Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-17 / 194. szám, kedd

Levelezőink írják Szívesen keresik fel Idegenforgalmi központjaink iránt évről évre nagyobb az érdeklődés. Nem csoda, hisz a lakosság jelentős része a jól végzett munka után szívesen tartózkodik a friss levegőn, kellemes környezetben. A lévai (Levice) járásban számos üdülőközpont található, melyeket nemcsak a járás lakossága, hanem a távolabbról érkezők is szívesen keresnek fel. A járás legnagyobb idegenforgalmi központja Margita-llonán található. Az itt nyaralók kellemes időtöltéséről a járási idegenforgalmi igazgatóság gondoskodik. Az üdülőközpont mintegy 25 hektáron terül el, négy fürdőmedencéje van - az egyik a gyerekek részére -, s egyszerre több mint 5500 látogatót tud befogadni. A parkolóhelyen 500 autó fér el. A vizet naponta cserélik. A vendéglőben a hagyományos készételeken kívül lángos és grillcsirke is kapható. A vendégek élelmiszert, gyümölcsöt és zöldséget is vásárolhatnak. Margita-llona fürdőhelyen a közeljövőben tovább bővítik a medencék és a faházak számát. Átépítik a szabadtéri színpadot, gyermekjátszótereket, sportpályákat és önkiszolgáló éttermet építenek, hogy biztosítani tudják a nyaralók zökkenőmentes ellátását és szórakozását. Ábel Gábor Többszörös véradók A szünidő és a szabadság ideje alatt sem feledkeznek meg a Stará Turá-i Chirana vállalat dolgozói az önkéntes véradásról. Hiszen éppen nyáron van a legtöbb baleset és szerencsétlenség, s a vérre ekkor még nagyobb szükség van. Ezért mielőtt a dolgozók szabadságra mentek volna egy autóbuszszal a trencíni tranzfúziós állomásra mentek, hogy vért adjanak. Az idén már a negyedik tömeges véradást szervezte meg a Vöröskereszt üzemi szervezete. Az előzetes kivizsgálás után 39-en adtak térítésmentesen vért. A véradók között volt Emília Rubaninská, Milan Klimácek, Milan Kovacovic, Pavol Okrucky s Mária Sekerková többszörös véradó is. Mató Pál Hatvankét hektáron termelnek dohányt a Veiké Záluzie-i Efsz bábi gazdaságának dolgozói. Már megkezdték a törését s naponta több mint tíz tonnát szállítanak tizenegy szárítójukba. A szárított és osztályozott leveleket a lévai (Levice) dohánygyárban értékesítik. A felvételen Lampár Viktória, Vida Etel és Mária Barantalová, Stefan Duraöek kombájnossal a dohánytáblán. Pavol Matis Egy járás életéből Javult az ellátás A korábbi évekhez viszonyítva - az időjárás okozta gondok ellenére - lényegesen javult és kedvezőbb a lakosság zöldségfélékkel való ellátása idén a losonci (Lucenec) járásban. A tavalyival összevetve az árak is mérsékeltebbek ez évben, amiben nagy szerepük van a szocialista szektor mezőgazdasági üzemeinek és a kistermelők részéről tapasztalható megnövekedett termelési kedvnek. Jelenleg az előbbiek több mint 170, a kerttulajdonosok pedig 152 hektáron termelnek a járásban zöldséget. Ezért is nagyobb most a felhozatal a piacokra és szemmelláthatólag több a magánárus e helyeken, valamint az új lakótelepek üzletei előtt hét végén. Példamutatóak A füleki (Fil'akovo) Kovosmalt présházában dolgozó arany jelvényes szocialista munkabrigád tagjainak idei kötelezettségvállalása között szerepel - a hulladékanyagok hasznosítása, a munkabiztonsági előírások következetes betartása, gépeik karbantartása, négy térítésmentes véradás és a társaKi a kicsit nem becsüli... Utazunk és utazni vágyunk, de jó lenne, ha az utazás örömeit nem keserítené ennyi üröm. E hó tizedikén utaztam 12.45-ko; Somorjáról a Somorja-Szenc (áamorín-Senec) között közlekedő BY 11-21 rendszámú autóbusszal. Egy jegyet kértem Hegysúrra (Hruby Súr), tízkoronással fizettem. A jegy hét koronába került, így három koronát visszakaptam apróban - három darab 50 fillérest, hét darab 20 fillérest és egy darab 10 fillérest. Visszafelé 14.40-kor szintén azzal az autóbusszal utaztam, ugyanazzal az autóbuszvezetővel. Az odafelé tőle visszakapott aprópénzhez még hozzátettem négy darab egykoronást, úgy fizettem. Elvette tőlem a pénzt, az egykoronásokat kiszedte ós a többi pénzt a nyitott ajtón keresztül a járdára dobta. Ezek szerint egyes autóbuszvezetőknek nagyon jól megy a dolguk, s a miénk is túlságosan tömött erszénnyel rendelkezhet, ha megengedheti magának, hogy a járda kövezetére kidobja az aprót. Bizonyára nem hallotta még a régi közmondást: Ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. _ Oros Irma Dinnyeszüret A Párkányi (Stúrovo) Állami Gazdaság kóhídgyarmati (KameViy Most) részlegén javában folyik a dinnye szedése. Drenka Béla, a kertészet csoportvezetője » elmondta, hogy 25 hektárról 60 vagon a tervezett mennyiség, de jó termés ígérkezik és 100 vagonra számítanak. A dinnyéből a párkányi (Őtúrovo), az érsekújvári (Nővé Zámky) és a lévai (Levice) Zelenina felvásárló üzemen kívül még a távoli Hradec Králové-i, a poprádi és a prievidzai Zelenina is felvásárol. A termés szedésében sokat segítenek a nánai csiszolóüzem dolgozói, a kövesdpusztai (Kamenica nad Hronom) szőlészet munkacsoportja, valamint az idénymunkás fiatalok. Zátyik Júlia A plzehi galériát a lakosság még ma is a XVII. századi „masné krámy" néven ismeri és emlegeti. A régi épület valamikor a város henteseit szolgálta. Ebben az épületben kapott helyet a Nyugat-csehországi Képtár, melyet egyre többen keresnek föl. Kovács Árpád dalmi munkában való rendszeres részvételen kívül - 237 ezer korona értékű préselt alkatrész gyártása. A szocialista munkabrigád példamutatóan teljesített felajánlásából származó haszon előreláthatólag megközelíti a 300 ezer koronát. Pulykahús konzervben A Közép-szlovákiai Konzervgyár losonci üzeme - az ésszerű táplálkozás és a konzervipari húskészítmények választékénak javításáért - egy idő óta pulykahúst adagol néhány húskonzervbe. A Kelet-szlovákiai Baromfifeldolgozó üzemtől beszerzett - az eddig már közel tíz tonnányi mennyiségen túl - pulykahúsból az év végéig még további tizenöt tonnát dolgoznak fel. Nélkülözhetetlenek A lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésében a losonci járásban is fontos szerepet töltenek be a nemzeti bizottságok felügyelete alatt tevékenykedő kisüzemek. A járás tizenkilenc községében van jelenleg kisüzem, amelyek közel 500 dolgozója - több mint 300 főállásban foglalkoztatott/- a lakossági igények mind teljesebb kielégítésén túl az építőipari munkákból, ipari beruházásokból és a szállításokból is jelentős részt vállal a járásban. Kanizsa István Elkészült a felüljáró Losoncon az ejtőernyős világbajnokság megkezdése előtt több létesítményt avattak fel. A város lakossága mégis legbüszkébb arra a négysávos, 252 méter hosszú felüljáróra, amelynek építése 61 millió 741 ezer koronába került s megoldotta a forgalom évek óta szorító gondját. A felüljárót, a gyalogos felüljáróval együtt a Bratislavai DOPRAPROJEKT kollektívája tervezte és a Banská Bystricai Útépítő Vállalat losonci üzeme kivitelezte. Szépítkező gazdaságok Járásunkban a mezőgazdasági nagyüzemeket irányító járási szervek az utóbbi években rendszeresen megrendezik A legszebb udvar elnevezésű versenyt. Ennek következtében szépülnek a gazdasági udvarok, nyílik a sok virág és kellemesebb környezetben dolgoznak az emberek. Kihirdették az idei verseny eredményét. Az első díjat, a tízezer koronát a mytnái Új Élet Efsz kapta. Második lett az ipolygalsai (Holisa) Május 1 Efsz, harmadik pedig a buzitkai Győzelmes Február Efsz. Csák István Felmondás H. K.: Az első gyermekem születése előtt Bratislavában dolgoztam. Most egy közeli kisvárosba költöztünk és gyermekgondozási szabadságon vagyok a két gyermek mellett. Azt szeretném tudni, milyen megokolással adhatok felmondást, hogy a felmondási határidő minél rövidebb legyen? A Munka Törvénykönyve által említett felmondási indokok közül ön kettőt használhat fel. Ha jelenlegi állandó lakhelyén (a kisvárosban) ismét munkába akarna állni, akkor a Munka Törvénykönyve 51. § 1. bek. e) pontja alapján mondhat fel azzal az indoklással, hogy férjét követi annak állandó lakhelyére (tehát, hogy mindketten megváltoztatták állandó lakhelyüket). A másik felmondási indokot, amely önt rövidebb felmondási határidőre jogosítja a Munka Törvénykönyve 51. § 1. bek. c) pontja tartalmazza.- A felmondást itt a gyermekeiről való gondoskodás szükségességével indokolhatja. Felmondásának érvényességéhez nélkülözhetetlen, hogy írásban adja, illetve küldje el munkáltatójának, valamint az is, hogy az említett indokok valamelyikét (esetleg mindkettőt) megemlítse felmondásában (ellenkező esetben a felmondási határidő hat hónappal meghosszabbodna). Felmondási határideje (ha még nem múlt el harmincéves) egy hónap, amelyet a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától számítanak. Kié a menyasszonytáncból származó „bevétel"? G. U: A leányom férjhez ment, de mivel nem sikerült a házassága négy hónap után elvált. Volt férje most visszaköveteli a menyaszszonytáncból származó bevétel összegének a felét és a jegybe adott gyűrűket és karórát. Azt szeretném megtudni, hogy kit illet meg az a pénz és az ajándékba kapott tárgyak? A polgári jog szabályai szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik mindaz, amit a házasság fennállása alatt szereztek. Ez alól kivételt csak az ajándékozás vagy az örökség révén szerzett dolgok, vagyontárgyak képeznek, valamint azok a dolgok, amelyek a személyi használat célját (ruhák, ékszerek stb.) vagy valamelyikük hivatásának gyakorlását szolgálják. A menyasszonytáncból származó „bevételt" a házastársak már az esküvő után kapták (ajándékba). Annak ellenére, hogy a menyaszszony táncolt és talán a látszat is amellett szól, hogy a menyaszszony kapta (táncolta ki) a pénzt, véleményünk szerint a násznép a fiatal házasoknak szánta ezt a pénzt is, ugyanúgy mint az esküvői ajándékokat. Leánya volt férje tehát joggal követelheti a menyasszonytánc révén szerzett pénz felét. A jegybe adott (tehát ajándékozott) gyűrűket és karórát leánya volt férje nem követelheti vissza csak azért, mert a felesége válóperes indítványt nyújtott be ellene. A Polgári Törvénykönyv 409. §-a szerint az ajándékozó csak akkor követelheti vissza az ajándékot, ha a megajándékozott vele vagy valamelyik családtagjával szemben tanúsított viselkedésével durván megsértette volna a szocialista együttélés szabályait. Egy válóperes indítvány benyújtása pedig nem tekinthető a fent említett szabályok durva megsértésének. Végrendelet és a mostohagyermek jogai G. L.: Van egy felnőtt (nős) mostohafiam. Kétéves kora óta neveltem feleségemmel (a fiú anyjával) együtt. Jó gyerek volt. Amióta viszont családot alapított kibírhatatlan a viselkedése (mintha ki akarna túrni engem a saját portámról). Mivel van még két saját gyermekem is, szeretnék végrendelkezni. A mostohagyenriekemet nem áll szándékomban kitagadni, de tudni akarom, mire van joga az ilyen gyermeknek. A Polgári Törvénykönyv az örökhagyó végrendelkezési jogát csak a legközelebbi rokonai, a leszármazottai (a gyermekei, s ha azok nem élnek, az unokái, esetleg a dédunokái) javára korlátozza. Ezeknek gyakorlatilag minden esetben meg kell kapniuk az ún. köteles részt (még az örökhagyó akarata ellenére is), amely a nagykorú utódoknál az őket megillető törvényes rész értékének háromnegyede. A kiskorú utódoknak köteles részként teljes egészében meg kell kapniuk az őket megillető törvényes részt. A törvényes rész fogalmát a Polgári Törvénykönyv 473. § határozza meg, amely szerint elsősorban az örökhagyó gyermekei és a felesége örökölnek, mégpedig egyenlő részben. Mivel önnek a feleségén kívül még két nagykorú fia is van a törvényes rész a hagyaték kétharmada és a végrendeletében ennek a kétharmad résznek a háromnegyedét mindenképpen a saját fiainak kell juttatnia. Ä nevelt fia nem tartozik azon örökösök körébe, akikről a végrendeletében meg kellene emlékeznie és nem is kell megkapnia a köteles részt (az öröklésből tehát kizárhatja), mivel leveléből úgy vettük ki, hogy nem fogadta örökbe. A polgári jog rendelkezései szerint az örökhagyó leszármazottjának csupán akkor tekinthető a mostohagyermeke, ha azt örökbefogadta. Ajánljuk, hogy végrendelkezzen a járási közjegyző előtt. így a végrendelethez nem juthat hozzá illetéktelen személy. Nem mindennapi tanácskérés L. N.: Olyan ügyben kérek tanácsot, amelyben eddig senki sem tudott segíteni, mivel az ügy nem mindennapi és a törvénykönyv sem említi. Két fiunk van. A kisebbik már második éve jár a losonci (Lucenec) siketnéma intézetbe. 500 koronát fizetünk utána havonta. A ruháját az iskola mosatja, de mi vásároljuk. Ezenkívül a kisfiút az iskolába el kell vinni és bizonyos iskolai szünetekben haza kell hozni. Ezeket az utakat nem honorálja senki, pedig a rossz közlekedés miatt a saját autónkkal járunk. Most utólag a munkaadóm behívatott és közölte, hogy azokra a napokra, amelyeket a kisfiú hazahozatalával és visszavivésével töltünk, nem fognak fizetni, mert a kisfiú nem beteg és mert nem kórházba hordjuk, hanem iskolába. Az ön esete mondható talán nem mindennapinak, sőt az is elmondható róla, hogy a „törvénykönyv nem említi", de az már nem, hogy a jog nem szabályozná. Először is: kötelessége a gyermekéről gondoskodni és eltartani őt. Az eltartás fogalma alá tartozik a gyermek ruházatának beszerzése, sőt tisztán tartása is. De nem csupán ez! A társadalom jelentós összegekkel járul hozzá az olyan szociális intézmények fenntartásához, mint amilyenben elhelyezték, nevelik és gondozzák az ön fiát. Az a hozzájárulás, amelyet önök fizetnek (havi ötszáz korona) még a gyermek étkezése költségeinek fedezésére sem elég. A társadalom - és ezt önnek meg kell értenie - nem vállalhatja át teljes mértékben az ön gyermekéről való gondoskodást, és az ezzel, illetve a gyermek eltartásával kapcsolatos költségeket. Ugyanakkor ön azt kívánja, hogy külön honorálják (jutalmazzák) azokat az utakat, amelyeket a saját autóján tesz meg a saját gyermekét az intézetbe víve, vagy onnan - olykor, nagyritkán - hazahozva. A jog természetesen kitér erre az esetre is. fgy munkabérmegtérítéses szabadnapra csak akkor lenne joga, ha a gyermekét egészségügyi intézetbe, gyógyíttatni vinné. Lényegtelen tehát, hogy a fiát ön betegnek tekinti-e. Jogi szempontból csak az intézet jellege dönti el, hogy kérheti-e bére megtérítését (tehát, hogy egészségügyi intézetben helyezték-e el a gyermeket és ott gyógyítják-e). (

m.-n.) ÚJ SZÚ 6 1982. VIII. 1*