Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-06 / 185. szám, péntek
Örömöt, vidámságot hoznak Két lány ül velem szemben. Olyanok mint a többi tizenéves, vidámak, derűsek, de mégis sok társuktól különböznek. A tanulás mellett ugyanis szabad idejük egy részét megosztják a város néhány idős lakosával. Az idén érettségiztek és szívesen emlékeznek vissza, hogy hogyan is kezdődött minden négy évvel ezelőtt...- Lányok, városunkban sok idős ember él. Többen közülük segítségre szorulnak, vagy csak egy-két jó szóra van szükségük. A Vöröskereszt tagjai lettetek, ez a szervezet többek között az öregekkel is törődik. Remélem, közte- tek is akad olyan, aki szívesen segítene nekik - fordult Banská Štiavnicán a Bányaipari Szakközépiskola tanulóihoz tanárnőjük, Katarína Cengelová-Šistková. A lányok nem kérették magukat, többen vállalták a gondozást, habár tudták: nem lesz könnyű a dolguk. Tanárnőjük összeállította a rászoruló idős nénik és bácsik névsorát és azt is megbeszélte tanítványaival, hogy az idősekkel sok megértéssel, szeretettel és türelemmel kell bánni. így lett szociális gondozónő Tatiana Hentzová és Danuša Forgá- čová. Meg kell jegyeznünk, hogy mindketten kiváló tanulók voltak és az érettségi után jutalmat is kaptak iskolán kívüli tevékenységükért. Hetente többször ellátogattak gondozottjaikhoz, örömet, vidámságot vittek az idősek hajlékaiba. A kitakarított lakásokban elégedett bácsiktól és néniktől búcsúztak.- Kati néni, akit látogattunk, sokszor megdicsért bennünket és mindig valamilyen édességgel akart kedveskedni nekünk. Inkább nem fogyasztottuk el, nem akartuk, hogy a néni ilyenekre költse szerény nyugdíját - emlékezik Tá- ňa Hentzová.- Annyira megszoktuk ezt a munkát, hogy új lakóhelyünkön is bizonyára törődni fogunk az idős lakosokkal. Fiatalok vagyunk, de egyszer mi is megöregszünk és ki tudja nem szorulunk-e majd segítségre - teszi hozzá Danuša For- gáčová. Az érettségizett lányok helyére fiatalabb iskolatársaik léptek, ők folytatják a nemes hagyományokat. A helyi vegyipari szakközépiskolában is több fiatal lány vállalt szociális gondozást. Viera Surov- cová tanárnő, aki alig idősebb tanítványainál, jó munkát végez. Huszonnyolc lányt nyert meg erre a humánus cselekedetre. Valamennyien tagjai a Vöröskeresztnek - egyébként az iskolai szervezetnek 180 tagja van. Többen közülük ifjúsági egészségvédelmi csoportokban dolgoznak. Az idén a csoportok járási versenyében a harmadik helyet szerezték meg. A fiatal tanárnővel beszélgetve meggyőződhettem a Vöröskereszt Žiar nad Hronom-i Járási Bizottságán hallott dicsérő szavak jogosságáról. Az elsősegélynyújtás megtanulása, orvosokkal folytatott beszélgetések, véradás megszervezése - mindez a fiatal tanárnő érdeme. Tavaly újabb 42 tanuló csatlakozott az önkéntes véradókhoz. Az eredményes munkáról tanúskodnak az iskola folyosóin elhelyezett faliújságok. Gyakran látogatnak el a nyugdíjasok otthonába is.- A szociális gondozásra nem könnyű megnyerni a lányokat, de ha egyszer elvállalják, nagy szeretettel, felelősségteljesen csinálják - mondja elismerően Viera Surov- cová. A közeli és messzi környékről érkező diákok tehát nemcsak ismereteket gyűjtenek a városban, hanem segítséget is nyújtanak. A jutalom számukra - tanárnőjük és az idős bácsik és nénik elismerő szavai. vában, a fiam Poprádon él. A bevásárlásban a szomszéd segít, na és itt van az én két kislányom. Ha az összes fiatal ilyan lenne, nem lenne semmi gondunk. Gyomlálnak a kertben, kitakarítják a lakást. Nagyon ügyesek. Nem is tudom hogyan háláljam meg segítségüket. Azt kérdik, mi a hosszú élet titka? Elsősorban a derű, a vidámság, a sok mozgás, a torna és az úszás. Jó érzéssel távoztunk Kukulová nénitől. Sok mindent megértettünk szavaiból. Búcsúzáskor még megjegyezte, milyen kár, hogy sok szülő nem ad munkát gyermekeinek, pedig így sohasem tanulnak meg dolgozni. Az ajtóból még utánunk szólt: -Táňa, Olga, gyertek minél előbb, ma elfelejtettetek virágot vinni! Táňa és Oľga sokat tanul Vilma nénitől. (A szerző felvétele) Olga Kubánová és Táňa Kure- ková, a vegyipari szakközépiskola harmadikosai a 85 éves Vilma Ku- kulovát látogatják rendszeresen. Egyik útjukon én is velúk tartottam. Vilma néni kertje lugasában üldögélt. Amint megpillantotta a lányokat, botjára támaszkodva örömmel sietett feléjük. Amikor megtudta, hogy vendégek is érkeztek, bevezetett bennünket a szép, régi bútorral berendezett szobájába. Az ezüstös hajú, idős néni készségesen beszélt nekünk életéről:- Tudják, én azzal büszkélkedhetek, hogy még a múlt században születtem - mondta hamiskásan mosolyogva. -Izületi bántal- maim vannak, de három évvel ezelőtt még átúsztam a Richňavai tavat. Mértékletesen eszem, de azért nem spórolok a gyomromon. Korom ellenére rendszeresen tornázom. Ha valaki látna ilyenkor, bizonyára furcsállva csóválná a fejét, de küzdenem kell a betegségem ellen. Megtartom az orvos tanácsát, aki szerint sokat kell mozognom és nem szabad heverész- nem. Nyáron hosszabb időt töltök a Richňavai tó partján, ahol kitűnő a levegő. Gyerekeim gyakran meglátogatnak, a lányom BratislaRészlet a Csehszlovák Vörös- kereszt járási konferenciáján elhangzott beszámolóból: ,,Jól dolgoznak Banská Štiavnicán a szak- középiskolák Vöröskereszt-szervezetei. Kilenc elsősegély csoportjuk működik, ezenkívül már hagyományosan sokat tesznek a város idős lakosaiért. Bevásárolnak, takarítanak és más házi munkát végeznek nekik. Példát mutatnak a véradásban is. “ EVA MATOŠOVÁ KOMMENTÁLJUKKirakatban Ha valamelyik szakmáról, akkor a kereskedelemről elmondható, hogy dolgozóira az év bizonyos időszakaiban fokozott teher hárul. Továbbá az is, hogy az eladók a legszélesebb nyilvánosság előtt, mintegy kirakatban végzik a munkájukat, ezért a közvélemény kritikájának ostora gyakran csattan rajtuk. Olykor indokolatlanul, gyakran viszont, sajnos joggal. A nyár, az idegenforgalmi főszezon éppen az említett, fokozott teherbírást igénylő időszakok közé tartozik a kereskedelem, a vendéglátóipar számára. Egyrészt, mert a hazai vásárlókon kívül a nálunk vendégeskedő turisták igényeit is ki kell elégíteniük - számuk bizony tízezreket tesz ki másrészt azért, mert a kereskedők is üdülni, pihenni vágyó emberek, sokan közülük szabadságukat szintén a nyár folyamán szeretnék kimeríteni. Ez pedig magyarán azt jelenti, hogy több a vásárló, kevesebb az eladó. Nem jelentheti viszont azt, hogy a vásárlók kedvezőtlenebb körülmények között vásároljanak. Ahhoz már hozzászoktunk és megértéssel is kell fogadnunk, hogy nyaranta, éppen a szabadságok miatt, sok üzlet nyitvatartási ideje módosul, a kisebb boltok pedig hosszabb- rövidebb ideig zárva tartanak. A nemzeti bizottságok feladata, hogy a módosításokat körültekintően hajtsák végre, a „szabadság miatt zárva“ engedélyeket megfontoltan ítéljék meg, osztogassák. De sajnos előfordul, hogy például egy- egy lakótelepen a déli órákban egyetlen élelmiszerüzlet sem talál nyitva a vevő, vagy a szabad napok is több boltban ugyanarra az időpontra esnek. Az ilyen „véletlenek“ méltán váltanak ki elégedetlenséget, s jó lenne, ha végre nem kellene ismétlődően szóvátenni az ilyesmit. Térjünk vissza - még ha elcsépeltnek tűnik is a téma - a kiszolgálás milyenségéhez, mikéntjéhez. Hadd éljek két példával. Az elsőnek a szlovák fővárosban voltam tanűja. Az elárusítónő és a turista vásárló nem találtak közös nyelvet. Ez még nem lett volna éppen baj, hiszen kis jóindulattal, kézzel, lábbal magyarázva is megérthetjük egymást. Itt azonban éppen az eladólányból hiányzott a jóindulat. Egy vállrándítással és „nem értem“ kijelentéssel faképnél hagyta a vevőjét, s egy másikhoz fordult. Az, hogy egyetlen idegen nyelven sem beszél, még megbocsátható. De a viselkedése semmiképpen sem. Mert az előtt a bizonyos turista előtt nemcsak saját magát, hanem becsülettel dolgozó társát is lejáratta. A másik példa egyik forgalmas fürdőhelyünkről származik. Az étterem teraszán üdítőt rendelve, kétfélét kínált választásra a pincérnö. Pár perccel később a vezetőtől megtudtuk, tízféle üdítőjük van. A felszolgálónőnek - aki a korholáson kívül másféle büntetést nem kapott - kényelmesebb volt csak kétfélét kínálni és felszolgálni. Szélsőséges példák, nem általánosíthatóak - szólhat az ellenvetés. Csupán remélhetjük, hogy valóban így van. Nem vitatjuk, hogy a 183 000 szlovákiai kereskedelmi dolgozó nagyobb hányada becsülettel, készséggel végzi teendőit. De az említetteknek elvétve sem szabadna előfordulnia. Mert aki vállalja a kereskedői hivatást, annak tudatosítania kell, hogy magatartásával a közhangulatot, sok esetben a hazánkról alkotott véleményt is befolyásolja. Ez pedig nagy felelősség. FLÓRIÁN MÁRTA ORVOSI TAHÁCSADÓ Védekezés a fogszuvasodás ellen Eszak-Szlovákiában a bogyós gyümölcsök legnagyobb termelője a Stupavai Gyümölcstermelő Állami Gazdaság Viäný Kubín-i üzeme. A gazdag málna és ribizlítermés begyűjtésében jelenleg több mint 60 Dolný Kubín-i diák segít a mezőgazdasági dolgozóknak. Mintegy 46 hektár területről leszedik a málnát, a ribizlit és az áfonyát. További 150 idénymunkással együtt már több mint tíz tonna málnát, 4,5 tonna ribizlit és 14,7 tonna áfonyát szedtek. A képen: Emil Lorenc mérnök, az üzem növénytermesztője, valamint Jaroslava Bruncková (baloldalt) és Oľga Bencürová, a Hviezdoslav Gimnázium tanárai. (Vladimír Gabčo felvétele-ČSTK) A fogak szuvasodása világszerte annyira elterjedt, hogy jogosan beszélhetünk népbetegségről. Mivel a fog megbetegedett kemény szövetei, a fogkorona zománca, a gyökér cementje, valamint az alattuk levő dentin nem regenerálódik, nem képes a szervezet saját erejéből megújulni, ezért a szuvas fogat kezelni kell. A károsodott szövetrészeket el kell távolítani és idegen anyaggal, töméssel pótolni. A szuvas fognak a töméshez való előkészítése még gyors fordulatszámú turbinás fúrógéppel is hosszabb időbe telik, s ha számításba vesszük, hogy Szlovákiában 1981-ben a fogorvosok csaknem négymillió szuvas fogat kezeltek, könnyen belátjuk a probléma nagyságrendjét. Ehhez természetesen még hozzá kell számítani a fertőzött fogak által okozott szövődmények, a fog- ágy-betegségének kezelését és a nagyszámú fogpótlást. A szuvasodás azonban nemcsak a fog esetleges elvesztésével járhat, hanem olyan betegséggócot is jelenthet, amely miatt súlyos komplikációk, vese-, ízületi, szívbelhártya-gyulladás, különféle bőrbetegségek stb. alakulhatnak ki. A letöredezett, éles fogak és a gyökérmaradványok pedig a száj nyálkahártyáján olyan elváltozásokat okozhatnak, amelyek daganatos szövetburjánzást idézhetnek elő. A fogszuvasodás több okra visszavezethető betegség, de keletkezésének körülményei, okai mindmáig tisztázatlanok. Kialakulásáról számos elmélet és feltevés ismeretes. Közülük a legelfogadhatóbb a vegyi anyagok és a mikroorganizmusok együttes hatását bizonyító elmélet. Eszerint a fogszuvasodás alapja az olyan táplálék fogyasztása, amely a fog felszínén lepedék formájában megtapad. A lepedőkben levő anyagok, mindenekelőtt a szénhidrátok hajlamosak a szájban élő baktériumok hatására savakká átalakulni. Ezek a szerves savak képesek oldani és megbontani a zománc prizmák közti állomány szervtelen anyagait. Kikezdik a fogzománcot, és ennek következtében a fog kilyukad. A fogszuvasodás fő előidézője tehát nem a fogazat minősége, esetleg alkati és öröklődő tényezők, bár ezek szerepe is bizonyított, hanem a szájüregben levő különféle savkeltő baktériumok és az életműködéshez szükséges szénhidrát lepedék. A tápanyagok összetételében, minőségében, valamint táplálkozási szokásainkban a múlthoz képest óriási változás történt. Azokban az országokban, ahol az emberek a civilizávió magasabb szintjén élnek, a fogszuvasodás előfordulása is gyakoribb Ezért is nevezik a fogszuvasodást civilizációs ártalomnak. Az energiát adó tápanyagok közül a szénhidrátok túlzott fogyasztása okolható elsődlegesen a fogszuvasodás keletkezéséért. Napjainkban jelentősen megnőtt a cukorféleségek fogyasztása. Az étkezések közötti édes tésztafélék, sütemények fogyasztása, a cukorka, a csokoládé a legveszélyesebb szuvasodást előidéző tényezők közé tartozik. Ezért elsősorban a rossz táplálkozási szokások megváltoztatásáról kell meggyőznünk a nagy tömegeket. Biztosítani kell az egyének érdekeltségét és közreműködési készségét fogsoruk rendszeres ápolásában és szájhigieniájuk magasabb szintjének elérésében. A legegyszerűbb az lenne, ha a baktériumokat és a szénhidrátokat ki tudnánk iktatni az ember életéből. Ez azonban nem járható út. Egyfelől szervezetünk rendes működéséhez szükség van szénhidrátokra, másfelől a szájúreget, valamint ételeinket nem fertőtleníthetjük. A fogszuvasodást a legtöbb ember lényegében mégis elkerülheti. Mindenekelőtt a lepedék kialakulását kell megakadályozni, mert ha a fogakon nincs lepedék, akkor a savkeltő baktériumok tevékenysége nehezül, s csak kis mértékben keletkeznek olyan savak, amelyek a fogzománcot károsítják. Ennek érdekében olyan étrendre kellene szoktatni magunkat és családtagjainkat, amely sok fehérjét (hús, tej, tejkészítmények, tojás, hal), zöldséget, gyümölcsöt és csak a szükséges mennyiségű szénhidrátot tartalmazó ételekből áll. Továbbá legyen benne bőségesen olyan táplálék, amelyet rágni kell, mivel a rágás tisztítja a fogak felszínét. Ne felejtsük el, hogy a fogak első számú ellensége a cukor. Nem is annyira a napi elfogyasztott cukor mennyisége, inkább annak gyakori élvezete és a cukorféleségek fogyasztásának, szopo- gatásának hosszú időtartama a legkárosabb. Nem tesznek jót a fogaknak a cukrot tartalmazó rágógumik sem, és károsak az édesített aszalt gyümölcsök, a cukrozott gyümölcslevek, üdítőitalok is. Édességeket csak akkor fogyasszunk, ha módunkban van azonnal fogat mosni. Feltétlenül szükséges azonban a fogmosás minden reggeli, vacsora után és lefekvés előtt. Dr. SKERGYÁK PÁL újszű 4 1982. VIII. 6.
