Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)
1982-08-18 / 195. szám, szerda
Tervteljesítési gondok nélkül HUSZONÖT ÉV AZ ÉPÍTŐK SZOLGÁLATÁBAN Az országépítés, a mennyiségi gyarapodás évei nem egy vállalatunk létrehozását eredményezték. Kiváltképpen vonatkozik ez az építőiparra, mely méreteiben addig sohasem tapasztalt fejlődésnek indult, hogy megbirkózhasson a rá háruló feladatok teljesítésével. Ebbe a munkába kapcsolódott be huszonöt évvel ezelőtt a Köny- nyűbeton Építőanyagok nemzeti vállalat; s mint ahogy nevéből is kiolvasható: kezdettől fogva a könnyűfajsúlyú építőanyagok termelését és fejlesztését kapta feladatul. Ilyen téren termékeivel máig az építők - vállalatok és magánszemélyek - szolgálatában áll. Szlovákia különböző részein - Zemianske Kos- toľany, Šaštín- Stráže, Bratislava, Vranov nad Topľou, Sered - fekvő üzemeiben összesen kétezerháromszáz alkalmazott munkájának eredményeit nemcsak hazánk területén, hanem a határokon túl: Magyarországon, Ausztriában és a Szovjetunióban is szívesen alkalmazzák a megrendelők. A GÁZBETON TÉRHÓDÍTÁSA Az indulás évei az útkeresés és a kísérletezések jegyében teltek el. Később a gázbeton kipróbálása sikerhez vezetett, s ezután már inkább választékának kiszélesítése és az építőipar követelményeihez való „igazítása“ lépett előtérbe a fejlesztés tükrében. így váltották fel a kezdeti kisméretű idomokat a nagyobb épületelemek, majd ezeket napjainkban a beépített panelfalak. Eleinte a gázbeton, mint új építőanyag a hagyományos anyagok mellett nehezen jutott el az építőkhöz. Csupán türelmet igénylő fejlesztése, minőségi paramétereinek állandó javítása, s nem utolsósorban köztudatba ,.hintése“ eredményezhette térhódításának megvalósítását. Napjainkban a gázbeton keresett építőanyag, mely az építőipar jelentős bázisát képezi. Vasil Kmiť, vállalatigazgató mindehhez hozzáfűzi:- Hasznosnak tartom, hogy a pernyebeton alapanyagairól is ejtsünk néhány szót. Ezek üzemeink nyersanyagbázisától függően különbözőek, de a hőerőművekben keletkező égéstermék, azaz a pernye újbóli felhasználása, visszavonása a termelésbe olyan megoldás, melynek környezetvédelmi szempontjai is sokatmondó- ak. Amíg más vállalatok a termelés során a környezet szennyezését nem tudják elkerülni, s emiatt nagy pénzbírságokat fizetnek, addig mi üzemeink környékén „takarítunk“. Persze, erre már kevesebben figyelnek oda. Pedig, ha elöhuzakodok egy magánszámíA Zemianske Kostolány-i üzem készáruraktárában Marta Ležovičová darus nagyméretű panelokat emel ideiglenes helyükre (Stefan Petráé - ČSTK felvétele) tásunk eredményével, akkor aligha férhet kétség igazunkhoz. Eddig 7,5 millió tonna hőerőműben keletkezett égésterméket használtunk fel, ami 5 méteres rétegben 180 hektáros területen férne csak el, és befedné 360 (!) labdarúgó- pálya játékterét. Ennyi hamutól szabadítottuk meg a természetet, környezetünket. Évek során a magánerőből építkezők is rájöttek a könnyübeton-elemek előnyeire: könnyű fajsúlya mellett szállítása, áthelyezése is egyszerűbb, köny- nyen vágható, alakítható és jó hőszigetelő tulajdonságai vannak. Térhódításának bizonyítéka az ebből felépített 225 ezer családi ház is. A KERESLET NEM APAD- A beruházások beszűkítése óta sem csökken a termékeink iránti érdeklődés - tesz lényegbevágó megállapítást Jakub Vojčik, gazdasági-kereskedelmi igazgatóhelyettes. - Továbbra sem érezzük a kereslet apadását, sőt inkább azzal van gondunk, hogyan elégítsük ki a megrendelők igényeit. Tervfeladatainkkal is sikeresen megbirkózunk, e téren nincsenek különösebb gondjaink. Amilyen mértékben terjedt a könnyübeton-elemek alkalmazása, úgy javultak fokozatosan a vállalat gazdasági eredményei is. Mondanivalómat a kollektívánkra vonatkozó észrevételemmel egészíteném ki: tíz éve dolgozom itt, de még mindig újnak érzem magam köztük. Annyira összeforrott, évek során a feladatok teljesítésében megedződött gárda dolgozik együtt, hogy bármelyik üzemünkbe megyek körülnézni, jó szakemberekkel, munkahelyéhez régóta hű dolgozókkal bőviben találkozók. Nem fogyott el az emberek kezdeményezőkedve, az újért, jobbért való kitartása sem. Újítási javaslataik megvalósításával csupán tavaly 6,5 millió tonna tüzelőanyagot takarított meg vállalatunk. Beszélgetésünk ezután a vállalat távlataira terelődik. Továbbra is a könnyübeton alkalmazási területén belül mozognak majd, ennek határait megrendelőik igényei szabják meg. Törődni kívánnak a fejlesztés és a termékválaszték bővítésének valamennyi kérdésével, hogy a jövőben ne érhesse őket semmilyen meglepetés. Mindenesetre: fennállásuk második negyedszázadának küszöbén bizakodva tekintenek előre. J. MÉSZÁROS KÁROLY Rajtuk múlik Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma nyári munkákat irányító bizottsága megállapította, hogy a panaszok figyelembe vétele és a helyzet alapos elemzése, felmérése után hozott intézkedések hatására az illetékes vállalatok rugalmasabban vásárolják fel a zöldséget és a gyümölcsöt, mint korábban. Ennek ellenére számos mező- gazdasági üzem és a kertbarátok többsége egyes zöldségfélékből még mindig több árut kínál eladásra, mint amennyit gyorsan el tudnak helyezni. Ezért született egy határozat, hogy a termelőktől elsősorban a szerződött mennyiséget kell felvásárolni. Aki pedig nagyobb területen termel zöldséget, mint amennyit a szerződés megkötésekor feltüntetett, az gondoskodjon saját maga az értékesítéséről. Alig látott napvilágot a határozat, az időjárási viszonyok alakulása és más okok miatt sokat változott a helyzet. A felvásárló szervek már a harmadik és negyedik osztályú csemegeuborkát is minden mennyiségben felvásárolják, mert a cseh országrészek feldolgozó üzemei kérik. A paprika is könnyebben elkel a piacon, mint néhány héttel ezelőtt. Viszont hiányzik a hagyma, a fokhagyma, kevés a káposzta. Ilyen a zöldségpiac és ilyen is volt mindig. A termést nem lehet pontosan előre tervezni. Bizonyos kilengésekkel tehát a felvásárló üzemeknek is számolniuk keli. Már az idény elején nem ártott volna vezetőiknek elgondolkozni azon, hogy esetleges túltermeléskor az árufölösleget hová helyezik el. Erre van lehetőség, hiszen, olyan helyzetben vannak, hogy a délen termelt zöldséget és gyümölcsöt az északi körzetek nagy ipari központjaiba és falvaiba is szállíthatják. A lehetőség tehát adott. Néhány jó példától, megoldástól eltekintve a felvásárló vállalatok mégsem használják ki teljesen. Emiatt az idei nyáron már száz meg száz tonna zöldség romlott meg, vagy került fonnyadt állapotban a fogyasztókhoz. Olyan zöldség, amelyre a lakosságnak szüksége van, és felhasználásával más élelmiszerfélék fogyasztása csökkenthető. Az említett bizottság ülése, figyelembe véve a lehetőségeket, határozatot hozott az áru egyenletes széthelyezésére is. A felvásárló vállalatok képviselői példákat soroltak fel az éjjeli szállítások megszervezésére, a „zöldvonatok“ indítására. Ennek ellenére elhangzottak olyan megjegyzések, hogy a zöldség és gyümölcs szállítása még mindig nem eléggé rugalmas és a felsőbb szervek kénytelenek ellenőrzéseket végezni. A felvásárló szervek vezetői közül néhányan azt hangoztatták, hogy megoldják a problémákat és a jövőben kevesebb panasz kerül majd az ellenőrző szervekhez. Az ígéret megtörtént, most már a Zelenina, a Jednota és más felvásárló szervek vezetőin a sor. Keressék a megoldást a zöldség és gyümölcs rugalmasabb felvásárlására, gyorsabb elszállítására. Rajtuk múlik, hogy a leszerződött zöldség és gyümölcs mikor és milyen állapotban kerül a fogyasztókhoz. Most kell megmutatkoznia az annyiszor emlegetett felelősségérzetnek. A felvásárlás és az értékesítés rugalmassága, a mérce, hogy a felvásárló szervek vezetői milyen mértékben teljesítik kötelességüket. BALLA JÓZSEF A KERTBARÁTOK KISEBB-NAGYOBB GONDJAIRÓL A Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járásban az elmúlt hét végén a nemzeti bizottságok szervezésében társadalmi munkások is segédtisztek a szalma betakarításánál. A felvételen Helena Šimáková és Tatiana Vlčková SZISZ-tagok a szalmát kazalozzák a Král'ovcei Efsz-ben. (A ČSTK felvétele) A TERMŐTALAJ célszerű kihasználása mindig fontos feladat volt az emberiség történelmi fejlődésében. Jelentőségére Marx Károly többször is rámutatott. Országunkban a lakosság létszámának növekedésével, s az élelmiszerfogyasztás aránylag magas színvonalával összefüggésben különösen fontos a mezőgazdaság fő termelőeszközét képező termőtalaj kihasználása, mivel az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok stratégiai árukká válnak a világpiacon, s beszerzésük egyre drágább és körülményesebb. Szocialista társadalmunk ezért nagy gondot fordít a mezőgazdasági termelésre alkalmas földalap javítására, a talaj termőképességének növelésére. Ezzel összefüggésben került sor a kisebb- nagyobb parcellák leltározására is, annak kimutatása céljából, hogy miként vannak megművelve, kihasználva. Azokból a területekből, amelyek a nagyüzemi termelés számára alkalmatlanok, kertbarátoknak is juttattak, s nem is csekély mennyiségben. A nyugatszlovákiai kerületben például mintegy félezer hektár parlagon heverő földet adtak át megművelésre a kertbarátoknak. Társadalmi szempontból igen jelentős intézkedésről volt szó, amit a CSKP KB 1981-es októberi ülése is támogatott. Sajnos, nem mindenhol értették meg a parlagon heverő földek megművelésének a jelentőségét. Előfordulnak ugyanis bizonyos problémák, amelyeket az illetékes szervek és szervezetek részéről több kezdeményezéssel meg lehetett volna előzni. Említsünk meg legalább néhányat ezekből a problémákból, amelyek egyaránt elkedvetlenítik a kezdő és a tapasztaltabb kertmüvelőket. Napjainkban növekszik az érdeklődés a kertművelés iránt. Ez nem átmeneti, hanem tartós jelenség, amellyel a jövőben is számolni kell. A kiskertek művelésének társadalmi haszna több irányban is megnyilvánul. Első helyen említhetjük a parlagon heverő területek kihasználását, valamint az önellátás mértékének növelését a zöldség- és a gyümölcsfélékből. Emellett az aktív pihenés is kedvezően hat a különböző betegségek megelőzésére, s az egészség védelmére és szilárdítására. A kiskertekben végzett munka emellett fontos szerepet játszik a fiatal nemzedék nevelésében is. ARRÓL SEM FELEDKEZHETÜNK MEG, hogy az elhanyagolt, elgyomosodott területek megművelése javítja a környezeti feltételeket, s a településfejlesztés, különösen a zöld övezetek létesítésének fontos részét képezi. Ezeket a szempontokat tartotta szem előtt a CSKP Központi Bizottsága is, amikor elmúlt évi 4. ülésén felhívta a figyelmet az elhanyagolt területek megművelésére. Társadalmi szempontból ezért arra lenne szükség, hogy a kiskertek iránt érdeklődők igényeit az adott lehetőségeknek megfelelően, s a jogi normákkal összhangban mielőbb kielégítsék. Bizonyára nem részesíthetők dicséretben az olyan szervezetek, ahol éveken át elhúzódik a kertbarátok számára kijelölt területek átadása. Az érdeklődők bizalmával olyan értelemben sem szabad visszaélni, hogy az illetékes nemzeti bizottság és a kertbaráti szervezet csak az illetményekből származó néhány száz koronás bevételt tartják fontosnak. Mert mondjuk meg őszintén, vajon milyen haszna származhat a kertművelőnek abból, hogy megműveli az öt évre átadott, tönkrement földterületet? Ennyi idő csupán arra elégséges, hogy úgy-ahogy termőképessé tegye, s az ehhez szükséges feltételekkel is ellássa. De még ez is kockázattal jár, amint azt egy idei bratislavai példa is bizonyítja. Itt a Žilina és az Érsekújvár (Nové Zámky) felé vivő vasúti vágányok közöt három éve adtak át használatra több tucat kiskertet, de ezeket raktárak építése céljából már az idén elvették. Gondoljuk el, hogy a kertbarátok milyen sok időt használtak fel arra, hogy e rövid idő alatt termővé tegyék a talajt, s rendelkezzenek az öntözéshez szükséges vízforrásokkal, arról nem is beszélve, hogy mennyi gyümölcsfa-csemetét ültettek el, amelyek termését már nem fogják betakarítani. Persze, az illetékesek azt mondhatják, hogy csak ideiglenes használatról volt szó. De még így is az lenne a helyes, ha a parcellák kiosztásánál konkrétabban felvázolnák a használat feltételezett idejét, hiszen a tönkrement szerkezetű talaj feljavítása két-három éves használatra még egy 4 árnyi területen is rendkívül költséges és nem gazdaságos. HA HOSSZABB IDŐRE IS GARANTÁLJÁK a parcella használatát, az sem oldja meg a kertbarátok minden gondját és problémáját. A szerszámellátás területén például a megelőző évekhez viszonyítva sokat javult a helyzet, de ma is vannak még hiánycikkek. Főleg ásóvillákból, vasgereblyék- ből van kevés. A műtrágya- és a vegyszerellátás sem elégíti ki a kertbarátok igényeit, főleg a csomagolás szempontjából. A.kert- művelők gyakran vetik fel, hogy a szaküzletek miért 50 kg-os csomagolásban kínálják a műtrágyát, amikor nekik csak 5-10 kg-ra van szükségük. Hasonló a helyzet a növényvédelmi szereknél. A biztonságot is növelné, ha ezeket egyszeri permetezésnek megfelelő adagokban árusítanák. Ezek azonban rendszerint kilogrammos, félkilogrammos csomagolásban kaphatók, ami messze meghaladja a kiskertmúvelők szükségleteit. A műtrágyákból és a vegyszerekből a választék sem kielégítő. Igaz ugyan, hogy leginkább a kombinált műtrágyákat keresik, de a tapasztaltabb kertészkedők külön külön is szeretnék adagolni a tápanyagokat, a nitrogént például főleg tavasszal, most pedig inkább a foszforos és a káliumos műtrágyák használata az időszerű. A rovarkártevők elleni védekezés sem oldható meg csupán Me- tationnal, a kertészkedők olyan vegyszereket is keresnek, amelyek a különböző újságokban és folyóiratokban megjelentetett szakcikkekben szerepelnek. Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy a kezdő kertművelők szántóföldet hordatnak az átvett parcellára, valamilyen beruházásra kijelölt, s termelésből kivont területről. Ez rendszerint valamilyen „fekete fuvar“ keretében történik, amelyből vagy a gépkocsivezető, vagy annak közvetlen felettese húz hasznot. Miért nem lehet ilyen szántóföldet legálisan megvásárolni? Hiszen ez csak a társadalom hasznára válna, gátat vetne a különböző spekulációknak, s a kertművelők is könnyebben megoldhatnák ezzel kapcsolatos gondjaikat. TÖBBSZÖR IS ELHANGZOTT, hogy a használatra átvett parcellákat elsősorban zöldség- és gyümölcstermesztésre kell hasznosítani. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a kiskertművelők többsége városi lakónegyedekben él, s a lakótömbökben nincsenek^ megfelelő raktározási lehetőségek. Ezért az ilyen kertészkedők jogosan igényelnek a faipartól megfelelő méretű és kivitelezésű, olcsón hozzáférhető hétvégi házikókat. Abból sem kellene nagy problémát csinálni, ha a kertművelők az ilyen házikók alá egy pl. 2x1 m alapterületű pincét készítenek, hiszen az önellátást a gyümölcs- és a zöldségfélékből nemcsak az érés és a betakarítás idejére akarják biztosítani, hanem főleg a téli és a tavaszi hónapokra, amikor a piacon is csökken a kínálat. ŠTEFAN KOCIAN ÚJSZÚ I, 4 1982. VIII. 18.
