Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-14 / 165. szám, szerda

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1982. július 14. XXXV. évfolyam 165. szám Ára 50 fillér Álláspontunk: a béke Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az ENSZ-közgyű­lés második rendkívüli leszerelési ülésszaka. A közvélemény azt várta a műit héten szombaton véget ért öthetes tanácskozástól, hogy kézzelfoghatóan hozzájárul majd a leszerelési problémák megoldásához. A világszervezet 157 tagállama képviseltette magát az ülésszakon, s a küldöttség vezetők döntő többsége fel is szólalt. A vitából kitűnt, hogy az államok nagy része napjaink legfontosabb feladatának a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítását, a lázas fegyverkezés leállítását tartja. Ennek ellenére nem sikerült megállapodást elérni a leszere­lési programról, amely az ülésszak egyik legfontosabb doku­mentuma lett volna. Ezért a leszerelési programot a genfi leszerelési bizottsághoz továbbították átdolgozásra, s majd 1983-ban terjesztik ismét az ENSZ Közgyűlése elé. Sajnálatos ez az időeltolódás, hiszen napjaink fegyverkezési üteme mellett minden hónap, nap számít a leszerelésért, a békéért vívott harc szempontjából. Nem véletlenül hangsúlyozta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter sem az időtényező szerepét a világ számára létfontosságú kérdések megoldásában. Számos fel­szólaló, köztük hazánk képviselője is rámutatott, hogy kit terhel ezért a felelősség. Mindenekelőtt az Egyesült Államok és más NATO-tagországok obstrukciós magatartása akadályozta az ülésszak munkáját. Hiszen a rendkívüli leszerelési ülésszak párhuzamosan a NATO-tagországok vezetői Bonnban tanács­koztak fegyverkezési programjaik kibővítéséről. Természetes, hogy ezek a politikusok aztán nem a leszerelést előmozdító szándékokkal érkeztek a világszervezet tanácskozására. Például a Morning Star tegnapelőtti számában a leszerelési ülésszak eredménytelenségének konstatálása után hangsú­lyozta, hogy most már azt kell elemezni, miképp is folyt le a tanácskozás, és le kell vonni a következtetéseket. Aláhúzza: a szocialista és a fejlődő országok javaslatai egyértelműen visszatükrözik azt a szándékot, hogy konkrét lépéseket kívánnak tenni a leszerelés érdekében. Ezzel szemben aggasztó, hogy Reagan amerikai elnök és Thatcher brit miniszterelnök a lesze­relést gátló mechanizmust próbáltak kiépíteni, ők kívánják legin­kább a hidegháború időszakának visszatérését. Visszaemlékezhetünk, milyen hatalmas, pozitív nemzetközi visszhangot váltott ki Leonyid Brezsnyev üzenete az ülésszak­hoz, melyben a Szovjetunió kötelezte magát, hogy nem veti be elsőként az atomfegyvert. Ismételten hangsúlyozni kell: törté­nelmi fontosságú lépés ez, jelentősen csökkenti egy nukleáris konfliktus kirobbantásának a valószínűségét. A Nyugat nem követte a szovjet példát, sőt, a kezdeményezésre Reagan immár hírhedt beszéde volt a válasz, amely éles szovjetellenes vádas­kodásokat és kirohanásokat tartalmazott. Pedig a szovjet javas­lat eléggé feszült nemzetközi légkörben hangzott el. A világ különböző válsággócaiban most is dörögnek a fegyverek, elég, ha csak Izrael libanoni agrassziójára gondolunk. Ezért nem lehet kétséges: ha a többi atomfegyverrel rendelkező hatalom is lemondana az atomfegyver elsőkénti bevetéséről, lényegében megszűnne az a veszély, hogy egy helyi konfliktus nukleáris válságba csaphat át. A Szovjetunió egyéb javaslatokat is tett, melyeknek megvaló­sítása nagy előrelépést jelentene a leszerelés terén, hozzájá­rulna az enyhüléspolitika folytatásához, az államok közötti biza­lom szilárdításához, a nemzetközi légkör javulásához. Számos nyugati szakértő is nagy horderejűnek tartja e szempontból azt a szovjet javaslatot, hogy az államok mondjanak le a vegyi fegyverek fejlesztéséről gyártásáról, a meglevő készleteket pedig semmisítsék meg. Ezen kívül memorandumot is terjesz­tett a leszerelési ülésszak elé, amely a nukleáris fegyverektől egészen a hagyományos fegyverekig mindent felölel, kinyilvá­nítva: a .Szovjetunió bármikor kész ezek csökkentéséről tár­gyalni. Az ENSZ-közgyűlés első rendkívüli leszerelési ülésszakát négy évvel ezelőtt, 1978-ban tartották. A mostani ülésszak az azóta eltelt időszakot mérlegelve megállapította azt is, hogy az akkor kitűzött célokat és feladatokat nem teljesítették. Több fontos leszerelési tárgyalást meg sem kezdtek, vagy pedig megszakították őket. Vannak biztató jelek is, hiszen Genfben folynak a szovjet-amerikai tárgyalások a stratégiai fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején számotte­vően megnövekedtek a fegyverkezésre fordított kiadások. Nincs mód e helyütt az utóbbi négy év eseményeinek taglalására, a békeidőben is erőpolitikát hangsúlyozó legújabb amerikai katonai doktrínák részletezésére. Röviden leszögezhetjük, a washingtoni szándékok lényege az erőfölény megteremtése, hogy az USA a világ elsőszámú katonai nagyhatalmává váljék. Ezért is hangsúlyozzák a szocialista országok az ENSZ- központban nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatukban: az atomháború veszélyének elhárítása, az atomfegyverkészletek befagyasztása, később csökkentése, majd teljes megsemmisí­tése érdekében mielőbbi konkrét intézkedésekre van szükség. Ez a mi népünk létérdekeit is kifejezi, hiszen Csehszlovákia két világrendszer határán, a katonai erők legnagyobb koncentráció­jának térségében fekszik. Ezért tualjdonítunk most még nagyobb jelentőséget, mint bármikor azelőtt, a világ összes haladó békeerőinek együttműködésére, s a Közgyűlés felhívásával összhangban a békeharc intenzitásának fokozására. A leszerelési ülésszak eredményeinek ismeretében leszögez­hetjük, nem elég kijelenteni, hogy többet vártunk volna tőle, hanem ezentúl még többet kell tenni a leszerelésért. Ahogyan a szocialista országok említett nyilatkozata is kimondja: az egyenlőség és egyenlő biztonság elvei alapján mindenkor készek vagyunk bármilyen fegyverfajta korlátozásáról, csökken­téséről vagy teljes betiltásáról tárgyalni. MALINÁK ISTVÁN mrnmsm A žilinai Doprastav vállalat szennyvíztisztító állomást épít Horný Hríčov közelében. Itt tisztítják majd meg a város és a környező ipari üzemek szennyvizét. A 40 méter átmérőjű kör alakú ülepítőtartály már elkészült, most más objektumot építenek. A beruházás összköltsége meghaladja az egymilliárd koronát. A tisztítóállomás évente 93 százalékos hatásfok­kal 51 millió köbméter szennyvizet fog megtisztítani. A képen: Miroslav Červenec (baloldalt) és Marian Macura a szivattyúállomás vasszerelvé­nyével dolgozik. (Vladimír Gabčo felvétele — ČSTK) Martin Dzúr és Czinege Lajos megbeszélései Prágában TAPASZTALATCSERE A HARCASZATI ÉS A POLITIKAI KIKÉPZÉSRŐL (ČSTK) - Hivatalos baráti láto­gatásra tegnap hazánkba érkezett a magyar néphadsereg küldöttsé­ge Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter vezeté­sével. A Ruzynéi repülőtéren a de­legáció fogadásán megjelentek: Eugen Turzo, a CSKP KB osz­tályvezetője, Martin Dzúr hadse­regtábornok, nemzetvédelmi mi­niszter, Jozef Nálepka külügymi­niszter-helyettes, és más szemé­lyiségek. Ott voltak még: Ivan Volosin vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának rangidős csehszlovákiai képviselője, Ko­vács Béla, a Magyar Népköztár­saság csehszlovákiai nagykövete, valamint a szocialista országok katonai és légügyi attaséi. Czinege Lajos a Žižkov-hegyen megkoszorúzta az Ismeretlen ka­tona sírját, majd virágcsokrot he­lyezett el Klement Gottwaldnak, a CSKP és a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiváló személyi­ségének síremlékén és a szovjet hősök termében. A magyar ven­déget elkísérte Karéi Rusov ve­zérezredes, ä nemzetvédelmi mi­Josef Haman Trinecben (ČSTK) - Josef Hamannak, a CSKP KB titkárának vezetésével tegnap párt- és kormányküldött­ség látogatott el a tfineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasmű 14-es számú kokszgyártó részlegébe abból az alkalomból, hogy megkezdődött a kokszgyár­tás. A delegáció további tagjai vol­tak. Ladislav Gerle szövetségi miniszterelnök-helyettes, Václav Janoušek, a CSKP KB osztályve­zetője és Eduard Saul kohó- és nehézgépipari miniszter. Az új üzemegység, amelyet a delegáció megtekintett, 72 kamrából áll s évente 350 ezer tonna kokszot termel. A küldöttség részt vett a dolgozók nagygyűlésén. Beszé­dében Josef Haman nagyra érté­kelte a tervezők és a kivitelezők elkötelezett munkáját, azt, hogy a részleget harminc hónap alatt felépítették. niszter első helyettese. Ott volt Kovács Béla is. A magyar honvé­delmi miniszter a Olšanyi temető­ben is kegyelettel adózott az ele­sett szovjet hősök emlékének. Ezután a Nemzetvédelmi Mi­nisztérium székházában megkez­dődtek a hivatalos megbeszélé­sek. Martin Dzúr és Czinege Lajos tájékoztatták egymást a két test­véri ország hadseregének életé­ről, a Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi határo­zatainak megvalósításáról. Ta­pasztalatcserét folytattak a harcá­szati és a politikai kiképzés felada­tainak teljesítéséről, és megvitat­tak más, mindkét fél érdeklődésé­re számot tartó kérdéseket is. A két testvéri hadsereg képvi­selőinek tanácskozása szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. JÓKÍVÁNSÁGOK (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Francois Mitter- rand-nak, a Francia Köztársaság elnökének az ország nemzeti ün­nepe alkalmából. Részvéttávirat (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök levélben fejezte ki részvéte­lét a szlovák kormánynak, a Szlo­vák Kulturális Minisztériumnak, /alamint a Csehszlovákiai és a Szlovákiai írók Szövetségének Andrej Plávka nemzeti művész­nek, a Szlovákiai írók Szövetsége elnökének elhunytéval kapcsolat­ban. Személyében - állapítja meg a levél - a csehszlovák kultúra és egész társadalmunk kiváló mű­vészt, a szlovákiai szocialista iro­dalom élenjáró képviselőjét, jeles közéleti személyiséget és értékes embert veszített el, aki minden alkotó erejét a szocialista kultúra felvirágoztatására és népünk éle­tének gazdagítására fordította, s akinek költői és írói munkássága nemzeteink tartós értékévé vált. Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök részvétét fejez­te ki Andrej Plávka nemzeti mű­vésznek, a Szlovákiai írók Szövet­sége elnökének halálával kapcso­latban. Ugyancsak mély részvétüket nyilvánították: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, szlovák miniszterelnök és Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Tárgyalások Genfben (ČSTK) - Genfben tegnap újabb plenáris ülést tartott az eu­rópai nukleáris fegyverek korláto­zásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldött­ség. A hadászati fegyverzet korlá­tozásáról és csökkentéséről szóló szovjet-amerikai tárgyalásokon a delegációk ugyancsak teljes ülést tartottak. Miért romlanak el olyan gyakran a jegyautomaták? Edita Jakubišová, a Bra­tislavai Autóbuszközlekedé­si Vállalat jegyértékesítési osztályának vezetője vála­szol. A jegyautomaták jók, ha rendeltetésüknek megfelelően használják őket. Sajnos, sok a rongáló. Az emberi „lelemé­nyességnek“ gyakran tanúi le­hetünk. Hogy mik kerülnek ki az automatákból? Különböző idegen pénzérmék, fémdara­bok, és még sorolhatnám a példákat. A pénz bedobásá­ra szolgáló nyílást is gyakran eltömik gyufával, papírral. Nem csoda, hogy az ilyen gép nem működik! De ez még nem min­den. Mérgükben azután össze­karcolják, összetörik a mű­anyag részeket, sőt néha még meg is gyújtják a gépeket. Saj­nos, ezt mások szeme láttára is megteszik és nincs, aki meg­fékezné a rongálókat. Javítóinknak bőven van munkája. Ha lehet, a helyszí­nen teszik üzemképessé az automatát. Ha a hiba nagyobb, kicserélik a szerkezetet és a műhelyben javítják meg. A vállalat érdeke, hogy az összes automata üzemeljen. Bratislavában 90 jegyauto­mata van. A forgalmasabb he­lyeken egymás mellett két auto­mata is áll, ne hogy az utazni kívánó ne tudjon jegyet venni. De nem csak a forgalmas he­lyeken állították fel őket. Meg­találhatók sok olyan megállón is, ahol nem is nagyon használ­ják őket, pl. a repülőtéren. A jegyautomatákat a hoz­zánk látogató turisták is hasz­nálják, hiszen ilyen gépek min­den nagyvárosban megtalál­hatók. Milyen képet fest az ide látogató a városról, lakóiról, ha összefirkált, nem működő automatákat lát? Egy automata ára száz- húszezer korona. A működő automata az utasokat szolgálja, s hogy mindig „zöldet“ mutas­son a jelzőlámpa, ez mindany- nyiunk érdeke. (—«rf—) Megkérdeztük

Next

/
Thumbnails
Contents