Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-27 / 203. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. VIII. 27. A fejlett szocializmus és a nemzetek A Szovjetunitó nemzetei számára az elmúlt hatvan év harcai és építő munkája nem volt egyszerű és könnyű feladat. Felújították a háború által elpusztított gazdaságot, gyors iparosítást hajtottak végre, átszervezték a mezőgazdaságot és valóban népi, kulturális forradalmat hajtottak végre. És ami a legfontosabb, a szocializmus végleges győzelmet aratott, felépítették a fejlett szocialista társadalmat, amely megoldotta a nemzetiségi kérdést - az emberiség történetének legégetőbb kérdését. Amint az SZKP KB-nak a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójával kapcsolatban elfogadott határozata megállapítja, az új, igazságos világért folytatott közös harcban kialakult a munka embereinek nagy testvérisége, az együvétartozás érzése és a nemzetek megbonthatatlan lenini barátsága, mint a tömegek alkotóerejének kiapadhatatlan forrása. A következetesen megvalósított lenini nemzetiségi politika saját államiságot, a gazdaság és a tervszerű válságmentes fejlődését, a kultúra felvirágoztatását szavatolja a Szovjetunió nemzetei számára. A különböző nemzetek és nemzetiségek dolgozói egyforma szociális, gazdasági és politikai jogokat élveznek, a legjobb feltételekkel rendelkeznek a fejlődéshez. A nemzetiségi kérdés ilyen megoldása megcáfolhatatlanul bizonyította, hogy az aktív, alkotó építőmunka nemcsak ,,a kiválasztott“ nemzetek kiváltsága, hanem az összes nemzet és nemzetiség számára elérhető. Ez különösen a gazdasági fejlődés területén nyilvánult meg. A Szovjetunió köztársaságai ma magas szinten fejlett ipari és mezőgazdasági területek, nagy termelő- és tudományos-műszaki erővel rendelkeznek. Ezt csakis a nemzetek nagy testvéri családjában érhették el, erőik és forrásaik, valamint elhatározásuk és akaratuk egybekapcsolásával.- A szovjet halatom első éveitől gazdaságunk és szociálpolitikánk úgy alakult, hogy a lehető leggyorsabban a központ színvonalára emeljük Oroszország hajdani peremterületeit. Ezt a feladatot eredményesen teljesítettük. Ebben jelentős szerepe volt országunk nemzetei szoros együttműködésének, elsősorban az orosz nemzet önzetlen segítségének. Elvtársak, ma már nincsenek elmaradt peremterületeink! - jelentette ki L. I. Brezsnyev elvtárs a párt XXVI. kongresszusán. A szovjet nemzetek egysége és barátsága kiállta az idők próbáját. Ez az egység ma szilárdabb, mint bármikor ezelőtt. Ez természetesen nem jelenti, hogy a nemzetek közti kapcsolatok területén minden kérdés megoldódott. Az ilyen hatalmas, sok nemzetiségű ország dinamikus fejlődése számos problémával jár, amelyek érzékeny hozzállást, új megoldási módszereket és eszközöket követelnek. A kommunista párt a mai viszonyok között figyelmét a Szovjetunió nemzetei és nemzetiségei sokoldalú fejlődésére, közeledésükre, a társadalom szociális egyenlőségének megszilárdítására, a szovjet nép eszmei-politikai egységének megszilárdítására összpontosítja. E fontos kérdés megoldásának anyagi alapja az egységes népgazdaság dinamikus és egyenletes fejlődése, a szövetségi köztársaságok gazdaságának arányos növekedése. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa az utóbbi években határozatokat hozott, amelyek célul tűzik ki Azerbajdzsán, Türkménisztán, Grúzia, Örményország, Kazahsztán, Mol- dávi gazdaságának intenzív fejlesztését. így például Azerbajdzsán, amely a hatvanas években a nemzeti jövedelem növekedését illetően az utólsó helyen állt, az intézkedések eredményeként nagy haladást ért el és a gazdasági fejlődés általános kritériumát illetően négy év alatt teljesítette a 10. ötéves tervidőszak feladatait. A köztársaság nemzeti jövedelme 44 százalékkal nőtt, a tervezett 32 százalékkal szemben. Az SZKP Központi Bizottsága, és a Szovjetunió Minisztertanácsa két éve határozatot hozott az északi területek gazdasági és szociális fejlesztéséről. Meghatározta, e körzet autonóm területei komplex fejlesztésének feladatait. Ezek az intézkedések 26 északon élő nemzetiség gazdasági és társadalmi kulturális fejlesztésére vonatkoznak. A köztársaságok társadalmigazdasági fejlesztése nem egyszerű feladat. Fennáll az a probléma, hogyan járulhat hozzá minden egyes köztársaság az országos feladatok teljesítéséhez, hogyan segítheti az egyes testvéri nemzeteket népgazdaságuk fejlesztésének meggyorsításában. Ezt a problémát elsősorban az egész szövetség érdekeinek figyelembe vételével oldják meg, erről tanúskodik a kazahsztáni szűzföldek megmunkálása, a közép-ázsiai köztársaságok iparosítása, a Kaukázuson túli köztársaságok gazdasági struktúrájának átépítése, Szibéria természeti gazdagságának kihasználása, vagy pedig az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságban a kevésbé termékeny területek fejlesztése. Olyan bonyolult és halaszthatatlan feladat ez - állapították meg a XXVI. kongresszuson - hogy csakis a köztársaságok közös erejével oldható meg, s amennyiben csak lehetséges, a lehető legrövidebb időn belül. Gyakorlatilag az összes szovjet köztársaság lakossága sok nemzetiségű. Tíz köztársaságban a lakosság több mint egy negyede nem az eredeti nemzetiség tagja. Üzbegisztánban, Türkménisztán- ban, Moldovában és az Észt Csaknem 1700 vagon silót készítenek az idén az Dobrá Niva-i (zvolení járás) Új Élet Efsz tagjai, ami a silókukorica rekordtermésének köszönhető. Ezzel részben gondoskodnak a szövetkezetben tenyésztett 5500 szarvasmarha takarmányozásáról. A kukoricát négy szedőgép és hét teherautó segítségével takarítják be, ez naponta 60 vagon siló készítését teszi lehetővé. A képen: Jozef Vavák a növénytermelési üzemegység vezetője (baloldalt) Ján Tušlmmal, az egyik szedőgép vezetőjével (középen) és Ján Filő teherautóvezetővel beszélget. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) SZSZK-ban 33 százalékot, a legtöbb köztársaságban 46 százalékot és Kazahsztánban 64 százalékot ér el ez az arány. Sajátos igényeket támasztanak a művelődéssel, a kultúrával szemben. Az ilyen igények kielégítésére törekedve minden köztársaságban folyóiratokat, újságokat és könyveket adnak ki az ott élő nemzetek nyelvén. Nemzetiségľ színházak és művészeti együttesek létesültek, egyes iskolákban párhuzamosan több nyelven tanítanak. Például Kirgízíában kirgiz, orosz, üz- bég és tadzsik nyelven tanítanak. A szocialista internacionalizmus megnyilvánul a szovjet hatalmi szervek nemzetiségi összetételében. így például az Ukrán SZSZK helyi szovjetjeibe 62 nemzet és nemzetiség, a Grúz SZSZK-ban 36, az Észt SZSZK-ban 23 nemzet és nemzetiség képviselőit választották be. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsában 42 nemzet és nemzetiség, az Üzbeg SZSZK Legfelsőbb Tanácsában 19, a Ka- zah SZSZK Legfelsőbb Tanácsában 13 nemzet és nemzetiség képviselői vannak. A gazdasági, társadalmi és szociálpolitikai problémák közös megoldásában megszilárdult az osztályok, a társadalmi csoportok és a“ nemzetek megbonthatatlan szövetsége. A marxista-leninista világnézet, az alapvető érdekek és célok egysége, valamint az életfeltételek fokozatos kiegyenlítődése új szociális és internacionalista közösségbe kapcsolja a nemzeteket és nemzetiségeket, és ez a közösség a szovjet nép. Ez a fejlett szocialista társadalom egyik legfontosabb jellemvonása. Milyen sors vár a nemzetekre? A nemzetek és nemzetiségek új internacionalista közösségének kialakulása nem hat zavarólag? Nem szűnnek meg a nemzeti sajátosságok, a nemzeti kultúrák és a nyelvek? Nem, semmi sem szűnik meg. Az internacionalista közösség csak kiemeli azokat a közös állandó vonásokat, amelyek az összes nemzetet jellemzik. A nemzetiségi viszonyok fejlődése rendkívül bonyolult folyamat. A fejlett szocialista társadalomban sokáig megmaradnak és a jövőben is még sokáig meglesznek a nemzetiségek közti különbségek. Ugyanakkor optimális feltételek alakulnak ki a nemzetek sokoldalú fejlődéséhez, a nemzeti sajátosságokat áthatják az internacionalizmus megnyilvánulásai és ez meggyorsítja a szocialista nemzetek közeledését. Ez objektív folyamat. Pártunk ellenzi e folyamat mesterséges meggyorsítására, de ugyanúgy lassítására tett kísérleteket is. A párt nemzetiségi politikája az összes nemzet és külön minden egyes nemzet sokoldalú fejlesztésére irányul. Az egyes nemzetek nem zárkóznak magukba, nem hirdetik ,, felsőbbrendűségüket“, hanem a szocialista internacionalizmus elvei alapján egységbe tömörülnek. - Az élet bizonyítja, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a szovjet nemzetek és nemzetiségek állami egyesülésének dinamikus és hatékony formája, amely a szocialista államnak kommunista társadalmi önigazgatássá való fejlődésének időszakában létezni fog - állapítja meg az SZKP KB-nak a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójával kapcsolatos határozata. Meg keil említenünk Lenin jövőbe látó szavait: „A szocialista mozgalom nem győzhet a haza régi keretei között. Az emberi együttélés új, magasabb formáit alakítja ki, ami kőris minden nemzet dolgozó tömegeinek jogos szükségleteit és haladó törekvéseit kielégítik az internacionalista egység keretében, annak feltételével, hogy kiküszöbölik a nemzetek között fennálló mai gátat.“ A Szovjetunió, mint a fejlett szocializmus társadalma gyakorlatilag megteremti az emberek együttélésének ezeket az új magasabb formáit. Ebben rejlik a lenini nemzetiségi politikának Jegfőbb értelme, a párt a kommunista építés folyamatában ezt a célt következetesebben megvalósítja. R. SZALIKOV Gyorsuló ütem az NDK mikroelektronikai iparának fejlesztésében A központi irányítás előnyeinek ésszerű kihasználásával A Német Demokratikus Köztársaságban az 1981-1985-ös években 56-58 százalékkal kell növelni az elektrotechnikai és az elektronikai termelést. Ez azt jelenti, hogy ebben az ipari ágazatban tovább fokozódik a termelés növekedési üteme. Az elektronikai alkatrészek gyártása például kétszeres mértékben növekszik. A hetvenes évek végétől kezdve az NDK kormánya a nemzeti források jelentős részét összpontosítja az elektronika fejlesztésére. A Német Szocialista Egységpárt Központ' Bizottságának Politikai Bizottsága 1979-ben hosszú távú koncepciót fogadott el a mikroelektronika fejlesztésének és kihasználásának meggyorsítására az NDK népgazdaságában. Nemrég egy új mikroelektronikai fejlesztési program elfogadására került sor, mégpedig azzal a céllal, hogy 1985-ig ez az ipari ágazat a világ élvonalába kerüljön. A fő alapelv: az együttműködés E feladat teljesítéséhez teljes mértékben kihasználják a központi irányítás és tervezés előnyeit, amihez jelentős segítséget nyújt a nemrég létrehozott Kombinat Mikroelektronik gazdasági szervezet. Amint azt D. Wedler, az említett kombinát vezérigazgatója kiemelte, e korszerű technika sikeres és dinamikus kihasználásának a kulcsát a fejlesztési kollektívák, az alkatrész- és a gépgyártók, valamint a felhasználók közötti együttmüködés szocialista alapelveiben kell keresni. Ez az együttműködés azonban nem bontakozhat ki ösztönösen; központilag kell szervezni a egyes kombinátok számára kidolgozott fejlesztési koncepciók alapján. A mikroelektronikai fejlesztési koncepciók egyaránt fontosak mind az alkatrészgyártók, mind a felhasználók számára. A kombinát közvetlen kapcsolatot teremt a termelők és a felhasználók között, melynek keretében a különböző gépek és műszerek gyártói részletes felvilágosítást nyújtanak a felhasználás legcélszerűbb módozatairól. A kombinát dolgozói emellett rendszeres tájékoztató szolgálatokat is biztosítanak a rendelkezésre álló elektrotechnikai alkatrészekről és építőelemekről, az NDK számítástechnikai és robottechnikai rendszereiről, a mikroelektronikai berendezések alkalmazóinak tapasztalatairól, valamint a nemzetközi viszonylatban várható fejlesztési irányzatokról. A megoldatlan problémák főleg abban rejlenek, hogy az új ismeretek túl lassan érvényesülnek a termelési gyakorlatban, s a folyamatot nagyon megdrágítja, hogy csak kis sorozatokról, vagy egyedi darabokról van szó. Ez a helyzet a szubjektív tényezők mellett főleg annak a következménye, hogy az NDK elektrotechnikai és elektronikai iparának erőfeszítéseit el kell osztani a kutatás, a fejlesztés, a termelés és a felhasználás között, s az ágazat gazdasági potenciálja még nem olyan erős, hogy biztosítani tudja minden új termék nagy sorozatban történő gyártását. Ebből a szempontból jelentős sikernek kell elkönyvelni, hogy 1976 óta egyáltalán nem növekedett a nemzetközi színvonaltól való lemaradás mértéke. Az NDK- ban 1980-ban 600 számítástechnikai központ működött, s mintegy 2000 számjegyvezérlésú szerszámgépet üzemeltettek. Az 1981-es évben az összes szerszámgépnek már az egyötödét látták el mikroelektronikai vezérléssel, s az ilyen gépek részaránya 1985-ig 60 százalékra növekszik. Kisebb vállalatok is bekapcsolódhatnak A mikroelektronika alkalmazása különösen nagy gondot jelent az olyan kisebb és közepes vállalatok számára, amelyek nem tartoznak nagyobb kombinátokhoz, s irányításuk városi, járási, kerületi szinten történik. Az ilyen vállalatok általában nem rendelkeznek a szükséges laboratóriumi és fejlesztési kapacitásokkal, s szakemberekkel sincsenek ellátva a mikroelektronika szempontjából szükséges színvonalon. Az NDK-ban ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a Mikroelektronik kombinát közvetlen támogatásban részesíti őket, éspedig elsősorban tanfolyamok szervezésével, a mikroelektronikai berendezések gyakorlati alkalmazásában való közvetlen együttműködéssel, illetve az ilyen feladatok szerződéses formában történő elvállalásával. Az ilyen szolgáltatások biztosítására a kombinát tanácsadó központot létesített az NDK tizenöt kerületében. Ezeket a tájékoztatási és tanácsadó központokat 1985-ig úgy fogják fejleszteni, hogy azok a duplicitások elkerülése végett pontosan felmérjék az adott területi egységben eddig kialakult helyzetet, s így a jövőben koordináló szerepet tölthessenek be a mikroelektronika érvényesítésének minden területén. Legfontosabb a szakképzettség A mikroelektronika területén a szakoktatásnak is döntő szerepe van. A dolgozók megfelelő szak- képzettsége nélkül, különösen a termelést előkészítő részlegeken, aligha lehetne megvalósítani az előirányzott igényes programokat. A tudományos-műszaki dolgozók nem kielégítő szakképzettségi színvonalának szintén jelentős része van abban, hogy az NDK-ban a mikroelektronikát még mindig nem használják ki az adott lehetőségeknek megfelelő mértékben. K. Singhuber, bánya-, kohó- és vegyipari miniszter az elmúlt év végén olyan követelményt tett közzé a sajtóban, hogy központilag szervezett, s folyamatos okta- tási-szakképzési rendszer keretében kellene gondoskodni az irányítási és a vezető dolgozók megfelelő szintű továbbképzéséről. A párt elméleti folyóirata, az Einheit a 11 /1981 -es számában szintén megállapította, hogy még mindig hiányzik a szükséges összhang a követelmények és a vezető dolgozók szakképzettségi színvonala között. A mikroelektronika gyakorlati kihasználása ugyanis - amint arra az említett folyóirat cikke rámutat -, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben megköveteli a vezető dolgozóktól szakképzettségük további elmélyítését, az új ismeretek és technológiai eljárások intenzívebb elsajátítását. A jövő igényessége A Német Demokratikus Köztársaságban úgy tekintenek a mikroelektronikára, hogy az alapvető ipari ágazatként nemcsak a termelés átfogó ésszerűsítését teszi lehetővé, hanem az egész irányítási szférára is kihat. Számos vasúti jegypénztár már mikroszámítógép segítségével dolgozik, s ezt a korszerű technikát jövőre a pénzügyi intézetekben is alkalmazni fogják. A jelenlegi időszakban tovább folytatják azoknak a műszaki problémáknak a kutatását, amelyek az ember és a számítógép közötti közvetlen kapcsolatokkal függnek össze. Számos feladat vár még megoldásra a különböző közszükségleti és háztartási gépek elektronizálásában, a szabad idő kihasználásában, a televíziós és a fényképészeti technika fejlesztésében, vagyis egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a legközelebbi években, s a következő időszakban a technikai forradalom áthatja a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági és társadalmi életének minden területét. HANS WESTERMANN
