Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-21 / 198. szám, szombat

Ő J szú 3 1982. Vül. 21. IRAK-IRÁN Folytatódnak a kölcsönös súlyos légitámadások ; ČSTK) - Irán csütörtökön légi­támadásokkal és súlyos ágyútűz- zel válaszolt a Kharag-sziget elle­ni iraki bombázásokra. A teheráni rádió katonai jelentése szerint az iráni légierő nagy károkat okozott az Irak belső területein levő gaz­dasági objektumokban. Bagdadi jelentések szerint az iraki légvédelem a támadások so­rán lelőtte a támadók egyik bom­bázógépét és helikopterét. Az iraki hadijelentés ezenkívül közölte, hogy iráni messze hordó ágyúk hatalmas tüzet zúdítottak Basra lakó- és kereskedelmi negyedeire, valamint Khanikin határvidékére. Basra ágyúzása folyamán számos ház romba dőlt és kigyulladt. Tűz keletkezett az egyik kórházban is, hat ember életét vesztette és tíz megsebesült. Az iraki-iráni szárazföldi fron­ton is folytatódnak az enyhébb, de állandó ^állóharcok. Mindkét fél to­vábbra is emberveszteségekről, az ellenfél harci eszközeinek meg­semmisítéséről ad jelentést. Az iráni kormány kijelentette, hogy szavatolhatja a külföldi hajók biztonságát, amelyek iráni olaj el­szállítására érkeznek és megígér­te, hogy a külföldi tartályhajóknak, amelyek Harar kikötő felé tarta­nak, valamint az iráni partvidék kikötőiben akarnak kikötni, az iráni hadihajók védelmet nyújtanak. Irak vasárnap figyelmeztette a kül­földi társaságokat, hogy hajóik ve­szélybe kerülhetnek az iráni olaj­berendezések elleni iraki légitá­madások következtében, s ezt kö­vetően bombázták Kharag-szi- getét. Genfi leszerelési bizottság Bírálatok az Egyesült Államok halogató taktikája címére (ČSTK) - A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén India, Mongólia, Kuba és Mexikó képvi­selői élesen bírálták az Egyesült Államok halogató taktikáját az atom leszerelésről folyó tárgyalá­sokon. Luis Sola Vila kubai nagykövet emlékeztetett arra, hogy az USA és Nagy-Britannia obstrukciója 1979 óta megakadályozza annak a munkacsoportnak a létrehozá­sát, amely előkészítené a megál­lapodást minden atomfegyver-kí- sérlet betiltásáról. Amikor pedig e csoport végül megalakult, a nyu­gati államok képviselői csupán el­vont vitát folytatnak az ellenőrzés kérdéseiről, és kitérnek a megálla­podás lényegének megtárgyalása elöl. India képviselője kormánya ne­vében megismételte az atomhá­ború megakadályozására alakí­tandó munkacsoportra tett indiai javaslatot. Emellett rámutatott, hogy az USA terve hosszan tartó atomháború folytatására a Szovjet­unió ellen olyan stratégia, amely a világ pusztulásához vezet, és amelyet minden államnak el kell ítélnie. LENGYELORSZÁG Összehívják a vajdasági védelmi bizottságok ülését ; ČSTK) - Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, legfelsőbb len­gyel vezető döntött a vajdasági Védelmi Bizottságok kibővített ülésének összehívásáról. Az ülé­sen részt vesznek a Nemzeti Meg­mentés Katonai Tanácsának tag­jai, valamint az ország Védelmi Bizottságának ágazati megbízott­jai - katonai főbiztosok. A vajdasági védelmi bizottsá­gok feladata többek között, hogy meghatározzák a közrend meg­szilárdításának feladatait, valamint a harc fokozását a spekuláció, az élősködés és más negatív társa­dalmi jelenségek ellen. Ugyan­csak hatékony lépéseket kell ten­niük a pazarlás ellen, és arra kell törekedni, hogy javuljon a termé­kek minősége. Ugyanakkor foglal­koznak a lakosság ellátásának megjavításával is. A Kongresszus jóváhagyta Az USA legnagyobb adónövelési törvénye (ČSTK) - Az amerikai Kong­resszus tegnapra virradó éjszaka az Egyesült Államok történetében, békés időszakban a legnagyobb adóemelésre vonatkozó törvény- javaslatot hagyott jóvá. A törvény a kormánynak 98,3 milliárd dollárt biztosít a szövetségi költségvetési hiány fedezésére, és ugyanakkor 12,8 milliárd dollárral korlátozza a nyugdíjasok orvosi ellátásának támogatását, a legszegényebb amerikai lakosok szociális támo­gatását 1,1 milliárddal csökkenti, a szociális biztosításhoz való hoz­zájárulást pedig 1,2 milliárd dollár­ral. A törvényt viharos vita után fogadták el, miután a Fehér Ház a Kongresszus számos tagjára kérlelhetetlen nyomást gyakorolt. A vajdasági védelmi bizottsá­gok elnökei ez év szeptember 5-ig jelentést tesznek a Nemzeti Meg­mentés Katonai Tanácsa elnöké­nek a jóváhagyott intézkedé­sekről. Genfben a Szovjetunió fegyverzetcsökkentési övezet létrehozását javasolta DMITRIJ USZTYINOV NYILATKOZATA Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere csütörtökön nyilatko­zatot adott a TASZSZ hírügy­nökségnek a szovjet-amerikai katonai erőegyensúlyról, a ha­dászati fegyverzetek csökken­tésének kérdéséről és a szovjet leszerelési javaslatokról. Az európai nukleáris fegyverze­tek csökkentéséről Genfben folyó szovjet-amerikai megbeszélések­ről elmondta: - Az előzetes meg­állapodások szerint zárt ajtók mö­gött folynak a megbeszélések, s azokról nem tájékoztatják a saj­tót. Ezt a megegyezést a Szovjet­unió komolyan veszi, de sajnos nem mondhatjuk el ezt az ameri­kai félről. Az amerikai és a nyugat­német sajtóban nemrég hírek je­lentek meg a tárgyalások tartal­máról, és ezek durván eltorzították a szovjet álláspontot. A Szovjetunió Genfben olyan javaslatot terjesztett elő, hogy Eu­rópában hozzanak létre az Északi Jeges-tengertől Afrikáig, az Atlanti-óceán medencéjének közepétől az Urálig olyan öve­zetet, amelyben korlátozzák és csökkentik a közép-hat ótávol­ságú nukleáris fegyverzeteket, úgy, hogy a megállapodástól szá­mított öt év múlva a Varsói Szer­ződés és a NATO egyaránt legfel­jebb 300 ilyen fegyverrel rendel­kezne, beleértve a rakétákat és a repülőgépeket is. Ebben az öve­zetben megtiltanák új típusú nuk­leáris fegyverzet elhelyezését, be­leértve például az amerikai Per- shing-2 rakétákat és a robotrepü­lőgépeket. A szovjet javaslat nem irányoz elő harmadik országokra nézve semmilyen kötelezettség­vállalást, de a 300-as kontigens- be Anglia és Franciaország ra­kétáit és repülőgépeit is bele­számítanák. Nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy ezek az esz­közök a NATO-tagállamok közép­hatótávolságú fegyverzetéhez tar­toznak, és mint ilyenek, a Szovjet­unió és szövetségesei ellen irá­nyulnak. A szovjet javaslatok ma­gukban foglalják - kísérő intézke­désként - az ezer kilométernél kisebb hatótávolságú nukleáris fegyverzetek korlátozását. Azt is indítványozzák, hogy az említett zónán kívül elhelyezett közép-ha­tótávolságú nukleáris eszközöket olyan mértékben korlátozzák, hogy azok ne érjék el a másik félnek az övezetben levő objektu­mait. Az Egyesült Államok viszont to­vábbra is kitart az úgynevezett „nullamegoldás“ mellett. Az összes földi telepítésű szovjet közép-hatótávolságú rakéta fel­számolását kívánja, miközben ö maga és szövetségesei egyet­len ilyen eszközt sem számol­nának fel. Ez, már a tárgyalások megkezdése előtt ismertté vált ál­láspont nyilvánvalóan a megálla­podás meghiúsítását célozza. Az említett szovjet rakéták több mint 20 éve megvannak - hangsúlyoz­ta Usztyinov -, és a régóta kiala­kult és megszilárdult európai erő­egyensúly részét képezik. A Szovjetunió egyoldalúan nem csökkenti ilyen fegyvereit. Ugyanakkor kitartó erőfeszítése­ket tesz arra, hogy sikeresek le­gyenek az európai nukleáris fegy­verzetről és egészében a hadá­szati fegyverek korlátozásáról az Egyesült Államokkal folytatott tár­gyalások. A szovjet javaslatok eh­hez reális lehetőséget nyújtanak. A Szovjetunió megerősíti kész­ségét, hogy megszabadítsák Európát mind a közép-hatótá- volságú, mind a harcászati nuk­leáris fegyverektől. Usztyinov leszögezte: nem felel meg a valóságnak az a Nyugaton gyakran hangoztatott állítás, hogy az Egyesült Államok a hadászati fegyverzetek terén elmaradt a Szovjetuniótól. Ez a kérdés lé­nyegének tudatos meghiúsítása. Az amerikai nukleáris fegyverze­tek megjelenésétől kezdve ugyan­is a Szovjetunió saját védelme érdekében, maga és szövetsé­gesei biztonsága érdekében vá­laszolni kényszerült az Egyesült Államok és a NATO lépéseire, hisz azok újabb és újabb nukleáris robbanó tölteteket és célba juttató eszközöket állítottak rendszerbe. A Szovjetunió és az Eqvesült Államok, valamint a Varsói Szer­ződés és a NATO között kialakult viszonylagos erőegyensúly ma is fennáll, mind hadászati és más nukleáris fegyverzetek, mind a ha­gyományos erők tekintetében. Ezt nemegyszer elismerték a kérdést jól ismerő nyugati politikusok és katonai vezetők is. Úgyszintén ezt tükrözik a megfelelő szovjet-ame­rikai megállapodások. A viszony­lagos erőegyensúlyt amerikai részről lemaradásnak tüntetik fel, azzal a céllal, hogy leplezzék a semmivel sem igazolható nuk­leáris fegyverkezési hajsza szí­tását. Weinberger amerikai had­ügyminiszter augusztus 9-én nyíltan kijelentette: a Pentagon in­tézkedéseinek célja, hogy fölényt vívjon ki nukleáris háború esetére a Szovjetunióval szemben, és ezt a háborút az Egyesült Államok szempontjából kedvezően tudja befejezni. A Szovjetunió - elvi meggon­dolásokból - elveti a katonai fölény megszerzésének politi­káját, nem is törekszik erre, de nem is ismeri el senkinek a jo­gát ilyen fölényre. A szocialista országok és a tőkés világ között elért katonai-hadászati egyensúly olyan tényező, amely fékezi az agresszív erők törekvéseit. A Szovjetunió a nukleáris leszere­lés terén arra törekszik, hogy a ka­tonai egyensúly a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén maradjon fenn. A nukleáris fegyverkezési haj­sza valódi megfékezését az első nukleáris fegyvertár kölcsönös be­fagyasztása jelenthetné. Ez kizár­ná a nukleáris eszközök felhalmo­zásának lehetőségét, és kedvező feltételeket teremtene a nukleáris fegyverzetek korlátozását és csökkentését szolgáló hatékony döntések mielőbbi elfogadásához. Izraelnek be kell szüntetnie agresszióját (Folytatás az 1. oldalról) útján történő területszerzés, s fel­szólított: külső beavatkozás nélkül kell érvényt szerezni a palesztin nép önrendelkezésre és nemzeti függetlenségre való elvitathatatlan jogának. Egy további határozatban, amelyre 123-an mondtak igent, Izrael és az USA pedig nemet, a Közgyűlés úgy döntött, hogy a jövő évben augusztus 15-e és 26-a között Párizsban nemzetközi konferenciát kell rendezni a pa­lesztin kérdésről. A harmadik elfogadott határo­zatban a Közgyűlés június 4-ét az agresszió áldozatául esett ártatlan gyermekek nemzetközi napjává nyilvánította. E határozat mellett 102-en szavaztak, ellene ismét az Egyesült Államok és Izrael, 34 küldöttség pedig tartózkodott a szavazástól. Tűzszünet - izraeli provokációkkal Míg a rendkívül feszült bejrúti helyzet legalább ideiglenes meg­oldása felé közeledik, addig Liba­non más területein tovább élező­dik a viszály. £z izraeli egységek tegnap a Bekaa-völgyben meg­sértették a tűzszünetet, s könnyű­fegyverekből tüzet nyitottak az ott állomásozó szíriai és arab bizton­sági erőkre. A külföldi tudósítók, akik ellátogattak erre a területre, tegnap jelentették: Izrael páncélos egységeket indított Rasaja város felé azzal a nyilvánvaló céllal, hogy harapófogóba fogja a szíriai csapatokat. Ezenkívül a szíriai ál­lások fölött ismét megjelentek az izraeli bombázó- és felderítő­gépek. Dél-Libanonban a Szaida kikö­tőváros melletti Miah Miah palesz­tin menekülttáborból izraeli egysé­gek az utóbbi napokban 1400 csa­ládot üldöztek el, a tábor egy ré­szét pedig felgyújtották - jelentette tegnap a WAFA hírügynökség. A tűzben egy kisgyermek lelte ha­lálát, négyen pedig súlyos égési sebeket szenvedtek. Ezt követően Izrael buldózereket küldött a tá­borba, hogy tegyék a földdel egyenlővé. A menekülteknek ezu­Izraeli katonák szórakoznak a libanoni parlament épüle­tében, ahol csütörtökön kellett volna tartani az elnökválasz­tásokat. (ČSTK - felvétel) tán az izraeli agresszióban szintén súlyos károkat szenvedett Szaidá- ba kellett vonulniuk. A Szúr mellet­ti AI Bas palesztin menekülttábor lakói is megkapták a parancsot, hogy hagyják el a tábort. A politikai megoldásról szóló megállapodás ellenére tovább tart Nyugat-Bejrút izraeli blokádja. E városrészben már 47 napja nincs víz- és áramszolgáltatás. A két városrészt összekötő útvo­nalakon az izraeli katonák szigorú ellenőrzéseket tartanak, elveszik az emberektől az élelmiszert, a gyógyszert és az ivóvizes edé­nyeket. A diplomáciai testület tag­jaival sem tesznek kivételt. A hírek szerint Izrael egész sor provokatív akcióra készül Nyugat- Bejrútban. A libanoni biztonsági . erők elfogtak egy terrorista nőt, aki a tájékoztatási és idegenforgalmi minisztérium épülete mellett egy robbanóanyagokkal megrakott au­tót akart leparkolni. A mintegy 100 kilogrammnyi robbanóanyagon héber feliratok voltak. A tettes a ki­hallgatás során beismerte, hogy Kelet-Bejrútból jött az izraeliek ál­tal gondosan őrzött kikötőn ke­resztül. Jellemző, hogy neki „sike­rült“ átjutnia, pedig az izraeli kato­nák csak a diplomaták autóit en­gedik át, s ezt is gondos ellenőr­zés után. Tel Aviv még mindig nem mond le a katonai megoldásról A ciprusi Larnacába tegnap megérkeztek a francia ejtőernyő­sök első egységei, akik a bejrúti felügyelő erőkhöz csatlakoznak. Fuád Butrosz libanoni külügymi­niszter tegnap az újságírók előtt megerősítette: a francia ejtőernyő­sök a nemzetközi erők előcsapa- taként szombat reggel érkeznek Bejrútba, ahonnan viszont aznap délután kezdik meg a kivonulást a palesztin harcosok első csoport­jai - ha nem merülnek fel újabb akadályok. Izraelnek a PFSZ eva­kuálásáról sajátos elképzelései vannak: egy kormányképviselő Jeruzsálemben kijelentette: Izrael „hajlandó szó nélkül eltűrni“ vagy tíz ENSZ-megfigyelö jelenlétét a PFSZ kivonulásakor, ezeknek azonban a legcsekélyebb mérték­ben sem szabad az akciót befo­lyásolniuk. Ezenkívül Tel Aviv írá­sos különbiztosítékokat követel arra, hogy a nemzetközi erők azonnal utat nyitnak a város nyu­gati részébe, amint a legkisebb jele is tapasztalható lesz annak, hogy egyes palesztin egységek vonakodnának az evakuálástól. Az izraeli stratégák tehát távol­ról sem mondtak le a palesztin kérdés katonai rendezéséről - a Nyugat-Bejrút elleni általános támadásról. Erre a veszélyre fi­gyelmeztetett tegnap a WAFA kommentárja is: nincs semmilyen biztosíték arra, hogy Izrael a PFSZ egységeinek távozása után a liba­noni és a palesztin polgári lakos­sággal szemben nem kezdi meg a törlesztést. Annál is inkább, mi­vel a nemzetközi biztonsági erők mandátumának időtartama korlá­tozott. S azt sem lehet tudni, mikor ér véget Dél-Libanon izraeli meg­szállása, az ottani lakosság tragé­diája. Másrészt viszont Izrael a pa­lesztinok kivonulását nem nevez­heti győzelemnek - mondták Bej­rútban a palesztin harcosok a kül­földi újságíróknak. A távozással a PFSZ politikai presztízsén nem esett csorba. Ezt alátámasztották a Jordán folyó megszállt nyugati partján és a Gáza-övezetben élő palesztin lakosok képviselői, akik kijelentették, hogy készek teljes mértékben támogatni a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezetet, amely teljes mértékben rászolgál a megszállt területeken élő pa­lesztinok bizalmára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents