetén jobban érzem magam, mint a földön. A néphadseregben eltöltött húsz év alatt több helyőrségben is szolgált. A másodpilótái beosztástól jutott el a parancsnoki tisztségig. Szorgalmas, pontos munkával szerezte meg az első osztályú pilóta jelvényt. Amint búcsúzóul mondta, az évek során mindig ta- , nulnia kellett és kell még ma is. A harci feladat teljesítése, az hogy a célt az első lövéssel megsemmisítse, nagy tudást, és gyakorlatot feltételez. Kongresszusi küldött Délutánra nagy lett a forgalom a repülőtéren. Az egyik repülőgép felszáll, a másik éppen landol. A nagy zajban alig hallja az ember a saját hangját. Némi várakozás után a repülést irányító tiszt magához int, majd a fülembe kiabálja:- Ott van, akit keres - mutat a leszálló pályán fékező repülőgép felé. - Vladimír Macák századosnak egy fél óra pihenője lesz. Amikor rátaláltam, már a földi személyzettel beszélgetett. Az engem kísérő tiszt megjegyezte, hogy az alakulatukat ez a fiatal százados képviseli majd a SZISZ kongresszusán.- A košicei Szlovák Nemzeti Felkelés repülőfőiskolát végeztem el. Szolgálatom megkezdésekor és ma is azt a szólásmondást tartom szem előtt, hogy „gyakorlat teszi a mestert“. Fiatal korom ellenére igyekeztem helytállni, beilleszkedni a kollektívába, minden alkalmat kihasználni a repülésre, a tanulásra. Hamar megszerezte az első osztályú pilóta jelvényt. °Amint a főiskolán, az alakulatban is kivette részét a SZISZ munkájából. Aztán új állomáshely, új beosztás következett. Vadászbombázó gép pilótája lett. Éjszakai, nappali gyakorló repülések vártak rá, szorgalmának köszönheti, hogy rövid idő alatt elsajátította mindazt, amire szüksége volt. Azt mondják róla, hogy hobbija lett a hivatása.- Életem felét, húsz évet a repülés műszaki állományában töltöttem el - mondja a főhadnagy.- Szeretem a foglalkozásom, semmivel sem cserélném fel.. Nem folytathatja, szólítja a kötelessége. Siettében még el sem köszönt.- Jó szakember s jó barát,- jegyzi meg Jozef Lopata törzsőrmester. - Példamutató, segít a fiataloknak. Engem is megtanított az új repülőgép műszaki ellátására. Nem nézi meddig tart a munkaidő, bennünket is arra tanít, hogy mindig gyorsan és jól dolgozzunk. NÉMETH JÁNOS Nem mindegy hogyan étkezünk Egyre többet hangoztatjuk, egészségünk szempontjából milyen jelentősége van a helyes táplálkozásnak. Ennek ellenére sokunk mindennapi étrendjéből éppen az ésszerűség hiányzik. A reggelit elütjük egy kávéval, a táskába csomagolt vagy az üzemi büfében megvásárolt hideg tízórai egyben ebéd is, s a vacsorával igyekszünk pótolni az egész napi kalórialemaradást. így aztán a szervezet, éppen maximális megterhelésekor - az intenzív munkavégzés alatt - nem jut a szükséges energiamennyiséghez. A következmény: csökken a teljesítőképesség, fáradékonyabbak leszünk, nehezebben összpontosítjuk figyelmünket a munkára, fokozódik az üzemi balesetek veszélye. S a rendszertelen étkezés hosszabb-rövidebb időn belül gyomorbántalmak- hoz is vezet. Gondoskodni a dolgozók rendszeres, ésszerű táplálkozásáról tehát a népgazdaság és az egyén számára egyaránt fontos. Ezért érthető, hogy a szakszervezetek X. kongresszusán a dolgozókról való gondoskodást elemezve, a beszámolóban és a felszólalásokban egyaránt sok szó esett az üzemi étkeztetés fontosságáról, fejlesztésének, tökéletes ítésének szü kségességéröl. Az előző évekhez képest a 6. ötéves tervidőszakban e téren jelentős volt az előrehaladás. Az üzemi étkezdékben étkezők száma 447 ezerről 678 ezerre emelkedett, számos munkahelyen létesült új üzemi konyha és étterem, 92 millióra növekedett a felszolgált főételek adagszáma. Ha azonban el akarjuk érni, mint azt a 7. ötéves tervidőszakra célul is tűztük, hogy 1985-ig az üzemi étkezdék már egymillió dolgozó munkahelyi étkeztetését biztosítsák, s a második és harmadik műszakban dolgozók is egyre több vállalatnál meleg ételt fogyaszhassanak, napirenden kell tartani e fontos kérdést. Ez a gazdasági vezetők és a szakszervezetek közös feladata. Számos üzemet, vállalatot említhetünk, ahol a dolgozókról való gondoskodásnak ez a fontos pontja már nem okoz problémát. Például a bratislavai Slovnaftot, a rozsnyói (Rožňava) Járási Ipari Vállalatot, vagy a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Erdészeti Vállalatot. Az utóbbi még azért is dicsérendő, mivel dolgozói egymástól távoleső helyeken dolgoznak, s így különleges ételhordóról is gondoskodniuk kellett. De akarták, hát ezt az akadályt is leküzdötték. Felhozhatunk viszont olyan példát is, amikor a vállalat igyekezete nem talál kellő érdeklődésre a dolgozók körében. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalat korszerű, új üzemi étkezdét épített, az étkezők számát viszont - annak ellenére, hogy akik rendszeresen itt étkeznek, elégedettek az ételek minőségével - nem sikerül növelniük. S nem ez az egyetlen vállalat, ahol a dolgozók nem élnek a felkínált lehetőséggel, eleve fenntartásaik vannak az üzemi konyha föztjével szemben. Van tehát teendő az üzemi étkeztetés népszerűsítése terén is. Ennek legjobb eszköze természetesen az, ha az ételek ízletesek, változatosak. Mert sajnos tény, ma még nagy az eltérés az egyes üzemi konyhákon készülő ételek minősége között, annak ellenére, hogy az elkészítést egységes előírások, normák szabályozzák. A minőség pedig az üzemi étkeztetésben éppúgy nem lehet másodrendű, mint a munka többi szakaszán. FLÓRIÁN MÁRTA- A családnak is nagy szerepe van abban, hogy az ember minden erejét a hivatásának szentelheti- mondja, majd amikor tekintete a gép mellett szorgoskodó műszaki személyzetre esik, így folytatja:- A pilóta eredménye nagymértékben tőlük függ. Ők a repülés névtelen hősei. Gyorsan és jól- Kész - kiáltja felemelt kézzel Miroslav Pavouk főhadnagy. - aztán a pilótával még egyszer újra körüljárja a gépet, ellenőrzik a műszaki személyzet munkáját, majd a pilóta beül a kabinba, felszállásra készül. Mi pedig beszélgetünk. ORVOSI TANÁCSADÓ A dohányzás és a lábunk A Zuberec melletti árvái falumúzeumban a žilinai Pamiatkostav dolgozói újabb 17 objektumot nyitottak meg a közönség számára, így a Roháče csúcsai alatt festői környezetben levő szkanzen látogatói már 47 faházat tekinthetnek meg. A képen a falumúzeum látható. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Talán van, aki fennakad a címen, azt gondolva, hogy a láb és a dohányzás között nincsen összefüggés. Pedig téved, aki így vélekedik. Az egészséges láb nagy kincs. Nézzünk csak a gyerekekre. Reggeltől estig futkároznak, a legnagyobb büntetés számukra ha feküdniük vagy állniuk kell. Sok fiatal sportol, a kedvelt sportágak közé tartoznak a labdajátékok. A sportoláshoz azonban egészséges lábak kellenek. A lábon különböző ortopédiai elváltozások keletkezhetnek. Ezekkel szakorvoshoz, ortopé- dushoz kell fordulnunk. Ma azonban nem ezzel a kérdéssel szeretnénk foglalkozni A láb, általában az alsó végtagok vérkeringéséről akarunk beszélni. A vér állandó mozgásban van a szervezetben. A szívből az egész testbe, minden szervbe vér áramlik. Oxigént, tápanyagokat és más fontos anyagokat visz a szerveknek. Ez a vér élénk piros és az ütőerekben áramlik. Az egyes szervekből a vér visszaáramlik a szívbe a visszérnek nevezett csöveken keresztül. Bennünket most az ütőerek érdekelnek. Az ütőerek fala rugalmas. Az erek össze tudnak szűkülni és ki tudnak tágulni. Nyugalmi állapotban (fekve, ülve, állva) az ütőereken keresztül megfelelő mennyiségű vér áramlik az alsó végtagokba. Járás közben, de főleg futásnál lényegesen nagyobb mennyiségű vér kerül oda, mivel az alsó végtagok izmai többet dolgoznak és több tápanyagra van szükségük. Az ütőerek kitágulnak, a vér gyorsabban áramlik bennük Ezt el kellett mondanunk ahhoz, hogy a továbbiakat is megértsük. Az alsó végtagok ütőerei meg is betegedhetnek. Hogyan? Elsősorban azáltal, hogy változások mennek végbe az éríalban. Az ér elveszti rugalmasságát, míg végül teljesen megszűnik az a képessége, hogy tágulni tud. A közérthetőség kedvéért hasonlítsuk össze egy gumicsővel:, az új cső rugalmas, széthúzható, míg az öreg- megkeményszik, nem rugalmas, sőt törékeny. Az erek fokozatosan szükebbé válnak, vékonyabbak lesznek. Előfordulhat és elő is fordul gyakran, hogy teljesen eltö- mődnek. Ez a kóros állapot komoly következményekkel jár. Élőször sok bosszúságot okoz a hideg, szinte jéghideg láb, később gyorsabb járás közben görcsös fájdalom jelentkezik a lábikrában, a betegnek meg kell állnia míg a fájdalom elmúlik és csak így folytathatja útját. Ezek a tünetek már arra kényszerítik a beteget, hogy felkeresse az orvost. Mi okozza a görcsöt a lábikrában? Az, hogy az összeszűkült ütőéren keresztül nem áramlik annyi vér az alsó végtagokba, amennyire a szervezetnek szüksége lenne. Az ütőér beteges elváltozásainak keletkezésében fontos szerepet játszik a nikotin. Közismert tény, hogy a nikotin méreg, az egész szervezetre károsan hat. Már nagyon sokat olvashattunk és hallhattunk a dohányzás ártalmasságáról. Hogyal hat a nikotin az ütőerekre? A nikotin hatására az ütőerek összeszűkülnek és ez elősegíti a betegség keletkezését. Önmagában nem okoz betegséget, de nagymértékben elősegíti kialakulását. Nekünk az a célunk, hogy az alsó végtagok ütőereit kitágítsuk és megőrizzük rugalmasságukat. A nikotin pedig éppen az ellenkezőjét idézi elő. Hogy milyen károsan hat a nikotin az erekre, azt megmutatja a kéz infravörös sugarak segítségével történő fényképezése. A dohányzás előtt készült felvétel egészen más, mint az, amelyet a dohányzás után készítettünk. A különbség egy cigeretta elszívása után is szembeötlő. A második felvételen az erek összeszűkülnek. A dohányos erei a nikotin hatására állandóan szűkebbek, ami tartós elváltozásokat, a rugalmasság elvesztését okozhatja. Az egészségnevelés ellenére a dohányosok száma csak nagyon lassan csökken. A legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek dohányoznak. Hihetetlen és nagyon szomorú, hogy sok orvos is a nikotin rabja. Köztársaságunkban már több intézkedés született a dohányzás ellen, örvendetes, hogy betiltották a dohányzást a vonatokon, az állomásokon, a várótermekben, a kórházakban, a rendelőkben stb örülünk ezeknek a részeredményeknek és várjuk a további intézkedéseket. Egyes országokban a dohányzás elleni kampány már kézzelfogható eredményeket hozott. Jelentősen csökkent a dohányosok száma és ezzel párhuzamosan hosszú évek után először mutatták ki az olyaqjsúlyos betegség előfordulásának csökkenését is, mint a szívinfartus. Dr. JURENÍK JÓZSEF ÚJ SZÚ 4 1982. IX. 17.
