Új Szó, 1982. július (35. évfolyam, 154-180. szám)
1982-07-19 / 169. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1982. VII. 19. Lehetne városnak éke - lett Luca széke Csaknem egy éve, hogy beszámoltam az épülő Prievidzai Élelmiszeráruház alapozásáról és vasbetonszerkezete szerelésének megkezdéséről. Akkori riportomat a tartószerkezet egyedülállósága tette indokolttá. Első ízben alkalmazzák itt hazánkban az ún. Integra tartószerkezeti rendszert, amiről főleg azt érdemes megjegyezni, hogy kivételes magasságú oszlopokból, s nagy teherbírású vízszintes elemekből szerelik. Az oszlopok két, sőt három emeletnyi magasak. A hagyományos szerkezetekkel szemben az új módszer alkalmazása tekintélyes anyag-, energia- s időmegtakarítást jelent. Mostani látogatásom szándékos, kíváncsi vagyok, hol tartanak az építők. Építőket mondok, noha az ütemterv szerint napjainkban itt már technológiai berendezések szerelőinek, s egyéb más szakembereinek is foglalatoskodniuk kellene. A helyzet azonban szinte változatlan a múlt évihez viszonyítva.- Elhiszem, hogy meglepődött- fogad Peter Školná építésvezető- s ezen nem csodálkozom. Ne is kérdezzen, tudom, hogy a magyarázatra kíváncsi. Persze, ne várjon tőlem akkora lelkesedést, mint egy évvel ezelőtt. No, nem mintha az Integroban kellett volna csalódnunk, a szerelési rendszer szerencsére olyan jó, mint azt már tavaly is elmondtuk. Máshol mutatkoztak fogyatékosságok. Az történt ugyanis, hogy tavaly a járási nemzeti bizottság illetékes osztályáról kétmillió koronát kaptunk csupán a kivitelezésre. Az újszerű eljárásoknak köszönhetően ez az összeg nagyon csekélynek bizonyult. Már augusztus végére kimerítettük az egész mennyiséget, s mert több pénzt az áruház építésére már nem utaltak át, nem volt mit tenni, leálltunk a munkával. Más szóval: a tudományos-mü- szaki fejlődés eredményeinek alkalmazása ez esetben fordított hatással volt. Ahelyett, hogy nem látott ütemben épült volna az áruház, föltűnően lassú ütemre váltott át. A kívülállóban jogosan merül föl a kérdés, hogy ha már az a ritka eset állt be, hogy az építők gyorsabban dolgoznak a tervezettnél, miért nem lehetett megtartani az iramot további pénzösszegek átutalásával. Persze, ekképp csak a nem beavatottak kérdezhetnek, hiszen aki csak egy kicsit is jártas a beruházások terén, azt is tudja, hogy a folyó évre mindig egy évvel korábban osztják el a pénzt. Ennek köszönhetően félév táján az átutalás szinte lehetetlen. A prievidzai esetet csak súlyosbítja, hogy új építörendszer életképességét óhajtották itt az építők látványosan bizonyítani. Ebből, sajnos, semmi sem lett. A látszat egyértelmű, az építkezés hónapokig változatlanul állt. Aki akkoriban tudomást szerzett róla, hogy itt gyors kivitelezésről lesz szó, ma erre járva csak közömbösen legyint. Ily módon csökkent a járási építőipari vállalat olyan nehezen szerzett, s féltve ápolt jó neve is. Azt sem érdektelen megjegyezni, hogy annak idején a helyi Priemstav vállalat utasította vissza a beruházást, mondván, nincs ideje, sem ereje ki nem próbált újdonságokkal bíbelődni. A járási építőipari vállalat szakemberei ezt a munkát mégis elvállalták, hiszen hatalmas bizonyítási lehetőségeket is sejtettek benne. Kanyarodjunk vissza még néhány mondat erejéig a munka leállításának pillanatához. A gépeket és az embereket természetesen más építkezésre irányították át, ami idő-, pénz-, és energiaveszteséggel járt. Nem beszélve az erkölcsi károkról, amelyeket föntebb már részben említettem. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a beruházó járási nemzeti bizottság a múlt év végén még fölajánlott az építőknek néhány millió koronát, amit a késésben levő beruházásokon más vállalatok nem merítettek ki. Akkor viszont már több okból nem lehetett elfogadni a kínálatot. Többek közt a munkavédelmi előírások is tiltják télidőben két emeletnyi magasságban a nyílt szerelést, így akkor már a kéznél levő pénzzel semmit sem kezdhettek volna a járási építőipari vállalatnál.- Én csak annyit szeretnék még hozzáfűzni - mondja Peter Školná -, hogy a szerelési rendszer valóban nagyon bevált. Igaz, hogy több mint fél évet álltunk, de amikor ismét elkezdtünk dolgozni, alig két hét alatt összeszereltük az épület hátramaradt kétharmad részét. Ha tehát összeszámítjuk a szerelésre fordított tiszta időt, egyedülálló gyorsaságot tapasztalunk.- Az idén nem ismétlődnek meg a múlt évi hibák?- Erre az évre csaknem öt és fél millió koronát kaptunk a beruházótól. Én úgy látom, hogy ez sem lesz elég. Mi, sajnos, nem tudjuk befolyásolni a beruházót, s különben is, ő tudja legjobban, hogy mi számára a legfontosabb. Nekem kifogásom csak az ellen van, hogy elkezdtünk egy építkezést, aztán nem tudjuk folyamatosan építeni, mert nincs rá anyagi fedezet. Ezért szerintem okosabb lett volna akár két évet még várni, s ha meg lett volna a szükséges pénz, megkezdeni az építkezést. Több okból ezt látom a legmegfelelőbb megoldásnak. Hadd fűzzem hozzá, Prievidzán ugyancsak gondot okoz a gyér üzlethálózat. Az új áruháznak ezeken a gondokon is enyhíteni kellene, tehát ilyen szempontból is fontos a minél előbbi befejezése. Mi az, ami mégis hátráltatja a munka menetét a beruházónál? Az összefüggésekkel a járási nemzeti bizottságon is tisztában kell, hogy legyenek, föltételezem hát, hogy a háttérben olyan okok húzódnak meg, amelyek ismerete nélkül aligha magyarázható meg a beruházó magatartása. Elkerülhetetlen tehát, hogy most már ne kopogjak be az ő ajtaján is. Miután kifejtem, mi járatban vagyok, szóba kerül sok hasonlóan fontos beruházás a járásban; iskolák építésének egész sora van késésben, a pénz oda is kell. Arra a kérdésre, hogy ha már nincs elég pénz az összes megkezdett építkezésre, miért ne lehetne ezeket fokozatosan, egymás után befejezni, bonyolult, nyomon alig követhető magyarázatot hallok az előírások csapdáiról. S miután meggyőzőbb érveket szeretnék hallani, beszélgető partnerem kerek perec kimondja, amit eddig elmondott, ne tekintsem hivatalos álláspontnak, s ezután sem kíván ez ügyben nyilatkozni. Elmenőben az építőipari miniszterrel folytatott korábbi beszélgetés egyik szakaszára gondolok, miszerint legújabban megengedhetetlen olyan építkezésekbe fogni, amelyet a beruházó nem szervezett meg tökéletesen, beleértve a pénzfedezetet is. Ezzel is a Luca Pillanatnyilag az épület atipikus részein dolgoznak (A szerző felvételei) széke szerű építkezések számát szeretnék az ágazaton belül csökkenteni. Hazatérés előtt megállók még a majdani áruháznál. Ácsok, vasazók, kőművesek teszik itt dolgukat. Most már az épület atipikus részein szorgoskodnak, vagyis e legidőigényesebb szakaszok kivitelezésénél tartanak. Ki tudja, meddig elég még az öt és fél millió korona, s mikor szedhetik ismét sátorfájukat. Ahhoz, hogy ezt megtudjam, úgy látom, ismét el kell ide látogatnom. KESZELI BÉLA Juhász László (jobbról az első) kollektívája a rozsnyói bányaüzemben rekordot döntött (Felvétel: archív) Bányászok, rekordok A kelet-szlovákiai vasércbányában eredményes kezdeményezés bontakozott ki Két esztendővel ezelőtt találkoztunk a kelet-szlovákiai vasércbányákban dolgozó kiváló kollektívák tagjainak népes csoportjával. Alexander Barčák mérnök, a Spišská Nová Ves-i vállalat igazgatója mutatta be őket az újságíróknak, és azt is elmondta, melyik bányászkollektíva milyen munkaeredményeket ér el, hányszor döntötte meg a vállalati, illetve üzemi rekordot. Akkori tapasztalatainkról, a „rekordmozgalom“ eredményeiről, hasznosságáról ugyan beszámoltunk lapunk hasábjain, néhány alapvető dologról azonban szeretnénk ismét említést tenni. Többek között arról, hogy 1975 január elején hirdették ki vállalatuk keretében első ízben a vasércjövesztés- ben, valamint az aknafolyosók, fejtővájatok és aknatornyok építésében addig elért legjobb eredményeket, az üzemi és vállalati rekordokat, mégpedig az igazgató és néhány vezető kollektíva kezdeményezésére. így indult az a mozgalom, melynek hatására a vállalat dolgozói a 6. ötéves tervidőszakban magasan túlteljesítették a vasércjövesztési tervet és az előkészítő munkák tervét, s az ötéves tervidőszakra előirányzott tiszta nyereséget négy esztendő alatt elérték. A Spišská Nová Ves-i Vasércbányák vállalati vezetősége újból találkozóra hívta meg az újságírókat. Ebből az alkalomból először a rudňanyi üzem munkahelyeire invitáltak bennünket. A rekorddöntő bányászkollektívák vezetőivel, tagjaival a vállalat hrabušovicei üdülőközpontjában találkoztunk; ismerősökként üdvözöltük egymást. Alexander Barčák vállalati igazgató örömmel tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a korábban gyökeret vert rekordmozgalom az utóbbi évek folyamán nagyon szépen kiterebélyesedett. Ami azt is jelenti, hogy a két év előtti találkozó idején tett vállalásokat becsülettel teljesítették a bányászkollektívák.- Vállalatunk történetébe igen jelentős időszakként íródott be Jugoszláv stabilizációs program A jugoszláv kormány a JKSZ kongresszusát követő ülésén csomagtervet fogadott el a gazdaság stabilizálására. Leállítják a pénzügyi fedezet nélküli beruházásokat; a rendelkezésre álló eszközöket legnagyobbrészt az exportot bőví-1 tő létesítmények építésére, felszerelésére fogják fordítani. A kormány úgy döntött, hogy mérsékelni fogják - összesen mintegy hat- milliárd dinárral - a vállalatok jövedelmi és forgalmi adóját. Az afgán gazdaság idei feladatairól Több mint fél évet szünetelt itt a munka A gazdasági és a szociális fejlesztés terve számol a termelés növekedésével, a közlekedés fejlesztésével és a földreform folytatásával is. A nemzeti jövedelem e terv szerint 3,7 százalékkal emelkedik (a múlt évben 2,4 százalékkal emelkedett). A terv a tavalyi év eredményeiből indul ki, amikor elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban sikerült elérni jó eredményeket. Idén az afgán gazdaság a termelés növelését tartja a legfontosabbnak, de előtérbe helyezi az állóeszközök tökéletesebb kihasználását is. Az iparban a bruttó termelés több mint 10 százalékkal a mező- és erdőgazdaságban pedig 3,1 százalékkal növekedik. Az export 2,6 százalékkal lesz magasabb. (HVG és HÍZ) a 6. ötéves tervidőszak - mondta Barčák elvtárs -, s ez elsősorban bányaüzemeink élenjáró kollektíváinak érdeme. Politikai, termelési, gazdasági és szociális feladataink sikeres teljesítése jegyében léptük át a 7. ötéves tervidőszak küszöbét. Ennek első évében a korábbinál sokkal igényesebb feladatok teljesítése várt dolgozóinkra, de ezekkel is megbirkóztak. Terven felül 56 111 tonna vasércet jövesztettek, a munkatermelékenység tervét 102 százalékra, a nyereségét 104,2 a kiviteli tervet 112,2 százalékra teljesítették. Mindannyian tudatában vagyunk, hogy ez az eredmény mindenekelőtt dolgozóink lelkes, áldozatkész munkájának köszönhető. A szocialista munkaverseny hagyományos formáin kívül ugyan új hasznos válfajai alakultak ki a kezdeményezésnek, mint például a „Kommunista módon dolgozni“ mozgalom, amely František Kar- lovský, a Szocialista Munka Hőse kollektívájának kezdeményezésére született. Vállalatunk 3823 dolgozója - az összes dolgozó 50,7 százaléka - 278 szocialista munkabrigád tagjaként fejleszti a kezdeményezést. Figyelmet érdemel dolgozóinknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére vállalt 4437 egyéni, 369 kollektív és nyolc üzemi felajánlása. A múlt év végéig a bányászkollektívák 71 esetben döntötték meg a vállalati rekordot. Az 1980-81- es években huszonhatszor került erre sor. Nižná Slaná-i üzemben Kovács István kollektívája hatszor, az Ondrej Rochfalušié és Jozef Benediké háromszor, a Gere Alberté kétszer, a Juraj Simán és Balog János kollektívája egy-egy alkalommal ért el vállalati csúcsteljesítményt. A rozsnyói üzemben Juhász László kollektívája egyszer, Rudňanyban Jozef Budza és Pavol Manger kollektívája egyszer, Slovinkyben a Matej Lu- čanský brigád ötször, Ján Štec és Štefan Mních kollektívája ugyancsak egyszer döntött rekordot. Az idén a X. szakszervezeti kongresszus tiszteletére 14 ízben értek el vállalati csúcseredményt. A vállalati igazgató szavaival élve a „Kommunista módon dolgozni“ mozgalomban a vasércbányaüzemnek minden élenjáró kollektívája részt vesz. Közös vállalásuk alapján az idén például terven felül 120 210 tonna vasércet jövesztenek, összegyűjtenek és elszállítanak 696 tonna fémhulladékot, 75 újítási javaslatot nyújtanak be, megtakarítanak 415,8 ezer korona értékű anyagot és megdöntenek 22 vállalati rekordot.- Büszkék vagyunk dolgozóink eredményeire, becsületes munkájára és bízunk további helytállásukban is, mert többségük valóban kommunista módon igyekszik dolgozni - hangsúlyozta Alexander Barčák vállalati igazgató a találkozó zárszavában. A tapasztaltak meggyőztek bennünket, hogy bizakodásuk megalapozón. KULIK GELLERT
