Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-20 / 170. szám, kedd
OJ szú 3 1982. VII. 20. Ellentmondó jelentések az iraki-iráni frontról Teherán a végső győzelemig folytatni kívánja a hadműveleteket (ČSTK) - A Bagdadból, illetve Teheránból érkezett jelentések szerint az elmúlt hét végén is súlyos összecsapásokra került sor Basra iraki kikötő térségében az iráni és az iraki egységek között. Az iraki fél azt állítja, hogy megállította az ellenség támadását, meghátrálásra kényszerítette az iráni csapatokat és állítólag jelenleg a közös államhatár mentén folynak a harcok. A bagdadi As-Saura napilap szerint Irán a szombati támadás során két páncélozott és két gépkocsizó hadosztályt vetett be, az akciót azonban visszaverték. Huszonhat iráni tankot megsemmisítettek, további húsz iraki kézre került. A Reuter hírügynökség tudósítója a Basra mellett folyó harcok színhelyéről egy magas beosztású iraki katonatisztre hivatkozva közölte, hogy a múlt heti első oí- fenzíva során mintegy százezer főnyi iráni katonát a Khor al-Ham- mar tó mellett tőrbe csaltak, majd elvágták az utánpótlástól és megsemmisítették. A teheráni rádió azt jelentette, hogy az elmúlt negyvennyolc órában az iráni alakulatok Basra mellett mintegy háromezer iraki katonát tettek harcképtelenné. Az adó azt is jelentette, hogy vasárnap is folytatódtak a harcok a frontszakasz középső szektorában lévő Kasre-Sirin határ menti város birtoklásáért. Kuvait visszautasította azt a washingtoni ajánlatot, hogy az USA „segítséget nyújt“ a Perzsaöböl országainak egy esetleges iráni agresszió ellen. Abdar Rahman Avadi ügyvivő, kuvaiti miniszter kijelentette, hogy országa ellenzi az amerikai beavatkozást a térség ügyeibe. Irán is újabb harci sikerekről adott hírt. Az iráni hadsereg szárazföldi alakulatainak főparancsnoka kijelentette, hogy az iráni NÉHÁNY VLASTIMIL CHALUPA csehszlovák távközlési miniszter, aki hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodik, tegnap megbeszélést folytatott Karl Lausecker osztrák közlekedési miniszterrel és Heinrich Ubleis távközlési vezérigazgatóval. VENEZUELA nem vesz részt az októberben megtartandó Ame- rika-közi hadgyakorlaton. Kolumbia és Chile kivételével a latinamerikai országok többsége ugyancsak megtagadta a részvételt tiltakozásul az ellen, hogy az USA a brit-argentin háborúban egyértelműen Nagy-Britanniát támogatta. offenzíva elsősorban délen folyik, de Irán nem fog habozni a támadás megindításával a többi fronton, ha továbbra is hatalmon marad a jelenlegi iraki kormány és Bagdad nem teljesíti Teherán követeléseit. Az ezredes hozzáfűzte, hogy Irán a végső győzelemig folytatja a hadműveleteket.-,,Nemcsak Basrát vesszük be, megeshet, hogy egységeink egészen Bagdadig eljutnak“. Politikai megfigyelők ezzel összefüggésben egy teheráni katonai közleményre hívják fel a figyelmet, amely a most folyó hadműveletekről mint az offenzíva „első szakaszáról“ szólnak. Egyelőre azonban semmi nem vall arra, hogy Irán a Basra mellett folyó hadműveleteken kívül egyéb térségekben is támadásra készülődne. Teherán keményebb hangot ütött meg a Perzsa-öböl többi államával szemben. Rafszandzsani ajatollah, az iszlám tanácsadó gyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy Irán nem tart igényt más ország területére. „De ha folytatódnak az Irakba irányított fegyverszállítások, Irán jogot formál a megfelelő válaszra“ - jelentette ki. A teheráni politikus valószínűleg Jordániára, Kuvaitra és Szaúd-Arábiára gondolt. Politikai megfigyelők ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy a bagdadi kormány első alelnöke a hét végén Sza- úd-Arábiában tárgyalt, Riadból pedig továbbutazott Kuvaitba. A vietnami külügyminiszter Szingapúrban (ČSTK) - Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter, aki vasárnap óta hivatalos látogatáson tartózkodik Szingapúrban, tegnap Suppiach Dhanabalannal, szingapúri kollégájával a délkeletázsiai légkör javításáról tanácskozott. A vietnami külügyminiszter kijelentette, hogy tárgyalásai szívélyesek és konstruktívak voltak. Szingapúri kollégájával ismertette a három indokínai ország: Vietnam, Laosz és Kambodzsa álláspontját az ún. „kambodzsai probléma“ megoldásával kapcsolatban. Az indokínai államok úgy vélik, a megoldás felé vezető legjobb útnak egy olyan nemzetközi konferencia megtartása ígérkezik, amelyen részt vennének a térség országain kívül a BT állandó tagjai. A szingapúri külügyminiszter a tanácskozás utáni sajtókonferencián úgy nyilatkozott, hogy országa nem támogatja ezt a gondolatot. A vietnami külügyminiszter szerdán Szingapúrból Burmába utazik, onnan pedig Malaysiába és Thaiföldre látogat. Párizsban erélyesen visszautasítják a washingtoni rágalmakat (ČSTK) - „Ha az Egyesült Államok folytatja Nyugat-Európa felé irányuló példátlan magatartását, ezzel válaszintézkedések sorozatát indíthatja el s mindez végső soron meggyengíti az atlanti szövetséget“ - hangsúlyozta Michel Jobert francia külkereskedelmi miniszter a párizsi La Charente Libre lapnak adott nyilatkozatában. Hozzáfűzte, hogy Nyugat- Európának „súlyos károkat“ okoznak a washingtoni kormányzat egyes gazdasági jellegű intézkedései, többek között az Egyesült Államokba irányuló nyugateurópai acélexport korlátozása, a rendkívül magas kamatlábak, a Szovjetuniónak szállítandó egyes berendezésekre kimondott embargó. A Le Matin de Paris „övön aluli ütésnek“ minősítette a napokban Washingtonban elhangzott állításokat, miszerint Franciaország és a Szovjetunió titkos pénzügyi megállapodást írt alá. Ezt a minden alapot nélkülöző kijelentést egy magas beosztású fehérházi kormánytisztviselő tette, aki szerint Valéry Giscard D‘Estaing Egyesült Államok Terrorizmus a hivatalos politika rangján (ČSTK) - Diverzió, szabotázs, gyilkosságok, ún. partizán hadműveletek és más terrorakciók végrehajtását gyakorolják azok a különleges amerikai egységek, amelyeket „nem hagyományos módszerekkel folytatott háború“ esetén vetnének be. A New York Times című lap kormány- és Pentagon-beli forrásokra hivatkozva közölte, hogy az október 1 -én kezdődő költségvetési évben jelentős mértékben megnőnek a fenti egységek harci potenciáljának tökéletesítésére szánt kiadások. Pontos adatok arról, hogy valójában mennyit költ az USA terroristák felkészítésére, nem ismeretesek, mivel ezt az összeget több költségvetési tétel között hozták meg. Az idézett lap szerint a különleges egységeket a Varsói Szerződés tagállamaiban és a Perzsa-öböl országaiban vetnék be, s erősítésük összefügg azzal a rendkívüli tigye- lemmel, amelyet a kormány a CIA titkos műveleteire jelenleg fordít. Jellemző, hogy Washington, amely oly gyakran beszél a „nemzetközi terrorizmus“ elleni küzdelméről, mint korábban annyiszor, a terrorizmust most is hivatalos politikájának rangjára emeli. Caspar Weinberger hadügyminiszter a kongresszus elé terjesztett januári évzáró jelentésében ezért meg sem említette a „különleges hadműveleteket“. A Pentagon egyik márciusi rendeletében azonban már ezt írta: „Mozgósítanunk és bővítenünk kell azokat az erőket, amelyek különleges feladatokat hajtanak végre, hogy olyan helyeken demonstráljuk az USA erejét, ahol a hagyományos erők bevetése korai, nem megfelelő vagy megvalósíthatatlan lenne...“ elnöksége idején sor került egy ilyen titkos megállapodás aláírására. A magát megnevezni nem kívánó illető szavai szerint éppen ennek a szerződésnek eredményeképpen „gyengült meg jelentősen“ az Egyesült Államok helyzete, ami a hét legfejlettebb tőkés ország versailles-i csúcstalálkozóján is megnyilvánult. A párizsi külügyminisztérium hivatalos szóvivője cáfolta a rágalmakat. Botrányosnak nevezte, hogy egy névtelen személy magát „felelős beosztású tisztségviselőnek“ kiadva hogyan állhatott élő ennyire pontatlan, szélsőséges állításokkal. A Franciaország ellen elhangzott amerikai rágalmak okát a versailles-i csúcsértekezleten kell keresnünk, ahol a nyugat-európai országok ellenezték azt a washingtoni követelést, hogy korlátozzák a Szovjetunióba irányuló egyes berendezések szállításait - írta a Le Monde. Nemcsak Franciaország, de a többi nyugat-európai állam is homlokegyenest ellenkező nézetet vallott, mint az USA. Franciaország ugyanis kész a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére a Szovjetunióval. A L’Humanité arra figyelmeztet, hogy Washington rágalomhadjáratának a célja a Nyugat-Európá- ba vezető szibériai gázvezeték építésének a meghiúsítása. A hazug információ arra lett volna jó, hogy a francia kormányzaton belül nyílt vitát provokáljon ki a Szovjetunióval pénzügyi téren fenntartott kapcsolatok kérdésében. Chile A rendőrség durva beavatkozása (ČSTK) - A chilei katonai rendőrség Santiago de Chile központi temetőjében feloszlatott egy mani- fesztációt, melyet a haladó közvélemény képviselői szerveztek Pablo Neruda világhírű chilei költő sírjánál, születésének 78. évfordulója alkalmából. A razzia során harminc személyt letartóztattak. Az összejövetel résztvevői követelték, hogy a chilei hatóságok tartsák tiszteletben a Nobel-díjas költő emlékét, illetve sürgették az irodalom és a művészet terén érvényben levő drasztikus korlátozások hatálytalanítását, melyeket a fasiszta junta léptetett érvénybe. NICARAGUA Fenyegetett forradalom A kár jelképes is lehetne, hogy a nicaraguai forradalom győzelmének harmadik évfordulóján a központi ünnepségek színhelye Masaya. Ebben a városban alakultak meg annak idején a sandinista népi miliciák, a Somoza- diktatúra elleni felkelés kezdeményezői. Ez a város a fegyveres népi forradalom bölcsője. A helyzet ma, három évvel Somoza elűzése után olyan, hogy a forradalom fegyveres védelmére sosem volt ennyire szükség. Nehéz út vezetett 1979. július 19-ig. A forradalmi harcok súlyos áldozatokat követeltek. 50 000 ember esett el, 120 000-ren szereztek súlyos sebesüléseket. A Sandinista Nemzeti Felszabadí- tási Mozgalom a legszélesebb alapokon, a nemzeti burzsoázia, a papság és a középosztály bevonásával teremtette meg a diktatúra-ellenes népi egységet. Ez az egység vált olyan erővé, amely elsöpörte az USA támogatását az utolsó pillanatig élvező rendszert. Ez volt az első, ám nem a legnehezebb szakasza a forradalomnak. Lehetővé vált a társadalmi és gazdasági újjáépítés programjának megvalósítása. A hatalom új birtokosai előtt nehéz feladatok álltak. A több mint 40 évig tartó családi diktatúra a szétzilált mezőgazdaság, a megsemmisült ipar mellett 1,5 milliárd dollárt meghaladó adósságot, 250 ezer munkanélkülit, alultápláltságot, nyomort, írástudatlanságot hagyott hátra. Ennek az örökségnek a felszámolása mérhetetlen erőfeszítéseket követelt, főleg az élelmiszerek, közszükségleti cikkek árairól, a bérekről. Büntetés vár azokra, akik az ország gazdasági érdekeivel ellentétes tevékenységet folytatnak. A sandinista rendszer nein sok időt kapott a békés építőmunkára. A Somoza ellen harcoló nemzeti burzsoázia nem volt képes belenyugodni abba, hogy elveszítette politikai hatalmát, s mind bátrabban kezdte belülről támadni a kormányt. A La Prensa című lap körül tömörülő polgári ellenzék szüntelenül rágalmaz, igyekszik megingatni a sandinisták hatalmát. Az elmúlt években több ellenforradalmi összeesküvésre derült fény. Az is kitudódott, hogy Washington 19 millió dollárt biztosított a CIA-nak nicaraguai belső felforgató tevékenységre. A helyzet erősen kezdett emlékeztetni az 1973-74- es chilei fejleményekre. A belső feszült helyzetet súlyosbította az állandósult külső fenyegetés. Somoza volt nemzeti gárdájának tagjai az USA-ban kaptak és kapnak kiképzést, s a Nicaraguával szomszédos Hondurasban levő bázisaikról rendszeresen támadják a gazdasági objektumokat, falvakat. Az Egyesült Államok anyagi és erkölcsi támogatása ebben döntő szerepet játszik. Az országba nagy létszámú ellenforradalmi alakulatok hatoltak be, s főleg az északi területeken folynak gyakran súlyos összecsapások köztük és a sandinista hadsereg között. Amint azt a nicaraguai belügyminiszter-helyettes a múlt héten de a fiatal sandinista vezetés nagy lendülettel látott hozzá az újjáépítéshez. A sandinista mozgalom még a polgárháború idején kidolgozott programjában a vegyes gazdálkodás modelljét hirdette meg, ami azt jelenti, hogy az államosított vállalatok, üzemek mellett a magángazdálkodók is viszonylag nagy teret kapnak. Az ipar 52 százaléka felett már az állam rendelkezik, a mezőgazdaságban ez az arány 20-25 százalék. Az elmúlt három esztendő számos sikert hozott a gazdaság területén. 1980-ban Nicaragua nemzeti összterméke az előző évhez viszonyítva 10,7 százalékkal nőtt, s a növekedés üteme tavaly 8,7 százalék volt. 120 000 új munkahelyet teremtettek, a munkanélküliek aránya 28-ről 17 százalékra csökkent. A művelődés t és az egészségügy terén ugyancsak figyelemre méltó eredmények születtek. A forradalom utáni első évben csaknem félmillióan tanultak meg írni-olvasni, az ország egész területén biztosított az egészség- ügyi ellátás. A sandinista kormányzat gazdasági tervei miatt sok vállalkozó külföldre menekítette tőkéjét, s mind gyakrabban fordult elő, hogy a magánszektorban szabotálták a termelést, káoszt akarván okozni ezzel, s végső soron meggyengíteni a kormány hatálmát. Ezért volt kénytelen a nicaraguai vezetés tavaly szeptemberben szükségállapotot elrendelni a gazdaságban. Ennek értelmében egyebek között tilos a közlekedés szervezett megszakítása, sztrájkok szervezése, nyersanyagok, ipari és mezőgazdasági termékek megsemmisítése. Szigorúan járnak el azokkal szemben, akik valótlan információkat terjesztenek a gazdasági helyzetről, megállapította, gyakorlatilag már elkezdődött a Nicaragua elleni imperialista agresszió. Súlyos fejlemény, hogy Reagan a Washingtonban járt hondurasi elnöknek további katonai támogatást ígért. Ilyen helyzetben senki sem vonhatja kétségbe a márciusban elrendelt, s azóta meghosszabbított rendkívüli állapot jogosságát. Nicaragua rendezett kapcsolatokra törekszik szomszédaival és az USA-val egyaránt. Ezt számos javaslata is bizonyítja. Washington legutóbbi nyolcpontos terve a viszony rendezésére elfogadhatatlan Managua számára, mivel - többek között az ország védelmi erejének kérdéseiben - megalázó feltételeket tartalmaz. Nicaragua ennek ellenére tovább keresi a párbeszéd lehetőségeit. A mostani helyzetben nem könnyű megvalósítani a forradalom második szakaszának céljait. A nicaraguai vezetés mégsem mondott le arról a tervéről, hogy 1985-ben általános választásokat rendez, s ezzel azt tanúsítja, hogy bízik a lakosság széles rétegeinek támogatásában. Amikor a felszabadítási front egyik vezetőjétől még tavaly decemberben azt kérdezte a hamburgi Spiegel riportere, miért nem rendeznek korábban választásokat, a válasz így hangzott: ,,Azért, meň fontosabb dolgaink is vannak. A forradalom még alig három éves. Nem szabad elfelejteni, hogy az, aki Made in USA jelzésű fegyvert érez a halántékán, nem lehet eléggé rugalmas. Mi elsősorban nem a demokratikus mechanizmusokra, hanem a túlélésre koncentrálunk. Olyan társadalmat akarunk felépíteni, amelyben mindenki megtalálná számítását. A fegyverek a halántékunkon ezt a feladatot nem könnyítik meg. “ PAPUCSEK GERGELY
