Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-07 / 186. szám, szombat
ÚJ szú 5 1982. VIII. 7. „A világűrnek az emberiséget kell szolgálnia" Hétfőn kezdődik az UNISPACE-82 nemzetközi konferencia A címben szereplő jelszó jegyében tartják augusztus 9-e és 21-e között Bécsben az ENSZ UNISPACE-82 nevet viselő második konferenciáját a világűr kutatásáról és békés célokra történő felhasználásáról. A konferencián felelevenítik az űrkutatás és az űrkutatási technika eredményeit a kozmikus korszak kezdetétől, 1957. október 4-től, amikor a Szovjetunióban felbocsátották a Föld első mesterséges holdját. Feltételezik, hogy ezen az összejövetelen a világ több mint száz országának felelős képviselői, politikusok, tudósok, mérnökök és technikusok ezret is meghaladó számban vesznek részt, ami lehetővé teszi, hogy az űrkutatás tudományos és technikai problémái mellett megvitassák a kozmikus technika felhasználásának lehetőségeit a békeszerető emberiség javára és elemezzék ennek hatását az emberiség szociális és gazdasági fejlődésére. AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE először nem sokkal a Föld első mesterséges holdjának felbocsátása után, 1957- ben nyilvánította ki érdeklődését a világűr békés felhasználása iránt. Az ENSZ igyekszik elérni, hogy a világűrt csak békés célokra használják ki a világ összes nemzetének fejlődése érdekében, beleszámítva a fejlődő országokat is és azt, hogy ne kerüljön sor a világűr militarizálására. Az ENSZ ezen a területen folytatandó tevékenységének fö szerve a Közgyűlésnek a világűr békés kihasználására létrejött bizottsága, amely 1959-ben alakult meg. Tekintettel arra, hogy ez a bizottság jogi szempontokkal éppúgy foglalkozik, mint a világűr gyakorlati kihasználásának kérdéseivel, két albizottsága van: jogi és tudo- mányos-technikai. Ezenkívül a bizottságban néhány munkacsoport is dolgozik, amelyek a távközlési mesterséges holdak, a közvetlen televíziós képet sugárzó, a meteorológiai adatokat szolgáltató mesterséges holdak kérdéseivel, valamint a Föld nyersanyagforrásainak mesterséges holdak segítségével végzett feltárásával foglalkoznak. Az űrkutatási tevékenységben a kutatószondák pályára állítására két rakétakilövő állomás szolgál, amelyek az ENSZ segítségével épültek. Ezek az állomások az argentínai Mar del Platában és az indiai Thumbeban vannak. Ezeken az állomásokon a fejlődő országok szakemberei részt vehetnek a világűr békés célú kutatásában és gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek. Az űrtechnika fel- használását az ENSZ különböző szervezetei is sokrétűen támogatják. Az ENSZ első, a világűr békés célú felhasználásával foglalkozó konferenciája óta eltelt időszakban - amelyet szintén Bécsben rendeztek 1968-ban - óriási mennyiségű új információhoz jutottunk, amelyek jelentősen megváltoztatták elképzelésünket a Földről, a Földet körülvevő térségről és a világűrről. Az űrtechnika felhasználása a népgazdaság különböző területein (űrtávközlés, a Föld kozmikus szondázása, navigációs és meteorológiai műholdak) hihetetlenül gyors tempóban fejlődik. Az elkövetkező évtizedben további sikereket és eredményeket várhatunk az ember által irányított űrrepülésektől és a komplex orbitális űrállomások hosszú időtartamú tevékenységétől. Előtérbe kerül egyes gyógyszerek és más anyagok gyártása a súlytalanság állapotában, és szintén várható a nagy orbitális energetikai komplexumok föld körüli pályára állítása. FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES időről időre megvizsgálni, meddig jutottunk az űrkutatásban, milyen lehetőségek vannak a kozmikus technika előnyeinek kihasználására elsősorban a fejlődő országokban. Multilaterális és bilaterális megbeszélések keretében szükséges megtárgyalni, hogy a létező űreszközök programjait hogyan lehetne a legjobban kihasználni a békés célú kozmikus kutatás területén. Az UNISPACE-82 konferencia programjában három témakör szerepel, ezek a következők: 1. Az ürtudományok és űrtechnika helyzete és fejlődésének perspektívája; 2. Az űrtechnika felhasználása az emberiség szükségleteire; 3. A nemzetközi együttműködés és az ENSZ feladatai. Az UNISPACE-82 nemzetközi konferenciát egész sor tárgyalás előzte meg az ENSZ-ben. A javaslatot először 1978-ban vitatták meg a világűr békés célú felhasználására létesített bizottság ülésén, és jóváhagyásra előterjesztették az ENSZ Közgyűlésére. A konferencia javasolt tervezete a konferencia alapelveit és feltételezett témakörét tartalmazta. Az ENSZ Közgyűlése 1978. november 10-én jóváhagyta az A/30/16 számú határozatot, amely a konferencia előkészítésének hivatalos dokumentuma lett. 1980-ban a szükséges szervezési munkákon kívül a konferencia információs anyagainak előkészítése is megkezdődött. 1981 márciusában az indiai Yash Pál professzort választották meg az UNISPACE-82 főtitkárává. Neves tudósok népes csoportja dolgozik a konferencia sikeréért. Elkészítettek 12 összefoglaló jelentést az egyes témakörökről. Ezenkívül beszámolók készülnek a nemzeti programokról is, .amelyekben a résztvevők ismertetik tevékenységüket, nézeteiket, s javaslatokat terjesztenek elő. Nagy figyelmet szentelnek a konferencia népszerűsítésének mind a szakemberek, mind a nyilvánosság előtt. A konferencián a következő témák kerülnek megvitatásra: a világűrrel foglalkozó tudományágak jelenlegi helyzete és fejlődésük távlatai: a jelenlegi űrtechnika áttekintése és fejlődési perspektívájának kidolgozása, a Föld és a Földet körülvevő térség természeti kincseinek kutatása; az ember világűrben tevékenységének hatása a Földet körülvevő térségre és a világűrre: az iskolaprogramok sugárzására szolgáló mesterséges holdak rendszerének tervezése és technikai-gazdasági bebiztosítása; a geosztacionáris pályák hatékony kihasználása; az űrkutatás hatása a gazdasági és szociális fejlődésre; sokoldalú nemzetközi együttműködés az űrkutatás területén. Megvitatásra kerülnek továbbá a világűr demili- tarizálásának kérdései is. AZ EGYES ÁLLAMOK ÉS A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK baráti együttműködése a konferencia előkészítésének időszakában elősegíti, hogy az UNISPA- CE-82 konferencia elérje célját, s fontos mérföldkő legyen a fejlődés, és a kozmikus kutatások békés célú, az emberiség javára szolgáló felhasználásának útján. Ing. PINTÉR ISTVÁN, CSc. Jó eredmények - jó kollektíva- Egészségügyi nővér akartam lenni. Segíteni a betegeken, gyógyítani őket. Fel is vettek az egészségügyi középiskolába, de a tanulmányaimat mégsem kezdhettem el. Az édesanyám megbetegedett, szanatóriumba került. Otthon maradtam. Törődtem a testvéreimmel, még főzni is megpróbáltam. Később aztán úgy gondoltam, hogy jó lenne minél előbb munkába állni. Ekkor viszont a család vélekedett úgy, hogy valamilyen szakmát azért ki kell tanulnom. A kereskedelemre esett a választás, elárusítónő lettem - vall életéről Fridrich Irén, Kassa (Košice) egyik forgalmas élelmiszerüzletének vezetője. - A tanulóidő akkor csak két év volt. Kilencszázhatvanban szabadultam. Itt Kassán a Smetana utcában volt egy élelmiszerüzlet, ott kezdtem dolgozni. Nem tudom, hogy miért, de első pillanattól kezdve bíztak bennem. Azonnal üzletvezető-helyettesnek neveztek ki. Horváth Laci bácsi, az üzletvezető igen jó szakember volt. Tőle rengeteget tanultam. Szigorú volt, de tudott a vásárlóknak és a beosztottjainak nyelvén is beszélni. Mikor üzletünket lebontották, a Terasz-lakónegyedbe helyezték át, majd üzletvezetőnek neveztek ki a Slovan szállóval szembeni élelmiszeráruházban. Két műszakban huszonhármán dolgoztunk itt. A munkakörülmények - amint látja - nem valami jók. Hiába, régi üzlet ez már, de azért még használható, és mi minden tölünk telhetőt igyekszünk megtenni. A polcokon általában 500 ezer korona értékű árut tartunk. A pékségből naponta hatszor, a tejüzemből kétszer kapunk árut. A nagyraktárból hetente egyszer, a baromfifeldolgozó vállalatból kétszer érkezik szállítmány. Havonta 1 millió 800 ezer korona kiskereskedelmi forgalmat bonyolítunk le, noha az eladóterünk nem nagyobb tízszer tizenöt méternél. Eddig még hiányunk nem volt. A jó eredmények egyértelműen dolgozóink odaadásának, jó munkájának köszönhetők. Jó eredmények és jó kollektíva- igen ezek összetartoznak, csak ezek megteremtése nem mindenütt sikerül. Hogy ebben az élelmiszerüzletben ez megvan, abban Fridrich Irénnek nagy érdeme van. A rendet, a fegyelmet megköveteli, ugyanakkor megértéssel kezeli minden dolgozójának személyes gondjait, segít, ahol csak tud.- Tényleg összeforrott, jó gárda a miénk - mondja. - Közülünk nem is kívánkozik el senki. Az utóbbi évtizedben például csak ketten távoztak sorainkból. Az egyik kolléganő férjhez ment és lakóhelyet változtatott, a másik pedig nyugdíjba ment. Üzletünk egyébként elég forgalmas helyen van. Vásárlóink nagy része a villamosra, az autóbuszra, a vonatra siet, azaz hozzánk csak úgy beugrik. Mondom, ezek az emberek sietnek, és mi ezt igyekszünk is tudomásul venni, a munkát úgy szervezzük, hogy nézeteltérésünk ne legyen. Az életünk nagyobb részét mi itt töltjük el az üzletben- és hát nekünk sem mindegy, hogy hogyan. Pénztárosnőinknek az elmúlt hetekben nehéz volt a helyzetük. A szomszédban egy új nagy áruház alapjaihoz verték le a cölöpöket. A hatalmas zajt nem volt könnyű elviselni, de kibírtuk. Nem panaszkodtunk, hiszen nekünk is érdekünk, hogy felépüljön az a korszerű áruház, s minél előbb mi is ott, a mostaninál sokkal jobb körülmények között várhassuk a vásárlókat. A jelszóban megfogalmazott kívánságot: Mindent a vevőért! - egyébként mi itt ebben a régi üzletben is a legfontosabb feladatunknak tartjuk. Mindenkinek szívesen segítünk a vásárlásnál, tanácsot adunk, ha kell, kérjék azt akár magyarul, szlovákul vagy más nyelven is. Jóllehet - és kérem ezt ne hagyja ki - tudjuk, hogy mi sem vagyunk tökéletesek. Hibákat mi is elkövetünk, de ha felismerjük, igyekszünk elhárítani. Őszinte, igaz szavak, amelyekkel mindig szívesen találkozik az ember. Kétségtelen, hogy Fridrich Irén szereti a szakmáját. Sokan állítják, hogy szíwel-lélekkel végzi napi teendőit, legjobb tudása szerint irányítja az üzlet dolgozóinak munkáját. Sokéves áldozatos tevékenysége elismeréseképpen fényképe minden bizonnyal megérdemelten került a város legjobb dolgozóinak arcképcsarnokába.- Három lányom van. Az ő gyermekkoruk az enyémmel össze sem hasonlítható - és ennek én tiszta szívből örülök. Becsületes munkára, helytállásra nevelem a gyerekeimet és arra, hogy szeressék az embereket. A szeretet mindenütt nagyon fontos - vallja Fridrich Miklósné. SZASZÁK GYÖRGY Egy bányászbrigád és vezetője Nem méltatni akarom František Karlovský bányászbrigád-vezetöt, a Szocialista Munka Hősét, csupán azokról az emberi jellemvonásairól szólok, melyek olyanná teszik, mint amilyen: elkötelezett kommunistává a bányában, a politikai és társadalmi élet legkülönbözőbb posztjain. Korábban jártam vele a rudňa- nyi vasércbányában, s lent a föld mélyében figyelhettem, az aranyjelvényes bányászbrigád és vezetőjének munkáját. Most, műszak után, a pihenés óráiban találkoztunk. A beszélgetés témája így is a vasércjövesztésre, a munkára terelődött. Talán azért is, mert legutóbb a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák üzemei példás dolgozóinak találkozóján is erről, a rekordteljesítményekről beszélgettünk. Szinte ott folytatta, ahol néhány héttel ezelőtt abbahagyta.- Vállalatunk eredményességében igen jelentős szerepet játszik a rekordmozgalom és egyéb kezdeményezés - hangsúlyozta Karlovský elvtárs. - Megmondom őszintén, bár ötször értünk el mi is ilyen sikereket, a vasércbányákban nem olyan egyszerű dolog rekordot elérni. A jövesztés feltételei nem egyformák. Néhol a vasérc úgymond kínálja magát, másutt pedig keresni, kutatni kell. A jól hasadó vasércfalakat gyakran megközelíthetetlen falrészek váltják. Az észre, tapasztalatra itt, a bányában nagy szükség van. A munka, az élet megtanított bennünket, hogy használjuk az eszünket. Lehet, azt mondják rólam, elégedetlen, türelmetlen ember vagyok. Bizonyos értelemben valóban így van. Ugyanis nem tudok megelégedni azzal, ami már volt, újabb lehetőségek, jobb eredmények elérésének reménye fűt, gondolkodásra, cselekvésre sarkall. Közismert tények, hivatalos dokumentumok bizonyítják, mennyi siker, eredményesség fűződik a Karlovský-brigád munkájához, vezetője kiváló szervezőképességéhez, példamutatásához. Kétségtelen, milyen kedvező hatással van mindez a vállalat versenymozgalmára és végső soron a tervteljesítésre, Karlovský elvtárs is tudatában van ennek, hiszen azért kezdeményez és cselekszik, de soha sem dicsekszik.-Tudom, gyakran dicsérnek engem és a brigádomat, sokan igyekeznek meggyőzni, mennyire tökéletes vagyok, mi mindenre képes az én kollektívám. Nem vagyok híve a dicsérgetésnek. Szerintem erre nincs szükség. Egyébként mi sem vagyunk csodatevők, nekünk sem sikerül minden. Sőt, gyakran átélünk nagyon kellemetlen perceket, órákat, a föld mélyében. Bennünket is érnek kudarcok. Egyetlen dolog van, ami talpon tart bennünket: a szilárd elhatározás, a közös munkánk eredményességébe vetett hitünk. így a sikertelenség sem képes letömi, tétlenségre kárhoztatni bennünket. Ha kell, biztatgatjuk egymást a legnehezebb percekben és fegyelmezetten összpontosítjuk erőinket a felmerült gondok leküzdésére. Ez a titka annak, hogy eddig mindig sikerült kijutnunk a legkétségesebb helyzetekből is. Nem tagadom, optimisták vagyunk.- Miből fakad ez a derűlátás és tenniakarás?- Szeretném, ha helyesen értelmeznék, amit mondok, úgy, ahogyan gondolom. Kommunista vagyok, annak vallom és érzem magam, de nem azért, hogy előjogokat élvezzek. Erre, nincs szükségem. Számomra ennél többet jelent egy sikeres kezdeményezés, brigádom közös munkájának, igyekezetének eredményessége. Szerintem az ember azáltal válik Műszak után igazán kommunistává, ha a felelősségből, a munkából többet vállal magára, mint mások, és a szép szólamok helyett példásan teljesíti mindazt, amire szavát adta, illetve amit elvárnak tőle. A leghatásosabb, legmeggyőzőbb eszköznek egy kollektívában a cselekvést, a példamutató helytállást tartom. Ha így teszek, tulajdonképpen semmi különöset nem cselekszem, hiszen ez minden kommunista tevékenységének velejárója kell hogy legyen. Ha úgy tetszik, ez az alapszabályból eredő kötelessége minden egyes-kommunistának. Jó szándékú tenniakarásra és felelősségérzetre van szükség olyan értelemben, hogy a szó és tett szorosan kövesse egymást. Ebből a gondolatból fakadt a kezdeményezés a kommunista módon dolgozni mozgalom kibontakoztatására, ami - legnagyobb örömünkre - széles körben kedvező visszhangra talált vállalatunk üzemeiben.-Úgy érzi, František Karlovský brigád vezetőtől és a többi kommunistától az átlagosnál többet várnak?- Igen, számonra ez természetes, mert köztudott: a kommunistának a legnehezebb posztokon is példásan helyt kell állnia. Én nemegyszer utasítottam él a felkínált kényelmes irodai széket, mert a bányában érzem jól magamat, ott vállalhatom, hogy dolgozni tudok mindannyiunk javára. Ki vonhatná kétségbe ennek a nagyszerű kommunista brigád- vezetőnek igazát, akinek kollektívája vállalta, hogy a 7. ötéves tervidőszak minden évében 11 hónap alatt teljesíti az éves tervet, az ötéves feladatokat pedig 4,5 év alatt. A Karlovský-brigád tagjai eddig még mindig megvalósították, amit vállaltak. KULIK GELLÉRT A pihenés óráiban fiával Mi (A szerző felvételei)
