Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-09 / 187. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1982. VIII. 9. A minőségszabályozás komplex rendszere az önálló elszámolású brigádokban VII. Cikksorozat a bratislavai Pravda szerkesztői munkacsoportjának moszkvai, kalugai, rosztovi, Ivovi és uzsgorodi riportútjáról A LVOVI KINESZKOP TERMELÉSI EGYESÜLÉSBEN ÖT EV ALATT 90 EZERRŐL 300 EZERRE NÖVELTÉK A TELEVÍZIÓS KÉPERNYŐK GYÁRTÁSÁT • MINDEN RUBEL TERMELÉSI ÉRTÉKBEN 50 KOPEJKA A NYERESÉG • AZ EGYESÜLÉS CSAKNEM 500 BRIGÁDJÁNAK A FELE ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁSI RENDSZERBEN DOLGOZIK A minőségszabályozás Ivovi rendszerét a bratislavai Pravdában 1976-ban közölt riportsorozat, valamint az FSZM kiadásában szlovák és cseh nyelven megjelent füzetek alapján nálunk is sokan megismerhették. Már e rendszer bevezetésének kezdeti szakaszában kitűnt, hogy az önálló elszámolású brigádok nélkülözhetetlen elemét képezik annak. Az ilyen brigádokban több mint tíz százalékkal növelte a munka termelékenységét csupán az a körülmény, hogy a dolgozók műszakváltáskor működés közben adták át a gépeket. Mivel keresetük a minőségtől is növekvő mértékben függött, erre is nagyobb gondot fordítottak. Kíváncsiak voltunk tehát, hogy az elmúlt évek folyamán milyen tapasztalatokat szereztek a Ivovi üzemekben a brigádrendszerű munkaszervezés területén. A legutóbbi ötéves tervidőszakban a Kineszkop egyesülésben, amelyhez hat üzem tartozik, s többek között a képernyő üvegbúráját is itt készítik, átfogó rekonstrukciót hajtottak végre. Ezt műszaki és szervezési szempontból alaposan előkészítették, ezért a termelés az átalakítás alatt sem szünetelt, sőt inkább növekedett, ahogy az új gépsorokat fokozatosan üzembe helyezték. A felújításra fordított 25 millió rubeles befektetéssel 120 millió rubel értékben növelték az évi termelés értékét, s a színes képernyők gyártása 90 ezer darabról öt év alatt 300 ezer darabra nőtt. A korszerű gépek és a munkatermelékenység gyors növekedésének a hatására a nyereség is jelentősen megnövekedett, s jelenleg egy rubel termelési értékben 50 kopejka a nyereség. A 10. ötéves tervidőszak folyamán a termelés 2,2-szeres növekedését a munkatermelékenység 90 százalékos növelésével érték el. Ezek a gyors ütemek elsősorban a minőségszabályozás egyre hatékonyabban érvényesülő komplex rendszerének köszönhetők. S. P. Ivaskova brigádtag a képernyők szerelése közben zetésével? A Kineszkop vezetői szerint nagyon sok és alapvető változás történt. Ezek elsősorban a következők voltak: 1. a brigád- rendszerű munkaszervezés kihatással volt a szerzevés és az irányítás egész rendszerére, melynek fontos tartozékaivá váltak a brigádok; 2. a brigád kollektívája anyagilag érdekeltté vált a munka végső eredményeiben, ezért nélkülözhetetlen követelménnyé vált a munka folyamatos és zavartalan menetének a biztosítása; a brigád kollektívája a munkarészvételi együttható alapján osztja el a keresetet tagjai között, ami lehetővé teszi, hogy a brigádtagok fokozottabb hatást fejtsenek ki a termelés növelésére, a minőség javítására, a határidők lerövidítésére és a termelési költségek csökkentésére; 3. a bérelszámolásban néhány ezerről ötszázra csökkent a nyilvántartási alapegységek száma (személyek helyett brigádokat kell nyilvántartani), s ezzel összefüggésben lehetővé vált a számítógépes automatizálás kihasználása A Kineszkop egyesülésben különböző műszaki célokra 2x3 cm méretű parányi képernyőket is gyártanak,melyek még egy gyufaskatulyánál is kisebbek (Ivan Dubovský felvételei) Önálló elszámolási rendszer a brigádokban A brigádrendszerű munkaszervezésre és javadalmazásra való áttérés, amely az SZKP XXVI. kongresszusa után országszerte terjedni kezdett, a Ivovi dolgozókat, közöttük a Kineszkop több ezres kollektíváját nem érte váratlanul. A Ivovi rendszer bevezetésével, széles körű alkalmazásával és elmélyítésével kapcsolatban az egyesülésben alapjában véve befejezték az összes anyag- és munkafelhasználási norma tudományos felülvizsgálását és indoklását. Az egyesülésben 95 százalékban szalagszerü termelés folyik, ahol már korábban is brigádok keretében szervezték meg a munkát. Szükségszerűen felmerülhet a kérdés, hogy akkor tulajdonképpen mi változott meg a brigádrendszerű munkaszervezés bevea munka végső eredményeitől, minőségétől, s az anyagfogyasztástól függő bérezésben. A brigádrendszerű munkaszervezésre való áttérés a Ivovi Kineszkop egyesülésben sem volt problémamentes, hiszen az új feltételek között, különösen a kollektív munkabér elosztásával kapcsolatban minőségileg új kapcsolatok és viszonyok jöttek létre a dolgozók között, hiszen a brigád egyes tagjainak a munkáját rendszeresen kell értékelni, méghozzá szemtől szembe. Ezért érthető, hogy olyan elképzelések is voltak, amelyek szerint a brigád közös keresetét egyenlő arányban kellett volna elosztani a tagok között, függetlenül az egyéni teljesítményektől. Egyesek a tervek és a normák felülvizsgálására is javaslatokat tettek, azt feltételezve, hogy azok talán túl szigorúak. Az ilyen és az ehhez hasonló követelményeket, amelyek lényegében a normák lazítására irányultak, megalapozott érvekkel kellett visz- szautasítani, mégpedig ott, ahol keletkeztek. E kampány keretében valóban sor került a normák általános felülvizsgálására, de nem azok szilárdítása, hanem objekti- vizálása céljából, de az ezzel kapcsolatban szerzett tapasztalatok így is elősegítették a tartalékok további feltárását. Prémiumok és antiprémiumok A többi vállalathoz hasonlóan a Kineszkop egyesülésben is a brigád által előállított termékek mennyisége és minősége, illetve a gyártásukra vonatkozó összevont normatívák alapján határozzák meg a közös munkabér nagyságát. Ezt a közös munkabért a munkarészvételi együttható alapján osztják el a tagok között. Ennek meghatározásánál figyelembe veszik a szakképzettségi színvonalat, az adott szakmában elért gyakorlottságot, a tagok munka- és társadalmi aktivitását, a kevésbé tapasztalt munkatársaknak és a fiatal dolgozóknak nyújtott segítséget. Ezt a közös bért 0,6-tól 2-ig terjedő együtthatók segítségével osztják szét, bármilyen maradék vagy egyéb levonások nélkül. Ez az együttható érvényesül a 40 százalékos prémium elosztásánál is, amit az alapfizetés teljes összegéhez viszonyítanak. Ez az elosztás azonban már nem történik olyan automatikusan, mint az alapfizetés esetében. Minden megkésett munkakezdésért leszámítanak a prémiumból egy százalékot, valamint akkor is, ha a minőségi ellenőrök hibát találnak a termékben, s azt kijavítás céljából visszaküldik. Ha a selejtes terméket más műhelyből küldik vissza, a prémiumlevonás nagyobb arányú, s a hiba ismétlődése esetén az alapfizetést is csökkentik. Ezeket a levonásokat kifejezően antipré- miumoknak nevezik. Az önálló elszámolási rendszerű brigádokban az alapfizetést és az erre épülő prémiumokat konkrét értékmutatók alapján határozzák meg, amelyek között döntő szerepet játszik az anyag- és energiafogyasztási normák megtartása, a gépek és berendezések, valamint a munkaidő kihasználása, mégpedig tudományosan indokolt, standard normatívák szerint. A brigádok az így kiszámított alapbérhez 40 százalékos minőségi prémiumot kapnak, s a megtakarított anyagráfordítási költségek értékének 70 százalékát kaphatják meg prémium formájában. (Folytatjuk) Rugalmasan szervezik az aratási munkákat Az aratási munkálatokhoz elegendő gép áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére a losonci (Lučenec) járásban, tájékoztatott Miroslav Garaj, mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság termelési-műszaki igazgatóhelyettese. A csapadékos időjárás azonban a múlt hét elején jelentősen fékezte a gabonafélék betakarítását, ennek ellenére a mezőgazdasági üzemek többségében már az aratás végéhez közelednek." Az elsők között kezdték el az aratást Bozitán (Buzitka), Galsán (Holisa), Sőregen (Surice) és Füleken (Fila- kovo). A járásban 15 egységes földművesszövetkezetnek és két állami gazdaságnak összesen 11 118 hektárról kell a gabonát betakarítania. Az értékelt időszakig ennek 78 százalékát már learatták. Beszélgetésünk közben Garaj mérnök hangsúlyozta, hogy ki kell emelni a mezőgazdasági üzemek vezetőinek igyekezetét, felelősségteljes hozzáállását az aratáshoz. A jó szervezést bizonyítja, hogy a kombájnokat és a többi technikát a legnagyobb mértékben kihasználják. Ha az időjárás engedi, szombaton és vasárnap is a késő esti órákig dolgoznak a határban, ami jelentősen meggyorsítja a gabona betakarítását. 152 kombájn arat a járásban, mégpedig 84 saját kombájn, a vendégkombájnok közül 32 a magyarországi termelőszövetkezetekből, hat Banská Bystricából, hat Dolný Kubínból, öt Liptovský Mikulásból, 11 Zvolenből érkezett, hat pedig a losonci gépállomáshoz tartozik. Nagyon jó az együttműködés a járásban a magyarországi termelő- szövetkezetekkel, a nyári mező- gazdasági csúcsmunkák idején más technikával is segítenek, mégpedig présekkel a terményszállításban és az istállótrágya kihordásában. A járás szövetkezeti együttműködési szerződést kötöttek más mezőgazdasági üzemekkel is Szlovákia északi járásaiból a nyári csúcsmunkák idejére. Az aratási munkák példás, rugalmas megszervezése tapasztalható a Bozitai és a Tomášovcei Efsz-ben. A gabonát standard nedvességtartalommal szállították a magtárakba, kivéve azt a 2-3 napot, amikor esett az eső. Jó termést várnak a Bozitai, Galsai, Cinobaňai és a Tomášovcei Efsz- ben. A többi szövetkezetben és az állami gazdaságokban az előző évekhez hasonló termést várnak. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága az aratási híradókban rendszeresen tájékoztatja a mezőgazdasági dolgozókat az aratás üteméről és az eredményekről. A szövetség az idén is megszervezte a kombájno- sok versenyét. Minimális szemveszteséggel a learatott hektárokat és a kicsépelt tonnákat figyelembe véve az elsőként beérkezett jelentések alapján a szocialista versenyben első Ján Gombala 1768,8 ponttal, második Ján Pri- bisan 668 ponttal és harmadik Kovács András 541,3 ponttal. Ha az időjárás engedi, a mező- gazdasági üzemek többségében rövidesen befejezik az aratást. A járás két északabbra fekvő szövetkezetében, Ábelován és Látky- ban, ahol csak 130, illetve 104 hektáron termesztenek gabonát, az aratást csak később kezdik el. Ugyancsak az átfogó, jó szervezés példája, hogy párhuzamosan folyik az aratással a szalma betakarítása, a tarlóhántás és a nyári keverékek vetése. Folyamatosan végzik a rétek és az évelő takarmányok második kaszálását. Ezen a téren a bozitai, a poltári, a kalinovói és tomášovcei szövetkezet et lehet kiemelni. Az állattenyésztés sikeres fejlesztése érdekében fontos a megfelelő takarmányalap megteremtése, ezért szükséges, hogy mielőbb megkezdjék a második kaszálást a cinobaňai, a málineci és rappi (Rapovce) szövetkezetben is, valamint hatékonyabbá tegyék a széna betakarítását a Sőregi, a Lehotkai, a Rátkai és az Uhors- kéi Efsz-ben. Valamennyi mező- gazdasági dolgozó tudatosította, hogy a takarmányalap megteremtése nem kevésbé fontos, mint az aratás, tekintettel arra, hogy az első kaszálás során betakarított széna mennyisége sokkal gyengébb a tervezettnél, ezért a hiányt most kell pótolni. TÓTH ÁGNES A belgrádi IMT Traktorgyár a jugoszláv mezőgazdasági gépgyártás egyik vezető üzeme. A gyárban évente mintegy 40 ezer különböző típusú traktor készül. A nagyüzem több új termékkel jelentkezett az idei újvidéki mező- gazdasági vásáron. A többi között bemutatták a 130 kilowattos motorral rendelkező IMT-517-es nehéz traktort, és az erdészeti célokra hasznosítható, ,,de luxe“ kategóriájú traktorokat. Az új gépek munkába állítása már ez évben jelentős importmegtakarítást jelent a jugoszláv mezőgazdaságnak, mivel a korábban tervezett 50 millió dolláros traktorbehozatalra nem kerül sor. (BT) Robotok az iparban A KGST tagállamok közötti együttműködés egyik fő iránya a nyolcvanas években az ipari robotok kifejlesztése. A tudósok szerint a te nelés automatizálásának ezek a minőségileg új eszközei magukon viselik a jövő vonásait. Az ipari robot olyan, mint egy mechanikus kéz, amely automatikusan hajtja végre az operátor által készített program szereplő technológiai műveleteket, Ezért nevezik az ipari robotot program- vezérlésű automatizált manipulátornak. Az SZKP XXVI. kongresszusán hozott határozatok teljesítéseként a Szovjetunióban is dolgoznak automatizált manipulátorok kifejlesztésén és bevezetésén. Előirányozták, hogy ötven új manipulá- tormodellt, illetve ezekkel ellátott 33 komplex gépet fejlesztenek ki a különböző gazdasági ágazatok, köztük a gépgyártás, a bányászat, a vas- és a színesfémkohászat, a mezőgazdaság, a könnyű- és az élelmiszeripar, az építés- és a közlekedés számára. A folyó ötéves tervidőszakban az automatizált manipulátorok gyártása hatszorosára bővült és a1985-ben eléri az évi 12 ezer darabot. A többi szocialista országban is nagy figyelmet fordítanak az ipari robotokra. A bulgáriai Sztara Za- gorában létrehozták a Beroe tudományos-termelési egyesülést, amely gyárt is néhány fajta robottípust. Hazánk célja is hasonló. (GPI) A mezőgazdasági gépgyártás újdonságai Jugoszláviában
