Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-29 / 178. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1982. VII. 29. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdaságának fejlődéséről és a terv teljesítéséről 1982 első félévében (Folytatás az 1. oldalról) a szükségletekhez, nem elég folyamatosak a kooperációs kapcsolatok, s gyakran fordultak elő üzemzavarok A tervet 41 vállalatnál hiányosan teljesítették, ami 662 millió koronás kiesést jelentett. A tüzelőanyag-ipari vállalatok 2 millió 927 ezer tonna barnaszenet és lignitet jövesztettek, amivel 102,1 százalékra teljesítették á félévi termelési tervet. Az áramtermelés 10 milliárd 646 millió kWh-t ért el, ami 1,1 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első felében. Ez elsősorban a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű termelésének 15,1 százalékos növekedéséből következett, amely 32,6 százalékos részarányt ért el a teljes áramtermelésben. A kohászatban és az ércjövesz- tésben 2,8 százalékkal csökkent a termelés, ezen belül a vaskohászatban 3,2, a színesfém-kohászatban 4,1 százalékos volt a csökkenés, az ércjövesztés és feldolgozás viszont 1,9 százalékkal növekedett. A gépipari termelés az évi állami tervnek megfelelően 4 százalékkal növekedett. Legnagyobb mértékű, 7,7 százalékos volt a növekedés az elektrotechnikai iparban, míg a nehézgépipar 5, az általános gépipar pedig 2,8 százalékos növekedést ért el. A terv teljesítése azonban az egyes ágazatokban egyenlőtlen volt, ami kedvezőtlenül hatott a kiviteli és a beruházási szállítások teljesítésére. A vegyipar termelése 1,8 százalékkal csökkent, ezen belül a gumiipari termelés 2,3 százalékkal növekedett, a vegyi anyagok gyártása és a kőolajfeldolgozás viszont 2,4 százalékkal csökkent. Előtérbe került az alapanyagok, főleg a kőolaj teljesebb kihasználása. A faipari termelés növekedése 3,2 százalékot ért el, ezen belül a fafeldolgozó ipar termelése 1,2, a cellulóz- és papíriparé pedig 6,2 százalékkal növekedett. A könnyűipar 2,5 százalékos növekedése megelőzte a tervben előirányzott ütemet. Ezen belül a ruhaipar 5,3, a nyomdaipar 5,2, a bőr- és a cipőipar 3, az üvegipar 2,2, a textilipar pedig 0,6 százalékos növekedést ért el. Az építőanyagok gyártása a szükségletek alakulásával összhangban 1,2 százalékkal csökkent. A cementgyártás 1,4, a mészgyártás 7, az építőelemek gyártása pedig 9,7 százalékkal csökkent, ezzel szemben a falazóanyagok gyártása 2,3, a kerámiai padlóburkoló lapoké 7,7, a csempéké pedig 4 százalékkal növekedett. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok 13,5 milliárd korona értékű munkát végeztek, amivel 99 százalékra teljesítették a tervüket. A beruházási feladatokat teljesítő vállalatok közül 51 maradt el a terv teljesítésében Az építőipari vállalatok 5,2 százalékkal túlteljesítették a javítási és karbantartási munkák előirányzott tervét. A kapacitások összpontosítása Prágában és az észak-csehországi kerületben összhangban volt az előirányzott ütemmel. Bratislavában az építőipari vállalatok 101,3 százalékra teljesítették az előirányzott feladatokat. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR A terv szerint a növénytermesztésben kell elérni a mezőgazdasági termelés egész idei növekményét. Az időjárási viszonyok azonban kedvezőtelenül hatottak e feladat teljesítésére. A mezőgazdasági vállalatok 1 millió 531 ezer hektár földterületet vetettek be, s összesen 3,5 ezer hektár maradt bevetetlenül. Ez 3,4 ezer hektárral kevesebb, mint 1981-ben, mivel kisebb volt az elárasztott, a felázott és a ter-v melésből ideiglenesen kivont területek nagysága. Szemesekből összesen 896 ezer hektárt vetettek be, ez 10,4 ezer hektárral több, mint az elmúlt évben, azonban 19,6 ezer hektárral kevesebb a tervben előirányzottnál. A mező- gazdasági vállalatok terven felül teljesítették a búza, a rozs, a zab, a cukorrépa és a zöldségfélék vetésterületét, nem érték el a tervezett vetésterületet árpából, szemes kukoricából, hüvelyesekből, burgonyából, olaj növényekből és szántóföldi takarmánynövényekből. Az elmúlt évi július 1-hez viszonyítva az állatállomány létszáma a sertéseket kivéve tovább növekedett. Az első félévben a mező- gazdaság szocialista szektorában 100 tehéntől 57,67 borjút, egy kocától pedig átlagosan 7,82 malacot neveltek fel. A nem kielégítő minőségű takarmányalap következtében csökkent a tehenek tejhozama és az egész tejtermelés. Az utóbbi 827,7 millió litert ért el, ami 16,2 millió literrel kevesebb, mint a tavalyi időszakban. A tehenek fejési átlaga 34,4 literrel csökkent, s 1 471,5 litert ért el. A hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása 0,67 kg, a sertéseké 0,47 kg volt, ami kevesebb, mint a múlt év első felében. Az egy tojóra jutó tojáshozam 108,1 darabot ért el, ami az elmúlt évhez viszonyítva 0,5 darabos javulást jelent. Ez a tojóállomány nagyobb létszámával együtt lehetővé tette, hogy a tojástermelés 32,1 millióval növekedve elérje a 834 millió darabot. Az állati termékek felvásárlása a tejet és a vágóbaromfit kivéve alapjában véve az előirányzott ütemterv szerint haladt, összesen 215,6 ezer tonna vágóállatot vásároltak fel, ebből 96 ezer tonna vágómarhát, ami 3,6 ezer tonnával több a tervezettnél. Az élelmiszeripari termelés a mezőgazdasági termékek felvásárlásával összefüggésben 3,8 százalékkal csökkent. Egyes termékeknél azonban növekedett a termelés, például kenyérből 4,3, vajból 7,5, sajtokból 8,9, étolajokból 11,1, sörből 3 százalékkal. ERDOGAZDASAG ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az erdőgazdaságban több mint 3 millió m3 fát termeltek ki, amiből 705 ezer m3 az elemi csapások okozta károk felszámolásából származik. Az erdősítést 17,3 ezer hektáron végezték el. A vízgazdálkodás területén 259 millió rrr ivóvizet termeltek. Ezzel a közüzemi vízvezetékből ellátott lakosság részaránya 64,9 százalékra nőtt, a csatornázásra kapcsolt lakások lakóinak a részaránya pedig 42,4 százalékot ért el. KÖZLEKEDES ÉS TÁVKÖZLÉS A szállítmányozó vállalatok több mint 124 millió tonna árut és nyersanyagot szállítottak. Ez 3,8 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évben. A közúti szállítás részaránya csekély mértékben csökkent, a vasúti szállításé viszont 23,9 százalékra növekedett. Az évi szállítási tervből a vasút 47,7, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 46,4, a folyami szállítás pedig 48,6 százalékot teljesített. A szállítók igényeit alapjában véve sikerült kielégíteni. A távközlés területén tovább nőtt a telefonállomások száma, összesen 14 ezer új telefonállomást helyeztek üzembe, ebből 4 ezret lakásokban. Az első félév végén 902 t ezer telefonállomás üzemelt Szlovákiában. FOGLALKOZTATOTTSÁG, BÉREK, MUNKATERMELEKENYSÉG A népgazdaság szocialista szektorában 1 millió 960 ezer dolgozót tartottak nyilván. Ezenkívül 105 ezer nő volt szülési szabadságon, 2,7 ezerrel kevesebb, mint tavaly. A nők részaránya a dolgozók teljes létszámában 45,3 százalékot ért el. Az elmúlt év első félévéhez viszonyítva 21 ezer személlyel nőtt a foglalkoztatott dolgozók száma, ami több a tervezettnél, ez a növekedés azonban nem járult hozzá teljes mértékben a termelés és a szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Az ipari munkások munkaidő- alapjának kihasználása 0,2 százalékkal javult, s 91,7 százalékos arányt ért el. A műszakszám 1,422-es értékkel az elmúlt év szintjén maradt. A béralap a népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-eken kívül) 30,9 milliárd koronát ért el, ami 1981 első félévehez viszonyítva 2,6 százalékos növekedést jelent. A havi átlagbér 1,6 százalékkal nőtt és 2635 koronát ért el. Az ipari dolgozók átlagbére 2,3 százalékkal növekedve 2758 koronát, az építőipari dolgozóké pedig 0,2 százalékos növekedéssel 2819 koronát ért el. Az iparban a saját termelési értékben kimutatott munkatermelékenység 1,9 százalékkal nőtt, ami kevesebb a tervezett növekedésnél. Az építőiparban viszont 7,1 százalékkal csökkent a munka termelékenysége. ELETSZINVONAL Szlovákia lakosságának pénzjövedelme a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 3,5 százalékkal növekedett, s 55,1 milliárd koronát ért el. A munkatevékenységből származó jövedelmek növekedése 2,3 százalékos volt. A nyugdíjellátás, a családi pótlék és a szülési segély területére vonatkozó intézkedésekkel összefüggésben gyorsabb ütemben növekedtek a szociális juttatások. Ez a növekedés 8,5 százalékos volt, s a juttatások összege meghaladta a 11 milliárd koronát. A lakosságnak nyújtott kölcsönök összege 8,4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában. A lakosság pénzkiadásai 3,4 százalékkal növekedtek, s 51,9 milliárd koronát értek el. A betétállomány 3,2 milliárd koronát ért el, ami 0,2 milliárd koronával több, mint tavaly. A kiskereskedelmi forgalom értéke 33,2 milliárd korona volt, ez 4,2 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-ellátásban helyi kilengések fordultak elő tejből és tejtermékekből, az iparcikkek területén viszont javult az ellátás egyes korábbi hiánycikkekből. A helyi ipari és szolgáltatási vállalatok a tervnek megfelelően 2.9 milliárd korona értékű munkát teljesítettek a lakosság számára, s a megelőző évhez viszonyítva 2,7 százalékos növekedést értek el. A lakásépítés minden formájában 14,8 ezer lakás építését fejezték be, ami -az évi tervből 36,1 százalékos teljesítést jelentett. Az építőipari vállalatok 11 ezer lakást fejeztek be, az egész évre előirányzott mennyiség 39,4 százalékát. Az első félévben további 14,3 ezer lakás építése kezdődött el, ebből 9,4 ezer az építőipari vállalatok kivitelezésében, 4,9 ezer pedig az egyéni lakásépítés keretei között. A közlekedési szervezetek több mint 505 millió személyt szállítottak, ebből 87,5 százalék jutott a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatra. Az utasok száma az elmúlt évhez viszonyítva 1,4 százalékkal volt nagyobb Az első félév folyamán 46 ezer élő gyermek született, 1,1 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Az elhalálozások száma 26 ezret ért el, tehát a lakosság természetes szaporulata 20 ezer személyt képviselt. Az SZSZK-nak 1982. június 30-án 5 millió 054 ezer lakosa volt, ami Csehszlovákia lakosságának 32.9 százalékát képezi. A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. első félévi fejlődéséről és a tervfeladatok teljesítéséről A CSSZK gazdasági fejlődése az első félévben lényegében megfelelt a terv alapvető céljainak. Továbbra is éreztetik hatásukat egyes problémák, amelyek megoldására az év második felében fokozott gondot kell fordítani. Elsősorban fokozni kell a tudományos és a műszaki fejlődés eredményeinek kihasználását, népgazdaságunk exportképességét, biztosítani kell az építőipar tervezett feladatainak teljesítését és a készletek jobb felhasználását. A műszaki fejlesztés állami terve értelmében a Cseh Szocialista Köztársaságban a szervezetek az első félévben 258 kutatási és fejlesztési feladatot oldottak meg; ezek 96,1 százalékát a tervezett időben és műszaki-gazdasági paramétereknek megfelelően oldották meg. A tervezett beruházások keretében (a ,,Z“-akció és az egyéni építkezés nélkül) 36,8 milliárd korona értékű munkát és gépszálli- tást végeztek el, ami az évi terv 42 százaléka. Ebből a mennyiségből az építkezési munkák 20,8 milliárd korona, a gépek szállítása pedig 16 milliárd korona értéket képvisel; az előbbi az évi terv 43,5, az utóbbi 40,2 százaléka. A központilag irányított ipari termelés tervét 0,7 százalékkal túlteljesítették; az évi tervből 50,5 százalékot teljesítettek. A tavalyi első félévhez viszonyítva a termelés 1,6 százalékkal növekedett. A terv szándékaival összhangban korlátozták a termelést a nagy energia- és anyagigényességü, valamint az importált nyersanyagokból dolgozó iparágakban, elsősorban a kohászatban és az építőanyagok termelésében. A vegyiparban 2,3 százalékkal gyarapodott a termelés; az évi terv a termelés 0,2 százalékos növelését irányozza elő. A műanyagok gyártása 16,4 százalékkal, a műszálaké 5,1 százalékkal bővült. A fa ipari feldolgozásában a termelés 2,8 százalékkal növekedett: az évi tervezett növekedés 2,9 százalék. A fafeldolgozó ipar termelése 3,1 százalékkal, a cellulóz- és papírgyártás 2,3 százalékkal gyarapodott. A bútorgyártás 1,2 százalékkal bővült, továbbra is problémák mutatkoznak azonban a termelés és az áruszállítás szerkezetében. A könnyűiparban a termelés 2,3 százalékkal növekedett; az évi előirányzott gyarapodás 1,7 százalék. Leggyorsabb a fejlődés az üveg-, a porcelán és a kerámiaiparban, ahol a termelés 3,1 százalékkal lett nagyobb. A textiliparban a termelés 2,4, a cipő- és bőriparban 1,4 százalékkal nőtt. Az építőanyagok termelésében az első félévben a termelés a tervvel összhangban 0,7 százalékkal csökkent. A CSSZK építővállalatai saját dolgozóikkal 25,3 milliárd korona értékű építési munkát végeztek el; ez 0,5 százalékkal kevesebb az első félévre előirányzott tervfeladatoknál. A lemaradást elsősorban a járási építővállalatok okozták. A mezőgazdaságban a legnagyobb figyelmet a növénytermesztés fejlesztésére összpontosították. A tavalyi első félévi eredményekkel összehasonlítva a vágómarha felvásárlása 5,5 százalékkal növekedett, ezzel szemben a vágósertések felvásárlása a tervnek megfelelően 14,3 százalékkal kisebb volt. A baromfi felvásárlása 1,7, a tejé 2, a tojásé 4,3 százalékkal volt kevesebb. Egyes mezőgazdasági termékek felvásárlása mennyiségének csökkenése következtében a múlt év első feléhez viszonyítva az élelmiszeripari termelés 2,5 százalékkal csökkent. A tervvel összhangban a hústermelés 7, a baromfihús termelése 2,6 százalékkal volt kisebb. Az erdőgazdaságban az év első felében 6 864 000 köbméter fát termeltek ki; ez az évi terv 54 százaléka. A tavalyi első félévhez viszonyítva a fakitermelés 0,4 százalékkal bővült. A vízgazdálkodásban 558 millió köbméter ivóvizet állítottak elő, ami a múlt év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal több A Cseh Szocialista Köztársaság területén a vasúti szállítás 0,3 százalékkal csökkent, az első félévi tervfeladatok teljesítésében két százalékos lemaradás keletkezett. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 4,4 millió tonna árut szállított, ez 4,1 százalékkal haladja meg a tavalyi első félévben szállított mennyiséget. A személyszállítás a múlt év első feléhez viszonyítva 1,6 százalékkal növekedett. A folyami teherszállítás 30,4 ezer tonna árut továbbított, 0,8 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A Labe folyón a Chvaleticei Erőműbe a barnaszén szállításának tervezett feladatát 2,3 százalékkal túlteljesítették. A városi tömegközlekedési eszközök 1179 millió személyt szállítottak, két százalékkal többet, mint tavaly az első félévben. A lakosság pénzbevételei a múlt év első feléhez képest 4,2 milliárd koronával, vagyis,3,4 százalékkal növekedtek. A CSSZK népgazdaságának szocialista szektorában a dolgozók átlagos fizetése 2690 korona, ami 58 koronával, tehát 2,2 százalékkal több, mint a múlt év első felében. A Cseh Állami Takarékpénztárakban a lakosság betétjeinek összege 4,3 milliárd koronával gyarapodott. A betétek összege június végén 119,7 milliárd korona volt. A szociális juttatások összege 1,3 milliárd koronával, 5,3 százalékkal növekedett a múlt év első feléhez viszonyítva. Járadékra 16.8 milliárd koronát, táppénzre 8.8 milliárd koronát fizettek ki. A családi pótlék összege 4,5 milliárd koronát tett ki, ami a múlt év első feléhez viszonyítva 4,7 százalékos növekedést jelent. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakban 85,5 milliárd koronát tett ki, ebből élelmiszerek vásárlására 42,1 milliárd koronát fordítottak. A növekedés a múlt év első feléhez viszonyítva 2,2 százalékos. 17,4 ezer lakás építését fejezték be, ebből a nemzeti bizottságok tervezésének keretében 16,7 ezer lakást építettek, ami az évi terv 27,1 százaléka, 22 ezer új lakás építését kezdték meg, ez az évi terv 43,5 százaléka. A lakossági szolgáltatásokból eredő bevételek 3,2 milliárd koronát értek el; a múlt év első feléhez viszonyítva ez 1,4 százalékos növekedést jelent. A CSSZK területén a népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) az alkalmazottak száma 1981 első félévéhez viszonyítva 18,6 ezer dolgozóval - 0,4 százalékkal - növekedett. A CSSZK lakosságának száma az idei első félévben 6,5 ezerrel növekedett. A múlt év első felében a növekedés 6,7 ezret ért el. 33,4 ezer házasságot kötöttek. Az élve született gyerekek száma 73,5 ezer. A Cseh Szocialista Köztársaság lakosainak száma 1982. június 30-án 10 315 000 volt.
