Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-07 / 186. szám, szombat

Hiedelmek nélkül az időjárásról Tervek az éghajlati viszonyok megváltoztatására Az időjárás és az éghajlat olyan tényezők, amelyek meghatározzák a Föld egyes részeinek lakhatóságát és különböző mezőgazdasági termények termelésének lehetőségét. Hatalmas olyan területek vannak, amelyeket az emberiség egyáltalán nem vagy csak részben tud hasznosítani a kedvezőtlen időjqrási és éghajlati viszonyok miatt. Ide soroljuk a jég- és hóborította sarki területeket és a sivatagokat. A lakatlan vagy csak nagyon gyéren lakott területeken sokszor nagy természeti kincsek rejlenek a föld alatt, ezek kitermelése a jelenlegi éghajlati viszonyok között rendkívül költséges lenne. Ezért a tudósok már régebben foglalkoznak az éghajlati viszonyok megváltoztatásának kérdésével, ami a legnehezebb és a legbonyolultabb beavatkozás a természeti folyamatba. Ha a Föld egészének és egyes térségeinek éghajlata a jelenleginél kedvezőbb lenne, több élelmiszert lehetne előállítani és sok természeti értéket nyernénk. A három alaptényező Az időjárás és az éghajlat között lényeges különbség van. Az időjárás a légkör fizikai állapota egy adott időben és adott helyen vagy területen; jellemzői a meteorológiai elemek. Ezzel szemben az éghajlat az időjárás sokéves rendje, rendszere egy adott helyen vagy területen. Az éghajlatot három alaptényező határozza meg: a Nap hőenergiája, a földfelszín s a légáramlások. A Nap, a Föld és a légkör energiaegyensúlya fontos jellemvonása az egyik legnagyobb termodinamikus rendszernek. Ennek tanulmányozására a szakemberek világszerte nagy gondot fordítanak. A légáramlások nemcsak a hőenergiát, hanem a vízpárát is magukkal viszik egyik helyről a másikra. Ezért nemcsak az időjárás kialakulásában és változásaiban, hanem ez egyes területek éghajlati viszonyainak formálásában is fontos szerepük van. Vonatkozik ez a régebbi geológiai korszakokra és a föld mai éghajlati viszonyaira egyaránt. A légköri rendszerek annak következtében keletkeznek és léteznek, hogy a Föld egyes részei nem egyenlő mértékben melegednek fel, egyszersmind hat rájuk a Föld rotációja. Az éghajlati övezetek klimatikai viszonyait a földfelszín jellege (szárazföld, tenger, jégmező, síkság, hegység) is meghatározza, mégpedig nemcsak kisebb körzetben, hanem nagyobb területeken. A légáramlás mozgási energiája óriási. A számítások szerint 10-100 ezer megatonnás egyidejű robbanás erejének felel meg. Ezért a légáramlási viszonyokat s ezzel együtt az időjárási és az éghajlati helyzetet nukleáris energiával való közvetlen beavatkozás útján sohasem lehet megváltoztatni. Javaslatok, tervek Az éghajlati viszonyok megváltoztatásának eddigi javaslatai abból indulnak ki, hogy nagyobb területeken lényegesen meg kellene változtatni a földfelszín tulajdonságait, s ez hatással lenne az általános légáramlás mechanizmusára. Ilyen változás lehetne a jégmezők felolvasztása vagy legalábbis e területek csökkentése az Északi-Jeges-tengerben. Ha ezek a jégmezők felolvadnának, már a jelenlegi éghajlati viszonyok között sem keletkeznének újra. Az Északi-sark körüli jégmezők felolvasztására és vizek felmelegítésére már több tervet dolgoztak ki. Sumilov szovjet mérnök, az egyik terv szerzője azt javasolta, hogy erre a célra használják fel a csendes-óceáni Kuro-sio meleg tengeráramlatot, amelynek vizét a Bering-szorosban építendő gáton keresztül az Északi-Jegestengerbe szivattyúznák. Még nagyobb szabású tervet dogozott ki egy másik szovjet mérnök, Boríszov. Az Arktisz jégmezőinek felolvasztására ö a meleg Golfáramlatot használná fel. Boriszov tervének az a lényege, hogy a Bering-szorosban óriási szivattyúkkal gátat építenének. Itt az Északi-Jeges-tenger fagyos vizét a Csendes-óceánba szivatytyúznák, ezzel megnagyobbítanák és meghosszabbítanák a meleg I Golf-áramlat útját, általa elolvadnának a mozgó jégmezők az Arktiszon, s felmelegedne Izland és Grönland térsége. A terv végrehajtása után egész éven át hajózhatóvá válna az Északi-Jegestenger partvidéke egészen a Vrangel-szigetig. Ennek nagy hatása lenne az Északi-sark környékének hőrendszerére, sőt az innen sokkal délebbre levő országok hőmérsékleti viszonyaira is. Ebben az esetben például a közép-európai szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelőknek sem kellene tartaniuk a káros késő tavaszi fagyoktól. Az Északi-Jeges-tenger jégmezői felolvasztásának egyes terveiben a korom felhasználására is gondoltak. Ezt a jégmezőkön szórnák szét, s növelné a napsugárzásból nyert hő mennyiségét. Ehhez azonban rendkívül nagy mennyiségű koromra lenne szükség. A hőenergia további forrása, amelyet fel lehetne használni az éghajlati viszonyok megváltoztatására, maga a Nap. A világűrben rendkívül nagy mennyiségű napenergia elvész. Ha ennek legalább egy részét sikerülne felfogni, lényegesen megváltoznának a hőmérsékleti viszonyok. Már több terv született nagyobb mennyiségű napenergia felfogásával kapcsolatban. Az egyik szerint a világűrben óriástükröket kellene elhelyezni, amelyek a napsugarakat a földfelszín felé irányítanák. Egy további terv lényege az, hogy 1000-2000 kilométer magasságban mintegy 100 kilométer széles gyűrűt kellene létrehozni megfelelő anyagi részecskékből, amelyek visszavernék a napsugarakat. Ezen energia egy része a Földre kerülne, így annyira intenzívvé válna a napsugárzás, hogy minden jégmező felolvadna. Gondolni kell a következményekre Az ilyen és ehhez hasonló tervek zöme műszakilag már kivitelezhető. Ezzel az ember mesterségesen befolyásolná a Nap, a légkör és a Föld energiaegyensúlyát, s így megváltoztatná az eddig kihasználatlan vagy alig kihasznált területek éghajlati viszonyait. Ezeket a lehetőségeket azonban nem szabad túlbecsülni. Egy-egy vidék éghajlati viszonyainak javulása magával vonhatná legalább részben az éghajlati viszonyok rosszabbodását egy távolabbi területen. Nagyobb körzetek éghajlati viszonyainak megváltoztatását átfogóan kell megítélni, figyelembe kell venni a természetes légköri folyamatokba való ilyen mesterséges beavatkozás következményeit. Például az Északi-Jeges-tenger jégmezőinek felolvasztása lényegesen megjavítaná az éghajlati viszonyokat a sarkvidéken, de jelentősen emelkedne az óceánok vízszintje és megváltoznának a légáramlási viszonyok az egész északi féltekén. Mindenekelőtt megszűnne a hideg légtömegek beáramlása északról a mérsékelt égövbe. Ez nálunk és a környező országokban melegebb, de sokkal szárazabb időjárást eredményezne. A hideg légtömegek mérsékelt égövben csapadékot hozó alacsony légnyomású képződményeket alakítanak ki, ezekre szükség van a mezőgazdasági termelésben. Ebből következik, hogy csak akkor szabad beavatkozni a természetes légköri folyamatokba, ha ez kedvező hatással van a Föld minden térségére. Dr. PETER. FORGÁÖ Jobb sört a hazai fogyasztó asztalára is AHOGYAN A GYÁR KOMMUNISTÁI LÁTJÁK A rimaszombati (Rimavská Sobota) sör-, maláta- és szódagyár évek óta az iparág legmegbízhatóbb termelő egységei közé tartozik az országban. Előirányzott feladatait rendszeresen túlteljesíti, a gyáron belül kifogástalan a munkaerkölcs, s nevét termékei - a három világrész sok országába szállított sör és maláta révén - külhonban is egyre szélesebb körben ismerik. A fentiek mintegy bizonyítékaként az év elején Leningrádban megtartott nemzetközi sörkóstolón (degusztáció) hatvan exportra termelő üzem között az igen előkelő harmadik helyen végzett a gömöri tizenkettes. Az első félévi termelési mutatók is ígéretesek. A tervezett nyereséget csaknem félmillió koronával teljesítette túl az üzem. még közelebbről érinti gyárunkat, gazdálkodásunkat. A külföldi piac ugyanis számunkra egyfajta biztonsági tényező, mert az ugyan Ez az érem egyik, mégpedig a fényesebbik oldala. A másik az árnyasabb és vitatottabb, hogy az utóbbi esztendők nyári idözakában már képtelenek kielégíteni a hazai piac igényeit magasabb alkoholtartalmú sörfajtákból (12, 13 és 16 fokos italokból), az alacsonyabb alkoholtartalmúak minősége pedig a szakemberek véleménye szerint sem kifogástalan. A malátagyár vezetőjének dolgozószobájában négyen üljük körül a tárgyalóasztalt. Lassán Iván, az üzemi pártszervezet bizottságának elnöke, a malátaüzem vezetője, Faragó József, a karbantartási csoport vezetője és Polgári László mérnök, lapunk levelezője, a gyár műszaki-fejlesztési osztályának vezetője a beszélöpartnerem. Az eredmények és a felvetétt kérdések nyomán a különös kettősségre keressük a választ az alábbiakban: L. I. - Félévi termelési eredményeinkkel a napokban megtartott pártgyűlésen behatóan foglalkoztunk, s noha a tanácskozásainkon a múltban sem volt semmi jele az önelégültségnek, most mégis meg keilett állapítanunk, hogy a három termelési egység kommunistái és dolgozói becsülettel teljesítették feladataikat. Mindemellett el kell fogadnunk a hazai fogyasztók részéről mind gyakrabban megnyilvánuló jelzéseket és kifogásokat. Hazai fogyasztásra ugyanis nem győzünk elég 12 fokos sört gyártani, s a tíz fokos sör minősége különösen a nyári időszakban nem éri el a kívánt szintet, aminek szerintem egyetlen oka, hogy a gyár alagsorában nincs elég ideje érlelődni a sörnek, mert a kereslet messze meghaladja a kínálatot. F. J. - Tudni kell, hogy jelenlegi termelési kapacitásunk napi 1500 hektoliter, s mi a reánk háruló nagy nyomás miatt kénytelenek vagyunk 2400 hektolitert főzni. Talán mondanom sem kell, hogy mindez csak a minőség rovására történhet, mégpedig a hazai piacra szánt termékek minőségére hat kedvezőtlenül. Természetesen az exportra szánt sör minőségét mindenképpen tartanunk kell, hiszen a legkisebb engedékenység vagy tolerancia nem is csupán gyárunk, hanem az egész csehszlovák söripar hímevét is rontaná. A másik ok igaz, hogy a nyári hónapokban a jelenleginél jóval nagyobb mennyiséget is értékesíthetnénk hazai piacon, csakhogy az esztendő 12 hónapból áll, s télen bizony nálunk is megcsappan a fogyasztás. Ilyen szempontból az olyan nagy felvevőpiac, mint a Szovjetunió, vagy Magyarország ideális partnernek tekinthető. P. L. - A kialakult helyzetben a minőség javítása érdekében gyárqn belül nem sokat tehetünk. Megnyugtató megoldást csak a kapacitás bővítésével érhetnénk el, ami viszont pénz - nem is kevés - kérdése. A jelenlegi gazdasági helyzetben az ügy érdekében nem lesz könnyű megnyerni a felsőbb szerveket, mi mindenesetre megtettükaz első lépéseket. L. I. - Véleményem szerint nem lennénk jó kommunisták, ha belenyugodnánk a megváltoztathatatlanba, s a hazai piacra gyártott sör minőségének javítása érdekében az említett kétségkívül jó megoldáson kívül nem tennének egyebet. Mert a legutóbbi pártgyűlésen is szóba került például az árpatisztító ügye. Tudjuk valamennyien, hogy a berendezés használatával évek óta gondok vannak. És ez is a minőséget befolyásoló tényezők közé tartozik. Az igaz, hogy hazánk több gyárában sem teljesen megoldott műszaki problémáról van szó, de azért az eredmények sok helyen jobbak a miénknél. F. J. - A minőséggel kapcsolatosan említést kell tenni a fogyasztásról és a fogyasztás kultúrájáról is. Nálunk - s ez a puszta számadatokból is kitűnik - az elmúlt évek során nagyon megnőtt a sörfogyasztás, ezen belül megfigyelhető a magasabb szesztartalmú sörfajták iránti nagy kereslet. Én emlékszem még azokra az időkre, amikor sorba kellett állnunk egyegy korsó sörért, s egyáltalán nem firtattuk a szesztartalmát. Manapság már más a helyzet. Szeszmentes, úgynevezett autóssört, a nyolcas vagy a tízfokosat sem isszák meg egyesek, noha elmondhatom, hogy különösen a téli hónapok során olyan minőségű söröket főztünk, amelyek állták a legszigorúbb összehasonlítást APRQHIRDETES ADÁSVÉTEL Veszek régi házat nagy kerttel. Sojka Peter, ul. Sklodowskej 2, Bratislava. Ú-1576 • Eladó összkomfortos ház gáztütéssel, kerttel. Holló István, Krizná 9, Kolárovo. Ú-1578 Kolozsnémán (Klízska Nemá) eladó családi ház kerttgl,-'Felvilágosítást tel.: Komárno 625^-14 és a 959-42 számokon kérjenek - Sándor József. Ú-1613 VEGYES Stúrovói 3-szobás állami lakásomat elcserélem hasonlóért Komárnóba. Címahirdetöirodában. Ú-1614 KÖSZÖNTŐ • A legdrágább feleségnek, édesanyának és nagymamának, Vajda Zsuszannának Ohradyra 60. születésnapja, valamint névnapja alkalmából sok boldogságot, egészséget és hosszú életet kívánoak: férje, lányai, vejei, fiai, menyei és 15 unokája. Ú-1622 a pilzenivel vagy a prágaival is. Sajnos, ma csak a tizenkettes kell, és ez össztermelésünknek csak a 13 százalékát teheti ki. Ez egyrészt a már említett kapacitásgondokból adódik, másrészt a mi gazdasági érdekünk is megköveteli az alacsonyabb szesztartalmú sörök gyártását. P. L. - A fogyasztási szokásokkal kapcsolatban talán még csak annyit, hogy míg a cseh országrészekben a sörfogyasztásnak kialakult ku Itú rája, hogy azt ne mondjam, kultusza van, addig nálunk erre vajmi kevés gondot fordít a kereskedelem. Bizonyított dolog, hogy a gömöri sör megfelelő tárolóhelyeken hetekig megőrzi minőségét. A meleg raktárhelyiségekben vagy az üzletek fűtött eladótermein napokig tárolt sörrel szemben azonban már nem lehetnek ilyen elvárásaink. F. J. - Mint régi vásárlókat, s az üzemi törzsgárda tagját természetesen nagyon bosszantanak a városszerte gyakran elhangzó epés megjegyzések a sörhiányt és a sör minőségét illetően. És gyakran azok is vádolnak bennünket, akik a saját munkaterületükön sokat tehetnének a javulás érdekében. Legyünk őszinték: a helyi vendéglátóipar, sőt a kereskedelem felelős vezetői sem tettek meg a múltban mindent annak érdekében, hogy a minden túlzás nélkül országos hírű gömöri sör a szűkebb hazájában is közkedvelt legyen. Bratislavában és az ország más nagyvárosaiban már van külön elárusítóhelye a gömöri sörnek. Rimaszombatban vagy közvetlen környékén azonban nincs egy reprezentáns sörbár vagy söröspince. Néhány csehországi sörgyár környékén az igazi sörinyencek már fogyasztják a B-vitaminban igen gazdag meg nem szűrt sört. Részünkről semmi akadálya, hogy ezzel a különlegességgel ellássunk egy ilyen gömöri sörre szakosított vendéglátóüzemet. Beszélgetésünk mintegy összefoglalójaként a magunk részéről tehát csak annyit: nem a sörgyár dolgozóit illeti elsősorban szemrehányás a gömöri sör körül kialakult jelenlegi helyzetért, bár a minőség javítása érdekében a jövőben ők is tehetnek egyet s mást. Végleges és mindenki számára megnyugtató megoldást a jelenlegi termelési kapacitás bővítése jelentené. Amíg ez megtörténik, feltétlenül változtatni kell fogyasztási szokásainkon, a sörivás kultúráján. S e téren az első lépést tényleg a kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak kelléne megtennie. HACSI ATTILA MEGEMLÉKEZÉS • A drága jó édesapának és nagyapának, Kiss Gézának Szelöcére (Selice) 60. születésnapja alkalmából, melyet augusztus 8-án ünnepel, szívből gratulálnak, sok eröt, egészséget és hosszan tartó, boldog életet kívánnak: szerető felesége, Margit, lányai, Kati és Magda, vejei, unokái, Zoli és Robika, akik a nagyapa munkában elfáradt kezét'szeretettel csókolják. Ú-1529 • A legdrágább férjnek, édesapának, apósnak és nagyapának, Szimeth Károlynak Vökre (Vlky) 60. születésnapja alkalmából, amelyet augusztus 4-én ünnepelt, szívből gratulálnak, jó eröt, egészséget és hosszan tartó, boldog életet kívánnak s köszönik az értük való gondoskodást: szerető felesége, lányai, vejei és öt unokája. Ú-1605 • A legdrágább feleségnek, gondos édesanyának, anyósnak és nagymamának, Likó Máriának Szelöcére (Selice) 60. születésnapja alkalmából szívből jövő jókívánságaikat küldik és szerettei körében még hosszú, boldog életet kívánnak: férje, lányai, Erzsike és Marika, vejei, Jankó és Laci, unokái, Vladko, Milanko, Marianko és a kis Lacika. Ú-1612 • Fájó szívvel, könnyes szemmel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára és nagyapára, K ajcsovics Gyulára Dunaszerdahely (Dun. Streda) akinek szíve 1981. augusztus 8-án örökre megszűnt dobogni. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel, és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordulón. Jóságát, soha el nem múló emlékét szívében őrző felesége, 4 fia, 5 lánya, vejei, menyei és 12 unokája, valamint az egész rokonság. Ú-1534 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN ÚJ szú 6