Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-11 / 189. szám, szerda

A brigádrendszerű munkaszervezést az építők kezdeményezték IX. AZ ÉPÍTŐIPARBAN NÉLKÜLÖZHETETLEN A KOMPLETT TECH NOLÓGIAI ELLÁTÁS • AKIK NEM ADJÁK ÁT AZ ÉPÜLETET HATÁRIDŐBEN, BÍRSÁGOT ÉS MAGASABB KAMATOT FIZETNEK • MIÉRT IDEGENKEDNEK A MŰSZAKI-GAZDASÁGI DOLGOZÓK A BRIGÁDRENDSZERŰ MUNKASZERVEZÉSTŐL? ■ MEG KELL OLDANI AZ ANYAGI-MŰSZAKI ELLÁTÁS PROBLÉMÁIT Cikksorozat a bratislavai Pravda szerkesztői munkacsoportjának moszkvai, kalugai, rosztovi, lvovi és uzsgorodi riportútjáról A zlobini munkaszervezés a minőséget is javítja, amint azt a moszk­vai Chromatron üzem dolgozói saját vállalati lakónegyedükben is tapasztalják (Ivan Dubovský felvételei) szükségleteinek a kielégítését szolgálja. Évente csaknem 2500 új lakást adunk át, emellett 2-3 gyermekintézményt is. Az idén fe­jezzük be az egyik iskola építését ezer tanuló számára, s átadás előtt van egy 500 férőhelyes kór­ház is. E feladatok teljesítéséhez egyesülésünknek körülbelül öt­ezer dolgozója van, ami bizony nem sok, sőt 13 százalék hiányzik is a tervezett létszámhoz. Ez a körül­mény is arra serkent minket, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben növeljük a munka termelékenysé­gét. Ezt csak két, kölcsönösen összefüggő úton érhetjük el: az egyik a tudományos-technikai for­radalom eredményeinek az érvé­nyesítése, a progresszív technoló­giai folyamatok bevezetése, a má­sik pedig az önálló elszámolású brigádok létszámának gyarapí­tása. Az egyesülésben jelenleg 118 brigád működik, ebből 65 a zlobini munkaszervezési módszert alkal­mazza. A zlobini brigádok teljesítik az építési és szerelési munkák több mint 70 százalékát. Az egye­sülésben a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy mind a 118 brigádban bevezetik a zlobi­ni rendszert. Ezt a pártszervezet határozatában is megfogal­mazták. Az önálló elszámolású brigádok csaknem száz százalékos növelé­se nem lesz könnyű feladat, de a Zakarpatsztrojban tudják, hogy miért teszik. Hiszen az említett 65 brigádban 12-15 százalékkal na­gyobb munkatermelékenységet értek el a szervezésüket megelő­ző időszakhoz viszonyítva. Emel­lett lényeges mértékben javult az épületek minősége. A gyors és jó minőségű munka eredményei egyaránt megmutatkoznak az egyesülés gazdálkodásában, va­lamint a brigádtagok kereseteiben. A zlobini brigádok tagjainak a ke­resete ezért 10-11 százalékkal nagyobb, mint a többi brigádtagé. A Zakarpatsztroj önálló elszá­molású brigádjaiban három alap­vető mutatót érvényesítenek. Az egyik az építési munkák mennyi­ségi teljesítése, a másik a munka­termelékenység növelése, a har­madik pedig az építkezési költsé­gek felhasználása. A megtakarí­tott termelési költségek 50 száza­léka a brigádot illeti meg, de csak abban az esetben, ha a megtaka­rítás nem történt a minőség rová­sára. Ha az épületet kiváló minő­ségi osztályba sorolják, a brigád­tagok az építkezés bérköltségei­ből számított 10 százalékos pré­miumhoz jutnak, ha csak a jó mi­nősítési osztályt érik el,akkor ez a prémium 5 százalékos. Az építkezés tervezett idejét a teljesítménynormák alapján ha­tározzák meg, figyelembe véve, hogy az építőipari dolgozóknak minden kétórányi munka után 15 perces pihenési idő, „cigaret­taszünet“ jár. Az építkezés bo­nyolultságából kiindulva a terve­zett veszteségi időket is meghatá­rozzák. Ezek tulajdonképpen bizo­nyos időtartalékokat képeznek. Ha a munka jó szervezésével a mun­kások ezt az időt is kihasználják, például a betonkeverő optimális elhelyezésével, a tervezett idő- veszteség csökkentése alapján tekintélyes prémiumhoz jutnak. Ugyanezt újítási javaslatok érvé­nyesítésével is elérhetik, s prémi­umuk főleg akkor növekszik, ha az építményeket a tervezett határidő előtt adják át. Azokon az építkezéseken, ahol zlobini brigádtagok dolgoznak, a szakmunkákat is jobb minőség­ben végzik. A festők például nem veszik át a kőművesek munkáját, ha abban hibát tapasztalnak. A kőművesek kénytelenek azon­nal kijavítani a hibákat, mert kü­lönben elvesztenék a prémiumu­kat. Ezért az a legelőnyösebb szá­mukra, ha kiküszöbölik az ilyen hibákat, s közvetlenül kifogástalan munkát adnak át. A zlobini brigádok hasznos te­vékenységéről személyesen is meggyőződhettünk az Uzsgorodi Villanymotorgyár építkezésén, ahol Sztyepan Vasziljevics Jakim brigádja az elmúlt évi feladatokat 123 százalékra teljesítette, s az idén 118 százalékra teljesítik az időtervet. Ez természetesen a ke­resetükben is megmutatkozik, a Jakim-brigád tagjai ugyanis az idei májusi hónapban 40 rubellel többet kerestek azoknál a munká­soknál, akik még nincsenek be­szervezve az önálló elszámolású brigádokba.- Az egyesülésben 300 kom­munista dolgozik, akik a zlobini munkaszervezés első kezdemé­nyezői voltak. Azonban annak is tudatában vagyunk, hogy a brigá­dok szervezése nem lehet öncélú - állapította meg beszélgetésünk folyamán V. Dir elvtárs, a párt- szervezet titkára. A legfontosabb az, hogy milyen lesz a brigádok munkája, hogyan szervezik meg a feladatok teljesítését. Ezért a párttagokat úgy helyezzük el, hogy pártcsoport is működjön min­den brigádban, s ez támogatás­ban részesítse a dolgozók kezde­ményezését. A pártcsoport tagjai­nak ebben személyes példát kell mutatniuk. Megállapíthatom, hogy az elvtársak eredményesen telje­sítik ezt a pártfeladatot. A brigádok folyamatos munkája azonban az anyagi-műszaki ellátástól is függ. Ez azt jelenti, hogy a brigádok jó munkájáért az anyagellátás terü­letén dolgozó kommunisták is fe­lelősséget viselnek. A Szovjetunió minden területé­nek, járásának élénk baráti kap­csolatai vannak valamelyik hazai kerülettel vagy járással. A Kárpá- tontúli-terület dolgozói már hagyo­mányosan jó baráti kapcsolatokat tartanak fenn a kelet-szlovákiai kerület dolgozóival. Ezt az a levél is bizonyítja, amelyet a Zakar­patsztroj vezetői mutattak, s mely­ben az áll, hogy a Kassai (Košice) Városi Építőipari Vállalat dolgozói a Szovjetunió megalapításának 60., valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfor­dulójának tiszteletére öt olyan bri­gádot szerveznek, amelyek A. N. Zlobin módszere szerint fognak dolgozni. (Folytatjuk) A Szovjetunióban tett tanulmá­nyi utunk során alkalmunk nyílt elbeszélgetni az építőkkel is a bri­gádrendszerű munkaszervezésről és javadalmazásról. Először a moszkvai Goszsztroj vezető dol­gozóival találkoztunk, akik a ná­lunk is ismertté vált Zlobin-féle önálló elszámolású brigádok első szervezői voltak, aztán pedig a Zakarpatsztroj építőipari egye­sülésbe látogattunk el, s elbeszél­gettünk az egyik Zlobin-brigád tagjaival is egy uzsgorodi ipari építkezésen, melynek új üzemei­ben aszinkron villanymotorokat fognak gyártani. Zlobinról és a róla elnevezett munkaszervezési formáról sokat írt már a sajtó, s az építőipari dolgozók itt-ott nálunk is megpró­bálták alkalmazni ezt a munka- módszert, melynek fő jellemzője az önálló elszámolású brigádok létesítése. De vajon hogyan kelet­kezett a zlobininak nevezett mun­kaszervezés és javadalmazás?- Sok vezető dolgozó eleinte nálunk is úgy vélekedett, hogy „lám, valamiféle Zlobin kőműves valamit kiokoskodott, s most ne­künk úgy kell táncolnunk, ahogy a sajtóban, a rádióban és a televí­zióban szolgáltatják hozzá a ze­nét.“ Sajnos, kevesen tudták, hogy ezt a módszert nem gondol­ták ki egyik napról a másikra, ha­nem hosszú időn át készítették elő, viharos viták előzték meg élenjáró tudományos és gyakorlati dolgozók részvételével, éppen ná­lunk, a Goszsztrojban - magya­rázta Alekszandr Csiszlakov, az egyesülés osztályvezetője. Az első kísérletek már 1968- ban elkezdődtek; a nyilvános pre­mierre Zlobin elvtárs zelenográdi brigádjában 1970-ben került sor. Az igazsághoz tartozik, hogy Zlo- binék egy kissé féltek is az önálló elszámolású brigádtól, hiszen nem volt könnyű magukra vállalni a felelősséget a gazdaságossá­gért, a minőségért és a határidők megtartásáért, s mindezt saját fi­zetésük kockáztatásával garantál­ni. Ehhez nagy bátorság kellett. A tudományosan megfontolt és szakszerűen előkészített ügy vé­gül is sikert aratott, bevált. De nem úgy mint ahogy azt a vele járó előnyök és hasznosság alapján mai szemmel nézve elvárhatnánk. A Szovjetunióban létesített brigá­doknak alig a teléről mondható el, hogy „zlobiniak“. * Fogyatékosságok az anyagellátásban és kényelemszeretet Az építőiparban is olyan a hely­zet, mint az iparban. A munkások örömmel vállalják a munkát az önálló elszámolású brigádokban. Hiszen mindenki folyamatosan szeretne dolgozni, úgy, hogy ki­mutathassa szakmai felkészültsé­gét, hozzáértését, különösen ak­kor, ha ez a keresetében is meg­mutatkozik. Ha például egy épüle­tet határidőben készítenek el, s azt az I. minőségi osztályba sorolják, a brigád az anyagmegta­karítás összegének 50 százalékát kapja meg, II. minőségi osztály esetében a 40 százalékát, a III. minőségi osztálynál azonban nem kap semmit. A határidő lel-övidíté- séért szintén 20 százalékig terjedő prémium jár, mégpedig a munkater­melékenység növelésének meg­felelő arányban. Az ilyen és egyéb célprémiumok, valamint a gazda­ságosság és a minőség javításá­ból származó részesedések az építkezések nagyságától függően több száz rubelt tehetnek ki az egyes brigádtagoknál. Emellett a hivatali dolgozók is anyagi elő­nyökhöz jutnak, mert a határidő lerövidítése olcsóbbá teszi az épí­tést, a túllépése viszont megdrá­gítja, s mindez vállalati szinten is kihat a dolgozók keresetére. A fő problémát azonban az anyagi-műszaki ellátás hiányos­ságai jelentik, az hogy nincs meg­oldva az építőiparnak ezen a sza­kaszán az irányítási dolgozók anyagi érdekeltsége. Egyes szük­ségletek biztosítása óriási erőki­fejtést igényel, s ilyen esetekben a kényelmesség egyszerűbb meg­oldásnak mutatkozik. Miért írunk ezekről a kérdések­ről ilyen terjedelmesen? Azért, mert nálunk is vannak ilyen nehéz­ségek, s a ,,zlobini“ brigádok arányszámából árrá következtet­hetünk, hogy nálunk még nagyobb szerepe van a kényelemszeretet­nek. Tulajdonképpen az jelenthet­né a megoldást, ha az irányítási dolgozók javadalmazásában olyan rendszert vezetnének be, melyben a fizetés 40 százalékát az alapbér, 60 százalékát pedig a mozgóbér képezné, ami a szerve­zetnél az önálió elszámolású bri­gádokban dolgozók részarányától függne. Az anyagi-műszaki ellátás problémáinak megoldásában a fo­lyamatos, kétéves tervezésből kell kiindulni, ami a Szovjetunióban az Orlovi módszer nevet kapta. Ez a tervezési mód az anyagi-műsza- ki ellátás területén olyan színvo­nalú szolgáltatást tesz lehetővé, mint amilyent Moszkvában ta­pasztalhattunk az ún. „műszaki csomag“ formájában. Ebben a „műszaki csomagban“ az épít­kezés szükségleteinek megfelelő­en minden alapanyag, szerkezeti elem milliméternyi pontosságú ki­vitelezésben megtalálható, s az építőknek csak .a folyamatos összeszerelés a dolguk. A szovjet szakemberekkel foly­tatott beszélgetés során megle­pődve hallgattuk, hogy a tégla­gyártás nemcsak az energiataka­rékosság szempontjából, hanem távlatilag is nagy jövő elótt áll. Ha figyelembe vesszük, hogy a ce­ment és a betorívas gyártása mi­Az uzsgorodi Zakarpatsztroj építőipari egyesülésben 118 kollektíva dolgozik. Az egyik 56 tagú brigádot az előtérben álló Sztyepan Vasziljevics Jakim vezeti, aki G. J. Indusz brigádtag társaságában ismertette az önálló elszámolásból származó előnyöket lyen sok energiát igényel, ezen nem is csodálkozhatunk. Emellett az előregyártott elemekbe épített betonvas örökre elvész a népgaz­daság számára, nem használható fel újból, mint más, kiselejtezett gépipari termékek. A szovjet épí­tők bebizonyították, hogy téglaipa­ri termékekből is készíthetők elő­nyösen és nagy termelékenység­gel felhasználható előregyártott elemek. Zlobin elvtárs brigádja például egy hónap alatt épített fel egy ötemeletes lakóházat elöre- gyártott téglaelemekböl. Míg egy ugyanilyen építkezés betonele­mekből két hónapot vesz igénybe. A Goszsztroj vezetőivel folyta­tott beszélgetés végén azt az ér­dekes következtetést vonhattuk le, hogy amennyiben az építőiparban az önálló elszámolású, vagy zlobi­ninak nevezett brigádok nem ter­jednek olyan mértékben, ahogy azt a tagadhatatlan gazdasági elő­nyök szempontjából várni lehetne, annak az okát nem a munkások­ban, hanem a termelést irányító apparátusban kell keresni, amely nem alkalmazkodik elég gyorsan és rugalmasan a társadalom szük­ségleteihez. Követésre méltó példa Sokatmondó, s a szovjet gaz­daság jelenlegi fejlődési irányza­tára igen jellemző példával talál­koztunk a Kárpátontúli területen. Beregovóban néhány ipari és me­V. A. Gyementyejev, a moszkvai Goszsztroj igazgatóhelyettese a brigádrendszerű munkaszer­vezés építőipari alapelveit ma­gyarázza zőgazdasági üzemen kívül egy sportközpontot is meglátogattunk. Az uszodát olyan termálvízzel töl­tik fel, amely még a tenger vizénél is sósabb, mellette öltözőkkel és büfékkel ellátott fedett tornacsar­nokok, távolabb futópályák van­nak. Látogatásunk idején éppen javítási munkák folytak, további helyiségeket építettek a tornater­mekhez, a padlót, ablakokat cse­rélték. .. vagyis korszerűsítették, bővítették a sportközpontot. Eb­ben nem is lenne semmi különös, de az már igen, hogy a korszerűsí­téssel járó beruházási költségeket a sportközpont fedezi saját szám­lájáról. A sportközpont ugyanis önálló elszámolású gazdasági egység. Az egész Kárpátontúli-területen élénk építkezés folyik. Sok új, kor­szerű lakótelepet láttunk, s megte­kintettük az egyik igen jelentős .ipari építkezést is, a michalovcei építkezés ikertestvérét, ahol a KGST-együttműködés kereté­ben aszinkron villanymotorokat fognak gyártani. Az építési felada­tok döntő részét a Zakarpatsztroj építőipari egyesülés teljesíti.- Évente 30-35 millió rubel ér­tékű építési munkát végzünk - mondja Anatolij Trofimovics Nyesztyerenko, az egyesülés mérnöke. - Ebből 15-16 millió rubel az ipari építkezés, a többi a lakosság kulturális és szociális ÚJ SZÚ 4 1982. VIII. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents