Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-15 / 166. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1982. VII. 15. Izraeli csapatösszevonások Nyugat-Bejrút körül (Folytatás az 1. oldalról) koordináltan és hatékonyan foglaljanak állást a Libanon elleni izraeli agresszióval kapcsolatban. Bejrutban gyakorlatilag változatlan a helyzet, az izraeli alakulatok továbbra is szorosan körülzárják Nyugat-Bej rútot és folytatják csapataik megerősítését azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a körülzárt palesztinokra és libanoniakra. Az izraeliek kedd este ismét világítóbombákat lőttek a libanoni főváros fölé. Tegnap reggel a izraeli harci repülőgépek több berepülést hajtottak végre a város légiterében. A bizonytalanságot fokozta az a hétfői robbanás is, amelyet Nyugat-Bejrút központjában egy parkoló gépkocsiban elhelyezett nagy erejű bomba okozott, s amely egy személyt megölt, s közel negyvenet megsebesített. A WAFA palesztin hírügynökség a merényletért az izraelieket és falangista csatlósaikat tette felelőssé. Az AFP hírügynökség tudósítója közölte, hogy az izraeli katonai kamionok kedden Bejrút közelében mindenekelőtt tüzérségi muníciót szállítottak és megfigyelhető volt az izraeli tüzérségi egységek mozgása a Bej rút feletti dombokon. Az An Nahar libanoni napilap szerint az izraeliek már hétfőn elhelyeztek két gépkocsizó dandárt a bejrúti repülőtér közelében. A helyzet diplomáciai megoldása érdekében tett erőfeszítések továbbra is eredménytelenek, mivel Izrael nem hajlandó elvonulni Bejrút környékéről és ezzel lehetővé tenni a csapatok fokozatos kivonását a városból. Az izraeli rádió kedden álszent módon úgy fogalmazott: az izraeli kormány „nagyon kétli“, hogy békés úton sikerül elérnie céljait Bejrútban, vagyis elsősorban a palesztinok távozását. Palesztin források szerint a libanoni helyzet újabb nyugtalanító eleme az iraki-iráni harcok ismételt kiújulása. Attól lehet tartani, hogy az új iráni offenzíva bizonyos mértékben elterelheti a figyelmet a iibanoni helyzetről és Nyugat- Bejrút megtámadására késztetheti Izraelt. Ami Abdái Halim Khaddam szíriai és Szaúd ibn Fejszál szaúd- arábiai külügyminiszter közelgő washingtoni útját illeti, általános a vélemény, hogy a szíriai külügyminiszter mindenekelőtt a palesztin harcosok Szíriába történő távozásának lehetőségeiről fog tárgyal ni, habár Damaszkusz ezt a megoldást a múlt héten visz- szautasította. Reagan amerikai elnöknek a kongresszus vezető képviselőivel megtartott találkozójának témája is a libanoni helyzet volt, mindenekelőtt az amerikai tengerészgyalogosok Libanonba küldésének lehetősége. A kongresszus képviselő jelezték, hogy ebben a kényes kérdésben Reagan állítólag még nem hozott döntést. A Libanon elleni agresszió nyugtalanságot vált ki magában Izraelben is. A tartalék egységek több mint 100 tagja közös dokumentumában nyilvánosan megvádolta a kormányt, hogy félrevezeti a közvéleményt, ami a libononi katonai akciók célját illeti, s hangsúlyozza, hogy a palesztin kérdést nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Cl vüdcmitóbél Moszkvai Pravda: Új agresszív tömb (ČSTK) - A „Közép-Amerikai Demokratikus Közösség“ néven létrehozott új katonai-politikai szervezet, amelynek tagjai Salvador, Honduras, Costa Rica és Guatemala, a nicaraguai Somoza- diktatúra bukása után megszűnt Közép-Amerikai Védelmi Tanács hasonmása - írja Nyikolaj Og- nyev a moszkvai Pravda tegnapi számában. Az újonnan alakult „közösség“ Washington szülötte. Az Egyesült Államok agresszív tömb létrehozására törekszik, hogy annak leple alatt harcolhasson a közép-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. Nem véletlen, hogy ennek az új szervezetnek a programjában nagy hangsúlyt kap az Egyesült Államok tézise, a térség államaival szembeni valamiféle „marxista összeesküvésről, a nemzetközi kommunizmus részéről fenyegető agressziók veszélyéreől“ s a „biztonság“ érdekében ezért „elengedhetetlen“ a fent nevezett államok együttműködése. A szövetség, melynek nevében szerepel a „demokratikus“ szó, ezúttal is nyilvánvalóan antidemokratikus szerepet kap. A szervezet tagjai már a korábbi San Jo- sé-i és tegucigalpai előzetes találkozóikon köntörfalazás nélkül hangoztatták, hogy „az agresszióval szemben az Amerika-közi jogi védelmi rendszer szerveihez kívánnak fordulni“. Ez azt jelenti, hogy készek teljesíteni az 1947- ben Rio de Janeiroban aláírt „kölcsönös segítségnyújtási“ jegyzőkönyv előírásait. Jellemző, hogy az Egyesült Államoknak a riói egyez- ■ mény eszébe sem jutott, amikor Nagy-Britannia Malvin-szigeteki agresszióját támogatta. Amikor azonban „veszélybe kerülnek az amerikai érdekek“, Washington mindig előveszi az archívumból ezt a szerződést. Különösen akkor hozakodik elő vele, amikor a Fehér Ház számára kényelmetlen kormányzatot kell megsemmisíteni. Latin-Amerika haladó közvéleménye a „szövetség“ létrehozását az Egyesült Államok lehetséges közép-amerikai intervenciója felé vezető első lépésként értékeli. Washington és az általa irányított reakciós rezsimek agresszív politikája tovább élezi a helyzetet ebben a térségben, s újabb háborús konfliktusok veszélyét jelenti - írja végezetül a moszkvai Pravda. Shultz helyesli Reagan koncepcióját Az új külügyminiszter programbeszéde a külügyi bizottságban (ČSTK) - Washigtonban a szenátus külügyi bizottsága előtt folytatódott a közelmúltban lemondott Haig helyébe kijelölt új külügyminiszter, George Shultz meghallgatása, mely mintegy hét órán át tartott. A washingtoni diplomácia Hun Sen felhívása az ASEAN-hoz Egy izraeli tüzérségi gránát szilánkjától súlyos fejsérülést szenvedett egy fiatal palesztin terhes nő, aki a kórházban belehalt sérülésébe (felső kép). Gyermekét azonban az orvosoknak sikerült megmenteniük a halott anya testéből (alsó kép). (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - Hun Sen kambodzsai külügyminiszter felszólította az ASEAN-ba tömörült délkelet-ázsiai országokat, hogy adjanak pozitív választ a közelmúltban Ho Si Minh városban megtartott viet- nam-laoszi-kambodzsai hármas külügyminiszteri találkozón megfogalmazott javaslatokra. A kambodzsai politikus Phnom Penhben megtartott nagygyűlésen hangsúlyozta, hogy az említett kezdeményezések a délkelet-ázsiai helyzet normalizálását célozzák. Muhammad Dost afgán külügyminiszter a három indokínai ország javaslatát ugyancsak olyan kiindulópontnak nevezte, amely elősegítheti a térségben kialakult helyzet rendzését. Az indiai National Herald lap nagyra értékelte azt a döntést, hogy Vietnam kivonja a kambodzsai területen állomásozó egységeinek egy részét, valamint méltatta a kambodzsai-thaiföldi határhelyzet normalizálására tett javaslatot. MEXIKO N em ismeretlen politikus Mexikó december 1-én hivatalba lépő új elnöke. Miguel de la Madrid ugyanis 1975-től négy évig volt már pénzügyminiszter-helyet- tes, majd 1981-ig - amikor a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt hatalmasai őt jelölték Portillo utódául - a tervezési és költségvetési tárca élén állt. Tisztségéből eredően tehát nagy része volt az ország gazdaságpolitikájának kidolgozásában. S furcsa módon épp a gazdasági helyzet az, ami a legnagyobb gondot okozza neki mint államfőnek. Olaj-ez a kulcsszó Mexikóban. Gazdagságot hoz, ipart létesít, mezőgazdaságot fejleszt, élet- színvonalat emel (sőt, bizonyos mértékben megalapozhatja a független külpolitikát is). A fentiek persze csak akkor érvényesek, ha a kőolaj kelendő a világpiacon, ami viszont az utóbbi években nem jellemző. Pedig Mexikó jövője nem kis mértékben függ ettől. A hatvanas években lépett elő Mexikó olajhatolommá. Kőolajtar- talékait^ma is a negyedik legjelentősebbnek tartják a világon. Az olajáldás hatalmas fejlődést tett lehetővé. Az olajexport évről évre növekedett, s ennek megfelelően az állam bevételei is egyre duzzadtak. Jutott pénz új munkaalkalmak létesítésére, szociális intézkedésekre, megkezdődhetett az ipar szerkezetének átalakítása, a mezőgazdaság korszerűsítése. A nagyszabású tervekhez sok pénzre volt szükség, s a kormányzat - a biztos olajjövedelmek tudatában - egyre több kölcsönt kért és kapott külföldi bankoktól. A kedvező helyzetet azonban szinte gyökeresen megváltoztatta az olajkereslet - következésképp az olajkivitel - rohamos visszaesése. Mexikó hatalmas jövedelmektől esett el, ám a gazdasági célok megvalósításáról nem mondott le. így hát további kölcsönökre volt szüksége, mígnem odáig jutott, hogy „világrekordot“ állított fel: az állam külföldi adósságai ma kb. 70 milliárd dollárra rúgnak. A korkezd ismét jellemzővé válni. Nem lesz tehát egyszerű dolga Miguel de la Madridnak a gazdasági élet helyre rázása terén. Nos, hat évre teljhatalmat kapott terveinek végrehajtásához. .. A másik szó, amelyet Mexikóval kapcsolatban emlegetni szoktak: a folytonosság - a bel- és külpolitikában egyaránt. A belső politikai élet területén a július 4-i választáOlaj és folytonosság mánynak a hitelek törlesztésére újabb kölcsönökre van szüksége, ám a nemzetközi pénzpiacokon megrendült a Mexikóba vetett bizalom: egyre nehezebben, ill. nehezebb feltételek között kap hiteleket. Számos más, hirtelen meggazdagodott „olajországhoz“ hasonlóan (pl. Nigéria) Mexikóban is megbosszulta magát a kőolajra való túlzott koncentrálás. Míg a korábbi években a gazdasági növekedés üteme 7-8 százalékos volt, az új államfő már nem számolhat semmilyen mértékű növekedéssel sem. Ilyen helyzetben népszerűtlen intézkedésekre kényszerül a kormányzat. Az előző esztendőkben megnövekedett szociális kiadásokat csökkentenie kell, s nyilván a beruházásokat is vissza kell fognia, ami viszont munkaalkalmak elveszítésével jár, s a 30 százalékosra tehető mun- kanéküliség növekedését eredményezi. Mindezt súlyosbítja a világon a leggyorsabb népszaporulat (évi 4 százalék). Ha a 70-es években csökkent az USA-ban illegálisan munkát keresők száma, akkor most az ellenkező tendencia sokon is sikerült biztosítani ezt a folyamatosságot, vagyis - s ehhez nem fért kétség - ezúttal is a több mint fél évszázada' hatalmon levő, a nemzeti burzsoázia érdekeit képviselő Intézményes Forradalmi Párt (PRI) jelöltje kapta a legtöb szavazatot (70 százalék). A z északi szomszéd, az USA gyakran leplezetlen nyomása ellennére a korábbi mexikói elnököknek sikerült független, haladó külpolitikát folytatniuk az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az önrendelkezési jog tiszteletben tartása, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok és a békés együttélés szellemében. Az előző évtizedekből számos példa hozható fel erre: Mexikó már a 20-as években jó kapcsolatokat épített ki a Szovjetunióval, 30 éven keresztül nem tartott fenn diplomáciai viszonyt a francóista Spanyolországgal, az egyedüli latin-ameri- kai országként nem szakította meg diplomáciai és gazdasági kapcsolatait Kubával. S a közelmúlt példái: Mexikó megszakította kapcsolatait a fasiszta chilei rendszerrel, Somoza diktatúrájával, támogatta a sandinisták felszabadító harcát, hivatalosan elismerte a salvadori nemzeti felszabadító mozgalmat, nagy erőfeszítéseket tesz a közép-ameri kai helyzet rendezésére. A mexikói független külpolitika tehát joggal tekinthető hagyományosnak. A legfőbb gond Mexikó külkap- csolataiban az Egyesült Államokhoz fűződő viszony. Washington nem titkolt terve, hogy Mexikót bevonja latin-amerikai elképzeléseinek megvalósításába, s a zsarolástól sem riad vissza. Még a választások előtt összehívta a mexikói amerikai nagykövet az ország vezető gyáriparosait és üzletembereit, s arra figyelmeztette őket, ha a kormány nem változtatja meg közép-amerikai politikáját, nem számíthat előnyös gazdasági megállapodásokra az USA-val. A 35 milliárd dolláros évi kereskedelmi forgalom a két ország között nagy fegyvertény az Egyesült Államok számára, különösen, ha figyelembe vesszük Mexikó súlyos gazdasági gondjait. Miguel de la Madrid ennek ellenére elődeinek irányvonala mellett kötelezte el magát, egyenrangú és egyenjogú kapcsolatokat szeretne az USA-val. Az el nem kötelezett államok mozgalmának egyik vezető országaként Mexikó kiáll a fejlődő országok problémáinak orvoslása mellett, kitejedt együttműködést folytat a szocialista országokkal,síkra- száll a közép-amerikai helyzet igazságos rendezéséért. A folytonosság itt sokat jelent a térség stabilitásának biztosítása, s a tá- gabb értelemben vett nemzetközi kapcsolatok javítása terén. PAPUCSEK GERGELY új vezetője külpolitikai elképzeléseit ismertetve hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja az amerikai kormányzat fegyverkezési programját, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben követett kemény irányvonalat, valamint a közel-keleti válság „megoldását“ a Camp David-i megállapodások szellemében és teljesen lojális Ronald Reagan elnök iránt. Az ügyrendi előírások szerint az új külügyminiszter kinevezésére tett elnöki javaslatot a külügyi bizottság vitatja meg (ez az eljárás tegnap lapzárta után fejeződött be), majd az új miniszterről a szenátus szavazással dönt, erre várhatóan ma kerül sor. A külügyminiszteri tisztségbe jelölt Shultz ismertetett elképzelései arra mutatnak, hogy egyértelműen helyesli Reagan koncepcióját, miszerint a szocialista országokkal csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni és az USA továbbra is „befolyásolni próbálja a szovjet magatartást, nemcsak katonai területen“ hanem más vonatkozásban is. Befejeződtek a román-magyar kormányfői tárgyalások (ČSTK) - Bukarestben befejeződtek a hivatalos román-magyar kormányfői tárgyalások Constantin Dascalescu román miniszterelnök és Lázár György magyar kollégája között. A két miniszterelnök a megbeszélések során áttekintette a román-magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetét, valamint megvitatták kibővítésük további lehetőségeit. Különös fiigyeimet szenteltek a gazdasági kérdéseknek, és megállapodtak a kereskedelmi forgalom további növelésében. Constantin Dascalescu és Lázár György ezenkívül áttekintette a jelenlegi nemzetközi helyzetet is. Zimbabwe MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT (ČSTK) - A zimbabwei parlament további hat hónappal meghosszabbította az országban a rendkívüli állapotot. Herbert Ushewokunze belügyminiszter a képviselők előtt mondott beszédében megállapította, hogy a döntést a Dél-afrikai Köztársaság szüntelen ellenséges akcióira való tekintettel kellett elfogadni. A pretoriai rezsim di- verzánsokal képez ki és küld Zimbab- weba, ahol azok felforgató tevékenységet folytatnak. A hararei kormány kész határozott intézkedésekkel megszüntetni az idegen ügynökök akcióit - mondotta a belügyminiszter.
