Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-30 / 205. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1982. VIII. 30. Újítók a mezőgazdaságban A múlt évben a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeinek újítói százhúsz újítási javaslatot dolgoztak ki és ezzel kétmillió nyolcszázezer korona értéket takarítottak meg a népgazdaságnak. Ezzel az eredménnyel a második helyen végeztek Szlovákia járásai között. Eredményük súlyát növeli, hogy csak a jóval nagyobb területű tmavai járás tudta megelőzni őket. Farkas László mérnökkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság főgépesítőjével a közelmúltban arról beszélgettem, sikerült-e ebben az évben is tartani ezt a fejlődési irányt.- Az idei év első hat hónapja alatt nem egészen negyven újítási javaslat érkezett be az újítóktól. Ez nem sok, de biztos vagyok benne, hogy az év végéig fellendül ez a mozgalom a járásunkban.- Említette, hogy az újítómozgalomban az első félév mindig gyengébb eredményt hoz, mint a második. Mi ennek a magyarázata?- Igen, a múlt évben is csak huszonhárom újítási javaslat érkezett be hozzánk az első hat hónap alatt, de az év végére már százhúszra emelkedett a számuk. Ennek az az oka, hogy a mezőgazdaságban az újító mozgalom szorosan kötődik a termeléshez. Tudjuk, hogy a csúcsmunkák az év második felére esnek. A munkák végzése közben számtalan probléma merül föl a gépek körül. Azt is mondhatnám, hogy ezekből „táplálkoznak“ az újítóink, akik igyekeznek megoldást találni a felmerülő problémákra. Az első félév gyengébb eredményeihez az is hozzájárul, hogy az újítók többnyire csak olyan újítási javaslatokat nyújtanak be, amelyeket már előzőleg kirpóbálták, s erre az aratás előtt nemigen van idő és alkalom.- Mire irányulnak az újítási javaslatok?- Újítóink főleg időszerű feladatokkal igyekeznek foglalkozni. Ennek csak örülni lehet, mert megkönnyíti a mozgalom irányítását és növeli a hatékonyságát. Napjainkban főleg az energetikai kérdések foglalkoztatják az újítóinkat. Több újítás született a gyengébb minőségű fűtőanyagok kihasználására és az üzemanyagokkal való jobb gazdálkodásra. Ezen kívül újítóink nagy erőfeszítéseket tesznek a száraz kukoricaszár gépi betakarításának megoldására, amely már évek óta égető probléma a mezögazaságban. A takarmányozási gondok is arra késztetnek bennünket, hogy mielőbb megoldjuk ezt a kérdést. Idén már az összes kukoricaszárat szeretnénk betakarítani.- Gyakran hallok olyan véleményt, hogy a mezőgazdasági üzemekben nincsenek olyan jó feltételek az újítók munkájához, mint az iparban. Valóban így van ez?- Nem egészen. Inkább azt mondanám, hogy a mezőgazdaságban még nincsenek olyan hagyományai az újítómozgalomnak, mint a népgazdaság más ágazataiban. Ennek objektív okai vannak. Tudjuk, hogy a mezőgazdaságban a gépesítés 10-15 évvel TANULSÁGOS SZÁMVETÉS Az Erdőgazdasági Kutatóintézet bősi (Gabčíkovo) kísérleti állomásának jubileumi szemináriuma A szlovákiai nyárfakutatás, valamint az Erdőgazdasági Kutatóintézet bősi kísérleti állomása megalakulásának 30. évfordulója alkalmából június végén szemináriumot tartottak Bősön. A szeminárium célja a nyárak és a füzek termesztésének és nemesítésének kutatása terén eddig elért eredmények, továbbá ezek gyakorlati alkalmazhatóságának értékelése volt. A szeminárium további feladataként a jövő ilyen irányú célkitűzéseinek meghatározása szerepelt. A szeminárium résztvevői értékes előadások meghallgatása után tanulmányút keretében ismerkedtek meg a nyár- és fűzfakutatás terén eddig elért eredményekkel. A központi nyár és fűz anyatelepen, amely kiindulási bázisként szolgál az erdőgazdasági anyatelepek létesítéséhez, nem kevesebb, mint 290 nyár és 148 fűz kiónt szemlélhettek meg. A nyárak ökológiai kutatásául szolgáló fajtaösszehasonlító kísérleti területen viszont 16 különböző nyárfajtát volt alkalmuk megtekinteni. A kísérleti állomás üvegházában a nemesített akác vegetatív úton, zöld dugványok segítségével történő szaporításának eredményeivel ismerkedhettek meg. Az intenzív nyárfatermesztés eredményeit igen jól szemléltették a bemutatott 17 éves olasz és óriás nyárral telepített kísérleti kultúra növekedési adatai. Az említett kísérleti területen például az olasz nyár átlagos magassága eléri a 29,3 métert, átlagos vastagsága 33,9 cm, míg az egy hektárra átszámított évi átlagnövendéke nem kevesebb, mint 25,8 tömör köbmétert tesz ki. A kísérleti területen állandó gépi talajápolás folyik, ami kedvezően hat a talaj fizikai tulajdonságainak alakulására, s egyúttal kedvezően befolyásolja a nyárak növekedését is. A tanulmányút további állomáshelyét a pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) erdórészek képezték, ahol a különböző vízrendezési munkák következtében az altalajvíz szintje jelentősen lesüly- lyedt. Ennek következtében a lágy lomblevelű erdők jelentős része már kipusztult, vagy száradófélben van. Ezeken a területeken új technológiák alkalmazásával kemény lomblevelű erdőket kell telepíteni. A felépülő víztároló helyéo, Hamuliakovo közelében a tanulmányút résztvevői megtekintették az ottani erdők kitermelése következtében létrejött áthatolhatatlan, sűrű újulatot, amit előreláthatólag biomasszaként hasznosítanak majd. Érdeklődéssel szemlélték meg a résztvevők Csallóköz me- zővédó erdősávjait, melyek a kedvező mi kroki i mati kus viszonyok kialakításával hozzájárulnak a mezőgazdasági terméseredmények fokozásához. A Duna menti szigetekre motorcsónakok szállították a tanulmányút résztvevőit, akiknek így alkalmuk nyílt a holtágak, valamint a szigetvilág erdőgazdasági problémáinak a megismerésére. Ezeken a területeken a legnagyobb problémát a vadak által okozott károk elhárítása, illetve megelőzése jelenti. Ebben a vonatkozásban igen értékes tapasztalatokról számolt be a kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója. Amint azt részletesen kifejtette, viszonyaik között erre a célra legjobban bevált a fiatal kultúrák dróthálóval történő körülkerítése, ami tökéletes védelmet nyújt a vadkárosítás ellen. A szeminárium befejezéseként a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el, melyben leszögezték, hogy a kutatási eredmények kedvezően hatottak a szlovákiai nyár- és fűzfatermesztés fejlődésére. KOHÁN ISTVÁN ezelőtt kezdett intenzívebben fejlődni, s ez már eleve meghatározta az újítómozgalom fejlődésének ütemét is. Ezen kívül, érzésem szerint, a mezőgazdasági szakemberek között eluralkodott egy helytelen nézet is, miszerint csak a gépesítésben lehet újítani, más területeken nem. Ez az oka annak, hogy még napjainkban is csak elvétve érkezik be egy-egy olyan újítás, amely mondjuk az állattenyésztéssel foglalkozik.- Milyen feltételeket teremtettek az újítók munkájához?- Meggyőződésem, hogy jókat. Rendszeresen foglalkozunk tevékenységükkel, havonta értékeljük a munkájukat és minden segítséget megadunk az újítási javaslatok körül felmerülő műszaki nehézségek megoldásához is. Könnyítettük és leegyszerűsítettük az adminisztrációs munkát is, nehogy a bonyolultnak látszó papírmunkával elvegyük a kedvüket újítóinknak ettől a tevékenységtől.- A mérnökök, technikusok érdekeltek abban, hogy ilyesmivel is foglalkozzanak?- Az üzemenként változik. Minden üzemben van egy technikus, akit megbíznak az újítómozgalom irányításával és szervezésével. Néhány üzem megengedheti magának, hogy anyagiakkal is jutalmazza azokat a technikusokat, akik kötelességeiken túl is segítik az újítókat az egyes javaslatok kidolgozásában.- És ami kimondottan az anyagi érdekeltséget illeti?- Az előírások értelmében az újítási javaslatok népgazdasági hasznának megfelelően jutalmazzuk az újítókat. Ha viszont az újító maga is részt vesz a javaslata realizálásában, további jutalmakban részesül, ami 40 százalékát is elérheti az újításért járó összegnek. Ez a forma a gyakorlatban nagyon jól bevált, mert lényegesen lerövidíti a javaslatok termelésbe való bevezetésének az idejét.- Mit tesznek annak érdekében, hogy a már elfogadott és bevált újítások eljussanak más üzemekbe is?- Az újítók munkáját irányító technikusok havonta egyszer találkoznak. Ezen az értekezleten megismerkednek egymás munkájával és tájékozódnak az összes beérkezett újítási javaslatról. Ha megfelelőt találnak köztük, minden nehézség nélkül alkalmazhatják saját üzemükben is. Ezen kívül az utóbbi öt év újításaiból egy nagyszabású kiállítást is rendeztünk, ami szintén hozzájárult az újítómozgalom fejlesztéséhez. A kiállítással népszerűsítettük járásunk újítóit, mert még Csehországból is eljöttek megtekinteni a bemutatott gépeket. KAMOCSAI IMRE Acélgyártás Japánban Az elmúlt hét év adatait tekintve a legkevesebb acélt idén júliusban gyártották Japánban. A jelentések szerint az acélgyártás 8,21 százalékkal csökkent; 2,7 százalékkal volt kevesebb, mint júniusban és 6,2 százalékkal kevesebb, mint múlt év júliusában. (SA) A vegyipar automatizálása Bulgáriában A bolgár vegyipar, amely az anyagi termelés szférájában dolgozók 2,4 százalékát foglalkoztatja, négyszer magasabb munkatermelékenységet mutat ki, mint az országos átlag. Ennek magyarázata a műszaki folyamatok magasfokú automatizálása a többi ipari ágazattal szemben. Amíg 1976-ban a vegyiparban 90 ezer automatikus gépsor működött, tavaly 160 ezerre emelkedett a számuk. A legtöbb gépsor a petrolkémiában dolgozik. A vegyipari fejlesztés terve a 8. ötéves tervidőszakban tovább csökkenti a kézi műveletek számát, ugyanakkor mind több termelési folyamatot automatizálnak. Mikroprocesszoros rendszerek dolgoznak például Bulgária délkeleti részén, az an- boli vegyi kombinátban is. Az ország más városaiban (Burgasban, Djevnában és Stara Zagorában) szintén nagy szerepet játszik az automatizálás a vegyipari üzemekben. (HÍZ) A Žiar nad Hronom-i SZNF alumíniumfeldolgozó üzem egyik legjobb szocialista munkabrigádját Marian Baláž vezeti. A kollektívának 112 tagja van, valamennyien a sajtolóban dolgoznak, s a tervfeladatokat rendszeresen teljesítik. Az év elejétől terven felül 82 tonna terméket produkáltak 2 millió 214 ezer korona értékben. Képünkön Marian Baláž (balra), a szocialista munkabrigád vezetője, Milan Dibdiak sajtolóval beszélget. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Kihasználatlan lehetőségek Az egyik prágai termelővállalat titkárságán ketten vártunk az igazgatóhelyettesre. Tél volt. A várakozás mindig kellemetlen, különösen a rosszul fűtött helyiségben múlnak lassan a percek. Nem csoda, hogy beszélgetésbe elegyedve igyekeztünk meggyorsítani az idő múlását és elterelni figyelmünket a „hűvös“ fogadtatásról. - Nekünk otthon nincs okunk panaszra- jegyezte meg társam családi házára utalva, amelynek minden egyes helyiségében kellemes a hőmérséklet. Igaz ugyan, hogy a kazán fűtése eléggé fárasztó, de a kimustrált gumiabroncsok - van belőlük bőven - beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Csupán arra kell ügyelni - mondotta hogy égetésükkel túlságosan ne szeny- nyeződjön a levegő. Ez a rövid beszélgetés jut eszembe, valahányszor a közutakat övező árkokban, a szemétdombokon és másutt is szabadon heverő gumiabroncs-roncsokat látok. Az elhasznált gumiabroncs is értékesíthető A Közép-csehországi Hulladékgyűjtő Vállalat igazgatóságán kapott tájékoztatások szerint április óta nincs olyan község a kerületben, amelynek legalább egy gyújtóállomása ne foglalkozna a gumiabroncsok felvásárlásával. A fel- vásárlási ár tonnaként 90 koronát tesz ki. Miroslav Nekvasil igazgatóhelyettes elmondotta, hogy a begyűjtött gumiabroncsok nagy részét - hazai termelővállalatok elenyésző érdeklődése miatt- Ausztriába exportáljuk, ahol az erre a célra kifejlesztett berendezéseknek köszönhetően több lehetőség is kínálkozik értékesítésükre.- E másodlagos nyersanyag nagyobb mértékben való hasznosítása természetesen a mi érdekünk is - folytatta. - Köztudott ugyanis, hogy a feldolgozatlan nyersanyagok kivitele nem annyira jövedelmező, mint a kész terméké. Tudomásom szerint azonban az elhasznált gumiabroncsokra nálunk egyelőre csak a cementgyárak figyeltek fel. Ennek a tájékoztatásnak köszönhetően tudtam meg Josef Veselý mérnöktől, a Prágai Cementgyárak vezérigazgatóságának dolgozójától, hogy a gumiabroncsok tüzelésével a cementgyárak előreláthatóan fűtőanyag-szükségletüknek mintegy a 10 százalékát takarítják meg. Az ellenőrző kísérleteket a tervek szerint szeptember elsejétől a Brno melletti Mokrai gyárban kezdik meg. Csupán a légkör szennyeződését árgus szemmel őrző higiénikusok engedélyére várnak, mert e nyersanyag égési terméke - az óvintézkedések ellenére - sem egyeztethető össze a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokkal. Az elkopott gumiabroncsok célszerű felhasználása tehát már nálunk sem a jövő zenéje. A legnagyobb nehézséget azonban a másodlagos nyersanyag aránylag alacsony felvásárlási ára jelenti. Ezért az összegért a vállalatok és a gépkocsi-tulajdonosok nem tartják kifizetődőnek az értékesítéssel járó fáradságot. Ha azonban legalább ideiglenesen emelnék a fel- vásárlási árat, vagy ha a SZISZ- tagok az elhasznált gumiabroncsok gyűjtését is vállalnák, akkor az eddiginél minden bizonnyal lényegesen nagyobb mennyiség gyűlne össze belőlük. A fiatalokra nincs panasz, sokat segítenek a kerületben. Amióta a Hulladékgyűjtő Vállalat együttműködik velük, azóta a szanaszét heverő ócskavasnak bottal üthetik a nyomát. Az egy főre jutó 60 kilogrammnak köszönhetően a kerület az országos versenyben az első helyen szerepel.- A fémhulladékhoz hasonlóan az üveghulladék tekintetében is kedvező a helyzet - mondja az igazgatóhelyettes. - Az üveghulladékot valamennyi gyűjtóállomás kilogrammonként 30-40 fillérért vásárolja fel, és beváltak az üveggyújtó konténerek is. A műanyaghulladékkal is könnyelműen bánunk Az említettekkel azonban nem érnek véget a Hulladékgyűjtő Vállalat dolgozóinak teendői. Nagy problémát jelentenek ugyanis az egyre drágább kőolajból gyártott műanyagok hulladékai is. A szemétlerakodóhelyeken sok ezer tonna hever belőlük, és a látvány arról győzi meg a szemlélőt, hogy gyűjtésükkel egyelőre sehol sem foglalkoznak, tehát további feldolgozásuk iránt sem mutatkozik érdeklődés. Kivételt csupán az Olomouci Hulladékgyűjtő Vállalat képez, amely ebből a hulladékból némely újfajta műanyag gyártásához szükséges granulátum előállítását biztosítja Sajnos, ezt is exportáljuk, mivel idehaza nem vállalkoznak feldolgozására xxx Mi következik az elmondottakból? Az, hogy még mindig sok az olyan vállalat, amely nincs tisztában az igényekkel, azzal, hogy a másodlagos nyersanyagok nagyobb mértékben való hazai hasznosítása a társadalom érdeke. KARDOS MÁRTA
