Új Szó, 1982. augusztus (35. évfolyam, 181-206. szám)

1982-08-17 / 194. szám, kedd

ÚJ aszú 5 982. VIII. 17. Geológusok a slapyi vízgát környékén Ébredezik az ősi bányavidék A gyárba érkező hulladékpapír jelentős része nem alkalmas jó minőségű fluting gyártására (A szerző felvétele) Minőségi termelés - hulladékból Az ésszerűsítéssel jelentős devizamegtakarítást értek el A Csehország szívében, a slapyi vízgát mentén húzódó. „Psí hory“-nak nevezett magaslat nemrégen még csak a történelem­ből volt ismert. A 13. és 14. szá­zadban ugyanis aranyat, ezüstöt és más fémeket bányásztak ezen a tájon, amely egykor két kelta város lakosságának szolgált ott­honul. A régészeti feltárások alkal­mával napvilágot látott értékes ék­szerekből és közhasználati cik­kekből a kelták fejlett kultúrájára következtethetünk, tehát arra is, hogy már időszámításunk előtt, az első században ők is bányásztak fémeket ezen a környéken. Rezet kerestek, aranyat találtak Azóta sok víz lefolyt a Moldván. Egy-két évtizede - a régészekkel együttműködve - a bányászok is szerencsét próbáltak itt, ám úgy tűnt, hogy elődeink az utolsó grammig kimerítették a föld gyom­rának ásványi kincseit. A véletlen akarta úgy, de ezúttal talán a szerencsének is volt némi szerepe abban, hogy Psí hory ha­gyományai feléledjenek. Az 1978-80-as években visszatértek sziklái közé az „aranyásók“, pon­tosabban a prágai Geoindustria dolgozói. Kezdetben a Prágától alig egy órányira fekvő Jílové egykori bá­nyaváros környékén folytattak geológiai kutatásokat. Rézérc le­lőhelyeket kerestek, fáradozásuk azonban nem sok eredménnyel kecsegtetett.- Mégsem adtuk fel a harcot és jól tettük - utalt dr. Petr Morávek, a Geoindustria munkatársa kitartó, lázas tevékenységükre, amelynek során több helyen, főleg Celín, Mokrsko és Cholin községek kö­zelében örvendetes meglepetés­ben volt részük. Igaz ugyan, hogy rézércre nem bukkantak, de ehe­lyett - a talajból és a kőzetekből vett minták geokémiai elemzésé­vel - még annál is értékesebb nemesfémre, színaranyra követ­keztettek. Ezen a felfedezésen fel­buzdulva kutatták át - nyolcezer­nél is több furatot készítve - a sziklás terepet, amely átlago­san 2,5 gramm aranytartalmat ígér. Az egymást követő lázas kuta­tások, illetve 300 méter mély fúrá­sok tehát nem voltak hiábavalók, hiszen helyenként egy tonna kőzet aranytartalma a 26 grammot is Egy év telt el azóta, hogy az 1981 június első napjaiban meg­választott képviselők megkezdték tevékenységüket a választási program teljesítésére, a lakosság életkörülményeinek javítására. Tornaváralján (Turnianské Pod­hradie) az elkövetkező öt évre 35 képviselőt választottak, akik közül kilencen a hnb tanácsában, a töb­biek pedig a hat albizottságban és a népi ellenőrző bizottságban fej­tenek ki eredményes munkát. I A hnb tanácsa havonta egyszer ülésezik. A felsőbb szervek hatá­rozatai és a saját munkatervébe foglalt feladatokon kívül hatéko­nyan foglalkoznak a képviselők és a polgári bizottságok elnökei által benyújtott javasalatokkal és ész­revételekkel. A választások óta a hnb erős támaszai a polgári Dizottságok. Tornaváralján három ilyen bizott­ság működik. Tar Tibor hnb-elnök szavai szerint nagyon jól. A rugal­masabb ügyintézés érdekében a tanács ülésein jelen vannak a polgári bizottságok és a népi ellenőrző bizottság elnökei is. A lakosság igényeit nemcsak tol­mácsolják, hanem konkrét intéz­kedéseket is tesznek teljesíté­sükre. Például az 1-es számú körzet lakosságának több éve kifogásolja eléri. Noha a szakemberek véle­ménye szerint ez az érték sem túlságosan sok, de tekintettel az arany világpiaci árának gyors emelkedésére és a kilátásba he­lyezett devizamegtakarításokra- a korszerű technikának és az aránylag csekély beruházási költ­ségeknek köszönhetően - az arany kitermelése, az igényes fel­dolgozás, a kőzet zúzása, őrlése és hidromettalurgiai lúgozása elle­nére is kifizetődő. A számítások szerint ugyanis ez a lelőhely ötmil­lió tonna aranytartalmú érc kiter­melésével legalább tizenöt tonna színaranyat adhat. Ez pedig csep­pet sem lebecsülendő mennyiség, ha meggondoljuk, hogy nemcsak az ékszeripar vár erre a nemes­fémre. Nagy szükség van rá az elektrotechnikának, az egészség­ügynek, csakúgy mint a műemlék­védőknek. Az első robbantás A Cíhadlo magaslat lábánál az idén július 14-én történt az első robbantás. Ez volt az aranytartal­mú érc megközelítéséhez vezető első lépés- Négy éve vártam erre a pilla­natra. Mindig is bíztam a Cseh masszívum aranytartalmában- mondja dr. Morávek. Szavai szerint az 1150 méter hosszúra tervezett folyosó nemcsak a kuta­tásokra, hanem egyúttal a kiter­melésre is szolgál. Erre a kettős rendeltetésre még nem volt példa hazánkban. Tagadhatatlan, hogy a Pnbrami Ércbányák dolgozói kemény fába vágták fejszéjüket. De nemcsak ök, hiszen az aranyérc után kutató geológusok már Szlovákiában is- mindenekelőtt Pezinok környé­kén és a Kremnica melletti Šturec táján - biztató eredményekre kö­vetkeztetnek. A szakemberek véleménye szerint a legfontosabb a kitartás, az, hogy nem futamodnak meg a nehézségek elől. Erőpróbának számított például az idei téli időjá­rás is. A kemény fagyok késleltet­ték a munka ütemét. A prágai Katonai Építóvállalatnak is igen sok gondot okozott a bekötőút megépítése. Az úttöltésre terve­zett több mint 11 ezer köbméter föld szállítását kénytelenek voltak tavaszra halasztani. Ám a szocia­lista verseny, illetve kötelezettség­vállalásaik pontos teljesítése meg­hozta a várt eredményt: csú^stel­a lakótelep vízellátását, az üzlet- hálózat hiányosságait és a kör­nyék tisztaságát. A körzet hét tagú polgári bizottsága Babarcsík Ist­ván vezetésével sokat tanácsko­zott azon, hogyan változtathatná­nak ezen. Segítő kezet nyújtott nekik Janek József, a hnb taná­csának tagja, aki egyben járási képviselő is. Elérte, hogy a járási lakásgazdálkodási vállalat felül­vizsgálta és rendezte a hiányos­ságokat. A lakótelepen javult a víz­ellátás. Megoldódott a hentesüz­let, az iskolai étkezde problémája is. Javult a szemét elszállítása, de még nem elégedettek a lakótelep körüli renddel, amelyet sok eset­ben maguk a lakosok hanyagol­nak el. Esetenként nem a kukákba dobálják a szemetet, nem gondoz­zák mindenütt a kiültetett virágo­kat, és a vandalizmus ellen sem veszik fel eléggé hatásosan a harcot. A 2-es számú polgári bizottság az ún. régi falurészben tevékeny­kedik Kiss Sándor vezetésével. Itt a Zöldág utca villanyellátása, az alsó sor kertjeiben a víz elvezeté­se volt a elsőrendű probléma. Amint arról a helyi nemzeti bizott­ságon Schneider János titkártól értesültem, a patak egy részét már jesítményüknek köszönhetően alig három hét alatt célhoz értek. Ezalatt a príbrami bányászok a munkához szükséges külszíni épületek, raktárak, transzformá­torház, az üzemeléshez szüksé­ges helyiségek és szállások létre­hozásán fáradoztak. Az építő­anyagot - a bekötóútra várva- néhány száz méterre gyalogo­san hordták. Csak így sikerült az elveszett időt bepótolni. *’*’ Teljesítik a határidőket- Harc az idővel. Ez is jellemzi tevékenységünket - mondja dr. Josef Pravda, a Cseh Geológiai Hivatal elnöke, majd így folytatja:- Köztudott, hogy a geológiai ku­tatások rendszerint néhány évet vesznek igénybe és további tíz évig is eltart, míg megkezdjük az érc kitermelését. Ez a gyakorlat azonban ezúttal nem érvényes a munkánkra. Az 1150 méter hosszú folyosónak, amely egy­szersmind az érc szállítására fog szolgálni, a terv szerint legkésőbb 1984 végéig kell átszelnie a lelő­helyet. A tapasztalatok szerint nem volt még példa rá, hogy az ilyen terjedelmű munkával három évnél korábban elkészüljünk. A határidőket azonban - a XIV. pártkongresszusnak tett ígéretünk szerint - minden körülmények kö­zött megtartjuk. Az üdülök nyugalmáról is gondoskodnak Mielőtt munkához láttak volna, arra is gondoltak a szakemberek, hogy a slapyi vízgát környéke a prágaiak kedvelt üdülőközpont­ja. Ezért olyan helyen hajtják a fo­lyosót, hogy az a legkevésbé za­varja a nyaralók nyugalmát. És hogy a kompresszorok zajától is mégkíméljék őket, a gépeket mé­lyen,a Cíhadlo magaslat belsejé­ben helyezik el. Nincs okunk kételkedni abban, hogy'a geológusok munkatársaik­kal, a bányászokkal együtt meg­valósítják az igényes tervet. Meg­kezdett müvüket folytatva, s a si­kerekben bízva máris megtették az előkészületeket a kutatások to­vábbi folytatására. Útjuk Protivín, Sedlčany, Kasperské Hory, Jese- níky felé vezet... KARDOS MÁRTA szabályozták. A kerttulajdonosok társadalmi munkával segítettek, a hnb pedig az anyagot biztosítot­ta. A munkát ez idén be is fejezik. A villanyellátás csak ideiglenesen megoldott. A vezeték teljes átsze­relésére a választási program sze­rint 1983-ban kerül sor. A 3-as számú polgári bizottság Áj (Háj) községben dolgozik, élén Kulcsár Károly áll. Itt a képvise­lők már évekkel ezelőtt szorgal­mazták az óvoda kerítésének ki­cserélését. Ez idén a hnb rugal­masabb az ügyintézésben, mert egy hónapon belül már minden anyagot leszállítottak az óvodá­hoz. Most már csak a képviselő­kön és a szülőkön múlik, hogyan szervezik meg a társadalmi mun­kát, hogy szeptember 1 -éré a kerí­tés készen legyen. A tornai képviselők által előter­jesztett javaslatok és kérelmek mindig teret kapnak a gyűléseken és a tanácskozásokon. Kéthavon­ta a plénumülés nyilvános. Erről a lakosok a hangosanbeszélő és meghívók útján értesülnek. Ezen­kívül negyedévenként nyilvános pártgyüléseket is szervezünk, hogy közösen oldjuk meg köz­ségünk problémáit. Két évvel ezelőtt gyakran kiürült a párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár hulladék- papír-tárolója. Az utóbbi két év folyamán azonban a Nyersanyag- begyűjtő Vállalat és a tömegtájé­koztató eszközök által kifejtett népszerűsítő munka hatására so­kat javult a helyzet. Természete­sen a magasabb felvásárlási árak is szerepet játszottak abban, hogy fokozódott az érdeklődés a má­sodlagos nyersanyagok, közöttük a hulladékpapír begyűjtése iránt. Jelenleg már halmokban tornyosul a feldolgozásra váró hulladékpapír a párkányi gyárban.- Régebben a gyáriak panasz­kodtak - mondom Jozef Cvik ter­melési igazgatóhelyettesnek -, hogy a Nyersanyagbegyűjtő Válla­lat nem gondoskodik elegendő hulladékpapírról. Ma viszont ók rójják fel a papírgyárnak, hogy nem veszi át az összes begyűjtött hulladékpapírt, s ezért jelentős raktározási gondjaik vannak. Ez azt jelenti, hogy az is baj, ha kevés, az is ha sok a hulladék­papír?- Nos, ez nem egészen így van- tiltakozik az igazgatóhelyettes.- Mint minden termelő, mi is a mi­nőség javítására törekszünk, ezért nem mindegy, hogy milyen hulla­dékpapírt dolgozunk fel. Amint azt Cvik elvtárs részlete­sebben is kifejtette, a Dél-szlová­kiai Cellulóz- és Papírgyárban a hulladékpapírból cellulóz hozzá­adásával flutingot gyártanak, amelyből a csomagoláshoz szük­séges kartondobozok készülnek. Ha jó minőségű flutingot akarnak gyártani, ahhoz a hét osztályba sorolt hulladékpapírból csupán három osztály felel meg. Elsősor­Az elavult üzlethálózat például sok bosszúságot okoz a lakosság­nak. Igaz, a Jednota fogyasztási szövetkezet két új üzletet létesí­tett, viszont a Zdroj és Zelenina n. v. nem fordított kellő gondot léte­sítményei korszerűsítésére, és azok nem felelnek meg a követel­ményeknek. A képviselők kérésére és a hnb hatékony intézkedésének köszön­hetően a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Járási Szolgáltatóüzem az elmúlt hetekben egy épületben összpontosította a faluban szét­szórtan elhelyezett szolgáltatásait. A korszerűsített épületben helyet kapott a varroda, a ruhatisztító, az üvegező, a cipőjavító részleg, va­lamint a virágüzlet. Az utóbbinak áruellátására azonban sok a pa­nasz. A régi községrész hasonló problémái csak a tervbe vett üzlet- központ felépítése után nyernek megoldást. A Zdroj a tervek sze­rint a harmadik negyedévben kez­di el az üzletközpont építését. A hnb vezetősége a XVI. párt- kongresszus határozatait az adott feltételekre lebontotta és ar­ra törekszik, hogy a választási programban kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesítse. FARKAS RÓZSA, a hnb tanácsának tagja ban az elhasznált kartoncsoma­gok és papírzsákok, míg az újsá­gok és az irodai papír nem alkal­masak a fluting gyártására. A be­gyűjtött hulladékpapírnak tehát csupán a felét tudják hasznosítani. A fluting minőségére nagy gon­dot kell fordítani, hiszen a terme­lésnek körülbelül a 40 százalékát exportálják, s a külföldi megrende­lőket nem a mennyiség érdekli, hanem a minőség, hiszen elég nagy a kínálat ebből a termékből a világpiacon. A gyár dolgozóinak meg is éri, ha javul a fluting minő­sége, hiszen ebből jelentős ha­szon származik. Az elmúlt évben a legyártott fluting 80 százaléka került az 1. minősítési osztályba, az idén viszont már 95 százalékra nőtt ez az arányszám. Ennek kö­szönhető, hógy újabban semmiféle reklamáció nem fordul elő az átve­vők részéről, sőt az eladási ár növelésére is számítanak a külföldi piacokon. A hulladékpapír összepréselt, hatalmas báláit, különösen a ki­bontottakat szemlélve azonban könnyen megállapítható, hogy túl sok bennük az ún. kosárpapír, amely rontja a fluting minőségét, így aztán nem is csodálkozom azon, hogy a papírgyár dolgozói ilyen „válogatósak“ a hulladékpa­pír átvételekor. Nincs, más hátra, a Nyersanyagfelvásárló Vállalat­nak gondoskodnia kell a hulladék­papír pontosabb osztályozásáról, mielőtt még elküldenék azt a gyár­ba. Bizonyára akad megoldás a cellulóz- és papíripar más válla­latainál az olyan hulladékpapír- kategóriák hasznosítására, ame­lyekkel a párkányi gyárban nem tudnak mit kezdeni. A Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban egyrészt a termelés­be lépő alapanyagok megválogatá- sával, s a technológiai folyamatok szigorú megtartásával törekednek a kiváló minőség elérésére, emel­lett azonban a hatékonyság növe­lését is szem előtt tartják. A cellulóz gyártásához 3000 tonna ként használnak fel évente. Ez a külföldről behozott nyers­anyag egyre drágább, s fokozato­san stratégiai jellegűvé válik. A papírgyár műszaki dolgozói már régen foglalkoznak azzal a kér­déssel, hogy miként lehetne a kén behozatalától függetlenné tenni a termelést. Az elmúlt év végén egy komplex racionalizációs bri­gádot létesítettek e feladat megol­dására, melynek tagjai három hó­nap alatt szinte hihetetlenül nagy munkát végeztek. Megtalálták a megoldást, új technológiai eljá­rást dolgoztak ki, és még segítsé­get is nyújtottak az új gépsor felál­lításához. Az ésszerűsítés lényege az, hogy az importált ként nátrium- szulfittal helyettesítették, amely a pardubicei Syntéza vállalat mel­lékterméke. Emellett az új techno­lógiai eljárásban a nátrium-szulfit a nátriumkarbonátot is helyettesít­heti, amire szintén szükség van a celllózgyártás folyamataiban. Az új technológiai eljárás három hó­napos alkalmazása során bebizo­nyosodott, hogy 3500—4000 tonna nátriumszulfittal mintegy 700 ton­na' kén és 2000 tonna nátriumkar­bonát helyettesíthető. A pótlás emellett teljes értékű, nem rontja, sőt inkább javítja a fluting minősé­gét, s a vállalat jelentős deviza­megtakarítást ért el az új eljárás bevezetésével, marián FUSEK Rugalmasabb ügyintézés

Next

/
Thumbnails
Contents