Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-11 / 189. szám, szerda
ÚJ szú 3 1982. VIII. 11. UNISPACE-82 Szükség van a nemzetközi együttműködésre Megkezdték a záródokumentum előkészítését (ČSTK) - A világűr kutatásáról és békés célokra való felhasználásáról tárgyaló 2. ENSZ-konferencia, az UNISPACE-82 általános vitával folytatódik. Ezzel párhuzamosan azonban tegnaptól az értekezlet mellett már megkezdte tevékenységét a záródokumentumokat előkészítő mindhárom bizottság. Valamennyiben képviselve van Csehszlovákia is. = Kommentárunk = Kivonulás J asszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke a körülzárt Nyugat-Bejrútban a Le Monde tudósítójának adott nyilatkozatában hétfőn közölte: a PFSZ megállapodott a libanoni vezetőkkel, és Philip Habib amerikai megbízottal a palesztin harcosok kivonulásáról Bejrutból. A Palesztinái Felszabadítási Hadsereg katonái tengeri úton, francia hajókkal távoznának Szíriába, Jordániába, Irakba és Egyiptomba - egyes jelentések szerint akár még a nemzetközi felügyelő erők megérkezése előtt, ha ezzel megakadályozható a Nyugat-Bejrút elleni átfogó izraeli támadás. Nem véletlen, hogy ezt Arafat félig-meddig hivatalosan első ízben éppen egy francia lapnak mondta el. A francia kormány, személyesen az államfő is, és szinte valamennyi párt, társadalmi szervezet, a nagy szakszervezetek gyakorlatilag a Libanon elleni izraeli invázió első perceitől kezdve határozottan elítélték az agressziót, és Izrael mellett megnevezték a másik felelőst - mondhatnánk úgy is: a fő felelőst - az Egyesült Államokat. Ezt természetesen nem nézték jó szemmel sem Tel Avivban, sem Washingtonban. Ebbe a képbe beleillik a hétfői véres párizsi merénylet is. Közvetlenül a merénylet után több száz ember gyűlt össze a tett színhelyén, bírálta a francia kormány palesztinbarát politikáját, bántalmazta az arab kinézésű fényképészeket és arabok gyilkolásával fenyegetőzött. Párizsban úgy vélik, hogy a merénylet célja antiszemita és arabellenes érzelmek keltése, a libanoni rendezést szorgalmazó francia politika kompromittálása volt - és szemmel láthatóan már el is ért valamit ebből a célból. Míg a PFSZ párizsi képviselője elítélte az értelmetlen gyilkolást, az izraeli külügyminisztérium szóvivője azt mondotta, hogy a Franciaországban uralkodó „Izrael-ellenes légkör“ ösztönzi a szélsőséges elemeket. A merényletet továbbá arra használta fel, hogy igazolja az izraeli terrorakciókat a PFSZ külföldi képviselői ellen. A tettesek még ismeretlenek, de bárkik is voltak, az szinte biztos, hogy a merényletre nem került volna sor, ha nincs Izrael libanoni agressziója. Vagyis a közvetett felelős nagyon is ismert. V isszatérve a bejrúti helyzethez, egyértelműen le kell szögeznünk, hogy nem egyszerűen palesztin-izraeli ellenségeskedésről van szó. Az is kérdéses, hogy a palesztinok kivonulása milyen mértékben járul hozzá a közel-keleti és egyben a libanoni belpolitikai válság megoldásához. A jobboldali falangistáknak eddig az volt a kedvelt szórakozása, hogy az ország minden szenvedéséért a palesztinokat próbálták felelőssé tenni. így akarták leplezni, hogy együttműködnek a cionistákkal, hogy az Egyesült Államok imperialista törekvéseinek szekértolói. Márpedig akárhonnan is kezdjük a közel-keleti válság, az arab-izraeli viszály elemzését, menthetetlenül az izraeli cionisták gátlástalan terjeszkedési politikájához, az amerikai imperializmus „létérdekeihez“ jutunk el. Az Egyesült Államok csak az idén hat ízben - Libanon leroha- nása óta pedig már kétszer - élt vétójogával a Biztonsági Tanácsban olyan határozatokról való szavazások esetében, amelyek elítélték Izraelt és nemzetközi szankciókat helyeztek kilátásba ellene. Semmi új a nap alatt. Az USA az utóbbi években legalább 30 olyan határozat elfogadását hiúsította meg a BT-ben, amelyek a világ különböző részein a népek békés életét szolgálták volna. A Fehér Ház az amerikai sajtó számára ugyan „kiszivárogtatott“ néhány bizalmasnak mondott értesülést arról, hogy Reagan elnök úgymond „nyugtalan“ Izrael agressziója miatt. Kinek higgyen a világ? A „jólértesültek“ állításainak, vagy a vétónak, ami megmásíthatatlan tény? Ezúttal fenntartások nélkül hihetünk akár Bermannak, az amerikai cionisták egyik vezéralakjának is, aki Weinberger hadügyminiszternek és Shultz külügyminiszternek az amerikai zsidó szervezetek szintén „nyugtalankodó" vezetőivel megtartott találkozója után egyértelműen kijelentette: a Fehér Ház semmilyen olyan lépést sem tesz, amely károsítaná Izrael érdekeit. Világos beszéd, nemde? Még ennél is beszédesebbek az alábbi adatok. 1951 óta az USA által nyújtott fegyvervásárlási kölcsönök több mint felét - összesen 15 milliárd dollárt - Izrael kapta. Az Izraelnek nyújtott 2,2 milliárd dolláros idei amerikai segélyből 1,4 milliárd jut fegyverekre. A Libanon elleni invázió előtt az 567 izraeli repülőgép közül 457-et vettek amerikai hitelekre, illetve kaptak ajándékba az USA-tól. Ehhez hozzá kell számítanunk azt is, hogy Izrael költségvetésének negyedét - egyes források szerint még ennél is nagyobb részét -szánja katonai kiadásokra. Mindemellett a világ legeladósodot- tabb állama, és az infláció is meghaladja a 130 százalékot. Hiába, sokba kerül a háború! Az USA sajnálja is ezért szövetségesét, és alaposan belenyúl adófizető polgárai zsebébe. Izrael - természetesen - nemkülönben. Mindezt figyelembe véve egyértelműen állíthatjuk, hogy Nyugat- Bejrútot nemcsak Izrael ostromolja. A Tel Aviv és Habib nagykövet követelései alapján felállítandó nemzetközi felügyelő erők derékhadát minden jel szerint - a Sínai- félszigethez hasonlóan - Libanonban is amerikai csapatok alkotják majd. A megígért francia és olasz kontigensek lesznek a lepel, amely mögött megbújhatnak az amerikaiak, és biztosíthatják Izrael és Washington érdekeit. A z esztelen gyilkolás megfékezése érdekében a palesztinok vállalják a kivonulást, de - ehhez nem fér kétség - a harcot nemzeti érdekeikért nem adják fel. Nem valószínű, hogy valaki is megtudná, meg merné jósolni, ezekután hogyan alakul a közel- keleti dráma újabb felvonása, amelyben az Egyesült Államok már nemcsak a súgó feladatkörét látja el, hanem rangos szereplővé lép elő. GÖRFÖL ZSUZSA Reagan cinikus nyilatkozata Meg lehet találni a közös nyelvet (ČSTK) - Vladimír Remek, az első csehszlovák űrhajós, aki a csehszlovák küldöttség tagjaként részt vesz az űrkutatásról és a világűr békés célokra való felhasználásáról megrendezett 2. ENSZ-konferenci- án, tegnap interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda bécsi tudósítójának. Egyebek között megállapította: Az űrkutatásról és a világűr békés célokra való felhasználásáról megrendezett konferenciára olyan időszakban kerül sor, amikor fokozódik a nemzetközi feszültség, az enyhülés folyamata súlyos veszélybe került. A mostani tanácskozás jelentőségét az adja meg, hogy az űrnagyhatalmakon - a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül - más olyan országok is képviseltetik magukat, amelyek hozzájárulnak, vagy a jövőben fognak hozzájárulni az űrkutatáshoz és a világűr békés célokra való felhasználásához. A tanácskozás magas színvonalú tapasztalatcserét tesz lehetővé, és felvázolja azokat az irányokat, amelyeket a békés célú űrhajózásnak a jövőben kell követnie. A szocialista országok Bécsben konkrét sikereket sorolhatnak fel, amelyeket pl. az űrutazásokban és különféle kísérletekben értek el. Az űrhajózás átfogó tudomány, amely számos ország együttműködését követeli meg. Arra a kérdésre, mit vár a más országok űrhajósaival való találkozóktól, Vladimír Remek azt válaszolta: Kollégákkal találkozni mindig kellemes és hasznos dolog. Főleg azért, mert kicserélhetjük tapasztalatainkat. A Földön és a világűrben lezajlott találkozók azt bizonyítják, hogy meg lehet találni a közös nyelvet, a békés úrbeli együttműködéshez, sőt azt kívánjuk, hogy a földi együttműködéshez is. Azzal, hogy a szocialista országok elküldték Bécsbe űrhajósaikat, bebizonyították, hogy érdekük a világűr békés felhasználása. Szovjetunió Külkereskedelmi mérleg (ČSTK) - Annak ellenére, hogy, az Egyesült Államok kormánya tudatosan akadályokat gördít Nyugat-Európa és a Szovjetunió kereskedelme normális feljödésének útjába, és így bonyolult kereskedelmi és politikai feltételeket hoz létre, az elmúlt évben a Szovjetunió kereskedelme a fejlett kapitalista országokkal az előző évhez viszonyítva 12 százalékkal nőtt. A szovjet külkereskedelem struktúrájának elemzése meggyőzően bizonyítja, hogy a szovjet gazdaság függősége az iparilag fejlett kapitalista országokkal folytatott kereskedelmétől távolról sem akkora, amekkorának Nyugaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban próbálják feltüntetni. A Szovjetunió nyugati importja tavaly csak nem egész 2 százalékkal részesedett az ország társadalmi össztermékében. netikája a súlytalanság állapotában és számos más kérdés is. Gazdag programja van az űrtudomány alkalmazásával foglalkozó 2. bizottságnak is, amelynek - amint Bohumil Kvasil, a csehszlovák küldöttség vezetője, a CSTA elnöke kijelentette - olyan sürgető világproblémákat kell megvitatnia, mint amilyenek a lakosság élelmiszerellátása, az űr- távkutatás, ami lehetővé teszi a pontosabb és hatékonyabb növénytermesztést, a növényi kártevők elleni megelőző küzdelmet és számos más kérdés. Például nagyobb mélységekben fekvő nyersanyagok felkutatásáról, a meteorológiáról, a Nap változásainak megjóslásáról van szó, ami köz(ČSTK) - A líbiai fővárosban hétfő este a „tripoli nyilatkozat“ elfogadásával befejeződött az Afrikai Egységszervezet 30 állam- és kormányfőjének nem hivatalos találkozója. A tanácskozás résztvevői megvitattak számos időszerű nemzetközi kérdést és természetesen az AESZ belső problémáit a szervezet megosztását célzó imperialista intrikák fokozódásával összefüggésben. Tripoliban gyakorlatilag két hétig folytak az intenzív tárgyalások abból a célból, hogy biztosítsák a 34 tagállam részvételét, vagyis a csúcstalálkozó határozatképességéhez szükséges kétharmados többséget. Az AESZ-on belüli nézeteltérések a szervezet 51. tagállama, a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság felvétele és elismerése körül robbantak ki és tartanak továbbra is. Szinte kivétel nélkül az Egyesült Államok és a nyugati országok szövetségesei azok, akik bojkottálták a tripoli (ČSTK) - Alessandro Pertini olasz elnök tegnap folytatta hétfőn megkezdett kormányalakítási tárgyalásait az egyes politikai pártok képviselőivel. A tárgyalásokon a kereszténydemokraták azt javasolták, hogy az új kormány megalakításával újból Giovanni Spadolini eddigi miniszterelnököt bízzák meg. Kormánya, amely a kereszténydemokraták, a szocialisták, a szociáldemokraták, a republikánusok és a liberálisok képviselőiből állt, szombaton nyújtotta be (ČSTK) - Miguel de la Madrid, az újonnan megválasztott mexikói elnök visszautasította az Egyesült Államok rágalmait, hogy Kuba és a Szovjetunió beavatkozik Közép-Amerika belügyeibe. A mexikói kormány kijelenti, hogy ezek az állítások valótlanoknak bizonyultak - állapította meg Miguel de la Madrid az U. S. News and World Report amerikai hetilapnak adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta, hogy ez egy azok közül a kérdések közül, amelyek „Játék“ (ČSTK) - Az amerikai hadügyminisztérium alárendelt parancsnokai részére új kiképzési programot kezdett meg: a legkorszerűbb számítógépeken parancsnoki- törzskari ,Játékokat“ rendez, amelyek célja az amerikai hadsereg tisztjeit megtanítani az ún. korlátozott atomháború vezetésére Európában. Ezt a hírt a Time című hetilap közölte. A parancsnokok első csoportja, amely már elvégzett egy öthetes vetlenül összefügg az időjárás előrejelzésével és hatásával az ember egészségére. A 2. bizottság napirendjének egyik kérdése az űrtávösszeköttetés és ennek gyakorlati és konkrét felhasználása. E távösszeköttetések magas színvonalát bizonyította a hétfői távösszeköttetés és műsorsugárzás műholdak segítségével Bang- ladesból, Sri Lankából és Brazíliából közvetlenül a Hofburg tárgyalótermébe. összefoglalva arról van szó, hogy a tudományos eredmények az űrkutatási eszközökkel kapcsolatban az alapvető világ- problémák megoldását szolgálják, amihez feltétlenül szükséges a nemzetközi együttműködés. A 3. bizottság olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkozik, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy minden űrkutatási anyag kizárólag békés célokat szolgáljon és hogy a világűrt ne használják ki katonai célokra. csúcskonferenciát. Ezek között van mindenkelőtt Marokkó, Szomália, Zaire és mások. Politikai megfigyelők ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, hogy számos ország számára Nyugat-Szahara kérdése csak ürügy, melynek segítségével nyugati szövetségeseik érdekében elő. akarják segíteni az AESZ szétesését. Jóval a csúcs- konferencia tervezett megkezdése előtt az Egyesült Államok politikai és gazdasági nyomást gyakorolt az afrikai országokra, hogy kikényszerítse a tripoli csúcskonferencia bojkottját. Az AESZ történelme legmélyebb válságának megoldására a líbiai fővárosban létrehoztak egy ún. közvetítő csoportot, (tagjai Líbia, Tanzánia, Zambia, Kongó és Mali), amelynek feladata, hogy minden nehézség ellenére tető alá hozza a tripoli csúcsot. Az új konferenciára - megfigyelők szerint - feltehetően három hónapon belül sor kerül. lemondását, miután hét szocialista miniszter kivált a kabinetből. Ez a kormány 13 hónapon át volt hivatalban. A politikai pártok többségének állásfoglalásához, amelyek elutasították idő előtti parlamenti választások kiírásának lehetőségét, az Olasz Kommunista Párt is csatlakozott. Ugyanakkor Enrico Ber- linguer, a párt főtitkára követelte, hogy az OKP nyerjen képviseletet az új kormányban. esetében az USA és Mexikó nem tud közös nevezőre jutni. Arra a kérdésre, hogy Mexikó kapcsolatai Kubával nem károsítják-e a mexikói-amerikai viszonyt, kijelentette, hogy ezt a problémát illetően az Egyesült Államok és Mexikó már hagyományosan nem ért egyet. Mexikó ugyanis kezdettől fogva kapcsolatokat tart fenn a forradalmi Kubával, mivel véleménye szerint ez megfelel az ön- rendelkezés elvének. kiképzést, „el volt ragadtatva“ a számítógép képességeitől, amelynek képernyőjén megjelentethető a Föld bármelyik része és meg is semmisíthető. A számítógép nemcsak taktikai atomfegyvereket, hanem légierőt, harckocsikat, vegyi fegyvereket és tüzérséget is rendelkezésükre bocsátott. A résztvevők megfigyelhetik, hogyan robbannak fel az aknák, a tüzérségi gránátok, az atombombák, és hogy ennek következtében hogyan válnak romhalmazzá városok és falvak, égnek porig hatalmas erdők. (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök a Le Figaro című francia napilapnak adott nyilatkozatában - amely tegnap jelent meg - mindenekelőtt az Egyesült Államok közel-keleti politikájának, valamint az európai szövetségeseivel és a szocialista országokkal szemben folytatott politikának a védelmezésével foglalkozik. Libanonnal összefüggésben megállapította, hogy Izrael akciói „túlzottak“, kérdéses viszont, hogy a PFSZ „nem provokál-e“. Az elnök szerint Izraelnek be kellett hatolnia Libanonba, hogy megakadályozza a provokációkat. Katonái azonban az idegen ország területén ellentámadásokba ütköztek és így - Reagan szerint - „nem maradt más választásuk, mint az előrenyomulás“. Washingtonnak ezek szerint eszébe sem jut az a lehetőség, hogy az izraeli csapatok vonuljanak ki a szomszédos szuverén országból, amely ellen agressziót hajtottak végre. Arra a kérdésre, milyen nyomást gyakorol az Egyesült Államok Izraelre, Reagan szintén figyelemreméltó választ adott. Az USA állítólag már „jelezte“ az izraelieknek, hogy a PFSZ elleni támadásai túlzottak. Az amerikai gyártmányú golyósbombákat és vákuumbombákat Izrael az USA- tól hivatalosan „védelmi célokra“ kapta. Ezek libanoni felhasználásával összefüggésben Reagan kijelentette, hogy már megpróbáltak érdeklődni az ügyről a Tel Aviv-i kormánynál. Intézkedések az AESZ válságának leküzdésére Amerikai nyomás a tripoli csúcskonferencia bojkottjának kikényszerítésére Pertini kormányalakítási tárgyalásai Mexikó visszautasítja az USA rágalmait Az 1. bizottság az űrtudomány és technika színvonalával, valamint a kutatásnak a tudomány fejlesztésére való felhasználásával foglalkozik. A megvitatott problémák széles területet ölelnek fel, és nem korlátozódnak csupán a világűr meghódítására. Napirenden szerepel az űrtechnológia, az űrösszeköttetés, a növények ge-
