Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)

1982-09-02 / 208. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1982. IX. 2. Lakások - új módszerrel Perzsel a nyári nap. Pavel Bo- rot negyven tagú építóbrigádja még most sem nagyon engedheti meg magának a lazítást. Mindenki úgy védekezik a nap sugarai ellen, ahogyan tud. Mert a védősisak alól patakokban folyik le az ember arcán az izzadság, van olyan, aki legalább felsőtestét szabadítja meg a ruhától. - Nem sokat segít ez sem - mondja az egyik szerelő­munkás homlokát törölve. - Ha valaki ránknéz hétvégén a stran­don, azonnal látja, hogy nem a tengerparton gyűjtöttük a nap aranyát. Hiába csokoládébarna a hátunk, ha a lábunk fehér. No, de nekünk itt kell helytállni - mutat maga köré csak aztán jöhet számításba a tengerpart. Oto Záborský mérnököt, a Nyit­rai Magasépítő Vállalat Járási Gazdasági Központjának igazga­tóját irodájában találom. Nem vé­letlen, hogy erre a vállalatra esett választásom, amikor a lakásépí­tésben alkalmazott korszerű irá­nyítási módszerre kerestem jó pél­dát. A gyors alkalmazkodóképes­ségről szeretnék hallani - jelen van a tervezési osztály képviselő­je, a vállalati igazgatóság szakem­bere, Záborský mérnök, s kulcs­emberként kicsit később megér­kezik Pavel Borot is, az egyik kitűnő brigád vezetője. Belépése­kor már többek között azt is tudom róla, érettségivel állt a brigád élé­re, a nehezebb, de - mint ó mond­ja - az érdekesebb kinti terepet választotta íróasztal helyett.- Az önálló elszámolás alkal­mazásáról szeretne hallani - is­mételi meg kérésemet Záborský mérnök. - Nem probléma - teszi még hozzá, s azonnal fölsorol né­hány brigádot, tetszésem szerint választhatom ki, amelyikkel köze­lebbről is szeretnék megismerked­ni. - Legyenek a Boroték - mon­dom, s már jegyezhetem is a reá­juk vonatkozó jellemző adatokat: Az idén öt épülettömböt kell fölépí­teniük, ami 300 lakást jelent. Az elsőt az ideiek közül idejében és kitűnő minőségben át is adták az első negyedévben. A brigád telje­sítménye az első negyedévben 153 százalék fölött volt, ami a vál­lalatnál természetesnek mondha­tó. Boroték megkapták az önellen­őrzés jogát is, s mert rászolgál­tak, a részleges minőségellenőr­zéstől megszabadultak, így két kezük gyümölcsét csak egy szerv véleményezi; az átvételi bizottság.- Nézzen ki az ablakon - mondja Záborský mérnök. - Az ott a Klokočina lakónegyed. Illetve az lesz, mert az idén ezer lakást adunk ott át. Az önálló elszámolási rendszerben dolgozó csapatok vezetői kötelességei közé tartozik, hogy az épületet az átadásig fi­gyelemmel kísérjék. Hogy jobban megértsen: Pavel Borot brigádja az épületek szerkezetelemeit sze­reli össze. Lerakják az alapokat, panelekből összeszerelik a fala­kat, befedik a tetőt, és nagyjából kész. Utánuk következik a befeje­ző munkákat végző brigád. Boro- tékat rendszerint Paulus elvtárs brigádja váltja fel. Csakhogy Boro­ték az ö munkájukra is felügyel­nek, s ha azt látják, nem úgy végzik azt, ahogyan kellene, akkor beleszólnak. Azért is érdeke min­denkinek a jó minőség, mert az átvételi bizottság is az összes résztvevőre szabja ki az esetleges megrovást. E két brigád idei évi „szereplé­sére“ jellemző, hogy a közös igye­kezetükben születő épületeket a mai napig említésre érdemes kollaudáöós hiba nélkül adták át. Az is megemlíthető, hogy a beru­házókkal kötött gazdasági szerző­déseket megelőzve dolgoznak. Ennek is van egy saját érdekessé­ge, éspedig, hogy a vállalatban kidolgoztak egy módosított ütem­tervet, ami rendszerint szigorúbb feltételeket szab, mint a beruhá­zókkal kötött szerződések. így a brigádok a belső vállalati terv szerint dolgoznak, s az elért ered­mények fölöttébb látványosak. Az egyik 51 lakásos tömböt például a beruházó június végére várta, s már márciusban, vagyis három hónappal korábban megkapta.- Van-e az önök által alkalma­zott rendszernek valamilyen csap­dája? - érdeklődöm Záborský mérnöktől.- Felkészültségünk rendszerint jó, hiszen bejárattuk már az eljá­rást. Nehézségek inkább a beru­házónál keletkeznek, olyankor mondjuk, ha nem tudott kellőkép­pen felkészülni az építkezés meg­kezdésére. Ekkor lép a színre Pavel Borot. Mondja is nyomban, a kalapáccsal jobban bánik, mint a szóval. Ké­sőbb kiderül, használható szer­számként kezeli a szavakat is.- Vajon meddig terjed a brigád- vezető jogköre? — próbálom őt bekapcsolni az eddigi párbe­szédbe. Pavel Borot (A szerző felvétele)- A jog és a kötelességek hatá­rait nálunk félreérthetetlenül kije­löltük. Az anyagellátásról, a brigá­dok beosztásáról és egyebekről az építésvezető, valamint a mes­ter dönt. Az én hatásköröm a bri­gád belső szervezésére terjed. Létezik konkrét megegyezés a központ vezetősége és köztem arról, hogy kinek mik a kötelessé­gei. Ehhez kell magunkat tartani, és adott esetben erre hivatkozha­tunk. Egyszerűsítve a lényeg az, hogy megmondják mit kell felépí­tenünk, milyen határidőben, ho­gyan biztosították a munkára a szükséges eszközöket és anya­gokat, valamint, hogy mi jár azért nekünk. Mi kézhez kapjuk ezt a szerződést és véleményezzük. Nem ritka, hogy mi javasoljuk, ha megteremtik a feltételeket, koráb­ban is el tudjuk végezni a kitűzött feladatot, s mindezt aláírással is szentesítjük. Ettől kezdve már fe­lelősek vagyunk a munkáért. A szabályok egyértelművé tétele érdekében a vállalaton belül kiad­tunk irányelveket is, melyekben pontosan rögzítettük a brigád és a gazdasági vezetés közti feltéte­leket.- Eddig értem, de nézzük, ho­gyan működik ez a rendszer a gyakorlatban.- Erre is megvannak a pontos szabályok, tehát nem nehéz diffe­renciálni sem. A mester és a bri- gádvezetö teljesítmények szerint közösen végzi el az ún. személyi kiértékelést, minden hónapban a napi teljesítmények szerint. Száz pontot kaphat a legjobb dol­gozó, ami a legnagyobb elismerés jele is. Ez az akkordban dolgozók­ra vonatkozik, ami a brigádon be­lüli önálló elszámoláshoz közel áll. Brigádunkban még annyi a kü­lönbség, hogy mi havi prémiumot kapunk attól függően, hogyan tel­jesítjük feladatainkat. Negyed­évenként is kiértékelik munkánkat, ekkor már a munkatermelékeny­ség, a költségek alakulása, vala­mint a saját termelési érték muta­tója a döntő. Ha az épület befeje­zése utáni elszámoláskor megta­karítást mutatunk ki, akkor ennek az összegnek a húsz százaléka is a markunkat ütheti. Ebből húsz százalékot a munka irányítói és vezetői kapnak, a nyolcvan száza­lékát pedig a termelésben dolgozó munkások. Megtudom, hogy Boroték az el­ső negyedévben a tervezett költ­ségekből, amelyek 3 millió 111 ezer koronát tettek ki, csupán 2 millió 642 ezer koronát merítet­tek. Hatalmas a megtakarítás, me­lyet - mint kiderül - a technológiai eljárások ésszerű módosításával sikerült elérni.- Visszatérve a havi prémiu­mokhoz - mondja Pavel Borot - csak annyit, hogy a brigádon belül ezt én osztom el. Ebbe már nem szólhat bele a mester. Vi­szont a munkát is én szabom ki az embereknek, és bizony nemegy­szer bajban vagyok. Építkezése­inkre 25 házgyárból kapjuk az ele­meket, így gyakran hiányoznak az egyes paneltípusok, s előfordul, hogy csak akadozva szerelhetünk. Tudom, van ellenérv akármennyi, de ahogy a brigád szervezési gondjai elsősorban engem terhel­nek a szerződés értelmében, a fo­lyamatos szállítás az önök gondja­it szaporítja - mutat a jelenlévők­re. - Véleményem az, hogy min­denki saját frontján harcoljon, és ne próbálja a felelősséget másra hárítani. Ha nem biztosítható a fo­lyamatos szállítás, bontsuk fel a szerződéseket.- Brigádon belül megoldottuk a bizonyos szakmák hiánya okoz­ta nehézségeket is - folytatja.- Vannak köztünk, akik már két- három szakmát is elsajátítottak a munka folyamatossága érdeké­ben. így kevesen több munkát vé­gezhetünk el - ez volt a követel­mény. Eleget tettünk neki. Azt kér­jük, más is tegyen eleget köteles­ségének. A kinti forróság ellenére lehűlt a légkör a vitázók között. De mint látom, a vezetők konstruktív kriti­kaként fogják fel az iménti szava­kat. A tényeket följegyzik, nem kétlem, e dologban intézkednek. Pavel Borot látva, hogy termőföld­be hullottak szavai, kissé viccelőd­ve folytatja.- Önök közül, nem beszélve a felsőbb irányító szervekről, már hónapok óta senkit sem láttam az építkezésen. Ha találkoztunk vol­na, észrevételeimet már korábban is elmondom. A vezetők védekeznek, s rész­ben igazuk van. Az építésvezető, valamint a mester fő feladata, hogy a felsőbb irányítás és a bri­gád között a kapcsolatot fenn­tartsák.- Ahogy gazdasági eredmé­nyeinkből is megítélheti, helyze­tünk még így is jónak mondható, hiszen többet teljesítünk számos más építővállalat brigádjainál- magyaráz most már nekem Pa­vel Borot. - Kiszámítottuk, ha fo­lyamatos lenne a szállítás, havon­ta átlagosan mintegy két lakás­egységgel többet szerelhetnénk össze. Mitagadás, az idén, amikor Nyitrán is a brigádszerű önálló elszámolási rendszerből fakadó tapasztalatokat gyűjtik, a lentről jövő észrevételeknek nagy értéke van. Pavel Borottal gyalog tesszük meg az irodáktól az építkezésig vezető utat. A hőség most hághat a tetőfokára, kézenfekvő tehát a kérdés: gondolja, hogy most is dolgozik a brigád összes tagja? Nem fordulhat elő, hogy valaki eltűnik és a hüssön sundít egyet?- Előfordulhat - hangzik az őszinte válasz. - Én is azt mon­dom inkább pihenjen meg az, aki fáradt, nehogy balesetet okozzon. Az viszont nem fordulhat elő, hogy mindig ugyanaz az ember pihen- get, a többi pedig dolgozik helyette is. Olyannak nincs helye közöt­tünk. Van most éppen egy ilyen esetünk. Egy kihágást közös dön­tés alapján úgy akarunk büntetni, hogy az illetőtől megvonjuk ese­dékes prémiuma egy részét. Hatá­rozatunkban benne van, ha még egyszer ilyesmi előfordul, számá­ra le is út, fel is út.- És aztán?- Amíg nem találunk helyette megfelelőbbet, vagy más módon nem tudjuk pótolni a kiesést, in­kább bejövünk szombaton is dol­gozni. Nekünk még így is megéri. Megéri a vállalatnak is, hiszen mint megtudtam, néha még ren­des körülmények között is fontos a hétvégi munka. Ilyen esetekre viszont a vezetők az operatív ösz­tönzőrendszert választották. En­nek nagy előnye, hogy rögtön lát­ják fáradozásuk eredményét; az igazi nyertesek azonban a lakása­ikra türelmetlenül váró emberek, akik előtt így gyakran határidő előtt nyílnak meg közös háztömb­jük kapui. KESZELI BÉLA Megkezdődött a tanév (Folytatás az 1. oldalról) a tanítás. A diákok többsége a magyar tanítási nyelvű osztályo­kat látogatja. Különböző szakmákra készítik itt fel a fiatalokat. A szolgáltatási vállalatok részére varrónőket, női és férfi szabókat képeznek, s eb­ben az iskolában szerzik meg az elméleti tudást a kőművesek, ácsok, gépi forgácsolók, szoba­festők, kárpitosok, fémmegmun­kálók és a gépkocsijavítók is. Ez a sokféle szakma jó gyakorlati és elméleti szaktudással felvértezett pedagógusokat igényel. Tanerő­ink jól felkészültek, matematika és testnevelés szakos pedagógusunk azonban nincs. Tanteremmel sem bővelkednek és az épületek sem mondhatók a legmodernebbek­nek, ezért a színvonal emelése is nagy gondot okoz. A szaktaninté­zetben kizárólag elméleti oktatás folyik, így az elmélet és gyakorlat egysége nehezen valósítható meg. -csó­A legjobbak között A Féli (Tomášov) Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskola szép eredményekkel zárta az elmúlt tan­évet; említsük meg legalább, hogy a középiskolákba jelentkező 18 tanulóból 17 sikeres felvételi vizsgát tett, s ezzel a féliek a Bra- tislava-vidéki járás 38 iskolája kö­zött az első helyre kerültek; jól szerepeltek növendékeik a mate­matikai és fizikai olimpián, s elő­menetelük megütötte a kívánt mércét, hiszen a múlt tanévben itt nem volt bukott tanuló. Főleg szlo­vák nyelvből jeleskedik az iskola, nyelvoktatásuk országos viszony­latban is az egyik legjobb. Méry Béla igazgató elmondot­ta, hogy az új tanévben a pártha­tározatok szellemében emelni kí­vánják az oktató-nevelő munka színvonalát, megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek a kommunista nevelésnek, fokozzák a világnéze­ti nevelés hatékonyságát és az új oktatási tervezet további sikeres bevezetésén fáradoznak. Ehhez megvannak a kellő feltételeik; mind a tizenkét pedagógusuk szakmailag felkészült - közülük nemegy tankönyvszerzőként is is­mert az osztályok létszáma ará­nyos, segédeszközökkel kellőkép­pen el vannak látva, s idejében megérkeztek a tankönyvek is, egyet kivéve. Változatlanul gondot okoz azonban számukra, hogy nincs tornatermük, ezért a testne­velési órát továbbra is az udvaron, a folyosókon tartják. Iskolájukban az új tanévben már nem nyílik kilencedik osztály, s a harmadik és a negyedik osz­tály nem lesz összevont, mint a korábbi években. Elsőseik szá­ma 18, a tavalyi 16-tal szemben s az iskolának összesen 155 tanu­lója van. Jól működő szakköreik lehetővé teszik, hogy a tanulók kibontakoztathassák képességei­ket; népi táncegyüttesük nem csu­pán a környéken ismert, rendsze­resen fellép a zselizi (Želiezovce) népművészeti fesztiválon, -ym­A követelményeknek megfelelően A Nagykaposi (Veľké Kapu­šany) Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolában a töketere- besi (Trebišov), a Kassa-vidéki (Košice-vidiek) és a rozsnyói (Rožňava) járás egységes földmű- vesszövetkezetei, valamint állami gazdaságai számára képeznek szakközépkádereket. Amint azt Koncéi József agrár­mérnöktől, a fennállásának 30. év­fordulóját ünneplő iskola igazgató­jától megtudtuk, az új tanévet - 4 magyar és 3 szlovák tanítási nyelvű osztályban - tegnap 220 diákkal kezdték. A növényter­mesztési és állattenyésztési szak­ágazat legfontosabb ismeretei­nek elsajátításához 60 elsőosztá­lyos látott hozzá. Az iskola jól felszerelt 120 férőhelyes diákott­honnal is rendelkezik, a távolabb­ról érkezett diákokat mind itt he­lyezték el. Az öt új tanerővel gaz­dagodott - most már 16 fős - tan­testület legfőbb feladatának min­denekelőtt azt tartja, hogy a tanu­lókkal minél jobban elsajátíttassák a szakmai ismereteket. Megkülön­böztetett figyelmet kívánnak fordí­tani a világnézeti nevelésre. Peda­gógiai munkájukban újdonságnak számít, hogy a diákok kreativitására sokkal jobban fognak építeni, mint korábban. A gyakorlati oktatást to­vábbra is a Csicseri és a Nagyka­posi Efsz-ben, illetve a Nagykapo­si Magtermesztő Állami Gazda­ságban fogják végezni, de 1983- tól az iskola saját tangazdaság létrehozását is tervezi. A Nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola három évtizedes fennállása alatt közel ezer szakközépkádert nevelt. A mezőgazdasági üzemekből ér­kezett visszajelzések szerint az innen kikerülő fiatalok jól megáll­ják a helyüket. (-szák) Húsz kis elsős A két tanerős egy-négy osztá­lyos Gömörpanyiti (Gemerská Panica) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában 46 tanuló jelent meg a tanévnyitón. Ferencz Jó­zsef igazgató köszöntötte a tanu­lókat. Az idén örvendetesen sokan, 20-an lesznek iskolakezdők Gö- mörpanyitiból, Beretkéról (Bretkaj és a környező pusztákról. A húsz­egynéhány esztendeje épített iskolában jó körülmények között folyhat majd az oktatás, s az idén segédeszközökben, tankönyvek­ben sem lesz hiány. Az iskola továbbra is egyik legfontosabb fel­adatának tekinti a szlovák nyelv korszerű tanítását, emellett a többi tantárgyakból is a lehető legjobb eredményeket szeretnék elérni.-ha­Rátermett embereket A Lévai (Levice) Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskolában há­romszáztíz tanuló vett részt a tan­évnyitó ünnepélyen. Az új iskolai év feladatait Víg Béla igazgató vázolta fel beszédében. * A huszonnégy tanerős és tizen­egy osztályos alapiskola hagyo­mányosan jól teljesíti a jövő nem­zedék felkészítésének feladatát. Tanulói között állandóan növek­szik az érdeklődés a továbbtanu­lás iránt. A múlt évben két-két tanulót irányított a bányász és a katonai pályára. Az iskola szak­képzett pedagógusai a tanulók vi­lágnézeti, erkölcsi-politikai neve­lésére is nagy súlyt helyeznek. Elsősorban ismeretekkel vértezik fel az ifjúságot s teret biztosítanak számára, hogy bizonyítani tudja rátermettségét. Ezt a célt szolgálja a sokrétű szakköri tevékenység is. (szom) Az ötödik tanév Négy évvel ezelőtt alakult és kezdte meg működését Nagyme- gyeren (Čalovo) a közgazdasági szakközépiskola, mely az elmúlt tanévben bocsátotta ki az első érettségizett növendékeket; ugyanakkor búcsúztak az utolsó magyar gimnazisták is, ami annyit jelent, hogy megszűnt a 25 éves, gazdag múltú gimnázium.- A szakközépiskola négy esz­tendejének eredményei, a szak­emberek véleménye szerint is, nem maradnak el a nagyobb ha­gyományokkal rendelkező ilyen tí­pusú iskolákéitól - mondja Szuh Kálmán, igazgató. - A lehetősé­gekhez mérten jó feltételeket te­remtettünk az oktató-nevelő mun­kához, például másfél millió koro­na értékben vásároltunk segéd­eszközöket, eleget tudunk tenni minden kollégiumi kérelemnek, a városi szervek segítő közremű­ködésének is köszönhetően. Ami állandó gondunk: a helyszűke. Eb­ben a tanévben szeretnénk na­gyobb hangsúlyt helyezni a szá­mítástechnika oktatására, de ép­pen a teremhiány miatt nem lesz könnyű a feladat teljesítése. A szakközépiskolában 27 tanár és 6 nevelő irányításával mintegy 450 diák tanul, évfolyamonként 3-3 osztályban, melyek közül ket­tő magyar, egy szlovák tanítási nyelvű. Érdekesség, de egyben figyelmeztető jelenség a pályavá­lasztási felelősök számára is, hogy nagyon kevés a fiú, egy-egy évfolyamban még a tizet sem éri el a számuk. -bor

Next

/
Thumbnails
Contents