Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-07 / 186. szám, szombat
r kis i V NYELVŐR. Tökéletesítésnek határozatai? Bizonyára alig van olyan nyelv, amely nem ismeri a birtokos szerkezetet. Elég gyakran szükség is van rá. Csakhogy míg használata egyes nyelvekben egészen természetes és kifogástalan, ugyanakkor a magyar nyelvben nem mindig az. E rovatban a közelmúltban megjelent egyik cikk a birtokos jelzős szerkezet kerülésével elkövetett hibákra világított rá. Viszont arra szintén rá kell mutani, hogy a legkülönbözőbb témájú írásokban - elsősorban a fordításokban - nemegyszer találkozunk ilyen mondatokkal: A gyermekekről való gondoskodás jogi módosítását a szociális biztosítás törvényei tartalmazzák. - A közgyűlés jóváhagyta az évi terv tökéletesítésének a határozatait. - Ezek a szerződések voltak az európai kollektív biztonság megteremtésének az első kísérletei. - A régi erkölcs elvonja az embert a nem humánus viszonyok megváltoztatásának az igyekezetétől. - A tárgyalás utolsó napján aláírták a két nagy vállalat közötti együttműködés jegyzőkönyvét. - A két világháború között gyakran esett szó az ember tiszteletéről. - A legutóbbi kongresz- szuson sokan emeltek szót a be nem avatkozás politikája mellett. Mivel nyilvánvaló, hogy a fenti példákban nincs szó a szociális biztosítás törvényeiről, a tervtökéletesítés határozatairól, a biztonságmegteremtés kísérleteiről, a viszonyok megváltoztatásának az igyekezetéről, az együttműködés jegyzőkönyvéről, sem a be nem avatkozás politikájáról, a mondatok kifogásolt részeit kis módosítással így kellett volna megfogalmazni:... a szociális biztosítással kapcsolatos törvények; ...az évi terv tökéletesítésére vonatkozó határozatok;... az európai kollektív biztonság megteremtésére irányuló első kísérletek;... a nem humánus viszonyok megváltoztatását célzó igyekezet: a két vállalat közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyv;... az ember iránti tiszteletről;... szót emeltek a benemavatkozási politika mellett. Olykor a helytelenül használt birtokos szerkezetet nem tehetjük elfogadhatóvá egy-egy szó betoldásával, hanem minőségjelzős szerkezetté kell átalakítanunk: Az igazgató bejelentette, hogy már megoldódtak a raktározás gondjai. Helyesen:... már megoldódtak a raktározási gondok. Persze, a birtokos szerkezetet nem mindig ajánlatos átalakítani. Ebben a mondatban: A társadalom életében bekövetkezett nagy változások mindenkit érintenek - nem lett volna szerencsés, ha a birtokos szerkezetet más megoldással, például ilyenformán helyettesítették volna: A társadalmi életben bekövetkezett nagy változások stb. Ugyanis a társadalmi élet szókapcsolat már részben „foglalt“. Ha azt mondjuk valakiről, hogy nagy társadalmi életet él, az azt jelenti, hogy sok embert lát házában vendégül, illetve gyakran jár társaságba. Meg kell tehát fontolnunk, hogy a birtokos szerkezet használata mikor helyénvaló, és mikor nem az. HASÁK VILMOS Hol itt sä baj? Egy riportban arról értesülök, hogy egy asszony a fiatalokra panaszkodik a riporternek, mert „éjjel szeretnek mulatni, reggel meg álmatlanul mennek munkába“. És hol itt a baj? - kérdezi nyilván az olvasó is velem együtt. Az volna a baj, ha álmosan mennének munkába, mert bóbiskolnának egész nap. Az álmos jelenti ezt: alvás után vágyódó. Az álmatlannak viszont ez a jelentése: aludni nem tudó. Kellemetlen, sőt káros dolog az álmatlanság, de ha ez a munka végzése közben nyilvánul meg, nem hátráltatja a tevékenységet. Azonban bizonyára nem ezt akarta mondani az asszony s a neki vakon hivő riporter, hanem azt, hogy a fiatalok kiadatlanul mennek munkába. Tehát mégiscsak álmosan. Az álmatlan melléknevet összetévesztették a kialvatlan-nal. Ez utóbbi azt jelenti: fáradságot alvással ki nem pihent. Például: „Egész nap kialvatlan volt“; „Kialvatlanul ébredt.“. JAKAB ISTÁN Fokozni is tudni kell! Egy vendéglátóipari ellenőrző vizsgálat után az illetékesek így foglalták össze a tapasztalataikat: „Megállapítjuk, hogy a jelenleginél minőségibb kiszolgálásra van szükség.“ A minőségi melléknév kiváló minőségű jelentése meglehetősen új keletű. Még sokunk nyelvérzéke berzenkedik ellene, pedig úgy hiszem, ma már a maga területén (sajtónyelv) bízvást megbékélhetünk vele. Amint azonban fokozásra kerül a sor, jobban tesszük, ha a jó minőségű, kiváló minőségű egyenértéke- sektől kérünk segítséget, és így fejezzük ki magunkat: jobb (vagy kiválóbb) minőségű és legjobb (vagy legkiválóbb) minőségű. Szakszövegeinkben nem ritkák az ilyesfajta kifejezések: a legoptimálisabb módszer; a legminimálisabb hibaszázalék; a legmaximálisabb hatékonyság. - Mivel az optimális, minimális és maximális latin eredetű szavaink azt jelentik, hogy a legkedvezőbb, a lehető legkisebb, illetve a lehető legnagyobb, ha már ragaszkodunk a használatukhoz, ajánlatos beérnünk a fokozás nélküli formákkal (optimális módszer, minimális hibaszázalék, maximális hatékonyság), hiszen a felsőfokot tovább fokozni furcsa dolog. Persze, sokkal szebb megoldás a legkedvezőbb módszerről, a lehető legkisebb hibaszázalékról és az elérhető legnagyobb hatékonyságról beszélni, de az is igaz, hogy szakszövegekben gyakran nem kerülhetjük el a latin eredetű alakok használatát. Egy tárlatról szóló színes beszámolóból való ez az idézet: „Megforrósul a kép körül a levegő, mennyivel masabb, mint az Elmúlás zordsága...“ - A riport olvasójában bizonyára felötlik, hogy a „legmásabb" mégiscsak az lenne, ha a tudósító egyszerűen így írt volna: .. .milyen más ez, mint... vagy így: ... mennyire más ez mint... ROZSLAY GYÖRGY A hatékonyság növelésének reális forrásai VI. Cikksorozat a bratislavai Pravda szerkesztői munkacsoportjának moszkvai, kalugai, rosztovi, Ivovi és uzsgorodi riportútjáról A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás, valamint a munkások által kezdeményezett normaszilárdítás konkrét feltételeiről a Novocserkaszki Villanymoz- donygyár dolgozói részletes felvilágosítást nyújtottak. Jevgenyij Nyikolajevics Tumanov brigádvezető, a szocialista munka hőse, főleg azt hangsúlyozta, hogy a műszakilag, sőt sok esetben tudományosan indokolt „kemény“ normákat már nagyon nehéz tovább szilárdítani, ezért az ilyen munkahelyeken főleg a minőség javításában és a határidők megtartásában, illetve a lerövidítésben Jevgenyij Nyikolajevics Tumanov brigádvezető, a szocialista munka hőse kell keresni a tartalékokat. Ezért nagyon helyes, ha az ilyen feltételek között dolgozó brigádokban a munkarészvételi együtthatók alapján osztják szét az egész keresetet. Ezek meghatározásánál nem a minősítési osztályokból indultak ki, hanem az egyes dolgozók havi átlagbérének részarányából az egész brigád félévi keresetében. Ezt az együtthatót érvényesítik a 40 százalékos prémium elosztásánál is, amely a határidő megtartásáért járó 25 százalékos, valamint az összes termék kiváló minőségéért járó 15 százalékos prémiumból áll. A brigádtanács a brigád heti munkájának és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésének értékelése alapján minden hónapban felülvizsgálja és újból érvényesíti a tagok munkarészvételi együtthatóját. Ehhez a szakképzettség fokozását is figyelembe veszi. A brigádtanács általában 0,7-től 1,2-ig, kivételes esetekben 2-ig terjedő sávban változtathatja meg a munkarészvételi együtthatókat. Az alsó határnál lejjebb tulajdonképpen azért nem lehet, mert akinek 0,7-nél gyengébb együttható járna, annak már nincs is helye a brigádban. Ez egyébként a brigádban folyó nevelési munkáról is rossz képet festene, amint azt Tumanov elvtárs megjegyezte. A villanymozdonyok gyártásánál nagyon fontos követelmény a termelés folyamatossága, a szerelőműhelyek zavartalan ellátása a szükséges alkatrészekkel, amiben az esztergályosok kulcsfontosságú szerepet játszanak. Ezért az esztergályos brigádok ösztönzésére még egy külön 20 százalékos prémiumot is bevezettek, amely a termelés folyamatosságának biztosításáért jár. E feladat szervezésére, ellenőrzésére és értékelésére egy speciális kartotékrendszer szolgál. Ez két párhuzamos részből áll, az egyik részben vannak a negyedév egyes napjaira lebontott feladatok, a másik rész pedig a napi feladatok teljesítésére vonatkozó kimutatást tartalmazza. A brigádvezető a munkakezdés előtt kiveszi a napi feladatokat tartalmazó kártyát, s a munkanap végén melléje teszi a végrehajtásukra vonatkozó kimutatást. így bármikor pontosan kimutatható, hogy a brigád hogyan teljesíti saját termelési ütemtervét, s az is, hogy milyen feladatokat kell teljesítenie a brigádnak a következő napokban. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás tehát nemcsak a keresetek igazságosabb elosztását jelenti, hanem a szervezés, a normatívumok, az anyagi-műszaki ellátás tökéletesítését is. A munkások optimális munkafeltételek között teljesíthetik a feladataikat, növekszik a biztonságérzetük, világosan látják, hogy mit kell tenniük holnap, holnapután. .. Ilyen feltételek mellett jogosan várható el tőlük a hatékonyabb és jobb minőségű munka. Természetesen ennek alapvető feltételeként az egész vállalati irányítási munkát is tökéletesíteni kell. Hol kell keresni a tartalékokat? A szovjet elvtársak gyakran hangsúlyozták, hogy a munkások még nem tártak fel minden lehetséges tartalékot. A Rosztovi Bútorgyárban például csak 82 százalékos a műszakilag indokolt normák aránya. Ez az arány önmagában is bizonyos tartalékokra utal, a vállalat dolgozói azonban ennél is tovább mentek, s az akszaji rendszer továbbfejlesztésével a műszakilag indokolt normákat is felülvizsgálták, s szilárdították. Ha ez a szilárdítás 5-10 százalékos arányt ér el, abban az esetben az ebből származó vállalati nyereség 50 százalékát kapják meg prémiumok formájában, mégpedig egy féléves időszakban. Ha a normaszilárdítás 11-15 százalékos, akkor ennek a nyereségnek a 60, ha pedig 16-20 százalékos, akkor 70 százalékát kapják meg a féléves időszakban. Elavult normák szilárdítása esetében ezek az arányszámok valamivel kisebbek. A normák szilárdítása természetesen nem mehet a minőség rovására. A bútorgyári dolgozók nagy gondot fordítanak a gazdaságosság fokozására, a nyers- és az alapanyagok, az energia és a tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentésére. Olyan közös célt fogadtak el, mely szerint a vállalat minden dolgozójára számítva 100 rubel értékű anyag- és energiamegtakarítást kell elérni. Az élen járó önálló elszámolású brigádokban már a személyenkénti évi 700 rubeles megtakarításnál tartanak! A mozdonygyáriakhoz hasonlóan szintén bevezették a munkarészvételi együtthatót, azzal a különbséggel, hogy a meghatározásánál az egyes dolgozók minősítési osztályát is figyelembe veszik. Konkrét, elvtársi segítség a lemaradozóknak A rosztovi terület üzemeinek dolgozói teljes mértékben megértették, hogy keresetük döntő mértékben függ a munkabér változó részétől, a prémiumoktól. Ezek viszont az ő kezdeményezésük, szakmai felkészültségük függvényei. Ezért az egyes brigádok, főleg azok, amelyek hasonló feladatokat teljesítenek, gyakran cserélik ki tapasztalataikat, s közvetlenül a munkahelyeken segítenek egymásnak. Az ipari üzemekben igazi tömegmozgalommá vált a „ Termeljünk lemaradozók nélkül“ jelszó valóra váltása, ánnyira, hogy egyes élenjáró brigádok tapasztaltabb tagjai önkéntesen vállalnak munkát ideiglenesen vagy véglegesen valamelyik gyengébb eredményeket elérő brigádban, segítséget nyújtanak a termelési folyamatok ésszerűsítésében, a készségek és jártasságok elmélyítésében. Erre nemcsak egy adott vállalaton belül kerül sor, hanem a vállalatok közötti együttműködésre is jellemző a lemaradozóknak nyújtott konkrét segítség, különösen akkor, ha kooperáló, vagy egymás szállításaitól függő vállalatokról van szó. Ez a mozgalom az SZKP Rosztovi Területi Bizottságának kezdeményezésére bontakozott ki, s különösen az SZKP XXVI. kongresz- szusa után nagyon sok követőre talált. A területi pártbizottság funkcionáriusai nyíltan megmondták, hogy eleinte szükségszerű megoldásként alkalmazták ezt az eljárást. A 9. ötéves tervidőszak első két évében ugyanis a terület 860 ipari vállalata közük 100-170 hónapról hónapra rendszeresen nem teljesítette sem a termelés, sem a termelékenység növelésének a tervét. Ez évente több mint 150 millió rubeles veszteséget okozott. A területi pártbizottság világos feladatot tűzött célul: a tudományosműszaki fejlesztés segítségével döntő mértékben csökkenteni a terv teljesítésében lemaradozó vállalatok számát. A lemaradozók nélküli termelés biztosítása minden pártszerv és -szervezet alapvető feladatává vált. Először a dolgozó kollektívákban terjedt el a mozgalom az ,,Egy lemaradozó sem legyen mellettem“ jelszó jegyében. Később az „Egy lemaradozó sem legyen az üzemegységben“ jelszó is érvényesülni kezdett. így terjedt tovább a mozgalom egyre magasabb szintű egységekre, mégpedig az ,,Egy lemaradozó sem legyen az üzemben“, valamint az ,,Egy lemaradozó üzem sem legyen az egyesülésben“ jelszók alatt. Minél szélesebb körben terjedt el a mozgalom, annál igényesebb feladatot jelentett a szervezése. A gazdasági szempontok mellett az emberi szempontok is előterbe kerültek. Ez főleg a segítséget nyújtók jóindulatában, s a segítségre szorulók biztonság- érzetének növekedésében nyilvánult meg, akik hálásak voltak azért, hogy nagyobb mértékben vehettek részt a közös eredmények elérésében, s ezzel a keresetük is megnövekedett. Különböző utakon haladnak a közös célhoz A rosztovi terület vállalatainál aránylag nagy változatasság tapasztalható a brigádrendszerű munkaszervezés és a munka végső eredményeiben való anyagi érdekeltség fejlesztésében. FőlegabrigáV. A. Duvarov, a Novocserkasz- Villanymozdonygyár igazgatója (Ivan Dubovský felvételei) dok munkájára vonatkozó tervezett mutatók, valamint a munkarészvételi együtthatók meghatározásában vannak különbségek. Arra vonatkozólag is eltérőek a nézetek, hogy hány tagja legyen a brigádnak. Egyes brigádvezetők a hattagú brigádot tartják előnyösnek, máshol, főleg a több műszakban dolgozó brigádoknál a 15-nél is nagyobb létszámú brigádok mellett foglalnak állást. Ezek a nézetkülönbségek természetesen egyáltalán nem ártanak a közös ügynek. Sőt, inkább azt bizonyítják, hogy a szovjet központi szervek, a pártfunkcionáriusok és a gazdasági vezetők alkotó módon viszonyulnak a bri- gádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás érvényesítéséhez, hiszen az egyes vállalatoknál és üzemekben a technológiai módszerek, a gépesítés foka, valamint a dolgozók szakképzettsége szempontjából különbözők a feltételek. Egyébként is csak az ésszerű és bátor útkeresés segítheti elő az új szervezési forma további tökéletesítését. Amint azt a szovjet elvtársak külön is hangsúlyozták, most elsősorban erről van szó. (Folytatjuk) ÚJ SZÚ 4 1982. VIII. 7.
