Új Szó, 1982. szeptember (35. évfolyam, 207-232. szám)
1982-09-16 / 220. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1982. IX. 16. A hatékony és gazdaságos lucernatermesztés biológiai alapelvei Már negyedik éve szervezi a Csehszlovák Államvasutak České Budéjovice-i részlegének SZISZ-alapszervezete a dél-csehországi kerület hét állomásának az ellenőrzését. Ennek célja, hogy segítsék a vasút folyamatos üzemelését. Az akció kezdete óta már több mint 15 ezer vasúti egységet ellenőriztek. A képen a SZISZ-alapszervezet két tagja, Miroslav Sýkora és Bohumil Vilas mérnök a vasúti kocsik műszaki állapotát ellenőrzi. (Jaroslav Sýkora felvétele - ČTK) Meghatározó követelmény a minőség Teljesítik exportfeladataikat A LUCERNÁNAK több szempontból is fontos helye van az öntözéses vetésforgókban, hiszen nemcsak értékes fehérj,eforrást képez az állatok takarmányozásához, hanem szerves anyagokkal és a levegőből lekötött nitrogénnel is dúsítja a talajt, s javítja annak termőképességét, öntözéssel általában 10 tonna lucernaszénát termelnek hektáronként, ami 25-30 százalékkal több az öntözés nélkül elért hozamoknál. Újabban egyre több üzemben érnek el 11-12 tonnás hozamokat, mint például az Ostrovi Efsz-ben, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban, továbbá a Šoporňai és a Peredi (Tešedikovo) Efsz-ben, sőt a Budmerice-i Efsz-ben 15 tonna szénát nyertek hektáronként. Sajnos, az intenzív öntözéses termesztésben a lucerna hasznosítási ideje nagyon lerövidül, mert gyorsan kiritkul, elgyomosodik, ami jelentős termesztési és gazdasági problémákat okoz. A termesztési évek száma rendszerint kettőre csökken, ami fokozza a szükségletet a drága és nehezen beszerezhető vetőmagból, egyúttal az üzemanyag-fogyasztást, az élő- és a gépi munl^a szükségletét is növeli, s mindez kedvezőtlenül hat e fontos takarmánynövény termesztésének gazdaságosságára. A külföldi és a hazai kutatások eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a kaszálások számának és időpontjának fontos szerepe van a lucerna agrotechnikájában, amitől döntő mértékben függ e növény élettartama és hozama az egyes használati években. Tudatosítani kell, hogy minden kaszálás erős beavatkozást ' jelent a lucerna életébe, ezért ezt a műveletet összhangba kell hozni a növény fiziológia! követelményeivel. ENNEK A KÉRDÉSNEK eddig sem az irányító szervek, sem a mezőgazdasági vállalatoknál dolgozó szakemberek nem szenteltek kellő és hozzáértő figyelmet. Egyoldalúan csak a jó minőséget biztosító korai kaszálást hangsúlyozták, tekintet nélkül az évszakra és a talajviszonyokra. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a lucerna kaszálási időpontjainak a meghatározásánál általában az állattenyésztés szükségleteiből, a növényzet magasságából, a betakarítás technikai feltételeiből indulnak ki, s egyáltalán nem veszik figyelembe a fiziológiai szempontokat. A lucernával való helyes gazdálkodás legfőbb követelménye, hogy a növényzet jó átteleléséhez elegendő tartalékanyag halmozódjon fel a gyökerekben a tenyész- idő végén. Mint ismeretes, a lucerna a virágzás kezdetéig elsősorban a föld feletti részekben tárolja a tartalékanyagokat. A virágzás kezdetétől ez megváltozik, s a tartalékok szállítása főleg a gyökerek felé irányul. Ha figyelembe akarjuk venni ezt a fiziológiai törvényszerűséget, ez azt jelenti, hogy a tavasszal takarónövény alá vetett lucernát csak október második felében kaszáljuk, amikor már elég fejlett, s elegendő tartalékanyagot tartalmaz a gyökérrendszere. Különösen fontos a kaszálások helyes időpontjának a megválasztása az első használati évben, amikor a lucerna a legnagyobb hozamot adja, s igen érzékenyen reagál a kaszálások számára és időpontjára. Ebben az évben a virágzás kezdetén kell először kaszálni a lucernát. Ha a növényzet túl dús és megdőlt, s a szárak alsó része sárgulni kezd, akkor nem kell várni a virágzás kezdetére, hanem azonnal kaszálni kell. A lucernát a számára kedvező talajokon az első' használati évben általában négyszer kaszálják. Az egyes kaszálások közötti időközöket úgy kell megválasztani, hogy a negyedikre október második felében kerüljön sor, ,s az utolsó és az utolsó • előtti kaszálás között 7-8 hetes szünet legyen. Ezzel elérhető, hogy a lucerna elegendő tartalékanyagot halmozzon fel a gyökerekben, a kaszálás után már nem ■ hoz erős hajtásokat, s nem használja el erre a felhalmozott tartalékokat. A lucerna számára kevésbé kedvező talajokon - ilyenek a sekély termőrétegű, homokos, kavicsos, vagy szélsőségesen kötött talajok, - a lucernát csak háromszor ajánlatos kaszálni az első használati évben. Ilyen esetben is úgy, hogy az utolsó kaszálás október második felében történjen. A MÁSODIK HASZNÁLATI ÉVBEN jó talajokon ötször, kevésbé jó talajokon négyszer kaszáljuk a lucernát. Az első kaszálást valamivel korábban, az első virágbimbók megjelenése után lehet kezdeni, s az utolsó és az utolsó előtti kaszálás között mindkét esetben biztosítani kell a 7-8 hetes szünetet. A harmadik használati évben a lucerna már nem reagál olyan nagy mértékben a kaszálási időközökre, a hozama azonban ettől függetlenül jelentős mértékben csökken. Ezért a harmadik évben általában 3—4 kaszálást kell tervezni, az elsőt a virágbimbók megjelenésének az idejére, az utolsót pedig augusztus végére, vagy szeptember elejére, hogy a lucerna beszántása és az őszi búza elvetése között legalább 30 nap teljen el. A lucerna minőségvizsgálatai kimutatták, hogy a gyakori kaszálás fokozza az emészthető nitrogéntartalmú anyagok mennyiségét, s csökkenti a növény cellulóz- tartalmát, a területegységről elért teljes hozam azonban 17-20 százalékkal kisebb, mint 4 kaszálás esetén. A takarónövény nélküli nyári vetésnél, valamint a tavaszi alávetésnél is az első használati évben alkalmazott öt kaszálás gyors ütemben csökkenti a lucerna évi hozamát, ezért az első évre 46, a másodikra 34, a harmadikra pedig csak 20 százalék jut a három év teljes hozamából. Négy kaszálás esetében sokkal egyenletesebb hozam érhető el, éspedig az első évben 34, a másodikban 38, a harmadikban pedig 28 százalék. A lucerna a gyakori kaszálások mellett az időjárási tényezőkre is jobban reagál. A legnagyobb kilengések ötszöri kaszálásnál tapasztalhatók, míg a legkiKiadós zápor után párába bur- kolódzott a város. A cukorgyár udvarán is alig látszott a lassan magasadó répahalmaz, mégis jelezte, hogy kezdődik az év végéig vagy esetleg tovább tartó kampány. Hogy pontosan meddig, azt minden évben az irányítás színvonala, a munka szervezésének rugalmassága határozza meg. Ezt bizonyítja Karol Huba, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyár igazgatója is.- A legfontosabb, hogy a feldolgozás időszakában mindennap elegendő répa legyen az üzem udvarán. A többi a mi dolgunk. Több műszakban úgy szervezzük a munkát, hogy minél nagyobb legyen a gyár teljesítménye. Az idén erre megvannak a lehetőségek, mert a melegvizes próbák azt mutatták, hogy a berendezések üzemképesek. Elmondja, hogy a múlt évhez viszonyítva több a korszerű berendezés. Említi az oravai Teslában gyártott RPP-16-os típusú technológiai folyamatokat vezérlő, szabályozó automatát, amely elősegíti a berendezések egyenletes kihasználását, a munkatermelékenység növelését, és lehetővé teszi a gazdaságos üzemeltetést. Szerinte a cukkorrépa felvásárlására és a cukor gyártására a korszerűsítéseknek köszönhetően lényegesen jobbak a feltételek, mint a múlt évben. Ezt hangoztatja Miloslav Vojáček mérnök, a felvásárló osztály vezetője is:- Véleményem szerint éppen a korszerűsítés teszi lehetővé, hogy minél kevesebb huzavona, vita legyen a termelők és a felvásebbek háromszori kaszálásnál fordulnak elő. A kaszálások száma elsősorban a növényállomány sűrűsége és magassága által hat a hozamokra. A gyakori kaszálás három év alatt 40-50 százalékkal csökkenti az 1 négyzetméterre jutó hajtások számát, miközben rohamosan elterjednek a különböző gyomok, amelyek a tenyészterület 40-60 százalékát is elfoglalják. A kaszálások megfelelő ütemtervével ezért csökkenteni lehet az elgyomosodás mértékét, valamint a vegyi védekezésre fordított költségeket, aminek környezetvédelmi szempontból is nagy jelentősége van. A kaszálások száma szorosan összefügg a termelési költségekkel, s a lucerna termesztésének gazdaságosságával. Csehszlovákiában körülbelül 60 ezer hektár az öntözött lucerna területe. Ha ezt csak két éven át hasznosítják, akkor évente 30 ezer hektárt kell felújítani, amihez 600 tonna drága és nehezen beszerezhető vétő- magra van szükség. Ha a lucerna három évig marad használatban, ezzel 200 tonna vetőmagot lehet megtakarítani. E vetőmag-meny- nyiség előállítására a jelenlegi hektárhozamok mellett 1300- 2000 hektárnyi szántóföldre van szükség, amit tömegtakarmányok, vagy más növények termesztésére lehet felhasználni. A GAZDASÁGI ELEMZÉSEK kimutatták, hogy a kettőről három használati évre való áttéréssel 1 tonna lucerna termelési költsége mintegy 100 koronával csökken, ami országos viszonylatban 60 millió koronás költségmegtakarítást jelent. Mindez a biológiai ész- szerűsítés tipikus példáját szemlélteti a növénytermesztésnek ezen a fontos szakaszán. Ezért rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági vállalatok agronómusai, takarmánytermesztői, zootechniku- sai és gépesítői az említett szempontokból felülvizsgálják a lucernatermesztés eddig érvényesített rendszerét, s hogy konkrét feltételeik között az ismertetett biológiai alapelvekhez igazodjanak. MICHAL ŠANTA mérnök, a Bratislavai Ontözögazdálkodási Kutatóintézet munkatársa sárlók között. A körzetben öt korszerű berendezéssel vesznek mintákat a cukorrépa-szállítmá- nyokból, ily módon lényegében kizárták az esetleges elfogultság, részrehajlás, vagy tévedés lehetőségét. A termés 70 százalékát szállítják a termelők olyan átvevő központokba, ahol ezek a berendezések működnek. A többiekkel együtt sokat emlegeti a cukorgyár felvásárló központjában elhelyezett új laboratóriumot. Könnyebbé vált a munkájuk, hiszen nem kell már más távoli üzemekbe hordani a mintákat a cukortartalom megállapítására. A laboratórium segítségével a járműből vett minta cukortartalmát a cukorgyár és a termelők megbízottjának jelenlétében pár perc alatt kimutatják.- Ezt az újdonságot meg kell nézni - ajánlja a felvásárló osztály vezetője mert nagyban hozzájárul a cukorrépa átvételének meggyorsításához. A mázsaház előtt egy teherautó áll. A rüpro berendezés karja a rakományba nyúl és mintát vesz belőle. Ezután beindítják a gépsort. Miután tisztára mossák a répát, a mérőszerkezet automatikusan kimutatja, hogy a DS-45-02- es rendszámú járműn szállított cukorrépa szennyeződése 12 százalékos. Ennyit vonnak le a súlyából. Az automata az eredményt egy papírszalagra rögzíti. Nem lehet tehát vita, mert a gép nem tévedhet. Ügyes kezű lányok veszik a további mintát a cukortartalom megállapítására. A répapépet ólomacetát oldattal hígítják, mixelik, és később megfelelő hőfokra hűtik. Az SZLKP rimaszombati (Rimavská Sobota) járási bizottságának legutóbbi plénuma többek között foglalkozott az idei tervfeladatok teljesítésével, kiértékelte a járás ipari üzemei és a nemzeti bizottságok által irányított üzemek első félévi munkáját, s intézkedéseket foganatosított az előirányzott feladatok teljesítése céljából. A járás ipari üzemei az első félév bruttó termelési tervét 101, a saját termelési érték mutatóját 104,7 százalékra teljesítették. A többi tervmutató teljesítése terén már közel sem ilyen kedvező a helyzet. Az üzemek többségére a feladatok teljesítésének egyenlőtlensége a jellemző. Valamennyi mutató az üzemeknek csupán a 23 százaléka teljesítette. Pozitívan értékelte a plénum a tisoveci és a rimaszombati nehézgépipari üzem, a Csehszlovák Autójavító Üzem, a tisoveci Ipolymenti Téglagyár, a Smrečina hnúšťai üzeme, a rimaszombati péküzem, a húskombinát és a dohánygyár munkáját. Hat vállalatnál, illetve üzemben ugyanakkor az alapvető tervmutatókat sem teljesítették. Ezek közé tartozik a termékszerkezet Ezután az üvegcsőbe öntött folyadék a Polamat S elemző készülékbe kerül. Csóka Mária mérnök, a laboratórium vezetője üzembe helyezi a berendezést, amely pár perc múlva kimutatja, hogy a gútai (Kolárovo) Efsz répájának cukortartalma 13,8 százalék. Az eredményt még egy nyomtatványra jegyzi, és következik az újabb minta elemzése. Az egész folyamatot Sajkovics Imre, a Hetényi (Chotín) Agrokémiai Vállalat dolgozója, a komáromi járási mező- gazdasági igazgatóság megbízottja árgus szemekkel figyeli, nehogy károsodás érje a termelőket. A gépben bízik, mert amint már előbb is mondották, az nem lehet elfogult. Egy kis szünetben - a kampány kezdetén még nem túl sok a munka - a laboratórium vezetője a nehézségekről beszél. Különböző okok miatt még nem került minden berendezés a helyére. Üzembe kell helyezni az aránymérleget, a hömérsékletszabályozót, a Karosul mintazúzót. Van még tennivaló tehát, hogy a laboratórium kifogástalanul működjön, és a csúcsmunkák idején is lépést tudjanak tartani a szállítással. Ujabb jármüvek érkeznek a mázsaház elé. Ismételten kinyúlik a kar és megtörténik a mintavétel. A dolgozók igyekeznek pontosan megállapítani a szennyezettség arányát és a beszállított cukorrépa cukortartalmát. A felvásárlóosztály vezetője elégedetten figyeli a munka ütemét és bízik benne, hogy a terv szerint szeptember 16-án beindíthajták a cukorgyárat és egyenletesen folyhat a termelés. BALLA JÓZSEF megváltoztatására kényszerült rimaszombati nyomdaüzem, a járási ipari vállalat és a hnúšťai műszaki gumigyár. Az említetteken kívül jelentős lemaradása van a rima- szombati malomnak, az ajnácskői (Hajnáčka) téglagyárnak és a tornaijai (Šafárikovo) ruhagyárnak is. Az első félévi eredmények alapján a legtöbb üzemben teljesítik az exportfeladatokat. A tavalyi valósághoz viszonyítva 18,2 százalékkal növekedett a szocialista, 47,5 százalékkal pedig a tőkés országokba irányuló export. Akadnak - sajnos - kivételek is. A szocialista országokba tervezett exportfeladataiknak nem tudtak eleget tenni a tornaijai gépgyárban és a Zornica risovcei üzemében sem. Mindkét üzemben a termékek minősége maradt a kívánt szint alatt. A munkaidő kihasználása terén a tavalyihoz képest némi javulás tapasztalható, kevesebb volt a betegség, a munkából való távolmaradás. Érdekes, hogy az előző évhez viszonyítva 3 százalékkal csökkent a túlórák szá<na, ugyanakkor romlott a helyzet a gépek több műszakos kihasználása terén. Az előterjesztés szerint tovább kell javulni a munkatermelékenységnek és a termékek műszaki színvonalának is. A nemzeti bizottságok által irányított üzemek gazdálkodásában az elmúlt félév során javulás következett be. Az évi feladatok időarányos túlteljesítését} kívül legör- vendetesebb változás az építőipari tevékenységben következett be. A komplex lakásépítés terén jó eredmények születtek az első félévben, emellett a tavalyról „átcsúszott“ építkezéseket is befejezték, átadták rendeltetésüknek. Jelenleg csupán két beruházáson tapasztalható komolyabb lemaradás. A járási szolgáltató üzem üvegházának építésénél az évi összfeladatoknak csupán 33 százalékát végezték el az első félévben, s a második negyedévben ugyancsak lelassult a tornaijai nyugdíjasotthon építése; az otthont eredetileg már az idén át kellett volna adni rendeltetésének. A Rimaszombati Járási Építőipari Vállalat az első félévben kilenc létesítményt adott át rendeltetésének, s az év hátralévő időszakában még tíz építkezés befejezését tervezi. A nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó járási ipari vállalatnál változatlanul gondot okoz a lakosságtól tervezett bevételek teljesítése. Ennek legfőbb oka, hogy az ipari jellegű szolgáltatások színvonala nem éri el a kívánt szintet. Legsúlyosabb a helyzet a bútorgyártó részlegben, mely továbbra is értekesítési gondokkal küzd. Nem teljesíti feladatait a rádió- és tv-javító részleg és a hűtőszervíz sem, melyekben alkatrészhiánynyal indokolják a lemaradást. Az SZLKP járási bizottságának plénuma az idei tervfeladatok teljesítése és a termékek minőségének javítása érdekében határozatot fogadott el. -h.a.Kevesebb huzavonával Indulás előtt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyárban
