Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-18 / 195. szám, szerda

ÚJ szú 3 1982. VIII. 18. Negyed éve az űrállomáson (ČSTK) - A szovjet orbitális űrállomás fedélzetén több mint három hónapja tartózkodó A lato- lij Berezovoj és Valentyin Lebe- gyev űrhajósok mindennapi prog­ramjában fontos helyet foglalnak el a testgyakorlatok, melyek segí­tenek a tartós súlytalansági állapot következményeinek a leküzdésé­ben. E célból az űrállomáson talál­ható a veloergometer, a futópálya és egyéb sporteszközök. A két űrhajós egészségi állapo­tára felügyelő orvosok a kozmona- uták szervezetében és egészségi állapotában nem észleltek semmi­lyen lényeges változást annak el­lenére, hogy már több mint ne­gyed éve dolgoznak a világűrben. Partizánharcok Guatemalában (ČSTK) - A guatemalai Felkelő Fegyveres Erők (FAR) tagjai úgy döntöttek, hogy fokozzák Chimal- tenango tartományban a katonai junta egységei elleqi hadművele­teket. Az első katonai akcióra a múlt hét végén került sor, amikor a par­tizánok megtámadták a kormány­csapatok egyik alakulatát, és har­minc katonáját ártalmatlanná tet­ték. Ezenkívül egyéb akciókat is végrehajtottak, melyek során Efra- in Rios Montt tábornok partizánel­lenes harcra kiképzett egységei­nek további tíz katonája életét vesztette. Szabadon bocsátások Kairóban (ČSTK) - A kairói televízió hiva­talosan közölte, hogy az egyiptomi kormány hétfőn további 371 olyan személyt bocsátott szabadon, aki­ket tavaly októberben, a Svadat elnök elleni merénylet után tartóz­tattak le. A szabadon bocsátások­ról Hoszni Mubarak államfő sze­mélyesen döntött s közölte, sza­badlábra helyeznek mindenkit, aki nem fenyegeti az ország bizton­ságát. A tavaly októberben letartózta­tott kb. 6000 személy közel fele még mindig a börtönökben ma­radt. SEYCHELLE-SZIGETEK Katonai felkelés (ČSTK) - A kenyai fővárosba tegnap olyan hírek érkeztek, hogy Victoriában, a Seychelle-szigetek Mahé szigetén fekvő fővárosában katonák csoportja elfoglalta a rá­dióadót és a tájékoztatási minisz­térium épületének egy részét. A felkelők lezárták a nemzetközi repülőteret is. Nyilatkozatot adtak, amelyben hangsúlyozzák, hogy nem akarják megdönteni a jelenle­gi haladó államfőt, France Albert Renét, csak egyes miniszterek és katonai parancsnokok lemondását követelik. A városban állítólag lö­völdöznek, és az utcákon csak katonák láthatók. A felkelők kijárá­si tilalmat rendeltek el. A 92 szigeten fekvő Seychelle Körtársaságnak 62 ezer lakosa van, az Indiai-óceán nyugati ré­szén terül el, Afrika keleti partjai közelében. Ausztriában az elmúlt hónapok során nőtt az újnáci provokációk száma, amelyek a közelmúltban Bécsben és Salzburgban bomba- merényletekben elérték a tetőfokot. Az ország demokratikus és haladó közvéleményét mélyen felháborították ezek a provokációk. Bruno Kreisky kancellár követelte, hogy a merényletek elkövetői ellen a legnagyobb szigorral járjanak el, és figyelmeztetett az ország destabilizáciőjának veszélyére. Megállapította, hogy vala­mennyi provokáció és bombamerénylet hátterében újnáci csopor­tok állnak. Felvételünkön az újnáci bombamerénylet során tönkre­tett egyik bécsi üzlet látható. (Telefoto-ČSTK) Reagan adóemelési programja A katonai kiadásokat nem csökkentik (ČSTK) - Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke tegnapra virradóan tévé-beszédet mondott, melyben az elkövetkező három évre tervezett adóemelési prog­ramjának próbálta megnyerni a közvéleményt. A mintegy 100 milliárd dolláros adóemelés terve­zetét a szenátus és a képviselő­ház közös bizottsága már jóvá­hagyta, és már csak a Kongresz- szus két házának beleegyezésé­re van szükség. Ha a tervezetet jóváhagyják, akkor többek között megduplázódik a cigarettákra, megháromszorozódik a telefonok­ra, és 5-8 százalékkal emelkedik a repülőjegyekre kivetett adói ille­ték. Mintegy 17 milliárd dollárt a kormányzat úgy próbál megta­karítani, hogy csökkenti azokat a kiadásokat, melyeket az állam eddig az idős betegek gyógykeze­lésére és szociális támogatására fordított. Az elnök ismét megerősítette, hogy egyetlen költségvetési tételt, a katonai kiadásokat semmi esetre sem szándékozik csök­kenteni, sőt ellenkezőleg. Az el­nök televíziós beszédét intenzív kampány előzte meg, amelynek során a még habozó törvényhozó­kat próbálták megnyerni a tervezet támogatásához. Hogy milyen si­kerrel, az a napokban kiderül, hi­szen a javaslatot rövidesen szava­zásra bocsátják. Latin-amerikai külügyminiszterek levele az ENSZ-főtitkárhoz (ČSTK) - Húsz latin-amerikai ország külügyminisztere hétfőn le­vélben kérte Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, hogy az ENSZ- közgyűlés 37. ülésszakának napi­rendjére vegye fel a Malvin-szige- tek kérdését. A külügyminiszterek levelükben rámutatnak arra a tényre, hogy a jelenlegi gyarma­tosító politika Dél-Amerikában, valamint a brit-argentin viszály a Malvin-szigetekért nagy veszélyt jelent az egész térség számára. Hangsúlyozták, hogy a brit-ar­gentin tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt kell felújítani. Erre megfelelő fórum lenne az ENSZ- közgyűlés. xxx Brit szakemberek a Malvin-szi­geteken megfelelő helyet keres­nek egy új repülőtér felépítésére. Puerto Argentino repülőtere ugyanis a brit-argentin konfliktus során a brit légierő bombázásai következtében teljesen tönkre­ment. Ez a tény is bizonyítja, hogy a Thatcher-kormány és a NATO parancsnoksága az Észak-at- lanti Szövetség támaszpontjává akarja kiépíteni a szigetcso­portot. Lemondott a föállamügyész Botrány az ír Köztársaságban (ČSTK) - Patrick Connolly, az ír Köztársaság főállamügyésze tegnap leköszönt hivataláról. A fő- államügyész ezt a szándékát Charles Haughey kormányfővel tartott találkozója után közölte, aki hazarendelte ót egyesült államok­beli szabadságáról bizonyos ese­mények felderítése végett. A múlt hét végén ugyanis az államügyész dublini házában tartóztatták le azt a férfit, akit kétszeres gyilkosság vádjával köröztek. Connolly hivatalos nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy „teljesen ártatlan“ kapcsolatban áll az emlí­tett esettel, azonban kötelességé­nek érezte, hogy lemondjon funk­ciójáról. A különböző találgatások elle­nére szinte kizárt, hogy az állam­ügyész lemondása végső soron a kisebbségben kormányzó Fian- na Fail Párt bukásához vezetne. Mindenesetre a botrány rendkívül kellemetlen a Haughey-kabinet számára. Együttműködés - a siker alapja (Folytatás az 1. oldalról) nyik távközlési rendszernek. Ez a szervezet és rendszere bonyolít­ja le a négy világrész országai között a különböző információcse­réket. Hazánkban is egyre na­gyobb jelentőséggel bír a földfelszín műholdakról és repülőgépekről való fényképezése. E felvételek alapján értékes adatokat nyerhe­tünk a mezőgazdaság állapotáról, fejlődéséről, a várható termésről, az egyes ökológiai problémákról, az erdők állapotáról, avizekszeny- nyezettségéről. Nem kevésbé je­lentős az űrmeteorológia, hiszen az űrfelvételek alapján sokkalta pontosabb rövid és hosszú távú előrejelzések készíthetők.- Csehszlovákia nem tartozik az űrnagyhatalmak közé. Ennek ellenére milyen mértékben veszi ki részét az űrkutatásból, a világ­űr békés célú felhasználá­sából?- Részvételünk számottevő, ezt a szocialista országok tudomá­nyos és műszaki együttműködése, a Szovjetunió korszerű űrtechni­kája teszi lehetővé. A szocialista országok Interkozmoszprogramja alapvető feladatainak megoldásá­ba nagymértékben bekapcsolód­tunk. Példaként felhozható a „Vé­nusz - Halley üstökös“ kutatási program. Az üstökös várhatóan 1985-ben bukkan fel a naprend­szer közelében, de már most folynak az előkészületek a méré­sek egész sorozatára, melyek e jelenséggel lesznek kapcsolato­sak. Hazánk kiveszi részét az automata mérőberendezések megszerkesztéséből, valamint a mérések eredményeinek kiérté­keléséből is. Megemlíthetem még a „Kristalizátor" műszaki terveit, ezzel az automata berendezéssel az anyagsűrűséget és a kristályo­sodási folyamatokat vizsgálják a súlytalanság állapotában. Ha­sonló példákat lehetne még felso­rolni a biológia és az orvostudo­mányok területéről. Egy mondat­ban a lényeg: e feladatok annyira bonyolultak, hogy a csehszlovák szakemberek csak akkor oldhatják meg sikeresen ha szorosan együtt­működnek a szovjet és más szocialista országbeli tudósokkal. > Kommentárunk • „Reaganomics“ A z utóbbi évek tapasztalatai­ból kiindulva már lassacs­kán megszoktuk, hogy az amerikai elnökök szinte kötelezően mást tesznek a Fehér Ház uraként, mint amit jelöltként kortesbeszédeik­ben nyakra-főre ígértek. Ez a sza­bállyá vált gyakorlat érvényes a Reagan-kormányzat eddigi húsz hónapjára is. Nem titok, hogy sokan 1980 őszén azért szavaztak a republi­kánus párt jelöltjére, Reaganre, mert választási kampánya során lényeges adócsökkentést ígért sok egyéb mellett. Lássuk csak, másfél év elmúltával, mi is lett az ígéretekből? Jó egy hónapja maga az elnök kérte a kongresszust, hogy támogassa három évre szó­ló, száz milliárd dolláros adóeme­lési javaslatát, amelyet ha a kong­resszus két háza elfogadna a hét végén esedékes szavazáson, az USA történelmének legnagyobb mértékű adóemelését jelentené. A kormányzat tehát adóemelést szorgalmaz. Az igazsághoz tarto­zik ugyan, hogy tavaly egy szem­fényvesztésnek is beillő adócsök­kentést már végrehajtott. Persze, nem olyan széles körű, a társada­lom valamennyi rétegét érintő adókulcs-módosítást, amilyet ere­detileg ígért. Gazdasági tanács­adó stábja úgy határozta meg az új adókulcsokat, hogy azok a leg­nagyobb jövedelmű rétegeknek kedveznek, s az intézkedés a kis­keresetű családok népes táborá­nak semmit sem adott. A legtehe­tősebb tőkés csoportokat kivétele­sen kedvező adóelbánásban ré­szesítő reformot azzal indokolták, hogy ha a vállalkozónak többet hagynak meg a nyereségéből, többet fektethet be, s így felpezs­dülhet az évek óta pangó gazda­sági élet. A létminimum szintjén élő milli­óknak is „nyújtott“ valamit az új kormányzat első éve. Ahelyett, hogy kaptak volna valamit a kor­mánytól, az inkább elvett tőlük. A Fehér Ház - a Pentagon sűrű bólogatásai közepette - tavaly 48,4 milliárd dollárral csökkentette a nem katonai célokat szolgáló közkiadásokat, vagyis a szociális, egészségügyi, iskolaügyi és egyéb jótékony célú programokat. Erre azért volt szükség, hogy elő­teremtsék a pénzt a militarista programokra szánt kiadások 53,3 milliárd dollárral történő emelésé­hez. A dolgozókat tehát kétszere­sen megrövidítették: egyrészt rá­juk nem terjesztették ki az adó- csökkentést, másrészt ezen felül még számos társadalmi juttatást is megyontak tőlük. A m a jelek szerint ez sem volt i elég. Es mindezek ellené­re mégsem stimmel Reagan költ­ségvetési egyenlete. Hiába vett el az egyik oldalon annyit, amennyit a hadügyminisztériumnak bőkezű­en odaajándékozott, nem jött ki az áhított költségvetési egyensúly. Sót, az idei év végére a mostani 100 milliárd körüli deficit 120 milli­árd dollárra is felduzzadhat. Az államkassza jövőre 665,9 milliár­dos bevétellel, illetve 765,2 milli­árd dolláros kiadásokkal számol, de a perspektíva a számokból ki­olvasható deficit nagyságánál is riasztóbb képet vetít előre. Egy­szóval szinte biztosra vehető a 100 milliárdos deficit, sót, még a kormány örülhetne, ha ennyivel átvészelné az idei évet. És ponto­san ekkora az az összeg, amelyet - mint már a bevezetőben említettük iy/|árpedig IVI nie kell- jövőre adó formájában az állam­polgároktól be kívánnak hajtani. Már most megjósolható, hogy ennek keresztülvitele nem megy majd túlságosan könnyen. Első­sorban nem is azért, mert a tisztes munkából élő adófizetők milliói el­lenzik ezt, mert hiszen az ó véle­ményüket adóügyben nem kéri ki a Reagan-adminisztráció. Na­gyobb bökkenő az, hogy maguk a törvényhozók is vonakodnak az adóemelési program megszava­zásától. Persze, nem azért, mint­ha átéreznék a dolgozók vállára nehezedő újabb adóteher súlyát, önző meggondolásból, saját poli­tikai karrierjüket féltik, hiszen ősz­szel részleges szenátusi és képvi­selőházi választások lesznek. Kö­zülük ugyan ki kockáztatná, hogy alig három hónappal az újravá- lasztási lehetőség előtt lelkesed­jen egy ilyen népellenes progra­mért. Már többen is jelezték vona­kodásukat, ezért Reagannek bizo­nyára komoly erőfeszítésébe kerül majd „megdolgozásuk“. Ehhez hétfőn már hozzá is látott: nyaraló­jába kérette pártjának 30 képvise­lőjét, hogy ecsetelje előttük az „adócsomag“ elfogadásának fon­tosságát. Láthatólag nem repes­tek az elnök tervéért és értésére adták, hogy ök most már az őszre gondolnak, míg Reagan - ha indul egyáltalán - legközelebb két év múlva áll csak választói elé. az elnöknek siettet- kell az adóprogram el­fogadását, hiszen október elsején kezdődik az új pénzügyi év és addigra ezt nyélbe kell ütni, hogy rögzíthessék a költségvetés egyes tételeit. Az elnöknek tehát minden esz­közt latba kell vetnie. Tegnapra virradóan elhangzott beszédében ennek megfelelően védelmébe vette adóemelési tervét, s azt pró­bálta bizonygatni, hogy a számos illeték emelése - többek között a cigarettákra, tévé-készülékekre, repülőjegyekre kivetett adók- nem jelent különösebb terhet az állampolgároknak. Ám nem tudta eloszlatni azt az aggodalmat, hogy az átlagamerikai megélhetési költ­ségei az infláció káros hatásán túlmenően még inkább növeked­nek. „Pénzügyi fegyelemről“ be­szélt, miközben jómaga a „fegyel­mezetlen“, hiszen megszegi, ami­vel ámította a választókat. Az adóemelés sorsa tehát azon múlik, hogy sikerül-e megnyerni a saját bőrüket féltő honatyákat, mert az elnöknek a jelek szerint nincs vesztenivalója. Mindeneset­re tény, hogy deficit dolgában az USA sosem állt ilyen katasztrofáli­san. A deficit az utóbbi években szédületesen felduzzadt (alig pár éve még a fele volt a mostaninak), s ebben nem kis része van a gú­nyosan ,,reaganomics“-nek elke­resztelt washingtoni gazdaságpo­litikának. Maga az elnök is beis­merte ezt a múlt hónapban, ami­kor kijelentette: „Amerikát csak egy vékony fal választja el a csőd­től“. V ajon a drasztikus adóemelé­si programjától azt várja, hogy ez a válaszfal talán meg­erősödik? Pedig aligha lesz ilyen jótékony hatása, s ha egyáltalán elfogadják, arra lesz jó, hogy elő­teremtse a pénzt a Pentagon 260 milliárdos költségvetéséhez. Vagy­is ahhoz, hogy jövőre az USA az államkassza minden harmadik dollárját fegyverekre fordíthassa. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents