Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-02 / 208. szám, csütörtök
Naponta bizonyít KOMMENTÁLJUK b— .......................... ...... A kárpitos műhelyben hiába kerestem. Azt mondták, hogy mesterük néhány napja megvált tőlük, az anyagbeszerzési osztályra ment dolgozni. Keresésére indultam, de nem az új munkahelyén, hanem az üzemi szakszervezeti bizottságon találtam rá.- Nyolc éve az üzemi bizottság alelnöke vagyok - mondja magya- rázóan sportnapot készítünk elő, amiben tudok segítek. Csandal Lajos, három évtizede került a galántai bútorgyárba azután, hogy a Spišská Nová Ves-i Szakmunkástanuló Intézetben segédlevelet szerzett. Két év után felvették a párttagok sorába. Azóta számos tisztséget töltött már be. Több éven keresztül volt a kárpitos részleg főmestere. Mindig az járt az eszébe mit, hogyan lehetne jobban csinálni. Erről több elfogadott újítási javaslata is tanúskodik. Az egyik például évi 630 ezer korona megtakarítást hozott az üzemnek, 1,2 millió koronát pedig a vállalatnak.- Az embernek nyitott szemmel kell járnia - folytatja. - A gazdaságosság az üzem minden egyes dolgozóját érinti. A gyárban termelők vagyunk, de az üzletben már vásárlók, s nem mindegy, hogy mibe kerül. Lakóhelyén, Vízkeleten (Čierny Brod) másodszor választották meg a hnb képviselőjének. A második időszakban a jnb képviselője is. A helyi gazdálkodási szakbizottság tagja volt, a választások óta annak elnöke.- A lakossági szolgáltatások terén járásunkban az utóbbi években nagyot léptünk előre - jegyzi meg. - Kevés az olyan település, ahol ne volna valamilyen szolgáltatás, noha jól tudom, hogy a minőség és a hozzáférhetőség terén (A szerző felvétele) még sok a fogyatékosság. Ezeket igyekszünk megszüntetni. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a szak- bizottság minden második ülését más-más településen tartja. A helyszínen felmérjük a helyzetet, csak aztán teszünk javaslatot a további teendőkre, új szolgáltatások bevezetésére. Šoporňán például régi iskolát építettek át szolgáltatóházzá. Negyeden is sikerült olyan szolgáltató hálózatot megteremteni, amely szerintem kielégíti a lakosok szükségleteit. Nádszegen végre megoldódott az ablaküvegeztetés kérdése. Meg kell azt is mondanom, hogy néhány településen nagyobbak az igények, mint a lehetőségek. Jövőre is szívesen látjuk őket Nemzetközi építőtábor Slavkovban- Bevallom, kellemesen csalódtunk. Az idén először segítettek nálunk diákok, nem is tudtuk mit várhatunk tőlük. A valóságban sokkal többet csináltak, mint gondoltuk. Ráadásul olyan munkát végeztek, amelyre csak nagyon nehezen találtunk volna vállalkozókat. A lányok és fiúk kitisztították a várfalat, kiürítették a pince- helyiségeket, kitakarították a trafo- állomás helyiségét és rendezték a kastély északi oldalán levő területet. Ott dolgoztak tehát, ahol éppen szükség volt rájuk. Igazán elégedettek vagyunk munkájukkal, meg is akarjuk kérni a Brnói Kerületi Műemlékvédelmi Hivatalt, hogy jövőre is szervezzen számunkra ilyen segítséget. Ezek az elismerő szavak csak fokozták a Nagy-Britanniából, Franciaországból, Dániából, NSZK-ból, Skóciából, Svédországból és Csehszlovákiából érkezett huszonnégy fiatal amúgy is jó hangulatát, öntudatát. A fiatalok két héten keresztül a slavkovi kastély karbantartásában segítettek. Az elismerés jelentőségét növelte az a tény, hogy a dicséret František Vícha, a kastély gondnokának szájából hangzott el. xxx A slavkovi kastély értékes képtáráról, parkjáról és a három császár 1805 évi csatáját bemutató múzeumáról nevezetes. Az itt rendezett nemzetközi építőtábor nem volt az egyedüli az idei nyáron. A SZISZ szervei évente mintegy húsz ilyen tábort, az idén pontosan huszonnégyet szerveznek. Szervezésük és küldetésük összhangban van az UNESCO-val együttműködő haladó nemzetközi ifjúsági szervezetek érdekeivel és gyakorlatával. Ez természetesen a végzett munkára is vonatkozik: már hagyományosan parkokat építenek, rendezik a városok és Munkájuk eredményeképpen szebb lett a kastély környéke (Nadežda Cenková felvétele) falvak közterületeit, segítenek az üdülő létesítmények építésében és karbantartásában, a régészeti feltárásokban. A külföldi résztvevők körében nagyon közkedveltek a veltrusi és a Vranov nad Dyje-i kastélyban, a Csorbatón, az Oriáshegységben és a Krušné horyban rendezett építőtáborok. Az idén hat Uj tábort létesítettek, az említetten kívül a buchlovicei kastélyban, Hostivi- cén, ahol óvodát, Boskovicében ahol pedig bevásárlóközpontot építettek. Chomutovban erdópar- kot létesítettek. Prágában speciális táborokat szerveztek, résztvevői segítettek az új építkezések átadás előtti rendezésében és közben vitaesteken vettek részt az ifjúság és az antifasizmus kérdéseiről. A nemzetközi építőtáborokat elsősorban az jellemzi: részvevői nem pénzért dolgoznak, ifjúsági szervezetük küldi ki őket munkájuk elismeréseként. Ingyen dolgoznak ugyan, de szállást és kosztot kapnak és a munka utáni programokért sem kell fizetniük. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arról sokat elárulnak Martin Slunečeknek, a slavkovi építőtábor vezetőjének szavai:- Közvetlenül a kastélyban laktunk, az egyik helyi vendéglőben ingyen kaptuk a kosztot. A hétvégeken Dél-Morvaország jellegzetes falvaival ismerkedtünk, egy este Jaroslav Čech neves cimbalomegyüttese játszott nekünk, jártunk borkóstolón Petrova borpincéiben és megnéztük a výškoví sörgyárat is. Megemlítem a szíves vendéglátás olyan példáit is, amelyeknek értéke pénzben nem fejezhető ki. Fogadott bennünket Miroslav Čermák, a Slavkovi Hnb alelnöke, aki megismertetett bennünket a város múltjával és beszélt jövőjéről is. Szervezetten tekinthettük meg a kastélynak azokat a részeit is, amelyekbe egyébként a látogatók nem jutnak el. Kísérőnk František Vícha, a kastély gondnoka és Dušan Uhlíŕ, a múzeum igazgatója volt. Találkoztunk a vyškovi ifjúsági szervezet tagjaival, jártunk klubjukban. Bátrabb társaink rendelkezésére álltak a slavkovi lovagló sportszakosztály paripái. Nem is beszéltem még mindenről, csak néhány példát ragadtam ki, hiszen gyakorlatilag minden estére szerveztek számunkra programot. SOŇA MACÁKOVA Örömmel újságolja, hogy szeptember elsejétől lakóhelyén is van a hnb-nek üzeme, négy festő és két lakatos dolgozik benne. Vettek egy kiöregedett traktort is, amely jó szolgálatot tesz majd a téli tüzelő fuvarozásában. Társadalmi munkával épül az új óvoda. Többször is érdeklődök magánélete felől, de ügyesen kitér a válaszadás elől. Végre aztán kötélnek áll.- A nósülés után családi házat építettem. Lányom és fiam, aki egyébként hivatásos katona, családot alapított már. A szabad időm nagy részét a sportegyesületnek szenteltem. Huszonnégy évig láttam el az alapszervezetben a titkári teendőket és a járási választmánynak is a tagja voltam. A lányomék most családi házat építenek, ott kell segítenem. Azt hiszem, hogy mivel jelenleg már csak egy műszakban dolgozom, újra részt vállalok a sportegyesület munkájában. Az ember nem ülhet ölbe tett kézzel akkor, ha úgy érzi, hogy munkájára, segítségére szükség van. Azt mondják róla, hogy szigorú, kemény ember, de mindig megfogja a munka végét, ha a szükség úgy kívánja. Új munkahelyén is nagy lelkesedéssel fogott a feladatok teljesítéséhez. Bárcsak átmenetileg dolgozik ott, bizonyítani akar.- Járási viszonylatban teljes egészében megoldódott a háztartási szemét szervezett elszállítása - tereli más irányba a szót. - Ez nagy mértékben elősegíti a környezetvédelmet, a településekről eltűntek a vadszemétlerakatok. Felberreg a telefon,, öt keresik. Mentegetőzve mondja, hogy mennie kell, várja a gépkocsi, Trnavá- ba utazik. Délután pedig a harmadik pártcsoport tart gyűlést, annak ó az elnöke. Cigarettáját, öngyújtóját zsebre vágja, és távozik. Mire kinézek az ablakon, már el is indult a szolgálati kocsi. Csandal Lajos útközben minden bizonnyal a feladataira gondol. Nem szereti, ha adós marad kötelessége teljesítésében, ha választói és munkatársai gondjain nem tud segíteni. NÉMETH JÁNOS A tettekéit Vége a pionírnyárnak, a vakációnak. Megkezdődött az új tanév, az új pionírév. Általánosan, mindegyik iskolában. Nem hiszem, hogy annak a csapatvezetőnek lenne igaza, aki néhány évvel ezelőtt, saját mulasztását ilyen érveléssel próbálta megmagyarázni: „A pionírév tulajdonképpen az első csapatgyülés után, tehát szeptember végén, október elején kezdődik.“ Általánosabb - és természetes is -, hogy amikor vége a pionírnyárnak, kezdődik az új pionírév. Természetes, mert a pionírok tevékenységének megszervezése az új tanév követelményeihez igazodik. Az pionírévnek nincs új jelmondata, hiszen tavaly az országos pionírtalálkozó résztvevői úgy határoztak, hogy a rövid határidejű, egy-egy évre szóló akciók helyett inkább hosszan, évekig tartó nevelési folyamatot kell szervezni ennek a jelmondatnak a jegyében: „Tettekkel bizonyítjuk szocialista hazánk iránti szeretetünket.“ S ez érvényes most is. A legtöbb csapatvezető, miként a nagymegyeri (Čalovo), az ipolysági (Šahy), a tardoskeddi (Tvrdošovce), meg a bolyi (Boľ) alapiskola csapatvezetője - és bizonyára hozzájuk hasonlóan más is, - már a nyári táborozás idején megkérdezte a pioníroktól: Hogyan folytatjuk szeptemberben? Okasan és júl tették, mert a pionírmozgalom nevelési folyamatában fontos tényeztő az önkéntesség. A gyermekek csak akkor érzik igazán a csapat munkatervét, ha tudják, hogy az nem csupán mások utasításának összegezése, hanem benne szerepel mindaz, amit ők találtak ki, aminek teljesítésére szívesen vállalkoznak. És voltaképpen nem is kellett nekik valamiféle - eget- földet rengető - új dolgot kitalálni, hanem csak a folytatást, hiszen ismertek a pionírmunka keretei, jól beváltak, már hagyományosnak számíthatók a módszerei. Még inkább ismerik ezt a csapatvezetők. Tehát a pionírok megkérdezése után - feltehetően már a vakáció, a pionírnyár utolsó napjaiban - elkészítették a csapat munkatervét. Persze, ez még nem végleges. Tökéletesíteni, tudatosítani és kiegészíteni most fogják. Ezzel kezdődik az új pionírév. A munkaterv tökéletesítésének céljából hívják tanácskozásra járásonként ezen a héten a kommunista pionírvezetö- ket. A tanácskozásnak elsődleges feladata a tettekre ösztönzés. Meghatározni, hogy a pionírok milyen tettekkel bizonyíthatják hazafiasságukat. Feladatuk továbbá, hogy a helyi adottságok alapján meghatározzák, hogyan s miként fokozható a pionírmozgalom nevelési folyamatának hatékonysága. Tanácsokkal, útmutatásokkal szolgáljanak a többieknek. Nem túlzás annak az állításnak a hangsúlyozása, hogy a tettekért, az ilyen tettekért küzdeni kell, mert egyre sürgetőbb követelmény a pionírmozgalom nevelés folyamatában a látványos sikerek helyett jó szervezeti munkával, alkotó tevékenységgel, hasznos cselekvéssel, tudatosan hatni. A kommunista pionírvezetők s a többiek, a csapatvezetők, a pionírok tetteit érdeklődéssel várja, figyeli mindenki, mert hiszen bizonyításról van szó: a szocialista haza iránti szeretet bizonyításáról. HAJDÚ ANDRÁS A pszichológus szemével Konfliktusok a munkahelyen A termelés és a munka üteme, valamint társadalmunk fejlődése bizonyos feszültséget teremt, amely a munkhelyeken az emberi kapcsolatokat is befolyásolhatja. Természetesen a szocialista társadalomban a munkfolyamat- ban felmerülő konfliktusoknak nincs osztályjellegük, mint a tőkés társadalomban. Ez azonban nem jelenti, hogy nincsenek, nem kell velük megbirkózni. A mi társadalmunkban a konfliktusok nem a társadalom alapvető problémáiból és ellentmondásaiból erednek, lényegében a termelési folyamatban részt vevő emberek okozzák őket, e folyamat szervezésével és irányításával kapcsolatosak. Gyakran szubjektív jellegűek. Az elmondottakból tulajdonképpen az következik, hogy a szocialista munkakollektívában nem szabadna konfliktusoknak előfordulniuk. Amennyiben mégis keletkeznek, minél előbb teljesen meg kell ezeket oldani, mivel egy hosszabb ideig fennálló konfliktus energiát köt le, feszültséget okoz a kollektívában, vagyis előkészíti a talajt egy újabb konfliktus keletkezéséhez. A konfliktus önmagukban a kollektíva szétesését oközhat- ják, mivel a közösség csak akkor létezhet, ha stabil. Egy másik tényt is tudatosítanunk kell. Azt, hogy a szocialista társadalomban a munkafolyamat keretében a munkakollektíváknak fontos nevelő funkciója van. A kollektíva formálja az embert, lehetővé teszi személyisége fejlődését. Mindez csak akkor érvényesülhet, ha az ember olyan kollektívában él, melyben nincsenek ellentmondások, amely a felmerülő nézeteltéréseket a szocialista erkölcs és a szocialista együttélés elvei szerint oldja meg. Hogyan is keletkeznek konfliktusok, mi okozza őket? Az esetek többségében a konfliktusok fokozatosan alakulnak ki, eleinte csak lappanganak, az emberek csak szűk körben beszélnek panaszaikról, de panaszaikra és észrevételeikre még nem figyelnek fel, nem oldják meg őket. A konfliktus később nyílttá válik. Az egymással szemben álló felek igyekeznek minél több embert saját oldalukra állítani. így aztán egy apró vita nyilvános nézeteltéréssé fajul és ahelyett, hogy a szervezet az általános törvényszerűségek szerint működne és teljesítené fő feladatát, energiáját a konfliktusok megoldására pazarolja. A szociálpszichológia tapasztalatai szerint azok a kollektívák, melyekben harmonikus az együttélés, húsz százalékkal eredményesebbek. A konfliktusok okai különbözőek. A leggyakrabban a munka- szervezéssel, normákkal, valamint a munkaidő kihasználásával kapcsolatosak. A felmérések eredményei szerint egyelőre nem használjuk ki kellő mértékben a kollektíva nevelő hatását, a vezető dolgozók és a munkások viszonya nincs mindig megfelelő szinten. Egyes vezetők túlságosan lojálisak az általuk irányított kollektívákhoz, mások elszigetelődnek és kívülről irányítanak. Egyes esetekben a vezető egyszerűen nem alkalmas munkaköre ellátására, nem készült fel funkciója betöltésére. Azt mondtuk, hogy a szocialista munkakollektívában tulajdonképpen nem kellene konfliktusoknak keletkezniük, de ez nem jelenti, hogy a vezetőknek eleget kell tenniük beosztottjaik alaptalan kívánságainak, az olyan elképzeléseknek, amelyek a dolgozók egyéni vágyaiból, önző szemléletéből erednek. Éppen ezekben a helyzetekben tesz tanúbizonyságot a vezető irányító képességéről, arról, hogy nevelni tudja a kollektíva tagjait, el tudja érni az öntudatos fegyelmet. Ezek a helyzetek teszik próbára a vezetőket, azt, hogy helyesen viszonyulnak-e az emberekhez, tudják-e értékelni őket, támasz- kodnak-e a kollektívában dolgozó kommunistákra. A munkahelyi konfliktusok megelőzésének legjobb módja, ha a kollektíva összes tagja részt vesz az irányításban, és a kollektívában valóban elvtársi, demokratikus légkör uralkodik. Az ilyen légkör kialakítása viszont azt feltételezi, hogy pontos legyen a munka- szervezés és az emberek közötti kapcsolatokban legyünk elvszerü- ek. Ha a munkát jól szervezzük, ha mindenki ismeri feladatait, munkája jelentőségét, akkor nem keletkeznek konfliktusos helyzetek, mivel nincs ami kiváltsa őket. A vezetőtől ez megköveteli, hogy legyen igazságos, tapintatos, igényes önmagával és másokkal szemben, éljen a kollektívával a kollektíváért. Ezek a tulajdonságok alapozzák meg a vezető tekintélyét és egyúttal kizárják a konfliktus keletkezését. Ha a vezetőnek tekintélye van a kollektívában, akkor eredményesen tudja megoldani a kollektívában felmerülő esetleges kisebb- nagyobb súrlódásokat. DR. JÁN JUHÁS ÚJ SZÚ 4 1982. IX. 2.
